Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-07 / 97. szám
2. oldal. Z E M P L E N. December 7. vakmerőén ezembeszállt erőszakoskodások árán — magának szerezte meg a többséget. Azok a fegyverek mindenfelé visszatetszést szültek s eklatáns példázatai annak, hogy milyen köny- nyen teszi túl magát a túlsó oldal minden törvényes szemponton. Azok az indokok, melyeket a felebbezés hoz fel, nagyon alaposak és azt hisz- szük elég erősek is ahhoz, hogy a megyebizottsági választások alkalmából való újhelyi választási eredmény egy-kettőre megdőlhessen. A fejlődés utján. A lövészbizottság megalakulása. — Az ifjúság fejlődéséért — Hazafias szempontok. — dec. 7. Vasárnap délután alakult meg nagy érdeklődés mellett a zemplén- vármegyei lövészbizottság. Nemes s messzireható célzatok munkáltak a megalakuláson s a szempontok, melyeket a lövészbizottság kiván szolgálni, kell, hogy munkára serkentsék a vármegye egész társadalmát. Az alakuló közgyűlésen Meczner Gyula főispán elnökölt és szives szavakkal üdvözölve a megjelenteket, a tanácskozást hazafias, buzdító szavakkal nyitotta meg. Ismertette a honvédelmi miniszter leiratát, melyben jelzi, hogy a külföldi országokban már régen megkezdték a polgári életben a serdült korú ifjaknak katonai szellemben való oktatását s honvédelmi szempontból milyen nagyfontosságá kérdés az, hogy hazánkban, vármegyénkben az ifjúságnak katonai szellemben vezetett lövésztanfolyamokban való kiképzése még katonai szolgálatra való bevonulásuk előtt keresztülvitessék s hogy az ifjúság megkedvelve a katonai szellemet, jókedvvel vonuljon be szolgálatra ; kéri hát a megjelenteket, hogy mondja ki a gyűlés a zemplén- vármegyei lövészbizottságnak megalakulását. Neubauer Miksa honvédszázados és Marnó Tivadar m. kir. honvéd- főhadnagy kifejtve a vármegyei lövészbizottság feladatait, kiemelik, hogy már csak abból a szempontból is fontos a vármegyei lövészbizottság megalakítása, hogy a vármegyei területén egyöntetűen legyenek szervezve és vezetve a vidéki lövésztanfolyamok ; szintén ajánlják a megalakulás kimondását. A tisztikar. A gyűlés a zeplénvármegyei lövészbizottságot egyhangú határozattal megalakultnak mondotta ki s $ következőkben megalakította a tisztikart : A lövészbizottság elnöke : Meczner Gyula, alelDökök: Dókus Gyula alispán, Dessewffy Géza m. kir. honvédőrnagy, zászlóaljparancsnok; katonai előadó: Marnó Tivadar m. kir. honvédfőhadnagy ; a bizottság tagjai: Beregszászy István kir. tanfelügyelő, Schmidt Lajos sátoraljaújhelyi rendőrkapitány, Nyilassv Károly főgimn. igazgató, Kertész Ödön polgári fiúiskolái igazgató, Kudlicska Károly főgimn. tanár, Kolumbán Sándor segédtanfelügyelő, Molnár Gyula és Vágó Gyula elemi isk. igazgatók, dr. Mizsák József vármegyei aljegyző, Haraszthy ..Miklós, Bencsik István, Füzesséry Ödön, Dókus László, báró Fischer Lajos, Nemes Sándor, Bajusz Andor, Malonyay Tamás, Gortvay Aladár, Bernáth Béla, dr. Bessenyey Zénó, dr. gróf Hoyos Viktor járási főszolgabirák, Lengyel Manó, dr. Rei- chard Salamon, dr. Adriányi Béla, Schiller Kálmán, SteiDhöffer Sándor, Kérészy Gyula, dr. Nagy Arthur, Farkas Andor, Hrabéczy Kálmán, Czakó Ignác, Szeszlér Ödön, dr. Ka- bina Géza és Márky Béla; titkárok : dr. Kontz Endre főispáni titkár és dr. Horváth Dezső várm. tb. aljegyző. Az elnöklő főispán a gyűléstől most az iránt kért javaslatot, hogy hol lehetne eredményesen 2 — 3 tanfolyamot felállítani, amelyek megfelelő számú ifjúval sikeresen működhetnének s mintegy mintául szolgálhatnának. Mire több hozzászólás után a közgyűlés kimondta, hogy tanfolyamok szervezését már most lehetőnek látja Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Szerencsen, Tokajban és Tőketere- besen. Kertész Ödön polgári isk. igazgató indítványozta, hogy a kir. tan- felügyelő sürgesse meg a polgári iskolákat, hogy a közoktatásügyi minisztérium által tervezett iskolai zászlóaljak a katonai fegyelem sikeresebb bevezetése céljából megalakit- tassanak és a torna óra 2 órára emeltessék fel. Beregszászy István kir. tanfelügyelő ezen indítvány kapcsán jelentette, hogy ilyen irányban készségesen működik közre s evégből a szükséges intézkedést és felterjesztést meg fogja tenni. S adminisztrációs érdekű ügyek után^az elnöklő főispán megköszönve a megjelenést s a tanácskozásban való buzgó részvételt, a gyűlést azon kijelentéssel rekesztette be, hogy a jelentések beérkeztével a bizottságot szükség szerint össze fogja hívni. A bizottság célja. A honvédelmi miniszter és belügyminiszter intenciói szerint a bizottságnak az a célja, hogy mint más vármegyékben, úgy Zemplénvárme- gyében is népszerűvé tegye azon eszmét, hogy a honvédelmi cél szolgá latára a még nem hadköteles, de már háború esetén fegyverfogható ifjak részére katonai céllövő tanfolyamokat létesítsen. E tanfolyamok megalakul hatnak bármely községben, esetleg egy-kót szomszédos község összevonásával ott, ahol erre legalább 30, vagy ennél több 15—21 éves korú ifjú jelentkezik. A tanfolyam megalakulásához szükséges, hogy az egyes községekben erre önként vállalkozó tartalékos tisztek, vagy altisztek, akik a honvédelmi miniszter által ingyen rendelkezésre bocsátott puskákkal és lőszerrel hetenkint egyszer katonai céllövészetben és ezenkívül katonai rendgyakoriatokban oktatnák az ifjúságot. Ha egy községben a céllövő tanfolyam megalakulhat, úgy a vármegyei lövészbizottság katonai előadója oda rövidesen kiutazik és ott a katonai tanfolyamot a vállalkozó oktatókkal és a megalakítandó helyi bizottság elnökével együttesen szervezi. A bizottságba elégséges egy odavaló tekintélyes tisztviselő vagy polgárember, aki mint elnök, vezető s aztán egy-két bizottsági tag és egy-két tartalékos katona, mint oktató. A vidéki tanfolyamok az oktatást maguk végeznék, a katonai előadó pedig minden ilyen helyre havonta legalább egyszer kiutazik és az oktatás menetét ellenőrzi s a kiképzést irányítja. A vármegyi lövészbizottságnak pedig az a hivatása a megyében, hogy a vidéki helyi bizottságok kiképzési tervezetét megállapítsa és az ifjak érdeklődését ébrentartsa oly módon, hogy a helyi bizottságokban évente többször, a megye székhelyén pedig évenkint legalább egyszer céllövő versenyek fognak rendeztetni s a versenyre a vidéki bizottságok megállapítandó számmal ifjakat fognak küldeni. A megye székhelyén alakulandó vagy a megye székhelyéhez közel fekvő községekben esetleg tényleges állományú tisztek és altisztek is részt fognak venni az oktatásban. Oktatási napul legcélszerűbb a vasárnap, amit egyébként annak idején a helyi bizottság és a katonni előadó fognak helyenkiut megállapítani. A lövésztanfolyamokat vezető tartalékosok a honvédelmi miniszter által jutalmazásban részesülnek és pedig: fegyvergyakorlatok alóli felmentésben és az eredményhez képest pénzbeli jutalmazásban is. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Tanácskozik a vármegye. Zem- plénvármegye törvényhatósága Meczner Gyula főispán elnöklete alatt a Sátoraljaújhelyben 1910. dec. hó 20-án rendes közgyűlést tart. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. Császár Pál elhalálozása folytán egy II. osztályú szolgabirói állásnak választás utjáni betöltése és ezen választás folytán egy II. osztályú szolgabirónak I. osztályú szolgabiróvá leendő megválasztása. 2. A vármegyei közigazgatási bizottságba 5 tagnak az 1876. évi YI. t.-c. 1. §-a alapján 2 évre leendő megválasztása. Kilépnek : Fejes .István, gróf Mailáth József, dr. Molnár Béla, Nagy Barna és báró Sennyey Miklós. 3 A központi választmány tagjainak (34 tag) az 1874. évi XXXIII. t.-c. 20. §-a értelmében 3 évre leendő választása. 4. Az állandó választmány tagjainak (80 tag) az 1886. évi XXL t.-c. 48. §-a értelmében 5 évre leendő megválasztása. 5. Az igazoló választmányba 5 tagnak az 1886. évi XXI. t.-c. 25. §-a értelmében 1 évre való megválasztása. 6. A bíráló választmány 5 tagjának az 1870. évi XLII. t.-c. 38. §-a értelmében 3 évre leendő megválasztása. 7. A közegészségügyi bizottság tagjainak (30 tag) az 1876. évi XIV. t.-c. 163. §-a értelmében 3 évre való megválasztása. 8. A vármegyei szegényalapra ügyelő választmány 4 tagjának a 373/9978—1905. sz. vármegyei szabályrendelet 5. § a értelmében 3 évre leendő megválasztása. 9. A vármegyei rendelkezési alapra ügyelő választmány 6 tagjának 758/16573—1904. sz. vármegyei szabályrendelet értelmében leendő megválasztása. 10. A vármegyei nyug- dijválasztmányba Dessetvffy Tamás elhalálozása folytán egy tagnak megválasztása. 11. A Bukovszky József- fóle alapítványra ügyelő választmány tagjainak 3 évre leendő megválasztása. 12. A Käsztenbaum-alapra ügyelő választmányba Pekáry Gyula elhalálozása folytán egy tagnak beválasztása. 13. A báró Sennyey Jáuos-féle alapra ügyelő választmány 3 tagjának megválasztása. 14. A lóavatóbizottságok elnökeinek az 1873. évi XX. t.-c. 6 §-a értelmében egy évre leendő megválasztása. 15. Ménló vizsgálatok foganatosítására alakított járási bizottságok 3 évre leendő választása. 16. Lótenyész-bizottmány elnökének, esetleg alelnökének és 13 bi- zottmányi tagnak választása. 17. A vármegyei földadó-bizottságba egy póttagnak választása. 18. A vármegye alispánjának évnegyedes jelentése. 19. A vármegye segéd- és kezelő személyzetének drágasági pótlékban való részesítése iránti kérelme. 20. A községek zárszámadásai és költség- előirányzatai. Ugyancsak itt említjük meg, hogy az állandó választmány ülését dec. 16-án délelőtt tartja meg. Polgármester-válság. Dr. Reichard Salamon lemondása. — Helyettesítés utján. — Közgyűlés a városházán. — dec. 7. Az évek óta kisértő polgármester-válság újból aktuálissá vált. Dr. Reichard Salamon polgármester ragaszkodva régebi i lemondásához, szombaton azzal a kérelemmel fordult Dókus Gyula alispánhoz, hogy gondoskodjék a polgármesteri állás helyettesítés vagy választás utján való betöltéséről. A Curia ügyvédi fegyelmi tanácsa a múlt héten ugyanis jóváhagyta a kassai ügyvédi kamara Ítélkezését, mely annak idején megállapítva az összeférhetetlenséget, arra hívta fel dr. Reichardot, hogy vagy a polgármesteri állásról mondjon le, vagy az ügyvédi gyakorlat folytatását hagyja abba. Dr. Reichard az Ítélet ellen — mely egyébként minden más vád alól felmentette — felebbezést jelentett be és miután a múlt napokban a Curia fegyelmi tanácsa az ítéletet jóváhagyta, dr. Reichardnak állania kellett a konzekvenciákat. A polgármesteri tisztség tényleges gyakorlásával felhagyott, hivatalába november 28-a óta be nem jár és igy előállott a szüksége annak, hogy a képviselőtestület egyelőre — a pályázat kiírásáig — helyettesítés utján gondoskodjék a polgármesteri állás betöltéséről. És amikor hirt adunk erről az újabban jött fordulatról, lehetetlen, hogy ne a legigazabb elismerés hangján szóljunk azokról az értékekről s arról a nemes, minden izében becsületes elhatározásról, melylyel állta meg a helyét dr. Reichard Salamon a város élén. Hűséges s az igyekezeteiben a mindannyiunk javáért való sáfárja volt dr. Reichard a városi érdekeknek : a közjóért való lelkesült- ségét, egyénisége s puritán emberi mivolta minden értékét és szívós, energikus munkakészségét — a maguk pompás, nagyszerű erejében — mind felsorakoztatta, csakhogy eredményessé, tehesse a városi adminisztrációt. És néhány szűkre szabott, szürke mondat kevés ahhoz, hogy visszatükrözhessük a dr. Reichard polgármesterkedésének minden súlyát és minden jelentőségét és akik elfogulatlan szemmel követik az események folyását, őszinte elismeréssel kell, hogy adózzanak dr. Reichardnak most, mikor otthagyja a polgármesteri tisztet.* (Aktuális szempontok.) És itt, ezen a ponton a régi erővel sebesedik föl a baj. Az általános tisztujitás néhány hónap múlva következik csak be és a közbeeső provizóriumnak alig ha lehet meg az a varázsa, hogy széleskörben kelthetne érdeklődést a polgármesteri állásra hirdetett pályázat iránt. Kétséges, hogy akad-e még most megfelelő pályázó és mert a képviselőtestület mostan való elhatározása nem jelenthet obligót a későbbi állásfoglalásokra vonatkozóan, sikerrel — legalább is a lehetősége nincs meg — nem igen biztathat minket az esetleg kiírandó pályázat. Mindez azonban a hoinap titka. A polgármester-válság újból aktuálissá lett és aktuálissá lettek vele azok a szempontok is, melyeknek elsősorban kell majd irányítania a képviselőtestület akaratát. — Sokkal nagyobb jelentőségű érdekekről vau szó, semhogy helye lehetne akármilyen kicsinyes nézőpontnak is : komolyan, elfogulatlan megfontoltsággal és számot vetve azzal, hogy a város fejlődése, jövője igényelnek itt beavatkozást, kell majd határoznia a képviselőtestületnek és lehetetlennek tartjuk, hogy a határozás során politikai indulatok vállhassanak úrrá. Kemény agresszivitással lép föl ellenünkben az élet és ahogy minden súlya ránk nehezedik, százszorosán érezzük, hogy elég volt abból a politikából, mely a stagnálást; a fejlődésben való elakadást jelenti, de el kell következnie annak az időnek, amikor a várospolitika elé uj mesgyék hasadnak és egészséges eredményességgel vihetjük azokon majd előre a város fejlődését. Alighogy elmaradt mögöttünk — a minden rendszernőikül való, tehetetlen — közelmúlt, a konzekvenciával még meg sem birkózhattunk és már is elébünk mered a sok messzire érő probléma, aminek mindannyia mind egy-egy előfeltételét adja a megnövekedésnek, a gazdaggá s erőssé való izmosodásnak. Ez a szempont sorakoztasson maga köré minden erőt és ennek a szempontnak a jegyében vívja meg — s a város érdeke követeli: győzelmesen — a maga csatáját minden kicsinyes érdekű igyekezet s minden rosszhiszemű elfogultság ellen. (A helyettesítés.) Dókus Gyula alispán kézhez ve- vén dr. Reichard Salamon értesítését, még hétfőn felhívta Farkas Andor helyettes polgármestert, hogy — a polgármesteri állásnak helyettesítés utján való ellátása tárgyában — hívja össze a képviselőtestületet. A helyettes polgármester ma délután 3 órára tűzte ki a rendkívüli közgyűlés idejét és a tárgysorozaton csak egy
