Zemplén, 1923. október-december (54. évfolyam, 79-102. szám)
1923-12-12 / 98. szám
Ötvejmegyedik évfolyam. 98. sssám Sátoraljaújhely, 1923. december 12. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) MPLEN POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 3000 K. Egy évre . . 12000 K. Hirdetések: négy zetcentiméteren ként. Nyllttér soronként 500 K. Telefon: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. ssám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF (kiadóhivatal) 63. szám. Harmadik út Bethlen István gróf, miniszterelnök harmadszor indult el külföldre, hogy a külföldi kölcsön dolgában azokon a helyeken, amelyeken illetékeseknek tartják magukat a kölcsön engedélyezése felől dönteni, képviselje Magyar- ország kívánságait. Valóban nagyon helyes dolog, hogy a miniszterelnök a személyes jelenlét kérdését annyira fontosnak tartja, mert ezáltal sok olyan — esetleg felmerülő -- gátló körülménynek lehet az elháritója, amik talán a tárgyalások során spontán is felmerülhetnek. De külpolitikaiag is nagyon fontos az, hogy a személyes érintkezések kapcsán a külföld vezető politikusaival nexust tartsunk. A kisantant politikusai soha egy alkalmat nem szalasztanak el, hogy ott, ahol módjuk nyílik, személyes felszólalásukkal s megjelenésükkel érvényt ne igyekezzenek szerezni kívánságuknak. Mennyivel fontosabb ugyanekkor reánk nézve Bethlen István miniszterelnök résen- léte, amikor is nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy olyan eszközök birtokába jussunk, amelyekkel mód nyílik számunkra arra, hogy gazdaságilag rendbeszedjük magunkat. Bethlen István kormányelnöki mivoltában, eddig lezajlott három külföldi útja között fontosság tekintetében nem lehet megkülönböztetéseket tenni, mert mind a három külföldi utazása a maga nemében igen fontos célzattal történik. A két előző, a várakozásnak megfelelő eredménnyel is végződött s különös nagy érdemük, hogy ezeknek a nyomában megtört a külföldi rosszindulat irányunkban. Már az első út alkalmával nemcsak szóbaáll- tak velünk egyes nagy nemzetek, de határozottan segítségünkre is igyekeztek jönni. Úgy tűnik, mintha ez a harmadik út lenne a magyar igazság igazi útja, amikor per- fektuálódni fog a valóságban is mindaz a jóindulat, ami eddig elvi megállapodásokban már mutatkozott. Ezért nagyon fontos Bethlen István miniszterelnöknek ez a párizsi útja, ahol az elközelgő napokban fog dönteni a Nép- szövetség, az eddigi bizottsági tárgyalások és javaslatok után a magyar kölcsön dolgában. Amennyire fontos tehát ez a külföldi út, százszorta fontosabb, hogy ez alatt ne merüljön fel semmiféle olyan belföldi egyenetlenség, ami veszélyeztetné ennek a korszakos jelentőségű akciónak a sikerét. Ha nem is sikerült a magyar pártok agyarkodó viaskodása közepette megteremteni a nagyon kívánatos pártközi békét, mégis elvárja a magyar közvélemény, hogy ha nem is kimondottan, de hallgatólagosan jöjjön létre a Treuga Dei, némuljanak el az oktalan s nagyon kárté kony hadakozások, mindenki azon legyen, hogy ha nem is aktive, de passzíve szolgálja azt a nagy akciót, amelyet a kormány indított meg s amelytől várja az ország a jobb napokra való ébredését. Ifovember havi közigazgatás Sátoraljaújhely, dec. 10. Hétfő délelőtt tartotta a vármegye közigazgatási bizottsága Thuránszky László főispán elnöklete alatt december havi rendes ülését. Az alispáni jelentés elsősorban a személyi változásokról emlékezett meg s a november hó 19-én megtartott rendkívüli közgyűlés intézkedéseiről, a létszámcsökkentésre vonatkozó törvény és belügyminiszteri rendelet végrehajtását illetőleg. A közlekedésüggyel kapcsolatban a Sátoraljaújhely— hollóházai kisvasút november hó 30-án foganatosított közigazgatási pótbejárásáról tett kimeritő jelentést az alispán, megemlítve, hogy a kisvasút építés-vezetősége minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a város lakosságának kívánságai teljesittessenek és kedvező időjárás esetén a munkálatok még december hó folyamán befejeztessenek. A Bodrogközi Gazdasági Vasút szanálása érdekében pedig felhívást intézett az alispán az érdekelt községek képviselőtestületéhez, valamint az érdekelt birtokosokhoz és vállalatokhoz, hogy a reájuk kivetett buzaértéknek megfelelő összegek befizetése iránt a legsürgősebben intézkedjenek. A mezőgazdasági munkálatok a heteken át tartó folytonos esőzések miatt szüneteltek s a szépen fejlődött őszi vetések az alantasabb helyeken viz alá kerültek. Takarmányhiány folytán az állat- állomány téli eltartása nagy gondok elé állítja az állattulajdonosokat. A november hóra rendelkezésre bocsátott hatósági liszt és 1400 mm. étkezési só szétosztása iránt intézkedett az alispán s megállapította az árakat. A lakosság általános egészségi állapota úgy a járásokban, mint Sátoraljaújhely város területén A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (9) I. Bevezetés: A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertetése. 1918-ik év nyarán, dacára a francia és olasz csatatereken kivívott fényes győzelmeknek, a helyzet mindinkább komorabbá vált. Az antant egyesült erejének nyomása a középeurópai hatalmakat védekezésre kényszeritette s erőre kapott az az aggodalom, hogy azok túl fogják őket szárnyalni. A hanyatlás jelei az osztrák-magyar hadsereg hiányos ellátásában is kezdettek mutatkozni. Éheztek a katonák a lövészárokban, ahol a kenyéradagokat is meg kellett szűkíteni. A pótlásokban zavar, rendetlenség mutatkoztak. Majd a fegyelem lazulása következett be. A régi — harcban is kipróbált — tisztek nagy része elesett vagy harcképtelenné vált, akiket a katonai szellem és ki- j képzésben hiányos újonc-tisztek ! kellőképen nem pótolhattak. Dög- j leletes tanokat és híreket csempész- \ tek be agitátorok a katonák közzé ! készülő forradalomról, amely uj világot ígért a harcot megszün- j tetni kész katonáknak. Végzetes j hiba volt a hadsereg szellemi j züllésének meg nem akadályozása, ! mely nem menthető azzal, amivel ! menteni próbálják, hogy t. i. a züllés együtt jár a vereséggel s hogy a szertelen nyomás — ha hozzá még a legelemibb szükségletek is hiányoznak — megbontja a fegyelmet. Mert a hadsereg sehol döntő vereséget nem szenvedett. S ha kemény kezű ember áll a sereg élén, még súlyosabb körülmények között is biztosítja a fegyelmet. Szerencsétlenségünkre a főhatalom volt gyenge, ami annál végzetesebbé vált, mert egész erejével kitörőiéiben volt az ősi faji átok: a pártoskodás, amely lappangott az egész háború alatt. Gróf Tisza István rettenetes jóslatát: ha megoszlunk „mindnyájan nyomorultul elveszünk“, a pártdüh süketen fogadta, hogy ; teljesedésbe mehessen. Mikor — ! a balkáni front összeomlása után j — a katasztrófa orkánszerü erő- ) vei és gyorsasággal közeledett, j a magyar kormány élén egy nagy és sikerekben gazdag múltú — de elaggott — államférfi állott a tuléltség tehetetlenségével terhelten. Gyászos végzetünk volt azután, hogy amig ellenségeink egy- től-egyig nagyszabású, az időkhöz mért, rendkívüli akaraterejü államférfiakkal bírtak, mi Károlyi Mihályt kaptuk. A balsors müve volt, hogy az egyetlen hivatott férfi Cassandrája lehessen nemzetének, mielőtt a nemzetet pártos- kodásának ősi átka miatt lesújtó sorsharag mártír koszorúval tisztelte volna meg. A gyászos színen megjelent gr. Károlyi Mihály a már előbb hangoztatott, később közhellyé nyütt pacifizmusával. A gyökeretlen optimizmus színes szappanbuborékjai keringtek körülötte. Az a hir szárnyalt országszerte, hogy nagy befolyása van a nagyantantnál, különösen a francia vezető politikusok s különösen Clemenceau ■ . is, súlyos szavú, hivatásos állam- ! férfiúnak tartják és rokonszenvük- kel tisztelték meg. Nem hiányoztak az aláfestések sem. Az év egy ! részében Párizst lakta meg, már régibb idők óta, ahol a gazdag magyar mágnás előkelő társadalmi összeköltetésekre tett szert. Sokan fűztek kedvező magyarázatot ahoz is, hogy őt bocsátották a franciák el az internált- ságból elsőnek, mig társait sokáig sanyargatták a fogvatartással. Amint a Károlyi Mihály emlékirataiból tudjuk, az optimizmus abból az audienciából sarjadzott ki, amelyen Poincaré a háború kitörését megelőző évben őt fogadta s amelyen Károlyi a hár- masszöveiség ellenes magyar párt támogatását kérte. Hihető, hogy az okos francia szívesen hallgatta azt, ami neki tetszett s örömmel pillantott a kártyákba, amelyhez kombinációit fűzhette. Ámde az emlékirat hallgat arról, a későbbi fejlemények pedig egyenesen ellentmondanak annak, hogy az udvariasság aprópénzén kivül Károlyi egyebet is hozott volna a tarsolyában a Poincaré audienEg'37*es szára, ára, QOO ZHZ,
