Zemplén, 1922. január-június (53. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-25 / 36. szám

2. ©Uaí, Március 25. aljegyző miért van még mindég a rendőr- : ségi lakáshivatalbaa (.s a város pénzéből ! fizetett egyik dijnok ur miért van szintén még a rendőrségnél az újhelyi polgárok terhére. A városháza tájékán egy kicsit több rendet kérünk. Látogatás a széphalmi Kazinczy-parkban. Markó Miklóstól. A sajtó nemrég nagy cikkekben emelte («1 tiltakozó szavát az ellen a terv ellen, hogy Kazinczy Ferenanck a jelenlegi „or- szághatár“-on elterülő széphalmi parkját és örök nyugvóbeiyét idegenek kesére juttassa a Magyar Tudományos Akadémia. Á cikkük­nek élénk visszhangja támadt mindenfelé a ugyanakkor a sátoraijaujhelyi Kazinezy- kör is egyhangúlag tiltakozott emé.s meg­maradt nemzeti kincsünk elidegsnitóse el­len. Hiszen ellenségeink mindent elszedtek tőiünk : becsüljük meg tehát legalább azo­kat az emlékeinket, amelyeket még meg­hagytak nekünk és amelyekhez ei kellene zarándokolnunk minden esztendőben, hogy sohase felejtsünk 1 Mert a magyar közönségnek ha valaha, most valóban kegyele'es kötelessége lonnn, hogy a magyar irodalom nagy reformáto­rának, Kazinczy Ferenensk széphalmi mau­zóleumához elzarándokolva, krójja óit ke gyelete adóját. A kirándulás maga rend­kívüli kényelmes, mert Stéphalom kocsin alig félóra alatt érhető el Sátoraljaújhely­ről. A gyönyörű, poótikus fekvésű Szép halomra mostanában csak a közeli Sáros­patak éa Sátoraljaújhely diákjai járnak, a mikor az Akadémia irodalmi Kazinczy- páiyázatán nyertes dolgozat jeligés levelé­nek felbontására gyűlnek össze a halha­tatlan Írónk mauzóleumában. Ksziiiczy Ferencnek 1881 augusztus 22-én kolerában történt elhalálozása után a család teljesen vagyontalan maradt, mart a költő által Széplialoiunuk elnevezett kú bányáoskai családi birtok különböző csa­pások és pervasstesógek midit el volt zá­logosítva. Súlyos csapásként nehezedett a családra az a körülmény is, hogy az osz­trák császári hatalom a költő 2887 napi rabsága idejáró felszámított rabíartási költ­ségeket katonai végrehajtás utján két iz- ban is behajtotta. A birtokot magát a zá­logosok bérbiadták, a Kazi-iozy-emlékek pusztulásnak indultak, úgy hogy Petőfi Sándor 1847 ben Szóphalomra vetődve, megbotránkozott, mikor a teljesen elha nyagolt Kazinczy-kurián egy nyolosyer- mekes árendást talált. — A meuuoleum- nak és az aaóía összehordott ereklyéknek akkor még hire-bumva sem volt. Petőfi ezeknek az állapotoknak a láttára haragra lobbant és a hálátlan nemzet iránti harag­jának egy óim nélküli versben ott nyom­ban kifejezést is adott, amely költemény Széphaiom óimén szerepel a költő össze­gyűjtött versei között. Első srófája igy hangzik: Te, a nemzet -- hálátlanság Égbekiáltó nématága, A nemzetszégyen Kain bélyege, Oh. Széphalom ! Petőfi látogatása után tizenkét évnek kellett elmúlnia, midőn Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóját az Aka­démia emléküléssel és nagy Kazinczy-ía- komávál ünnepelte meg. Á lakomán fel­szólalt Dess wffy Auréi gróf Ó3 felhívá­sára egy év leforgása alatt 80,000 forint gyűlt össze, amelyből azután Ybl Miklós hírneves műépítészünk tervei szerint fel­épült a -mórstilü mauzóleum. A mauzóleum egy gyönyörű fenyő- és gyertyáufaligettel bontott magaslaton áll j és tömérdek irodalmi és történeti becaü : kéziratot, könyvet, olajfestményt tartalmaz. Különösen érdekes a költőnek Munkács várában 1801-ben irt naplója és Kufstein ksrekbörtönónek rajza, amelyet ténta he­lyett a saját vérével rajzolt meg. Ott lát­juk a Nemzeti Színháznak 1859 bői vs’ó szinlapját, mely előad-ist Kazinczy szüle­tésének 100-ik évfordulója alkalmából ren- dz'ek. Cima: Áldozat. Eredeti zzomoru- /aláír. Irta Vörösmarty Mihály. A kap csodált szerezte Egressy Béni. Van itt Kazinczy Lajos tábornokhoz intézett több levele Görgei Artúrnak és Klapkának, kik iskoiatársai voltak a tulini utászhadapród- iskolában. A mauzóleum belsejének közepén van Kaainezynak ruszkicai márványból készült élethft mellszobra, molyét a harmincas években Ferenozy István, az első magyar szobrász készített. Van itt még egy már­vány-relief befalazva, DÓhai ifi. Tay Miklós báró igen sikerült munkája. Érdekes, hogy Kazinczy hamvai nem a mauzóleumban, hanem &■ ettől harminc lépésre lévő gyer- tyánfaligetben pihennek feleségével, szüle­tet! Török Zsófia grófnőnek hamvaival együtt. Körű ötté félkörben gyermekei és leszármazottai nyugosznak. A jókarfcan tartott homokkő siron ez a felirat olvasható: LÁTNOK SZENVEDTÉL 1 Kazinczy Ferenc a nagy elhunyt örök emlékének Írván maradt Zsófiájától. Született 1/59. ektóber 27-én, meghalt 1131. augusztus 29-én. Széphalom sírva gyászol Téged, De hidd a művészet se felejt el, Mig a Múzsának szentelt oltárin Áldozatot gyűjt a hon&kebsl. A regényes szépségű hegyek alatt, a park közepén, a mauzóleum közvetlen kö selében, a nagy költő sírja mellett állítot­ták fel a csaknem elfelejtett fiúnak, a sza­badságharc egyik legkiválóbb hősének, Kizinery Lajos tábornoknak meliczobrát. Kazinczy L jos előbb, mint Klapka hadtestparancsnoknak legkiválóbb 6ired 'se, később, mint önálló paranosnok, 27 csatá­ban vett résai, Icy a többi között Tápió- bieskénél, Nagysailónál, Isaszegnél, Ko­máromnál (s u 9-es számú Miklós-huszá­rok esapatávai valóságos réme volt a ne­hezen mozgó „vasas“ német lovssságnak. Midőn 1849-ben augusztus 25 én Ka­zinczy Gorgeynek felszólítására kissé meg­késve, Zsíbóná! 12,000 főnyi seregével letette a fegyvert, Haynau tábornok rövi­desen elfogatta és kihallgatás után 19 nap­pal később, mint a tizenhárom vértanút, őt ín agyonlövette az aradi sáncok közölt. Sírja még most is jeltelen, mert nem tud­ják, hol fskssik. Kazinczy Lajost honvéd- tábornoki ruhában igen sikerültén örökí­tette meg Tóth András debreczeni szobrász. Maga a szobor oziszolt haraszti márványon nyugszik, felirata a következő: KAZINCZY LAJOS henvédtábornok vértanúhalált halt Aradon 1849. október 25-én, huszon­kilenc éves korában. Érd akt a, hogy a hétszobás Kazinczy- kuria egyik őstulajdonosu, Kazinczy János, a hősLÍkü Zrinyi Ilona jósságkezelőjs volt. A régi kúria annyira rozoga volt, hogy 1862-btn egészen it bontották és helyette a nemzet a most igen jókarban levő mau­zóleumul állította fel. Ezzel valóban tar­tozott is Kasiuozynak, ki mindenét, még a maga családja jólétét is a nemzetnek áldozta fel. A mauzóleum relikviái közt kétségen- kivül legérdekesebb Petőfi barátjának, Orlay Somának egy eredeti, nagyméretű pompás olajfestménye, mely azt a nevezetes ese­ményt örökíti meg, amint Kazinozy Ferene Kisfaludy Sándorral 1826-ban Sümegen találkozik. A találkozásnál jelen volt Vö­rösmarty és más, akkori előkelő irodalmi nagyság is, amint ezt a kép magyarázata közli a szemlélővé!. A tizenhatholdas szép park és a mauzóleum gondozását, a látó­ja’ók vezetését a telep keriésze végzi az Akadémia megbízásából. Sajnos, — a világháború óta na­gyon megcsappant a csodaszép fekvésű Széphaiom látogatottsága, ahol pedig ta­vasszal és nyáron a fák és bokrok virág­zásakor valóságos tündérkertben képzeli magát a késői zarándok. cüiwap iMMMMMWMHStSMSMiaMM Kél vers. ó fekete életi . . . Búval fskizetn, búval kelek, O fakete éjszakák, Fekete reggelek. A napjaim oly sivárak Ó, fekete nappalok Rabtartó várak. Az estém is komor, setét Ó, fekete vacsorák, Feketén, feketék. Mikor lesz már az a dátum ? Örökké sújt-e Fekete fátuai I DéVajkodás Halál Úrral. Nem félek tóled már, te büszke rém, Hiába közelítesz úgy felém; Nem félek tőled. Nem félek tőled, jöjj akármikor, Ha ciontiovad egy nap reámtiper, Nem félek tőled. Nem félek tóled, viheted a testem, Meg nem ölhetsz: halhatatlan lettem; Nem félek tőled. Nem félek tőled, jer csak és vigyél, Lelkem már a gyermekemben él: Nem félek tőled ! Saujhely, 1922. márciut 16. Kozsta Béla. — A Megyei Bank Béssvénytársaság rendkívüli közgyűlése. A Megyei általános Bank Rt. március hó 9-én délután 3 óra­kor Halász József elnöklése alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt az igazgatóságnak; több taggal való kiegészítés». A rendkívüli közgyűlés egyhangúan az igazgatóság tagjaivá vá­lságot a: Toiosvai Nagy Barna volt országgyűlési képviselő, nagybirtokost, Fuchs Janó földbirtokost, Perlmutter Jenő kereskedőt, Kroó Gyula kereskedőt, Hartstein Mayer borkereskedőt, Schiller Kiimán ügyvédet, ny. járás- bírósági elnököt és Friedmann Lipót borkereskedőt. Az igazgatóság az újonnan megvá­lasztottakkal 10 tagból áll. E'nökűl Fuohs Jenő választatott meg. — Műsoros estély. A sátoraljaújhelyi kegyesrenái főgimnázium 1922. évi rnáre. fcó 27-ón 17 (délután 5) órakor a Kath. Olvasókör nagytermében műsoros estélyt rendez. Helyárak: Földesinti számozott ülőhely 10, földszinti álló 20, karzati álló 10 korona. — Kroó József fősierkmténk hétfőn, szerdán és pénteken délben 12—1 óra kő­sóit található a szerkesztőségben. Sti anss liipat és Tsa Aranyműves és ékszerész Sátoraljaújhely, teerle-tér Z. Elvállal és készít rajz szerint: Mindennemű ékszer-, arany- és ezüstnemüt, valamint platina ékszereket. Raktáron tart: Ezüstárukat, ékszereket, arany- és aranydoublé tár­gyakat, drágaköveket. Pontos, gyors és megbízható Kiszolgálás! Legolcsóbb napi árak! Vesz: aranyat, ezüstöt és drágaköveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom