Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-01 / 39. szám
MOSKOVITS HERMAN cégnél Kérem Sátoraljaújhely, Rikóczi-utca 0. u. ügy«*n M 3 korona. vtegjeíenik heienkint háromszor Keo1 den, csüíöitdkfin és szombaton. 5zei tceszt6ség és kiadóin» Sátoraljaújhely, Főtér 9, szám. Telefon: 42. szám Sátoraljaújhely, 1922. Április 1 ff&fitifeqj FÖSZEKKEäZTÖ : KROÓ JÓZSEF 9f3 3 Előfizetési dijak Egész évre . . 220 K. Félévre . . . . 110 K. Negyedévre . . 60 K. Egy hóra ... 20 K. Egyes szám ára 3 K. Hirdetések négyzetcentiméterenkint számíttatnak. tm Oivenharmadik évi. 39. szám (6246.) / Még Görögország is? Amoiika visszavonj}« megszálló asa- patnit a Rajna partjáról. Amerikának ez az intézkedése a génuai konferencia összeillése pillanatában kimondottan azt a benyomást kelti bennünk, mintha Amerika meg akarná leckéztetni szövetségeseit. A tengerentúli katonaság visszavonása tulajdonképen kinyilatkoztatása Amerika ama vágyának, hogy a jóvátétel kérdése mögött végleg legördüljön a függöny. Mindennek dacára nincs meg a bátorság az európai diplomatákban ana, hogy ezt a kérdést a génuai konferencia tárgysorozatába iktassák. Pedig addig nem lesz nyugalom Európában, mig Párisban olyan bizottság ül együtt, mely ördögi perverzitással csak azon dolgozik, hogy minden egészséges csirát megfojtson, az újjáépítésnek minden kísérletét meghiúsítsa és minden lépést megakadályozzon, mely a konszolidáció felé vezet. Amig ez a bizottság együtt lesz, addig minden konferencia hiábavaló. A párisi jóvátételi bizottság legulóbli intézkedése mellett sem mehetünk el keserű nevetés nélkül. A jóvátételi bizottság jegyzékében ugyanis azok között a tételek között, melyeket Magyarországtól követel, van egy pont, mely szerint Magyarországnak 750 darab lovat kell leszállítani — Görögország részére. Joggal kérdezhetjük: mi közünk nekünk Görögországhoz ? Miért ke'l nekünk óp8n Görögországgal szemben jóvátételt gyakorolnunk, milyen jogon követelnek tőlünk lovakat Görögország részére? Talán azért, hogy 9 lovak szállításéval is mogkönnyitsük a görögöknek Törökország ellen való háborúját ? Ezek a Görögországnak szánt lovak hü tükörképét nyújtják annak az égbekiáltó igazságtalanságnak, melyet Magyar- országgal szemben elkövetnek, mikor ettől a kizsákmányolt és forradalmak áltat elpusztított országtól egyáltalán jóvátételt követelnek. A célt tisztán látjuk: két bőrt akarnak egy rókáról lehúzni. Legértékesebb területeinket elveszítettük, termőföldjeinket, virágzó városainkat és gazdag természeti kincsesbányáinkat ellenfeleinknek kellett átadnunk hadizsákmány gyanánt — s most még azt követelik tőlünk, hogy jóvátétel fejében megmaradt rongyainkat adjuk ki. Ez a követelés az őrültséggel határos. Magyarországnak, mint agrárius országnak talpraállásához első feltétel az állatállomány léte, illetően annak szaporítása. A „jóvátétel“, melyet most követelnek tőlünk, egészen koldussá akar tenni bennünket és megakadályozni abban, hogy megfeszített munka révén ismét életképesek legyünk. Az Isten szerelmére, hát azt akarják velünk, hogy az utca szélén ko.duljunk, mint Ausztria ? Ennek nem szabad megtörténnie! Nem lehet tőlünk jóvátételt követelni, nem* hogy annak összegét még emelni. Mert 8rrőí is szó van. Az antant budapesti megbízottai megtekintették a tenyészállat vásárt s moat nem akarnak megelégedni a nekik átadandó állatokkal, hanem tenyészállatokat akarnak követelni legalább huszonnyolcszor darabot. Igaza van Hegedűs Lóránínak: akinek százezer koronájából kiiencvenezret elvisznek, annak fáj, de akinek százezerből félmilliót akarnak elvi mi, az — nevet ... Mi is nevetünk. Lényegesen megcsappant a vasúti forgalom. Mindenki harmadikon utazik. — Csak szabadjegyesek utaznak az elsőn és másodikon. — Felére csökkent a forgalom. - Üres várótermek és üres kocsisorok. — Biztosítási kényszer a vasúton. Amióta életbelépett a vasúti díjszabás száz százalékos felemelése, a vasúti forgalom az égé z országban msgesappant. Kilátogattunk a máskor oly népes pályaudvarra, ahol moRt a legforgalmasabb idő pontban is alig lézeng egy-kót utas. A pályaudvar ős környékének képe teljesen megváltozott. Az első és másodosztályú várótermek teljesen üresek, egyedül a harmadik osztályúban van némi élet. Itt azonban egészen más társaságot találunk, mint aminőt megszoktunk. Ä falu népe most is tekintélyes számban van képviselve, — hiába, ott még van pénz, — a főalkotóelemet azonban az intelligencia, a közép- osztályhoz tartozók teszik, akik a megfizethetetlen jegyárak következtében kiszorultak a felsőbb osztályokból és a harmadikon kénytelenek utazni. Meginterjuolt.uk a vasúti kalauzokat, minő ész'elateket tettek a felemelt ám utazásokkal kapcsolatban. Egybehangzó válaszuk az, hogy a jegyárak felemelés óta az első is második osztályon csak szabadjegyesekkel és ked- vezménényes jegyű utasokkal van dolguk, teljes őru menetjeggyel utazók as első osztályon csak a legritkább esetben, de a másodikon is osak nagyon szórványosan fordulnak elő. Akiknek nincs jegykedvezményük, azok a harmadik osztály fapadján szó ronganak. Itt ugyan lehet találni megtelt fülkéket, de a forgalom itt is még az első és másodikból átkőitüzöttek tekintélyes száma ellenére is érezhetően megcsappant. Kérdést intéztünk az állomási személypénztárak jegykiadó tisztviselőihez is, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a tarifaemelés óta egyáltalán nem jelentkezett a bevételek megduplázódása, amit pedig az állam fezzel a srófolással elérni remélt. — Alig van nap, — mondotta informátorunk, hogy a bevételek összege elérné as áremelést megelőző idők napi bevételeit, azt pedig, hogy a régi bevételekkel szemben növekedés mutatkozna, eddig még nem tapasztaltuk. Ez más szóval azt jelenti, hogy a vasúti forgalom a felére csökkent, mert ha a kétszeresére emelt jegydijakból csak ugyanannyi összeg folyik be, mint az emelés előtt, úgy a kiadott jegyek száma körülbelül a felónyi lehet. Amint tehát a fenti nyilatkozatoktól látható, a várt tőbbietmiliiárdok sehogy sc a akarnak megindulni az államkassza felé. Ezek a jelenségek a most inau^urslt közlekedési politika teljes csődjét jelentik és ennek várható következményeit az állam fogja mogsinyleni. A bejelentett tarifaemelésen kívül azonban a jegyeknek még egy másik, be nem jelentett és teljesen jogtalan drágítását keli a közönségnek megfizetnie. Rendszerré vált, hogy a jegyváltásnál a pánztárnokok a visszajáró pénznél néha tiz, de inkább húsz koronával kevesebbet adnak vissza. A legtöbb esetben ez u jegyváltóknak fel sem tűnik, ha azonban akad, aki reklamálni találja a jegy árán felül jogtalanul lefogott tiz és húsz koronáját, a pénztárnok megfordítja a jegyet, amelynek hátán egy bélyeg nagyságú ráragasztott papiroédula van. Ez kerül tiz és húsz koronába. m Férfi öltönyre és legjobb férfi- és női gyapjú szövetek iegoicsóbban • • Feöáte és é ft felöltő szőnétek BKUNKEK LAJOS férfi és női gyapjú szövet üzletében posztós, feagarn sEőveteh P §8 Mi nagy yálasztéhban. * Sátoraljaújhely, Főutca 16. (megyeházzal szemben) szerezhetők be. Kérem cégemre figyelni 1 legjobb minőségben. $ i fe&r»ftk&k ea»í »»Az».* 8 • .
