Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-24 / 101. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1923. dec. 24. alább egy polgári iskolája ne lenne, ami egyébként az általános műveltség emelése céljából igen üdvös. Középiskoláink (gimnázium, reál, kereskedelmi iskolák) valósággal ontják magukból a tanuló ifjúságot. Ellenben Csonkamagyar- országnak, amely ismétlem, mégis csak földmivelő állam, van összesen 3 gazdasági akadémiája és 4 földmives iskolája. Ugyanakkor Dániának, amelynek a területe 30,000 km.2, tehát csak 73-ad része Csonkamagyarország területének s lakossága 2.000,000, tehát csak V4-ed része Magyarországénak, van mintegy 30 földmives iskolája és 70 népfőiskolája. Az eredmény Dániában meg is van. Müveit gazdaosztály s általános jólét, ahol úgyszólván minden parasztházban könyvtár van. Csonkamagyarországnak mintegy 70%-a — mint föntebb említettem — földmiveléssel foglalkozik, abból él. Ennek az országnak a gerincét a mai összetételében a földmivelő- osztály alkotja. Hogy ez csakugyan igy van, rájövünk, ha ennek az országnak a háooru alatti áldozataira, a Károlyi forradalom és kommunizmus alatti viselkedésére gondolunk. Hogy azonban ez az osztály a gerinc szerepét betölthesse, értelmi színvonalát emelni, gazdasági ismereteit okvetlenül gyarapitanunk kell. Értelmi színvonalának emelése nélkül ugyanis alig fogja a gerinc szerepét be- tölthetni. Gazdasági ismeretek nélkül pedig a földbirtokreform sem fogja a hozzá fűzött reményeket beváltani. Nem célom e helyen a földbirtokreform helyes vagy helytelen volta mellett vitatkozni, de határozottan állítom, hogy ha azt akarjuk, hogy a földbirtokreform igazán áldásos legyen, akkor nem elégséges a népnek földet adni, hanem szükséges az is, hogy a kisbirtokos osztályának értelmi színvonalának emelése mellett gazdasági ismereteit gyarapitsuk. A példát Dániából kell vennünk. Mint föntebb említettem, Dániában mintegy 30 földmives iskola s 70 népfőiskola, parasztegyetem van. A paraszt-egyetemek célja az egyéniség, a jellemképzés s a szellemi látkör fejlesztése. Hogy a dán földmivelés ma oly magas fokon áll, abban ezeknek a paraszt-egyetemeknek, a melyek a szellemi műveltség megszervezéséhez alapot szolgáltatnak, nagy részük van. E népfőiskolákban a számtan és földrajzon kívül az irodalomtörténet, a hazai és világtörténelmet adják elő s ez által a nép fiainak alapot adnak, megtanítják arra, hogyan lehet a magasabb szellemi műveltséget megszerezni. Dániában az a szokás, hogy a nép fia előbb elvégzi a parasztegyetemet s csak utána megy a földmivesiskolába. E népfőiskolákra a 19-25 év közötti mindkét nemhez tartozókat vesznek fel. Tehát abban a korban levőkel, amikor az agy a legfogékonyabb a fölvételre. Az ifjakat a téli, a nőket a nyári hónapokban tanítják. A tanfolyamok csak néhány hóig tartanak. E néhány hónap alatt azonban a tanár és tanítvány csaknem állandóan együtt vannak s igy a növendékek jelleme és egyéniségének a képzésére nagy befolyással vannak. Az ilyen iskolákból kikerült kís.- gazdák azután odahaza falujokban az ő magasabb tudásuknál s mert a paraszt-egyetem elvégzése után rendszerint a földmivesiskolát is elvégzik, jnagasabb gazdasági ismereteiknél fogyj? rendszerint a falu vezetői, irányítói lesznek. Csonkamagyarországban, nuní azt valamennyien tudjuk, népfőcégeiben fegyveres katonák álltak egy banda élén. Attól leheti tartani, aminek egyébként a jelei mutatkoztak is, hogy a frontról teljes felszereléssel hazatért és szeríeszéledt, jelentékeny lőszerkészlettel, sőt elég számosán kézigránátokkal ellátott katonák fognak nagyobb csapatokba összeverődve a jogrend ellen támadást intézni. Ez az aggodalom nem vált ugyan valóra, sőt a katonák garázdálkodása, amellett hogy ember életet követelő kihágásokkal nem is járt, elég gyorsan lecsillapodott. A hazatért katonák faluikban csakhamar a rendes foglalkozásaikhoz láttak s a munka jótékony csillapító hatása alatt lecsendesedtek a kedélyek. A magyar főldnép erősen konzervatív természete még a gyászos felfordulásban sem tagadta meg magát, s a földhöz való vágyakozás se részegítette le. A földosztással való kecsegtetés csakhamar vesztett varázsából s noha a nincstelenek előtt nem is vesztette el minden csáberejét, de az egészséges kisgazdaosztály józan felfogása .erőt vett a képzelgésen. És az volt a szerencse a szerencsétlenségben. Káro'yiék csakhamar észrevették, thogy hoi'szenet fújnak és hideg vasat kovácsolnak, amikor a világtörténelem legnyomorultabb forradalmára próbálták ,tüzelni a magyar földnépet. Az ő forradalmuk csak a .városok söpredékére támaszkodhatott s mint littyk, ők nem voltak válogatósak. Táborukban egyesült a történelmi Magyar- ország minden ellensége azokkal a hülyékkel, akik azt hitték, hogy lerombolva a királyságot, megalázkodva az ellenség előtt, a gyávaságukkal lesznek képesek imponálni, beláthatták azután csakhamar, hogy azok, akiknek útjukat egyengették a hatalomhoz, (elnyerve azt, leköpték protekto raikat $ Károlyi, aki nemsokkal azelőtt a J^éla életét mentette meg, csak gyáva szökéssel biztosíthatta a magáéi'. A Károlyi forradalom lelkileg dekomponálva találta Zemplén- yármegyét, mint amelyet nemcsak a vesztett háború okozta bajok gyötörtek, de az ellenséges megszállás réme is fenyegetett. A nyomorult forradalom kitörésénél; hírét ugyanazok a lapok közölték, amelyek minden igaz magyar embert megrendítettek a ,c?eh, oláh, Szerb megszállás rémhíreivel. Megpróbálta ygyan a Károlyi sajtója szépitgetni a veszedelmes híreket, de a kinzó aggodalmakat eloszlatni nem tudta. (folyt jtáy. iskolák nincsenek, földmivesiskola pedig összesen 4 van. Megengedem, hogy a gazdaságilag fejlettebb nyugati részeknek ez a mai állapot is megfelelő, Csonkama- gyarország keleti vármegyéiben lakó földmives lakosság érdekében azonban feltétlenül kívánatos lenne, hogy a földmivesiskolak száma szaporittassék. Zemplén vármegye Gazdasági Egyesülete átérezvén a földmives- iskolák népnevelő, gazdaságilag fejlesztő hatását, rámutatva mező- gazdaságának elmaradott voltára, 1923. év elején telterjesztésileg kérte a m. kir. földmiveléügyi minisztériumot, hogy a Bodrogközön egy földmivesiskolat állítson fel. A válasz az volt, hogy ameny- nyiben a vármegye gazdaközönsége a földmivesiskola céljaira szükséges 2 — 300 holdas, gazdasági épületekkel felszerelt földbirtokot megszerzi, a minisztérium az oktató-személyzetet rendelkezésére fogja bocsátani Elismerem, hogy a magyar állam ma nehéz pénzügyi viszonyok között él. Elismerem, sőt tudom is, hogy a példaként említett Dániában az ott levő népfőiskolákat és földmivesiskolákat nem az állam, de egyesek, gazdasági egyesületek és részvénytársaságok alapították és irtják fenn, s hogy a dán állam legfeljebb a növendékek segélyezését célzó alapítványokkal járul hozzá és mégis azt állítom, hogy nálunk a földmives- iskolák alapítása, közérdeket képezvén, azok alapítása első sorban és fokgnt az állam kötelessége. ! A földbírtokreformtörvény vég- , rehajtása során az ehez szükséges földbirtok megszerzése nem is ütköznék nagyobb nehézségbe. Csak akarni kell. Zemplén vármegyének a bodrogközi részén | tiszakarád község hatarában a j Földhitelbank budapesti Részvény- , társaságnak mintegy 30(30 holdas háborús szerzeményű birtoka van. : E Részvénytársaság, meggyőző- , désem szerint, amennyiben lile- j tékes tényezők fordulnának hozzá j ez ügyben, készséggel bocsátani ' át a háborús szerzeményű birtoká- , ból a földmivesiskola céljaira j szükséges területeket a magyar államnak Feltéve azonban, hogy ; e Részvénytársaság, mely a há- | ború harmadik évében parcellázási szándékkal vette a birtokot, annak felajánlásától vonakodnék, a Földmivelésügyi Minisztériumnak á mosí folyamatban levő megvál- 1 tási eljárás’ során módjában yan a birtokra a megváltási eljárást j kérni. A mikor aztán egy állami j csikótelep cétjaira szükséges le- , geiőterület is, amely nagy hiányt j pótolná'.e részeg szinte megsze- . reztiető lenne. E hely Sárospatak közelében a , Bodrogközi helyiérdekű vasút ( mentén fekszik, s mint ilyen Sza- j bölcs, Borsod, Abauj-Torna^ és Üemplér, vármegyék területéről a ; földmivesískoiákba vágyó ifjúság részéről igén könnyen volna el- l Érhető. ★ Hogy Zempién vármegye a legutóbbi képviselőválasztás aikalmá- i/gl 5 egységes párti képviselőt küldött a nemzetgyűlésbe, abban annak, hogy nagyatádi Szabó István a gróf Bethlen István háta mögé állott, nagy része van. A magyar nép miként a Dunántúl, úgy e csonka-ország keleti részén itt Zemplénben is ma Nagyatádtt vallja vezéréül, s mert őt tartja ma leghivatottabb vezetőjének, kell, hogy a Földmivelésügyi Miniszter ur megértse a nép baját, e nép szükségleteit és segítségére is legyen. Nem kérünk népfőiskolát (bár megvagyunk róla győződve, hogy ennek legalább kisérletké- peni bevezetése, mondjuk Sárospatakon, a megszüntetett jogakadémia helyén nagy hiányt pótolna a csonka-országban) de kérünk legalább egy földmivesiskolát. Én hiszem, hogy ha a földmives iskola meglesz, R. J. példáját, kinek családja hősi halottat adott e honnak — meg fogják érteni a közeli vármegyék területén azok, akik a háború alatt nem vesztettek semmit, de nyertek annál többet s rá fognak jönni, hogy az a nép, a mely patakokban öntötte vérét a világháborúban, megérdemli azt, hogy némi áldozatot hozzunk. törvényhatósági Közgyűlés Sátoraljaújhely, dec. 20. Kisebb érdeklődés mellett tartotta csütörtökön délelőtt Zemplén- vármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlését. A vidéki bizottsági tagokat, bizonyára a sáros utak s a megdrágult vasút és tartózkodás költségei tartották vissza. Délelőtt tiz órakor mintegy $0 bizottsági fag jelenlétében nyitotta meg Ttmránszky László főispán a közgyűlést s javaslatot tett a közigazgatási bizottság kilépő tagjai helyébe uj tagok választása s a központi választmány újjáalakítása iránt. Javaslatára egy bizottság előtt történt a titkos szavazás, mely bizottság elnökévé DámjanÖvich Ágoston, tagjaiul Fuchs Jenő és dr. Szabó Sándor bizottsági tagokat jelölte ki a közgyűlés. A szavazás tartamára felfüggesztette az ülést a főispán. Választások A közgyűlés újbóli megnyitása után a főispán Damjanovich Ágosr ion bizottsági elnök jelentése alapján Dókus Ernő, gróf Mailáth József, báró Maillot Nándor, Mecz- ner Béla és Széchenyi-Wolkenstein Ernő bizottsági tagokat a közigazgatási bizottság újonnan megválasztott tagjainak jelentette ki. Enunciálta ezt követőleg elnöklő főispán a központi választmány 28 tagjának megválasztását is. Alispánt jeUntés Bernáth Aladár alispán évne- gyedes jelentésében leiméi itper^ ismertette á közigazgatás állapcL iát s az ezzel összefüggő eseményeket. Hazafias melegséggel emlékszik meg a jelentés a kor- -nányzó-látogatásról s a vitézi beiktatásokról. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg Pap-Váry Elejémé, Tahy György bizottsági ag és Pavletits Gyula tb. főSzoD rábíró elhalálozásáról Indítványára elhatározta a közgyűlés, íogy Pap-Váry Élemérné emlékét Fekete frakk szövetek | békebeli minőségben kaphatók-- " ■" 11 -11.111« ■ - ■ : "VF“--«■—»«i*T,«,nn-T Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia ,és belföldi legjobb gyárt- RflllllMf] Tiling 5taWß|y mányit női- és férfi gyapjúszövetek külön- ül Uiilluí UlljUu FŐ-UÍca 16. SZ. ~~ A A ..Xl iX\.l ■ v legjobb gyárt uicuijr yi nur vo iv.m gj «p|«oZfQVetek kÜlÖI jegessége állandóan nagy választékban Jtöi costume és ruha szövetek nagy választékban]
