Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-08-24 / 67. szám
Sátoraljaujhely, 19Í0. Augusztas 24. 67. (4978.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljanjhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njilttérben minden garmond sor 40 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona.-— Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Keresztek. — aug. 34. Szent István rendjének nagykeresztjét : a magyar rendjelek legnagyobbikját adományozta a király Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnöknek. A ritka kitüntetés alkalmát a nagy örömnap, Őfelsége nyolcvanadik születésnapja adja, de kétségtelen, hogy ez az ünnepi alkalom csak dátuma a kitüntetésnek: tartalmát, jelentőségét az az elismerés adja meg, amelylyel a király a miniszterelnöknek az ország békéjének helyreállításával szerzett történelmi jelentőségű érdemeit pecsételi meg. Kevés kitüntetés esik meg több joggal, mint Khuen-Héder- váry Károly gróf kitüntetése. Hisz amit ő létrehozott, az szinte példátlanul áll: rendet a teljes felfordulásból, békét mindenek vad viszálykodásából, megnyugvást a zaklatottság, állandóságot a közviszonyok aggasztó ingadozása helyébe és végül bizalmat és tekintélyt a már-már Európa- szerte általánosan leszólt Magyar- ország számára. Ez néhány szóba foglalt első eredménye Khuen- Héderváry Károly gróf fellépésének és működésének. A puszta tények egymagukban is korszak- alkotó szolgálat nemzetnek, országnak és királynak egyaránt, mely uj fejezetet nyit meg a magyar történelem lapjain. De megnövelik e szolgálat erkölcsi értékeit, a miniszterelnök vállalkozásának jelentőségét a körülmények, amelyek megelőzték és kisérték. Az esztendős bosszú válság alatt széjjelbomlott minden politikai szerkezet széles e hazában. Nem volt alap, amelyre komoly és nyugodt parlamentáris kormányzat ráállhatott volna. A parlament harcban állott a saját kormányával, pártok szakadoztak és törtek egymás ellen, megakadt a törvényhozás és a kormányzat s minden kísérlet, a közállapotok orvoslására, sőt a kísérletnek puszta terve is, csak annál nagyobb ellentmondást, izgalmat, harcot idézett fel Nem volt párt, mely képes lett volna rendet teremteni és nem volt politikus, aki merészelt volna vállalkozni az ország rendjének helyreállítására. Ebben a lehetetlen helyzetben, amely politikai zsákutcának látszott, amelyből kivezető utat senki sem látott, állott élére az országnak Khuen- Héderváry Károly gróf. Vállalkozott a nemzetnek a válságból való kivezetésére, nem a polc díszéért, vagy a hatalom élvezetéért, — hisz éppen akkor polc és hatalom egyaránt keserves volt mindeneknek — hanem hazafias kötelességtudásból, a haza és a király iránti odaadásból és azon megdönthetetlen meggyőződése folytán, hogy a nemzet maga óhajtja a válságok végét, a nemzet tehát örömmel fogja megragadni a segítő és vezető erős kezet. Olyan időben, amikor mindenki kételkedett, amikor senki sem bízott és tisztán nem látott, Khuen-Héderváry Károly gróf a nemzet lélekállapotának biztos megítélésével, az események mély megfigyelésén és átgondolásán alapuló éles előrelátással fogott hozzá a válság orvoslásához s az uj állandó politikai alapok megteremtéséhez. Az eredmények fényesen igazolták a miniszter- elnök előrelátását és megmutatták, hogy jól ítélte meg a- nemzetet, tisztán látta az ország hangulatát, hogy a kellő időben, a kellő módon végezte nagy munkáját ; hogy bizakodása, melyet a nemzet józanságába, érettségébe és megfontoltságába vetett, nem volt könnyen fogant puszta hit, hanem egy éleslátó, elmélkedő és mindent átgondoló politikus agynak szilárd és biztos Ítélete. A folytonos rázkodtatások alapjában ingatták meg az országot és állami érdek volt, hogy jöjjön egy politikus, aki erős kézzel tépjen bele a frázisokba és egészséges, produktiv sínekre vigye át az ország fejlődését. Gróf Khuen-Héderváry vállalta ezt a szerepet és állja is becsületesen. Amikor Őfelsége a legnagyobb magyar rendjellel tünteti ki politikai életünk ujjáteremtőjét, akkor nemcsak a nagy és példátlan gyakorlati sikert honorálja, hanem megtiszteli azt a ritka erkölcsi erőt és Ítélőképességet, azt a hitet és bátorságot, amelylyel a miniszterelnök történelmi feladatának első részét elvégezte. Aki annyi időn át hordta az elfogultság és félreismerés nehéz keresztjét, hadd hordja most a megértett és elismert érdemnek nagykeresztjét. Affér után. — Gortvay Aladár beadványa. — — aug. 24. Mikor Lovászy Márton országgyűlési képviselő vállalkozott arra, hogy a zempléni dolgok fölhánytorga- tásával, a függetlenségi párt állítólagos helyi sérelmeit a parlament színe elé vigye és elmondotta a maga, csak gúnyos mosolyokkal fogadott interpellációját, dr. Nagy Sándor országgyűlési képviselő egy sértő megjegyzéssel támadt Gortvay Aladár szerencsi főszolgabíró ellen. A dologból párbaj lett és Gortvay Aladár dr. Nagy Sándorral lovagias utón intézte el az affért. Az egyik fővárosi bou- levard-ujság azonban nem érte be a tények regisztrálásával, de dr. Nagy Sándor szájába olyan kijelentéseket is adott, amelyek Gortvay Aladárt hivatali tisztességében támadták meg. Nagy Sándor ugyan kijelentette, hogy a neki imputált kifejezéseket nem tette meg, Gortvay Aladár most még is beadványnyal fordult az alispánhoz s maga ellen fegyelmit megelőző vizsgálatot kér. A Nagy Sándor szájába adott és Gortvay Aladárnak hivatali működését meggyanúsító kijelentéseket ugyanis átvették a helybeli lapok és éppen azért Gortvay Aladár szükségesnek látja, hogy teljes világosság derittessék ebben az ügyben is. Beadványa szószerint a következőket mondja: Az alispánhoz. Folyó évi julius hó 27-én az országházban, amidőn Lovászy Márton, országgyűlési képviselő zemplénvárme- gyei dolgokban interpellált s a belügyminiszter úrhoz interpellációt intézett s közben nevemet és állásomat említette, Nagy Sándor országgyűlési képviselő közbeszólt s rám a következő sértő kifejezést tette : „Gyáva az a főszolgabíró.“ Természetesen kötelességemet tudtam, azt teljesítettem is és másnap, vagyis folyó évi julius hó 28-án d. u. fél 5 órakor meg is verekedtem Nagy Sándor országgyűlési képviselővel. A párbaj napján, a párbajt megelőzőleg másfél órával megjelent az „Est“ cimü budapesti újság, mely az előzményeket tárgyalva, a többek között ezeket irta rólam: „A főispán nagyon bűvösen fogadott s ebből láttam, hogy veje, Gortvay főszolgabíró is érdekelve van, hogy ne mondjam, ludas az ügyben.“ Az „Est“-nek reám vonatkozó részét párbaj előtt segédeim közölték Nagy Sándor orszggy. képviselő segédeivel, mire Nagy Sándor,, a segédek előtt kijelentette, hogy Ő az „Est“ munkatársa előtt rólam sértőleg nem nyilatkozott s rólam a neki imputált sértő kifejezéseket — amelyek „Est“ hasábjain láttak napvilágot — nem használta. Erre a párbaj megtörtént s az „Est“-nek a Nagy Sándor és Gortvay Aladár közötti incidensre vonatkozó sorait szóról-szóra átvette a budapesti „Magyarország“, átvette a Sátoraljaújhelyben megjelenő „Zempléni Újság“ stbbi. A „Zempléni Újság“ folyó évi 16. számát bemutatom, mely »Nyilt színen“ címmel foglalkozik ügyünkkel s a többek között ezeket Írja: A főispán nagyon hűvösen fogadott s ebből láttam, hogy a veje, „Gortvay főszolgabíró is érdekelve van, hogy ne mondjam, ludas az ügyben.“ „Egy községet nagyobb ingatlan vásár lázába ugrattak bele“ stb. Alispán uram 1 Akárki mondotta, akárki irta, avagy nyomtatta e sorokat, ezen sorokban egyéni tisztességem, hivatali működésem és becsületem van megtámadva. Efelett egy könnyen napirendre térni nem lehet. Meg kell mutatnom, hogy a vád alaptalan, be kell bizonyítanom, hogy a sajóbidvégi adás-vételi ügybe be nem folytam, abban semmi részem nemcsak soha nem volt, de soha az életben üzletekkel sem nem foglalkoztam, sem nem panamáztam. Hisz nincs az az ember nemcsak Magyarországon, de az egész világon, ki csak egy gyufaszállal is megvesztegetett volna, de sajnos, annál több azok száma, akiket ezek kísérletezése miatt kiutasítottam, avagy kikergettem hivatalos helyiségeimből. Igaz, hogy a tisztesség nem érdem, de első és főkötelesség. De ez az első és főkötelesség van nálam megtámadva, kétségbe vonva. Ezért kérek magam ellen fegyelmit. A sajóhidvégi adásvétel. A sajóbidvégi adás-vételt különben — amelyben állítólag érdekelve voltam — itt Írom le részletesen. Egy alkalommal Pethő Dániel sajóhidvégi körjegyző bejött hivatalomba s közölte velem, hogy Sajó- hidvég község közönsége Műnk Soma és nejétől 250 magyar hold legelőterületet akar vásárolni 200,000 korona vételárért. Kérte, hogy az e tárgybani képviselőtestületi határozatot pártoló- lag terjesszem fel a törvényhatósági bizottsághoz s majd tudomásomra hozta, hogy úgy hozzám, mint a főispán és alispán urakhoz egy nagyobb szabású deputáció készül Sajóhidvég községéből. Erre kijelentettem, hogy az adás-vételnek ellene vagyok, mert a községnek se készpénze, se ingó, ingatlan vagyona nincs s nem hiszem, hogy a község ez óriási terhet meg- birja. Kijelentettem azt is, hogy a küldöttség hozzám ne jöjjön, hanem én kimegyek Sajóhidvégre s panasznapot tartok. És ha az adás-vétel ellen senki, de senki sem szól, úgy esetleg semleges maradok, ellenesetben a képviselőtestületi határozatot összetöretem. A körjegyzőnek tényleg kiirtam, hogy ekkor és ekkor a sajóhidvégi községházán leszek, panasznapot tartok s bárkinek bármi panasza van, egész bizalommal forduljon hozzám. Ezen rendelkezésem a községben több ízben közhírré is lett téve s a panasznapra Potoczky Dezső akkori országgyűlési képviselővel mentem ki. Bár rengeteg panaszos jelentkezett nálam különféle panaszokkal, az adás vételt senki sem panaszolta, sőt Csiger Sámuel, Csiger Imre és még mások — kik akkor a községházán tartózkodtak — kértek, hogy ezen adásvételt hagyassam jóvá, mert Sajóhidvég község közönségének, mint marhatartó embereknek, az létkérdése. MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak! Miivészi kiviteli Sátoraljaújhely, .petőji-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva Lapunk mai máma 4 «ldal.
