Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-07 / 97. szám
97. (5008 ) Negyvenegyedik évfolyam. Sátoraljanjhely, 1910. December 7. kJ"hA_JLVJ! Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérhen minden garmond sor 40 fill. POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dl] : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az utóbajok. — dec. 7. A lelkiismeretes orvos a gyógykezelés folyamán számot vet a beállható utóbajokkal is. Leggyakrabban ugyanis nem éppen az akut baj okoz aggodalmat, hanem az, ami utánna kö vetkezik. Az országnak abban a nagy betegségében, melybe annak idején az obstrukciókkal esett, nem ezek a hevenybetegségek, sőt még nem is ezeknek közvetlen szülötte: a koalició voltak a legnagyobb bajok, ha nem azok az utóbajok, amelyek most jelentkeznek. Az ország lakossága teljesen leszokott az adófizetésről. Virtus volt adót nem vizetni, sőt olykor-olykor hazaárulás volt fizetni. Ebbe hamar beleszokott a magyar. Jött aztán az adóbehajtás. Szaladgálás adóleengedésért, részletfizetésért, halasztásért. Most pedig itt az év vége, lejárt minden halasztás, minden részletengedés s dolgozik a végrehajtó, szaporodik a bankok váltótárcája, így erősödik az államfentartó középosztály. Azután itt az országos drágaság, amelyet nagyob- bára a pártpolitikai tusákkal elfoglalt kormányok hanyagsága okozott. Jönnek a tisztviselők a a fizetésük javításának jogos kérésével, de az állami kassza üres és még csak azt a vigasztalást sem kaphatják, hogy a közel jövő meghozza a kérelmük teljesítésének lehetőségét s hogy legalább erre a reménységre csináljanak újabb adóságokat. Az iparos és kereskedő a hosszú meddő politikai harcok után hatályos gyakorlati segítő akciót vár, de hasztalan — nincs fedezet erre az akcióra sem, sőt Széli Kálmán azt javasolja, hogy emeljék fel a vasúti áru- és személyszállítás dijait, amivel az ipari és kereskedelmi forgalom bizonyosan érzékeny károsodást szenved. Az általános elégület- lenség normális szabályok szerint igen jó táplálója az ellenzéki hangulatnak. Ámde az ellenzéki hangulat nagy fellángolása oly közeli emlékben él még, hogy azt ismét életre ébreszteni senkinek sincs kedve. Senki sem akar vezérévé, vagy közkatonájává lenni olyan mozgalomnak, amelynek felcsapó lángja mellett néhány hiú országkormányzói ambíció nyerjen melegedést. Általános elernyedtség az egész vonalon — ez a diagnózisa annak az utóbajnak, melyet az obstrukciós és koalíciós láz okozott. A láz elült — az utóbaj itt maradt. Próbálja ugyan az ellenzéki sajtó élesztgetni az elernyedt ellenzéki hangulatot, de még arra sem képes, hogy valamelyes egészséges ellenzéki akcióra képessé tegye. Ami pedig nem volna az ország kérése, mert a legma- melukabb kormánypárti is elismeri, hogy a kormány energiájának a fokozására szükséges egy ellenzéki agitáció. Csakhogy persze nem olyan, amely puffogó frázisokból táplálkozik, hanem olyan, amely az időszerint meg nem valósítható, de a közel jövőben érvényesíthető állami feladatokat tart állandóan szőnyegen. Szóval munkára serkentő ellenzékre volna szükség, de nincs. Mert ez az ellenzék hitelét az obstrukció és koalició alatt elvesztette, az uj ellenzék megszületését pedig nehezíti, gátolja. Az országos láz lecsillapulta után itt marad utóbaj: az általános elernyedés. Pyrrhusi győzelem után. A megyebizottsági választások utójátéka. — Dr. Kellner Soma felebbezése. — dec. 7. Nagy volt a halleluja a függetlenségi tájakon, mikor a sátoraljaújhelyi választókerületben — a me- gyebizottsági tagválasztások alkalmával — a függetlenségi jelöltek jutottak többséghez. Az égig tört a lel- kendezés és kevély magabizással kö- szöntgették a függetlenségi apostolok az eredményt: mi már akkor megírtuk, hogy többséghez olyan minden szemérem nélkül való presszió és annyi izgága, szenvedélyes hadakozás után jutott a függetlenségi párt, hogy könnyen megdőlhet a választás érvénye. Kifejtettük részletesen, tárgyias elfogulatlansággal az okokat, melyek a törvényesség szempontjából emelhetők a választás ellen és konstatáltuk, hogy ha győztesen verekedte végig a függetlenségi párt azt a szerdai ütközetet, hát az a győzelem — csak pirrhusi győzelem volt. Dr. Kellner Soma és több társa felebbezéssel támadta meg a választást és az állandó választmány elé juttatott felebbezés szószerinti szövegében a következőket mondja: A névjegyzék körül. A választott vármegyei bizottsági tagoknak Sátoraljaujhelybsn 1910. nov. hó 23-án megejtett választása ellen tisztelettel alólirottak panasszal, illetve felebbezésel élünk a következő indokokból: Az 1886. évi XXI. t.-c. 31. §-a értelmében választó a törvényhatóság mindazon lakosa, ki i az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak azon évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett. A törvény ezen intézkedéséből kétségtelen, hogy csakis azon egyén szavazatát lehet érvényesen elfogadni, aki az eredeti vagy hitelesített névjegyzékben feltalálható. Hbből pedig az következik, hogy a választó szavazati jogosultsága és azonossága, vagy eredeti, vagy hitelesített névjegyzékből állapítandó meg. Ennek dacára a megtámadott választásnál sem eredeti, sem hiteles névjegyzék nem alkalmaztatott, hanem ahelyett a szavazatok egy magánjegyzék alapján, — amely tele volt vakarásokkal és javításokkal — fogadtattak el és a szavazók személy- azonossága is ennek alapján állapíttatott meg. Semmis tehát a választás, mert nem eredeti és nem hiteles névjegyzék alapján ejtetett meg. Ezen körülmények igazolására dr. Búza Barna, Matolai Etele, Reichard Lajos és Gecsei Jenő sátoraljaújhelyi lakosokat kérjük tanúként kihallgatni. Semmis a választás továbbá azért is, mert a kiküldött elnök, Matolai Etele, egyszersmind jelölt is volt és tudta, hogy a jelöltek lisztáján fel van véve. Már pedig a közigazgatási bíróság 4293/1908. számú döntvényében kimondotta, hogy választási kiküldött nem iehet az, aki egyszersmind jelölt. — Hogy pedig Matolai Etele tudta, hogy ő jelölve van, kétségtelen abból, hogy őt azon függetlenségi párt választmánya jelölte, a mely választmánynak ő is tagja és a jelölő értekezleten részt vett. De tudnia kellett jelölését a plakátokról, cirkulárékból, helyi lapokból és különösen a Felsőmagyarországi Hírlapból — amelynek ő lapvezére — es amely lap már napokkal előbb hirdette az ő jelöltségét. Hogy Matolai Etele már a választás előtt 8 nappal jelölve lett, hogy a jelölésről tudott, a jelölésben ő maga is részt vett, arra kérjük dr. Búza Barna, dr. Csizy Béla és Matolai Etele sátoraljaújhelyi lakosokat tanúként kihallgatni. Ki elnökölt ? Az 1886. évi XX. t.-c. 30. §-a szerint a választást az elnök vezeti. A választás vezetése alatt értjük, hogy az elnök állapítja meg a személyazonosságot, ennek a szavazati jogosultságát, ő veszi át a szavazó szavazati lapját, ő dobja be az urnába, az elnök számolja össze a szavazatokat és hirdeti ki az eredményt. A jelenleg megtámadott választásnál azonban az elnök a vezetés teendőit csak a délelőtti órákban teljesítette, ettől az időponttól azonban az eredmény kihirdetéséig Búza Barna dirigált, ő vette át a szavazó lapokat ő dobta az urnába és a szavazási eljárás befejezése után ő szedte ki az urnából a szavazó lapokat, ő diktálta a szavazó lapokról a jelöltek neveit és ő néhány függetlenségi társával egyült kezelték a szavazó cédulákat és ő számította össze a szavazatokat. Ennek egyszerű és az elnök személyi korrektségét semmikép sem érintő oka az, hogy Matolai Etele 82 éves aggastyán, ki fizikailag képtelen lett volna reggeli 9 órától délután 4 óráig ily megfeszítő munkát végezni, az ő testi gyengeségét használta fel tehát Búza Barna, hogy az elnöki teendőket magához ragadja és ez által, a választás eredményét a saját pártja javára befolyásolja. Ámde ezen tény érvénytelenségi ok és magát a választást egymagában is megdönti és érvénytelenné teszi. Ezen körülmények igazolására és arra is, hogy a választásnál alelnökök sem voltak — mert kiküldetésökről értesítést sem nyertek — kérjük tanukként Reichard Lajos, Weinberger Dávid és Keresztessy Lajos táblabíró és Kiss Ödön sátoraljaújhelyi lakosokat kihallgatni. A függetlenségi terror. Érvénytelen a választás végül azért is, mert Búza Barna és pártja a függetlenségi párt oly terrort fejtettek ki, mely a választók szabad akaratának megnyilvánulását egyszerűen lehetetlenné tette. Abban a percben, amikor a választás vezetését Búza Barna magához ragadta, a választás eredménye meg volt pecsételve, mert a szavazó helyiségben, a hol párthívei nagy számmal és illetéktelenül tartózkodtak oly féktelenül tombolt és dühöngött a pártszenvedély, hogy nem is említve az idecsatolt felhívásban és a hírlapokban is kifejtett agitációt, nyilvánvaló, hogy ott, ahol a választás helyiségébe a szavazók befolyásolatlanul be nem léphetnek és magában a választási helyiségben is a terror minden nemével befolyásolják a választókat és többszöri felszólalás dacára az elnök ezen egyéneket a választási teremben továbbra is megtűri, ott szabad akarat megnyilvánulásáról és igy tiszta választásról szó sem lehet. Azt is kérjük a csatolt hirdetményből megállapítani, hogy a Pe- káry Gyula elhalálozásával megürült helyre választandó bizottsági tag mandátuma csupán a Pekáry megbízatásának még hátralevő idejére terjedt ki. Minthogy pedig dr. Csizy Béla jelöltetett a Pekáry helyére, az ő reá beadott szavazatok közül csak azok érvényesek, melyek ekként adattak le. E szerint azonban Csizy kevesebb szavazatot kapott, mint Fornszek Béla, miért ötödik helyen nem Csizy, hanem Fornszek Béla mondandó ki megválasztottnak. Ezek alapján kérelmünk oda terjed : méltóztassék a választási eljárást és annak eredményét megsemmisíteni és uj választás elrendelését elhatározni, a legrosszabb esetben pedig dr. Csizy Béla helyett Fornszek Bélát megválasztott megyebizottsági tagnak kijelenteni. Dr. Kellner Soma és társai. Es pőrére vetkőzteti ez a felebbezés azt az indulatos és minden törvényes szemponton messze keresztül tört hadjáratot, melylyel a függetlenségi párt dolgozott az eredmények kialakulásán. Meggyőzően, szigorú elfogulatlansággal fejti ki a felebbezés azokat az okokat, melyek alapján a választás megsemmisítését kéri és nagyszerű bizonyságát adja annak a nekídühödt törtetésnek, melylyel a függetlenségi párt — presszió és a polgári elhatározás szabadságával Még a végeladásnál-nál is ftlrcÁllllStl ^er^ne^ Adásra férfi ruha szövetek, téli vltSODUdn kabát kelmék és női costüm szövetek. férfiöltönyök mérték szerint Mnnlimijtn Upnmnn Posztó és gyaPtozövet (MtnrqlÍQllillolv rendelésre elvállaltatok iHUalUJVlIa lUSrlIIUII divatáruházában üdlUldlJdUjllöljf, Rákóczi-u. 6. (Kispiacz.) Lapunk mai száma 4 oldal,
