Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-16 / 31. szám
1924. április 16. ZEMPLÉN 3. oldal A közigazgatási bizottság ülése Saujhely, április 14 Hétfő délelőtt 10 órakor tartotta Zemplénvánnegye közigazgatási bizottsága április havi rendes ülését Thuránszky László főispán elnöklete alatt. Jelentős az árvizekről Az alispáni jelentés bő részletességgel emlékezett meg a tavaszi áradások által okozott árvízkárokról s elsősorban a Sátoraljaújhelyt ért katasztrofális Ronyva- kiöntésről. Az árvíz a 98. kát. hold területen épült városrész 29 uccáját árasztotta el s ezen részeken 130 pince és 16 pincelakás került viz alá Az áradás 40 lakóépületben okozott tetemes károkat s megrongált több épületet any- nyira, hogy ezek lakóit azonnal ki kellett lakoltatni. Az árvíznek egy emberáldozata is volt, özv. Potoscsák Jánosné, aki a kifelé nyíló pinceajtóra nehezedő viznyo- mástól nem tudott kiszabadulni s befulladt. Az árviz erősen fokozta a lakásínséget s a már emlitíeíe- ken kívül súlyos károkat okozott az uccák burkolataiban, járdáiban is. Az alispán a mostani árviz tanulságai nyomán is felkérte a kulturmérnökséget, hogy dolgozzon ki tervezetet, melynek alapján a mai változott államviszonyok figyelembevétele mellett a Ronyva szabályozása a legrövidebb időn belül végrehajtható legyen. Bejelentette végül az alispán, hogy a Ronyva-árviz alkalmával a csehek a Sátoraljaújhely—csapi vasútvonalnak a volt betegmegfigyelő állomás melletti szakaszán a vasúti löltést az u. n. Deltavágányt több helyen átvágták azon célból, hogy területeiket az árvíztől mentesítsék. A Bodrog áradása Vajdácska, Alsó- és Felsőbereczki községeket fenyegette nagyobb veszéllyel. A lakosságnak azonban megfeszített munkával sikerült a töltések átszakadását megakadályozva az imminens veszélyt elhárítani. Általában véve a közerő kirendelése mindenüti akadálytalanul történt s a vizek mentén épült községek lakossága minden veszélyeztetett helyen emberfeletti erővel küzdött az ár ellen. A sárospataki járáson kívül nagy károkat okozott még az árviz a tokaji és a szerencsi járásban. Az ujhelyin kivül azonban nem volt több emberáldozata az árvíznek s az állatállományban sem okozott károsodásokat. A járások főszolgabiráit, a folyammérnöki hivatal főnökét, a csendőrséget, a községek tisztviselőit a legnagyobb elismerés illeti, meri nehéz szolgálatukat éjjelt nappalt egybevéve végezték s a legtöbb helyen hozzájárultak ahoz, hogy a katasztrófa elhá- ittatott. • Rekó István nyugdíjazása Meleg szavakkal emlékezett meg az alispán Rekó István vármegyei huszáraltiszt 43 évi szolgálat után saját kérelmére történt nyugdíjazásáról. „Rekó István — mondja a jelentés — abból a már kiveszőben levő emberfajtából való, akinek megbízható, becsületes, tekintély - tisztelő és minden tekintetben kifogástalan szolgálatáról, csak a legnagyobb dicséret hangján szól hatunk. Ennek az embernek hűsége és paratlan munkássága példaképen állhatna a hasonló foglalkozású alkalmazottak előtt és épen azért, midőn a Rekó István becsületben megőszült, öreg alakját e helyütt őszinte sajnálattal búcsúztatom, szívből kívánom neki. hogy valóban jól kiérdemelt nyugdíjas állapotát jó erőben, jó egészségben még hosszú évtizedeken át élvezhesse“. Politikai bejárás Táncos altábornagy magyar határbiztos értesítése szerint május 22-től május 30-áig a magyar csehszlovák határra kiterjedő politikai határbejárások fognak végrehajtatni, melyeken Sátoraljaújhely város polgármestere, az említett járások főszojgabirái, az államrendőrség s a községek képviselői vesznek részt. A törvény- hatóságot az alispán fogja képviselni. Közlekedés A közutak állapota a nedves időjárás és az árvizek miatt rossz. A Bodrog Olaszliszkánál és Ke- resztur—Tokaj között elöntötte az állami utat; Köröm és Girincs között pedig a törvényhatósági közutat. Gazdasági ügyek A kedvezőtlen időjárások miatt sem a mező, sem a szőlőgazdaságokban a tavaszi munkálatok megkezdhetők nem voltak, ami a gazdasági év eredményét érintőleg súlyos aggodalmakra ad okot. Az Erdöbénye-fürdö állomás kibővítése . Az alispáni jelentéssel kapcsolatban elhatározta a bizottság, hogy feliratot intéz a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy a Szegi állomás tervbevett kibővítése helyett az Erdőbénye-fürdő állomás kibővítése fogganatosit- tassék, mert Erdőbénye község 7000 holdas erdejével, kőbányáival, nagyobb mennyiségű bor és gyümölcs termésével, klimatikus fürdőjével inkább veheti hasznát egy rendes állomásnak, mint Szegi, amely mióta a malom leégett, még mint megállóhely is felesleges, mert teheráru forgalmát Erdőbénye községtől nyeri. Nagy Antal állategészségügyi főfelügyelőt báró Sennyey Miklós bizottsági tag búcsúztatta el meleg szavakkal, kifejezést adva a zottság hálájának és etismerésének azért az odaadó és kötelességtudó, a vármegye gazdasági életének érdekében fekvő közhasznú tevékenységért, meiyet Nagy Antal itteni működési ideje alatt kifejtett Javaslatot tett továbbá báró Sennyey Miklós bizottsági tag arra vonatkozólag is, hogy a bizottság a jövőben is támadható árvizveszedelmek elkerülhetése céljából írjon fel a m. kir. kormányhoz, hogy diplomáciai tárgyalás után a cseh kormányzat gondoskodjék arról, hogy a felvidéki hatóságok az érdekelt magyar hatóságokkal mindannyiszor közöljék a vízállásokat, hogy az esetleges árvízveszély kívánta intézkedéseket itt is idejében megtehessék. A tárgyalások során hasson oda továbbá a magyar kormány, hogy az árvizeket nem kis mértékben előidéző erdőirtás a Felvidéken beszüntettessék. A javaslatot a bizottság elfogadván, elhatározta még, hogy felír az igazságügy- és pénzügyminisztériumokhoz a hegyközi községeknek igazságügyi és pénzügyi szempontokból Zemplénvár- megyéhez, közelebbről Sátoraljaújhelyhez leendő csatolása érdekében. Majd az egyes szakelőadók tér - jesztették elő havi jelentéseiket és ismertették a közigazgatási bizottság intézkedéseit igénylő ügydarabjaikat. x oes e s:. — A 200.000 koronán aluli kölcsönelőlegek törlése. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a pénzügyigazgatóságok mindazok állami kölcsönelőlegét hivatalból iöröljék,. akiknek 1923. évi jövedelem és vagyonadója együttesen az 50.000 koronát, vagyis köl- csönelőlegük a 200.000 koronát meg nem haladja. Magánalkal- kalmazottaknál az 500.000 koronán aluli jöv. és vagy. adó után kivetett kölcsönelőleget fogják hivatalból törölni. Azokra, akiknek 1923. évi jöv. és vagyonadója a 100 000 koronát nem haladta túl további kényszerkölcsönt nem fognak kivetni. — Tárcarovatukban „A proletárdiktatúra Zemplénvármegyé- ben“ c. történeti munkát a jövő számunkban folytatjuk. Ezúttal helyszűke miatt maradt ki. — Ujhely húsfogyasztása. A Közmüvek jelentése szerint az újhelyi vágóhídon 1922-ben leöltek 3906 marhát, 1923-ban 2229- et; borjut 1922-ben 4212-őt, 1923-ban 3360-at; sertést 1922- ben 1597-et, 1923-ban 1114 et: juhot 1922-ben 316-ot, 1923-ban 377-et. A vágóhídi forgalom tehát amellett bizonyít, hogy a húsárak emelkedésével városunkban is erősen csökkent a húsfogyasztás. — Az 1924. évi jövedeJem- és vagyonadó bevallás uj határideje. Az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó bevallásának határideje április 20. Mint illetékes helyről értesülünk, a pénzügyminiszter e határidőt május 15-ig meghosszabbította. — Üzemi közgyűlés. Sátoral- í jaujheiy üzemi képviselőtestülete ma délután 4 órakor rendes közgyűlést tart, melynek fontos tárgyai az Üzemi Bizottság jelentése az 1923. évi üzletevről, az 1933. évi mérlegek és számadások, továbbá a Diana-fürdő üzembehelyezéséhez szükséges kölcsön felvételére vonatkozó előterjesztés. — Adónaptár. Április 15-ig: befizetendők az alkalmazottak március havi illetményei utáni általános kereseti adó illetmény jegyzék kapcsán befizetni tartoznak a vallomás kapcsán az 1924. évi január 1-től március hó 31-ig terjedő időben befolyt bevételek után az általános forgalmi adót azok, akik a forgalmi adónak készpénzben való negyedévenkénti utólagos befizetésére nyertek engedélyt. A vallomás szerint befizetendő összegből a már teljesített havi előlegfizetések levonan- dók s csak a különbözet fizetendő ! be: teljesítendő a március havi | fényüzési adónak vallomás kap- i csán való befizetése: benyújtandó a közkereseti és betéti társa- ! ságok részéről az 1924. évi társulati adóvallomás. j Ápr. 30-ig fizetendő be a kény- szerkölcsön 35%-os utolsó részlete. A részvénytársaságok és szö- I vetkezetek részéről az 1924. évi társulati adóvallomás az évzáró közgyűlés megtartásától számitott 30 napon belül beterjesztendő. A junius hó 30-ig terjedő vallomásadási határidő csak azokra a vállalatokra vonatkozik, melyek a közgyűlésüket május hó 31-ike után tartják meg. — nap alatt jelentendők be a társulati adó szempontjából az üzletműködés megkezdése, az alapszabályok vagy társasági szerződés módosítása, uj telepek felállítása, valamint az Üzletműködés megszűnése. — A Pesti Tőzsde uj száma | szenzációs cikket közöl a bécsi : tőzsde kulisszatitkairól, a nemzet- ! közi izzólámpakartel megingásá- j ról az egész világot fenyegető I mezőgazdasági válságról, a Hitel- ! bank és a Hatvani cég érdekeltségéről az Országos Iparbankban a Kőrösbányai, a Bóni, a Magyar Német Bank tranzakcióiról. Különös érdeklődésre tarthat számot az a riport, amely arról számol be, hogy a rádiótelefon ügyében a minisztertanács fog dönteni Érdekes autótőzsde és igen bő áru piac mellékletek egészítik ki a lapot. Előfizetési árak K. 100000 K.. 50.000 K„ és 25.000 K. Egyes szám ára helyben és vidéken 2000 K. Szerkesztőség és ki- adóhivatal Budapest VI., Izabella ucca 43 szám. — Az Én Újságom. Az uj negyedben Gaál Mózes uj.regényén kivül közli Kosáryné Réz Lola negyedévre tejedő bűbájos történetét a „Pöttyös Törpike“ életének folyásáról. Pósa bácsi képes ábc-je a lap minden számát tarkítja, ezankivül sok mese, kép, vers, szerkesztői üzenet, pályázat teszi változatossá Az Én Újságomat. Szerkeszti; Gaál Mózes. Előfizetési ára negyedévre; 20.000 K. Mutatványszámot in gyen küld a kiadóhivatal: Budapest,VI., Andrássy-ut 16. MEíí.WiLT a Nftrospa- iaki '''Uzuialoin Tarkaság littzücrakaia, Siduraljiuij hely, Meißner (Jynla ucca. (ItiMluíi-ház). iliambku rak iá. oh sárospataki mű malmi lisztek.
