Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-28 / 12. szám
Megjelenik hetenkínt háromszor kedden., csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóéi» Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. 3*cfáiikaiTúF%Qpí Előfizetési d'jalr: Egész évre Félévre . . Negyedévre Egy hóra . 220 K. 110 K. 60 K. 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkint számíttatnak. Ifi ifi II Ilik ifimül Iif iiAiiiTIt^i Ült iárfarflilflwfnl Sátoraljaújhely, 1922. Január 28. FŐSZERKESZTŐ : KROÓJÓZSEF Ötvenharmadik évi. 12. szám (6219.) Éra 3 korona. 9ra 3 korona. Záróra éjjel két érakor, de villany csak tizenkettőig. A legújabb ujhelji csodabogár. — Nyilatkoznak a közmüveknél. — Magyarázat, amely minden, csak nem indokolás. A belügyminiszter az uj sárórát éjjeli két órában állapította meg az eddigi tizenkettő helyett, Ujhely azonban ugylátszik, ebben kivétel. Mi őszintén szólva, az egész táróradologban azt találtuk a legörvende tesebbnek, hogy most már bizonyosnak véltük, hogy megszűnik a villanyáram- szolgáltatás korlátozása, amelyről már a múltkor kifejtettük, hogy a közbiztonság szempontjából mennyire botrányosnak tartjuk. Ezzel szemben éppen az történt, hogy az éjíélulán két óráig való nyitva- tartás városunkban éppen a közmüvek elzárkózásán feneklett meg, ugyanis a miniszteri rendeletet figyelmen kívül hagyva, továbbra is csak tisenkét óráig szolgáltat áramot. Így válik tehát a miniszteri rendelet Ujhelyen irottmalaszttá, a kávésok ugyanis a sötétben nem tarthatnak nyitva. Felkerestük a városi közmüvek igazgatóságát, hogy — mint a legilletékesebb helyről — magyarázatát kérjük ennek az érthetetlen be^ombolkózásnak. lit ast a választj.kaptuk, hogy a városi villanytelep bőségesen el van látva szénnel és igy az üzemszolgáltatás zavartalansága még akkor is biztosítva lenne, hz éjjel két óráig, vagy azon túl is szolgáltatnak áramot. Nem az anyaggal takarékoskodnak tehát, haoem csupán a rezsit nem akarják növelni. Az előfizetők legnagyobb része ugyanis pauzáiéban rójja le a viilanydijat, igy tehát árammérők hiányában a közmüvek nem ellenőrizhetné a fogyasztást. Az árrammérők felszerelése négy millió koronába kerülne, erre pedig nincsen fedezet és nem is fizetődnék ki. így tehát, hogy rá na fizessenek, meg kell maradni a ? tizenkét órai üzemkikaposolás mellett. Ez a közmüvek álláspontja, a mi álláspontunk ellenben az, hogy valami módon, de meg kell oldani ezt a közérdekű problémát. Az ország többi városaiban mindenütt ismeretlen fogalom a világítás korlátozás;?, még Mezőkövesd községben is egész éjjel az ivlámpák vakító fénye szórja sugarait, egyedül Ujhely rendezett tanácsú város kevésbbó rendezett viszonyaira borul a mindent befedő sötétség késsel vágható Biuroksiine. „Mehr Lioht“ — suttogta öcethe, a nagy költő halálos ágyán. Több világosságot 1 kiáltjuk mi az illetékesek felé. Több világosságot az utcákra és több világosságot az elmékbe 1 . . . Vagy már az utcákra és lakásainkba is be akarják lopni a sötétséget? . . . Honmentő akcióra váiaikoxott a kormány. Csakhogy végre rájöttak, hogy mi kell a nemzetnek’ mi segíti ki a kátyúból az ország sz k .rót, mi oldja meg rögtön a súlyos gazdasági válságot, mi szünteti meg a jogrendettenséget. Nem lesz nyomor, drágaság többé, de lesz rend, társadalmi béke, fellendül a termilő munka, egyszeriben kivirágzik az ország, mint reggelenként fü- tetien szobánk jégvirágos ablaka. Egy csapásra lesz kenyér, konszolidáció és minden, ami rég nem volt, — mert a kormány százezer példányban kinyomatja Bethlen miniszterelnök beszédét. A kormanyzó- pártnsk eme beszédes gesztusa f lé a nemzet osztatlan tömege páratlan és soha nem tapasztalt érdeklődéssel tekint. Ez — ugyebár — kétségtelen ? Kétségtelen viszont az is, hogy ez a nemes akció csinos kis össsegekbe fog kerülni. Apponyi történelmi jelentőségű beszédének kinyomatására nem volt pénz, pedig erre a beszédre egész Európa felfigyelt. Erre azonban van. Végre is nem ez a fontos, a fő, hogy megérj« a heco az áldozatot, amit érte hozta*. Néhány százezer koronával több, vagy keveebu már igazán nem számit, a fő, hogy Bethlen pozícióját biztosítsák, Ez minden pénzt megér. Zuhanás. Irta Rákos Arnold. Sietett. .. rohant végig a Dunapar- ton, hogy elérje a hídfőt... felmásszék a a korlátra és aztán ... aztán vége legyen mindennek ... megsemmisüljön ... boldog legyen. A boldogság ssámára már csak az eltűnésben ... a nagy és örök pihenésben létesett, mint égő, kioithatatlan vágyban. Még sohasem vágyott ennyire, még sohasem érezte az elmúlás gondolatát oly nagy- Bzsrünek, fenségesnek, mint épen ezen a ködös novembsri estén ... Meghalni — most es a gondolat úgy tetasett neki, mint •gy sóváran kívánt éden ... osodás megváltás. Abban az őrült száguldásban — a Bazilikától a Fereno-hidig — a meghalni vágyók éleslátásánál még egysser végiggondolta azt az egész nagy nyomorúságot, azt a bűzös soha le nem vakarható szeny- nyst, melyet as élet rákent és mely most úgy kívánkozik le róla, mint az ő teste, az életről. Végig kellett sienveduie a sorsnak legkegyetlenebb irónóját abban, hogy akkor rabolja el az élethez való jogát, mikor az elvirágozni készülő, de még mindig hóditó nagystílű félvilági nőt a már öregedő és megállapodott szerető menti meg attól, hogy most már végleg le ne csússzék arról a lejtőről, melynek végén a betegségek ós kórházak hűl í «kamráiban az ilyen nők. majd mind végezni szokták .. . Most mikor végre a biztosnak hitt révbe evezett bele, mikor szeretője asztalánál végigjátsz- hatta az ilyen nők életének utolsó komédiáját, a romlott nőkből háziasszonnyá vedlettek szomorú szatíráját, most vágott rajta végig a végzet... ... Csak most oly későn ... jött . . . amikor nsm is kívánta és rég eltemetett álmai közé tartosott... most jött meg a mindeneket ssétrobbantó esztelen szerelem — a leggyássosabb irónia. Jött a férfi ... az ő férfin ... hogy az iránta való vég isién nagy érzés köayörtelenül aláírja az ő halálos ítéletét. ... Ahogy érezte volba nemének végzetét — a sötét poklok fenekére női léleknek kétségbeesett hiába való jajkiáltásai1, melyeknek rettenetes visszhangja a kárörvendő, velőket rázó, mefisztói kaoagáe... Oly csalhatatlanul érezte mozt és ez a fájdalom volt neki a legnehezebb, hogy az erős férfinek még legmélyebb szerelmében is egészséges ömése ezen a csodával határos férfi és női kor határain támadt öröknek hitt szereimen átsegíti . . . De mi lesz ő vele — vele — a nővel ki most utolsó kártyájára tette fel mindenét s aki tudja előre, hogy a biztosan elvesztem ő jáiékot n égi» végig kell játszania . . . Ökölbe szói ült a keze, mikor arra gondolt, ho^y neki is viselnie kell as ilyen nőknek azt a közös h. zug végzetét, mely sokszor az égig emel, hogy aztán a sárba tiport elhasznált rongyként eldobott női testet még a sajnálkozásra se méltassa ... Mélyen utálta igy a férfiak alávaló önzését, kik ideálok és szerevők keresésében mégis csak a női testet — a gyönyört keresik . . . Eszébe jutott a szülői ház a kis adó- hivatalnok szürke lakása és élete, melybe csak az ő ragyogó szépsége és esze vitt bele napfényt és derűt. És hogy nőm maradt tisztességes, ennek is csak a kispolgári ostoba önzés volt az oka, mert a gyermeke szépségétől el ve ki tolt szülő fellegvárakat épített annak jövőjéről és hitt esalhatatlanságában ... A színésznő . . . az első bukás ... az siső szerető . . . aztán tovább végig a brilliánsokkal teieaggatott mondán pezsgőtől és parfőmtől bénult és őrült gyönyöröket ígérő éjszakái ... óh ez a sok sablon mily halálos fáradtsággal nehezedett reá erre a rongyokká tépedt lélakra . . . Es mégis voltak életének olyan momentumai és ezek között «gy, mikor a siker elején a nagystílű mondén pompába jlíegérkeztek JÄjySSSÄ Moskovits Herman szövetekben. Legújabb női costume és kabát kelmék. — Fekete posztó ÉS ppjUSZQVBt diDitáPUháza és kék szövetek a legjobb minőségben kaphatók. — Szabott árak! Sátoraljaújhely,Rákóci-u.6 &>*«**& ü&sJ isim 6
