Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-08-24 / 67. szám
2. oldal. Z EMPLEN. Augusztus 24. Tekintettel arra, hogy azon képviselőtestületi határozat, mely az adásvételt elfogadta, jóváhagyta, a törvényes formák pontos betartása mellett lett meghozva s az ellen jogorvoslattal senki sem élt s az ellen állást a panasznapon sem foglalt senki, semlegességemet megtartva, igy terjesztettem fel a törvényhatósági bizottsághoz : „További törvényszerű eljárás céljából felterjesztem.“ Megjegyzem, hogy más esetekben, amidőn valamit a törvényhatósághoz felterjesztek, mindig kifejezést adok annak, hogy jóváhagyást, avagy megsemmisítést nyerjen a határozat s mindig indokolom úgy a határozat jóváhagyását, mint a megsemmisítést. A fejlemények. A sajóhidvégi küldöttség úgy a főispán, mint az alispán uraknál járt s nemcsak kért, hanem könyörgött. A közgyűlés az adás-vételi szerződést jóváhagyta, — ezen közgyűlésen — hogy semlegességemet megőrizzem, megtartsam, sem fel nem szólaltam, sem részt nem vattem. Előadója ez ügynek dr. Szirmay István főügyész volt. Sem vele, sem főispán, sem alispán urakkal ezen ügyben soha nem beszéltem, jóllehet más természetű s járásomat érdeklő ügyekben a lábamat is lejárom s amit csak lehet, járásom közönségének érdekében mindent megteszek. Ezen adás-vételi ügy megfordult a belügy- és földművelésügyi minisztériumokban is, egyik helyre sem Írtam senkinek, sem élőszóval lépéseket nem tettem, pedig az akkori földművelésügyi miniszteri államtitkárral, Mezőssy Bélával elég jó baráti viszonyban voltam s ennek dacára sem nem Írtam neki, sem nem beszéltem vele. Nagy Sándorral ez ügyben szintén soha nem beszéltem, nekem levelet soha nem irt semmi ügyben, semmi dologban. Alispán ur I Mindezekből folyó- lag tisztelettel kérem, méltóztassék ellenem a fegyelmit megelőző vizsgálatot elrendelni az ezen ügyre vonatkozó s a belügy- és a földművelésügyi minisztériumokban, a főispáni, alispáni, főszolgabírói és körjegyzői hivatalokban lévő összes tárgyiratokat bekivánni, Mezőssy Béla ujfehér- tói, Nagy Sándor budapesti, Műnk Soma és neje alsózsolczai, Potoczky Dezső berzéki, Pethő Dániel, Csiger Sámuel, Csiger Imre és Forgács Miklós sajóhidvégi lakosokat az ügyre nézve jegyzőkönyvileg kihallgatni s az eredményhez képest Ítélkezni. A sajóhidvégieket kérem Sajóhidvég községében a községházán jelenlétemben kihallgatni, hol még több egyén meghallgatását fogom kérelmezni. — Meghallgatandó Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula alispán és dr. Szirmay István főügyész. Kérem az eljárást soron kívül lefolytatni, mert az ítéletre a feljelentéshez sürgős szükségem van. Faluszemes, 1910. aug. 5. Gortvay Aladár, Zemplénvármegye szerencsi járásának főszolgabirája. Leközöltük teljes egészében a Gortvay Aladár Írását és tettük azért, hogy a nyilvánosság a dolog minden fázisáról tiszta képet alkothasson. A meginduló vizsgálat hivatali nyomatékkai is konstatálni fogja majd a Gortvay Aladár igazát és kétségtelen cáfolatát kapjuk majd azoknak a híreknek, melyekkel egyik-másik újság a szenzáció kedvéért szívesen nyomorítja meg az igazságot. Újabban valósággal divatja járja annak, hogy meg nem tett kijelentéseket — nevet említve — bocsájt szárnyra egyikmásik újság s az első pillanatra autentikusnak látszó, de valójában hazug hir könnyen befolyásolja azután a nyilvánosság indulatait. Gortvay Aladár a nekiszegzett gyanúsításokkal szemben olyan forum előtt keres elégtételt, amelynek súlya és pártatlansága garantálja, hogy a tiszta s leplezetlen tényeken alapul majd az Ítélet. Elmúlt időkből. A miskolczi orvos kongresszus. — Bíró Lajos előadása. — Ki volt Chyzer Kornél ? Az ország egyetemes s őszinte érdeklődése mellett zajlott le a miskolczi orvoskongresszus. Hatalmas készültséggel és az emberi haladás szolgálatába szegődtetve, szólaltatta meg a magyar tudományosság Mis- kolczon a maga értékeit és stilszerü, szenzációs bevezetése volt a kongresz- szusnak az a megnyitó, melyben gróf Andrássy Gyula adott számot — egy elragadó erejű és a jelentőségében históriai beszéddel — a magyar természettudományok fejlődéséről. — A kongresszuson a zemplénvármegyei orvosok közül számosán vettek részt és minket különösen érdekel Biró Lajosnak előadása, mely dr. Chyzer Kornélnak, a vármegye egykoron való vezérférfiának az emlékét elevenítette meg. A világot járt ősz tudós: Biró Lajos mindent felölelő s hatalmas essayben állította a kongresszus elé a dr. Chyzer Kornél tudományos munkásságát és előadásáról vázlatosan, nagy vonalakkal a következőkben számolunk be: A Chyzer-emlékérem alapítása módot nyújtván arra, hogy a vándorgyűlés minden következő gyűlése megemlékezzék nagyérdemű elnökéről, Biró nem tér ki Chyzer sokoldalú tevékenységére, melyet mint jeles orvos, mint balneologus, utleiró s mint a közegészség papirostörvényeinek megvalósítója gyakorlatilag és irodal- milag kifejtett. Ez alkalommal Chy- zert mint jeles természetbúvárt és tudós irót méltatja és részletezi azokat az érdemeit, melyekkel mint a vándorgyűlések tagja s 15 éven át az állandó bizottságának elnöke a vándorgyűlést hálára kötelezte. Chyzer a mai magyar természettudósok legrégebben munkálkodó nesztora volt, első állattani munkája 1858-ban jelent meg, 1861-ben pedig az Akadémia az ő egyik nagyobb munkájával kezdte meg Természettudományi Közlemények cimü sorozatos kiadványát, melyben több évtizedeken át jelentek meg az Akadémia e nemű eredeti munkálatai. Az Akadémia ezért még abban az évben levelezőtagjának választotta. A fiatal orvos természetrajzi Írónak indult, alapos reménye volt arra, hogy az egyetem akkor megüresedett tanszékét elnyerje, mivel az egyetemi tanács első helyen őt ajánlotta; de az akkori abszolút kormány az akkor Bécsben működő Margó Tivadart nevezte ki helyette. Elbusultan tért vissza, mint városi orvos szülőhelyére, Bártfára, de energikus munkaereje nem hagyta pihenni, a fürdők és ásványvizek legalaposabb ismerője és ismertetője lett s a következő 20 évben élénk agitációt fejtett ki a magyar fürdők és ásványvizek érdekében s mintegy megalapítója lett a magyar balneologiai irodalomnak. Majd 1869-ben Zemplénmegye főorvosa lett. Az 1873-iki kolera idején, mely a felvidéknek ezt a részét különösen pusztította, a járvány elnyomásában hősiesen viselkedett, miért a szintén áldozatul esett orvosokból negyedmagával megmaradva, a Ferencz József- rend lovagkeresztjét nyerte el. Mint főorvos bámulatos munkakedvvel és munkaerővel ostromolva a kormányt az egészségügy javítása érdekében. Ennek köszönhette, nem szerencséjének, hogy reáfordult a kormány figyelme s mikor a belügyminisztérium egészségügyi min. tanácsosi helye 1892-ben megürült, az egyszerű vidéki orvos nyerte el e díszes, befolyásos helyet. Később egész hivatali működése alatt sok bajt hozott Chy- zerre az, hogy nem a budapesti orvosi céhből került ki, voltak, akik sohase bocsátották meg neki, hogy fölibök került, sok életrevaló intézkedésnél próbáltak neki gáncsot vetni, nem haladhatott egy lépést se, hogy akadályok százával ne kerültek volna elébe. Azért a papíron levő törvények ő alatta kezdtek megvalósulni, de nem mehetett minden úgy, nem sikerülhetett úgy, ahogy tervezte és akarta. Állandóan dolgozni és a dolgozásért is küzdenie kellett. Egész sereg törvénytervezet maradt utána hivatalában, miknek valóra válását a politikai viszonyok miatt meg nem érhette. Minden hivatalos bajjal és keserűséggel szemben egyedüli vigasztalásához, a munkához tért vissza, mely igen sokoldalú volt. — Balneologiai munkái után természetrajzi kutatásai a legértékesebbek, melyekkel Zem- plénvármegyét Pestmegye után a legjobban ismertté tette. Legnagyobb zoológiái munkáját a magyar közönség jóformán nem is ismeri, mert azt az Akadémia latinul adta ki. Ez a magyar pókfauna rendszeres leírása, mely ma Európa minden pókászának kézikönyve lett, mert különben is nekik készült, de úgy, hogy a magyar pókfauna lett e tudomány további alapjává. Chyzernek már ifjúkora is abba az időbe esett, mikor a magyar orvosok minden tudományos és testületi működését a vándorgyűlés pótolta. Holtáig meg is maradt ehhez való ragaszkodása. Negyven év óta majdnem minden gyűlésen résztvett, rendesen előadásokat is tartott. Mikor a vándorgyűlésekből kirajzott orvosi egyesületek és pártok anyjuknak, a vándorgyűléseknek, mert azt elavult intézménynek tartották, támadtak a Kovács József ellen a vándorgyűlések ügye címén megindult hajszában Szabó József s Chyzer álltak leghűségesebben Kovács mellé, megformálták, de egyúttal életben és uj virágzásban tartották a régi intézményt, mely Chyzer tizenöt éves elnöksége alatt folyton nyert népszerűségében. A vándorgyűlés kegyeletesen elismerte Chyzernek ez érdemeit, ezért alapította a Chyzer-emlékérmet, melynek aranyból kivert első példányát érdemei első méltatójának, Biró Lajos nemzeti múzeumi őrnek adta emlékül a vándorgyűlés nevében, annak mostani elnöke, gr. Andrássy Gyula. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A hoinonnai főszolgabiróság. Harasztby Miklós a homonnai járás főszolgabirája egészségének helyreállítása végett Budapestre utazott a Császárfürdőbe. Távoilétében a hivatal vezetését Héricz Márton tb. főszolgabíró látja el. )( Nyugalomba vonult pénztáros. Schreiber Mór, Gálszécs nagyközség pénztárosa aggkorára való tekintettel állásáról lemondott s lemondását a községi képviselőtestület el is fogadta. Schreiber 28 évig állott Gálszécs szolgálatában és példás becsületességével, szívós és a nagyközség érdekeiért való munkásságával és előzékeny, szolgálatkész modorával megszerezte a gálszécsi társadalom őszinte becsülését és most, amikor a képviselő testület sajnálkozva vette tudomásul a lemondását és buzgó s tevékeny munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, mozgalom indult meg, hogy Gálszécs társadalma valamely nagyobb értékű emléktárgygyal adjon kifejezést az elismerésének. A FÓRUMRÓL. A Miklóssy—Székely_pör^ A Miklóssy—Székely pör ma újból foglalkoztatta a járásbíróságot. A tárgyalás továbbfolyt és Némethy Bertalant, Pataky Miklóst, Kiss Ödönt, Schweiger Ignácot és Schweiger Márkot hallgatta ki Kopeczek járásbiró. Miután a Székely Elek elleni fegyelmi eljárás aktái még nem voltak beszerezhetők, a tárgyalás bizonytalan időre — ez akták beérkeztéig — elnapoltatok. Székely Elek képviseletében dr. Holló Andor Meczner Gyula főispán és Grünspann Herman, Miklóssy István képviseletében meg dr. Búza Béla helyett immár dr. Búza Barna a gróf Mailáth József, Thu- ránszky László, dr. Szirmay István és Beregszászy István tanukénti kihallgatását kérte. Dr. Holló Andor ujságpéldányokat mutatott föl odavo- natkozóan, hogy Székely Elek a neki szegzett s a Miklóssy vádjaival egyező vádakért a bírói eljárást már más esetben is megindittatta, mig dr. Búza Barna ugyancsak ujságpéldányokat produkált annak igazolására, hogy Székely Eleket már 1907-ben illették ugyanezekkel a vádakkal, a nélkül, hogy bírói megtorlást keresett volna. A tárgyalás egyébként csöndben és simán folyt le. Egy kirívó mozzanat volt csak. Amikor a tanuk Mik- lóssynak nem kedvező dolgokat vallottak, hát Miklóssy gúnyosan mosolygott és nevetgélve, grimaszokkal próbálta kommentálni a tanuk vallomását. A járásbiró rá is szólt: — Tessék a hely méltóságához illően viselkedni, különben rendreuta- sitom. És ezzel az apróbb hullámok is elsimultak. Disszonáns hangok. Dókus Gyula alispánt szeptember 4-én lelkes és nagyarányú ünnepséggel köszönti a vármegye közönsége és ez az ünnepség amikor súlyát, jelentőségét akarja fölmérni annak a negyven esztendőnek, amit Dókus Gyula a vármegye szolgálatában töltött el, kellemetlen és nem várt disz- szonanciákra ad okot. A vármegyei tisztikar ugyanis a jegyzői egylettel karöltve rendezi az ünnepséget és a jegyzői egyesület a maga szónokaiul dr. Búza Barnát és Illésházi Endrét delegálta : azt a pártpolitikailag eksz • ponált két embert, akik előljárnak a főispán ellen való személyes hadjáratban és a küzdelmet olyan térre vitték már át és olyan hangon csatáznak, hogy a főispánnak távol kell tartania magát minden aktustól, amikor ez a két ur viszi a szót. S a mi értesüléseink szerint bármily szívesen vett is volna részt a főispán a jubileumi ünnepségen, a megjelenést lehetetlenné teszi reá nézve a dr. Búza Barna és az Illésházi Endre előtéri e- tólása. S itt, ezen a ponton pattannak ki a kellemetlen disszonanciák. Hát szellemiekben olyan szegény volna a jegyzői egyesület, hogy a maga érzéseinek tolmácsolására kebelbéli embert nem tud a porondra állítani ? Szószólóiul egy politikai agent provokátort, akinek féktelen becsvágya már a jegyzői egyesületet is kerülgeti és egy, a darabont időkből Búza Barna szerint is jól ismert ex- jegyzőt tud csak delegálni az az egyesület, amikor arról van szó, hogy részt kérjen az alispán megünnepléséből. Es hol van a tapintat, amikor ezek után a rendezőség még meg is hívja a főispánt arra az ünnepségre ? Az inzultus kétségtelen és amikor kedve szerint valónak találja a jegyzői egyesület, hogy Búza Barna és Illésházi Endre feszelegjen az ünneplő jegyzők élén, akkor ismerjen mértéket is és ne akarja a főispánt kellemetlen szituációk elé sodorni. Mi tiszteljük a főispán elhatározását és értjük is, emikor a Búza—Illésházi cég szarvát növelni nem hajlandó. A hirea nyíri borok. A negyven hordó nyíri bor históriáját ismeri már a szives olvasó. Javában állt a választási harc és a függetlenségi gégék egy kis savanyu vinkóra szomjaztak, behozatott hát a zártterületre Búza Barna negyven hordó nyíri bort. S itt csak az a furcsa, hogy a zártterület leghangosabb apostola Búza Barna volt és két kézzel harcolt azért, hogy idegen bor valahogy be ne törhessen a Hegyaljára. Jött azonban a választás s itóka kellett, túltette hát magát Búza Barna minden kicsinyes skrupuluson és be- gurittatott negyven hordóval a kerületbe abból az olcsó s ugyancsak savanyú nyíri vinkóból. A dolog nem
