Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-16 / 31. szám
Ötvenötödik évfolyam. 31. szám Sátoraljaújhely, 1924. április 16. Megjelenik hetenként kétezer » szerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) í í Zemplén nm ITMl/AI UIDT AD Eldflietóal ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63, Kzám. 1 Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. aa&m. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Képtelen vádak Az utóbbi napokban titokzatos forrásokból olyan hirek terjedtek el, mintha a nyomdász-sztrájk hátterében a kormány állott volna, kinek épen kapóra jött, hogy a szanálási vita során elhangzott ellenzéki támadások ilyen módon se kapják meg azt a publicitást, amelyet pedig az obstruálok annyira szeretnének. Megszoktuk már, hogy időnként és alkalomszerüleg váratlan hirek kerüljenek forgalomba, amelyeknek nincs más céljuk, csak az, hogy ártsanak a kormánynak és zavarba hozzák a közvéleményt. Elég példa volt erre a múltban s ha egyszer többször is kell regisztrálnunk ezt a jelenséget ez csak arra mutat, hogy azok a bizonyos körök, a sorozatos kudarcok tanulságait nem vonták le, s még mindig próbálkoznak olyan eszközökkel, amelyek segítségével egyetlen egyszer sem értek el sikert. Mert valóban ki vehetne komolyan ilyen vádat, mikor nagyon is nyilvánvalóan bérkövetelésekből támadt komplikációk okozták a sztrájkhelyzetet s ez a harc magánviselte az ilynemű mozgalmak szokásos bélyegét s rendszerében semmit sem tért el a múlt hasonlófajta mozgalmaitól. Mégis csak képtelenség volt feltételezni a magyar királyi kormányról, hogy a mai súlyos helyzetben ő maga fog sztrájkokat támogatni s akiknek a gondolatában ez az abszurd beállítás felmerült, azok ennek a hírnek a terjesztésével csak hallatlan naivitásukat árulták el s az elva- kultság hevében megfeledkeztek arról, hogy az ország túlnyomó többsége r, gis csak józanul gondolkozó emberekből áll, akik nem fogják elhinni, hogy az amúgy is ezernyi bajjal küzdő kormány saját maga teremt eggyel több kellemetlenséget magának. A szanálási javaslatok vitájától a kormánynak egyáltalán nincs mit félnie, hiszen a 16 órás ülések bevezetésével épen ő maga adott alkalmat az ellenzéki szónokoknak, hogy érveiket és kifogásaikat szabadon elmond hassák s ha annyira fáj egyeseknek, hogy ezek a fejtegetések nem lettek ismeretessé szélesebb néprétegek előtt, akkor ez csak a hiúság számlájára irható. Mert legyenek meggyőződve ezek az urak arról, hogy az ország népében annyira benne van a kölcsön szükségszerűségének gondolata, hogy ezt semmiféle szónoklással belőle már kiirtani nem lehet. Azok az emberek, akik saját bőrükön érzik a mai lehetetlen gazdasági helyzet minden átkát, nem lesznek beszéddel meggyőzhetek arról, hogy ez a mai helyzet igenis jó és kívánatos, hanem minden vágyódásukkal fordulnak a korAmirit múlt lapszámunkban már közöltük, Dókus Gyula, Dókus Ernő, id. Mcczner Béla, Payer Ferenc és báró Waldbott Frigyes törvényhatósági bizottsági tagok indítványt nyújtottak be a Törvényhatósági Bizottsághoz, hogy Zemplénvármegye közönsége foglaljon állást a nemzetgyűlésben a szanálási javaslatok ellen megindított, mindinkább elfajuló, az ország jobb jövőjét, konszolidációját veszélyeztető s a parlamentben és a parlamenten kívül is osz- tálygyülöletre vezető agitáció ellen. Indítványuk kapcsán a vármegye főispánjától rendkívüli közgyűlés összehívását kérték. A rendkívüli közgyűlést Thuránszky László főispán ma dél lőtt 11 órára hívta össze. A törvényhatósági bizottsági tagok igen nagy számban vonultak föl a közgyűlésre s már előre kivehető volt a közgyűlés rendkívüli fontosságának átérzése s az a komolyság, mely az országos jemány felé s kívánják, hogy mennél előbb élő valósággá legyen a kölcsön, amelynek hatásaitól nehéz életük jobbra fordulását várják. A sok üres szóbeszéd és nevetséges rágalom csak arra lehet jó, hogy az ország józan elemei elforduljanak azoktól, akik döbbenetes rövidlátásukban nem akarják meghallani a vészkiáltásokat s személyes meggyőződéseik mániákus hangoztatásával el fogják játszani az ország népe előtt minden jogukat arra, hogy bárki is komolyan vegye őket. Jobb volna, ha az illetők józanabb belátást tanúsítanának, mert kiváncsiak vagyunk, mernék-e vállalni a kölcsön bukásáért a felelősséget, ha a sajátmaguk legnagyobb megdöbbenésére valamilyen uton-módon elvágnák ennek a nemzetmentő akciónak annyira kívánatos, minél előbbi megvalósulását. Sátoraljaújhely, április 16. lentőségü dolgokban való állás foglalást kisérni szokta. Az elnöklő főispán pontban tizenegy órakor nyitotta meg a közgyűlést annak kijelentésével, hogy balsors sújtotta nemzetünk válságos óráiban minden igaz, jobb meggyőződésű hazafinak kötelessége fölemelni tiltakozó szavát azokkal a törekvésekkel szemben, melyek a békés termelő munka s a pénzügyi és gazdasági megerősödés útjában állanak. Ez a meggyőződés vezette az indítványtevőket, kiknek kérelmére a mai közgyűlést összehívta. Bejelenti, hogy br. Sennyey Miklós és Széchényi- Wolkenstein Ernő gróf bizottsági tagok a következő leveleket intézték hozzá : Méltöságos Uram! Tisztelt Barátom I A közgyűlésen sajnálatomra nem jelenhetvén meg, ezúton bejelentem, hogy a gróf Bethlen István miniszterelnök ur politi- ! kaját egész létekből helyeslem. ' Ezen nehéz küzdelemben, melyet szegény hazánk érdekében folytat, szolgáljon bizalmunk megnyilvánulása támaszul. Őszinte tisztelettel igaz hived: Br. Sennyey Miklós sk. Gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő levele: „Végtelenül sajnálom, hogy gyenge egészségem miatt nem jöhetek be a mai gyűlésre sem, pedig csekély jelenlétemmel is szeretiem volna bizonyítani, hogy mennyire tartok mindazokkal, akik a jelenlegi kormányt támogatják és a mai gyűlésen felkérik a javaslatok erélyes keresztülvitelét e.u Majd elrendeli elnöklő főispán a következő indítvány felolvasását: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Őseinktől öröklött és törvényben biztosított joga a vármegyének, hogy közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozzék, azokat megvitathassa, megállapodásait azokra nézve kifejezhesse, a testvér vármegyékkel és a kormánynyal közölhesse és kérvény alakjában a törvényhozáshoz is felterjeszthesse. (1886 : XXI. t.-c. 2. §. c). Zemplénvármegye mindig élt ezzel a jogával, ha úgy tapasztalta, hogy a politikai helyzet az ország közvéleményének megnyilatkozását szükségessé teszi. Ma is olyan időket élünk, hogy kötelességsértés nélkül nem hallgathatjuk el meggyőződésünket azokban a politikai kérdésekben, melyek felett a nemzetgyűlés különböző pártjai úgyszólván élethalál harcot vívnak egymással és amelyek az ősi átkot: „magyar — gyűlöld a magyart“ újból fejünkre zúdították. Folyományaként azoknak a megállapodásoknak, melyeket kormányunk háborubeli ellenségeinkkel, a nagy- és kisantant néven ismert hatalmakkal létesített, törvényjavaslatok feküsznek a nemzetgyűlés előtt. Hivatottak arra, hogy a trianoni békeszerződés által Csonkamagyarországra rakott j politikai és gazdasági béklyókat ; meglazítsák, hivatottak arra, hogy uj életkedvet támasszanak a befektetéseket nélkülöző termelésben, uj vérkeringést vigyenek az elsorvadásra kárhoztatott iparba, élet- rekeltsék a tisztességes kereskedelem régi, háború és forradalom által hatályon kívül helyezett törvényeit, felszabadítsák a fogyasztókat a folytonos árhullámzások és ezzel kapcsolatos áru-uzsora immár elviselhetetlen terheitől; hivatottak tehát arra. hogy a sokat emlegetett épitőmunka végre-va- laháia csakugyan Kezdetét vegye. ZcmpiéRBármegye az ország konszolidációjáért $ A Törvényhatósági Bizottság rendkivtili közgyűlése Egyhangúlag követeli a szanálási javaslatok törvényerőre emelését rés s 'zéjm. óra. 600 üaO.