Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-16 / 31. szám
2 oldal. ZEMPLÉN 1924. április 16. Nemzet, mely továbbra is élni akar; és életének gyökereit biztos talajba szeretné leereszteni, sietne ezeket a javaslatokat törvényerőre emelni és megszabadulva abból a fullasztó légkörből, melyet a békeszerződés kegyetlen határozmá- nyai és ezek következtében a gazdasági élet teljes felfordulása kényszeritettek reá, az életet és jövőt biztositó munkához az életösztön mindent legyőzni vágyó erejével fogna hozzá. Mély megdöbbenéssel tapasztaljuk, hony a törvényhozásban le nem kicsinyelhető áramlatok támadtak, melyek ennek épen ellenkezőjére törekszenek. Az ellenzék polgári árnyalatának egy töredéke összefogott a szociáldemokraták táborával, hogy parlamentben és parlamenten kivül a politikai agitáció minden eszközével megbuktassák az úgynevezett „szanáiási javaslatokat.“ Megvádolják a kormányt, hogy feladta az ország fugg-tienségét, hogy elkobozza a nemzetgyűlés jogait és abszolút ormányzásra törekszik, inra felcsendülnek a forradalma alig elnémult akkordjai, osztályt osztó ellen uszítanak és szemmellátlu ö a törekvés, mely megak dályozai szeretné, hogy Csonkarnagyarországon a békés termelő munka és ennek nyomában a 'end és törvényen nyugvó polgári szabadság, nyugalom és megelégedés valahogy újból hazára lelhessenek. Lehetetlen, hogy e törekvésekkel szemben törvényhatóságunk közömbös és néma maradjon. Mi nem engedjük magunkat elámitani az olyan frázisokkal, hogy Bethlen István kormánya 250 millió arany koronáért eladta az ország függetlenségét. Fájdalom, igen jól ismerjük országunk helyzetét és lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy mióta a trianoni szerződést tör vénybe kellett iktatnunk, Magyar- országról, mint önrendelkezési joggal biró független államról beszélni nem lehet. Az csak egy hazug frázis a többi között ebben a szerződésben, hogy a szövetséges és társult hatalmak biztosítják Magyar- ország függetlenségét. Amig Magyarországnak és a magyar nemzet minden egyes tagjának minden vagyona zálogul van lekötve egy összegében még ma sem ismert hadikárpótlás biztosítására; amig a Jóvátételi Bizottságtól függ, hogy Magyarországnak jövedelmeit mire szabad felnasználni, mig a Jóvátételi Bizottság lehetetlenné teheti még azt is, hogy Magyar- ország kormánya segítségére jöhessen Zemplénvármegyéiiek, ha Bereczkinél a B drog folyón hidat akar épiteni, nekünk Csonkama- gyarország állami függetlenségéről senki se szavaljon! Mi nem azoknak hiszünk, akik Bethlen Istvánt az ország függetlenségének elárulásával vádolják meg, hanem épen Bethlen Istvánnak, aki a Jóvátéte'i Bizottság mindenbe beavatkozó gyámkodásától akar bennünket megszabadítani. Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a „szanálási" javaslatok ha törvényerőre emel- k dnek, megalapozzák nekünk az utat Magyarország állami függetlenségéhez. Meg azután nem is tudunk eligazodni, hogy a szövetkezett ellenzék melyik tagjának higyjünk. Andrássy Gyula gróf keserűen panaszolja fel a nemzeti önérzet megsértését és külpolitikai ballépés gyanánt emlegeti, hogy a kormány egyik-másik tagja sokat szaladgál Prágába. Peyer Károly viszont abban látja hibásnak a kormányt, hogy a zálogjogok felfüggesztése és a külföldi kölcsön biztosítása érdekében csak a nagyantantnál iparkodott hangulatot kelteni és elhanyagolta, sőt megsértette a kisantant érzékenységét. Hát most melyik vádat tartsuk komolynak?! Ugyanilyen alaposak azok a vádak is, hogy a kormány a nemzetgyűlés jogkörének megcsonkítására törekszik. A kiváltságos osztályok dédelgetését és a dolgozó társadalom elnyomatását pedig, mint az agitácionak és osztály- gyülölség felkeltésének biztos fegyverét bőségesen volt alkalmunk hallani és bőségesen voll alkalmunk meggyőződni arról is, hogy a dolgozó társadalom, a rnuriká. ág anyagi érdekevei szemben, ép azok a leglelkiismeret- lenebbei., akik ezeket az érdekeket folytonosan ajkukon hordozzák. Mi tudjuk, hogy az úgynevezett munkásvezéreknek nem kell megelégedett, anyagi érdekeiben kielégített munkásság, mert az ilyen munkásságot tvem lehet politikai eszközül lépten-nyomon felhasználni. Mi értjük, hogy a nemzetgyűlés szociáldemokrata csoportjának nem kellenek a „szanálási“ javaslatok és azt is tudjuk, hogy miért ? mert a jólét, a nyugalom, a kielégített érdekek által teremtett atmoszféra nem az ő levegőjük, nekik olyan levegő kell, a melyet a politikai szenvedélyek könnyű szerrel viharrá korbácsolhatnak. Csodálkozunk azonban az - ellenzék polgári pártjainak fentebb említett t redékén. Csodálkozunk és megdöbbenéssel látjuk a fegy- verbarátságot, melyet a szociáldemokrata párttal kötöttek. Csodálkozunk és tiltakozunk az ellen az elfajult vitatkozási mód ellen, amelyet ez az ellenzék megenged magának és megdöbbenéssel látjuk, hogy ez a durva hang az önzetlen hazafiságnak olyan hó- tiszta bajnokát sem hagyja kíméletlenül, mint kormányunk feje: Bethlen István. Mindezeknél fogva ezennel indítványt terjesztünk tehát Zem- plénvármegye törvényhatósági bizottsága elé és kérjük, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megtartandó rendkívüli közgyűlés határozatiig mondja ki, hogy a kormány által benyújtott „szanálási" javaslatoknak sürgős törvényerőre emelkedését erős és meg nem ingatható meggyőződéssé! követeli. Azt a parlamenti törekvést, mely ezen 'örvényja- vasiatok megbuktál isát . ezzel egy következményeiben kiszámíthatatlan politikai helyzetnek az e.óidézését célozza és ennek érdekében parlamentben és parlamenten kivül osztálygytiiöletre vezető agitációt indított meg, a leghatározottabban elitéli. Indítványozzuk továbbá, hogy hozandó határozatát a törvényhatóság a kormánynak küldje meg és kérvény alakjában a nemzetgyűléshez is terjessze fel. Sátoraljaújhely, 1924. ápr. 8. Hazafias üdvözlettel: Dókus Ernő sk. Dóhas Gyula ak. ld. Meczner Béla sk. Páyer Fereno ak. Báró Waldbott Frigyes sk. A közgyűlés zajos éljenzéssel az indítványt egyhangúlag elfogadta s Thuránszky László főispán a következőkben enunciálta a határozatot : „Zemplénvármegye Törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott rendkívüli közgyűlésében haiározatilag kimondjaa, hogy azt a parlamenti törekvést, amely a kormány által benyújtott úgynevezett szanálási törvényjavaslatok megbuktatását és ezzel egy következményeiben kiszámíthatatlan politikai helyzetnek előidézését célozza, aminek érdekében parlamentben és parlamenten kivül, osz- tálygyülöletre vezető agitációt in ditott meg, a vármegyei törvény- hatósági bizotiság a leghatározottabban elitéli s ezen javaslatok sürgős törvényerőre emelkedését erős és meg nem ingatható meggyőződéssel követeli. E határozatát a törvényhatóság a kormánynak megküldi és kérvény alakjában a nemzetgyűléshez felterjeszti Az egyhangú határozat amellett bizonyít, hogy Zemplénvármegye Törvényhatósági Bizottsága föl- emelkedett arra a magaslatra, melyről a szanálás kérdését ma nézni ] kell s a bizalmi nyilatkozatot az ország nehéz óráiban, egy válságos helyzet reánk meiedő kérdö- i jele előtt természetesnek találjuk s egyedül méltónak a vármegye közönségéhez. 9z Egységes polgári front megbontásai A „Sssóaat“ és „A llép“ szerepe a nyomdász-sztrájkban Azokkal a tendenciózus közleményekkel szemben, melyekkel a Népszavával lepaktált »Szózat« és »A Nép« cimü lapok igyekeztek a közvéleményt félrevezetni, a legilletékesebb helyről a következő közlésre hatalmazták föl lapunkat: 1. A nyomdász-sztrájk, illetőleg munkáskizárás a lapszedők jogtalan szerződésszegése következtében állott elő s a »Népszava« kivételével valamennyi polgári lap szolidaritást vállalt a munkások terrorisztikus fellépésével szemben. Ezt a szolidaritást csupán a »Szózat« és »A Nép« cimü lapok törték meg, amidőn lepaktálva a Népszavával, az egész sajtó és polgári közvélemény felháborodott tiltakozása • dacára megjelentek. Bizonyítja a paktu mot legelsősorban az, hogy a .Szózat* és »A nép« régi bérek mellett fogadták vissza munkásaikat, illetve azok hajlandók voltak a Stádium lapjait igy is kiszedni, mig a többi nyomdák 50 százalékos béremelést követeltek. Jellemző, hogy az első számok megjelenésénél Rothenstein Mór szocialista képviselő, a szakszervezet vezére, a Stádium nyomdájában személyesen segédkezett. 2. Kiemelendő, hogy amint a. parlamentben is találkoztak a fajvédők a szociálistákkal, akként nyújtottak kezet egymásnak az egységes polgári front megbontására is. S miként a nemzetgyűlésen egy kisebbségi tzrror és egy törpe minoritás akarja megakadályozni azt, hogy a nemzet milliói a szanálási törvény és az újjáépítési akció áldásában részesülhessenek, akként akarta megfosztani néhány száz nyomdai munkás az ország egész közvéleményét a sajtó nyilvánosságától. A kormány és az őt támogató pártok, támaszkodva az ország óriási többségének akaratára és átlévén hatva attól a tudattól, hogy Magyaiország megmentésének vagy megsemmisülésének kérdéséről van szó, szilárd energiával fogják a javaslatokat törvényerőre segíteni,— amint a nyomdai munkaadók is erkölcsi igazságaik teljes tudatában kíizdötték végig a rájuk kényszerűéit harcot. íiayyrabüGSüií höigpim uraim t E héten Budapesten csak az udvarban az olcsó maradékváaárban VI. Király-utca 32 eladásra kerülnek 5500 darab tarlós pamutvászon maradék méterje 13,640 K f 2400 drb. összevarrt pamutvászon lepedő . . 48,100 K Csodaszép 120 cm széies női kelmék méterje . . 28,100 K Csikós kitűnő férfiöltöny- szövet 140 cm. széles, m.-je 73,100 K j Selyemfényű kitűnő cloth m. 33,200 K U. in. remékszép kosztüm- és velour- ! kelmék, színtartó kanavász és zefi- rek, batisztschiffonok, grenadinok, asztainemüek, bőrerős anginok, kékfestők, törülközők, szalmazsák és használt zsákok minden elfogadható árért. Fekete írakk szövetek béke !i iü őségben kaphtejk Maq Angol, mányu r legosség yarorszáq legolcsóbb posztóáruháza randa és belföldi legjobb gyárt- T "tlflt SátDraljaujbeiy ói- és férfi gyapjúszöveted ’'ülőn- Dl Ullllul LlüjUy FŐ-lltca 16. SZ. e állat óan nagy választékban. ---------—------------------————fíoi costume és ruha szövetek nagy választékban
