Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-03 / 96. szám
December 3. ZEMPLÉN 3. oldal. kimaradt onnan a „nyugdíjba menesztett ex-darabont“ szövegű kitétel, amit pedig a főispán ur használt nyilatkozattételközben. Az pedig, mintha én olyasmit állítottam volna Illésházi előtt, hogy a Zemplénben megjelent cikknek Mecz- ner Gyula a szerzője, pimasz, perfid hazugság. S itt nagyon ostobán bot- ük a NAGY PURITÁN. Azt mondja, hogy déli 12 órakor megjelentem a boltjában, kivettem a zsebemből a cikket s felolvastam neki. Lánczi Aladár, a Fm. Hírlap szerkesztője előtt és előttem jelentette ki a leghatározottabban s kijelentette ezt Deutsch Lajos, az üzlettársa is, hogy egy nagy árkus papiroson, ceruzával ,irt irat volt aznap a kezemben. — És ezzel szemben egy sereg ember bizonyíthatja, hogy a kézirat — mely ma is meg van — tentával, egy keskeny kutyanyelven lett megírva s azonmód, ahogy elkészült, le is került a nyomdába. Az amit Illésházi látott nálam, az a főispán ur szavai után készült jegyzet volt; azt, amit pedig szedés alá adtam, dr. Adriányi diktálta s igy ő is a szerzője annak. Lényegében való differenciák — az ,,agent Provokateur“ és a „nyugdíjba menesztett ekszdarabont“ kitételektől eltekintve — nem voltak, de igenis voltak nagy s jelentős differenciák a megszövegezésben. S van még az Illésházi nyilatkozatában egy sereg olyan állítás, amelyek mindannyia komisz, bántó és — hazug. (Ki az az Illésházi.) S most nézzük, kóccal van-e a bábu bélelve ? Egy kevés jellemzetes- ség a NAGY PURITÁN fotográfiájáról. Illésházi Endre fölháborodik azon, hogy egy apró közlemény szerzőségét sehogy sem a főispán, de dr, Adriányi Béla vállalja. Az öreg szemérmes. Hát én bizonyítani tudom és kívánom, hogy Illésházi Endre alá irta a nevét egy olyan cikk alá, melyet elejétől végig én Írtam. Még abban az időben esett meg, amikor a Sátoraljaújhely társszerkesztője voltam. Nem állt tótágast benne a szemérme- tesség s minden lelki háborgás és minden pirulás nélkül hozta a nyilvánosság tudomására, hogy azt a cikket, mely az utolsó betűig az én toliam alól került ki, Illésházi Endre irta. Es ott fogadta előttünk — egy nehány ember előtt — a gratulációkat s ott hajlongott azon az üdvözlésen, melyet azért a cikkért aratott le. És ez az ember áll most elő és nagyképü kenetteljességgel prédikációt mond a toll tisztességéről. Ö, risum teneatis amici. De menjünk tovább. Nézzük még közelebbről meg, hogy mivel van bélelve ez a jeles s vakmerőén virtuóz közéleti csepürágó ? Dr. Búza Barna, Lánczi Aladár előtt és előttem jelentette ki, hogy tisztességtelen, inkorrekt s piszkos dolog, ha az újság a szövegrészben közreadott közlésért — nem a hirdetésért — pénzt fogad el. S kijelentette mindezt anélkül, hogy egy arcizma is megrándult volna s kijelentette olyan önteli, ke- vély hangon, ami egy Napóleonnak jól állhatott, de amihez egy illésházi- endre nagyon kevés ember. És ugyanez a NAGY PURITÁN tudósítást ir az ujjárestaurált római katholikus templom fölszenteléséről és a tudósítás kétharmadát az adja, hogy agyba-főbe dicsér egy soproni céget. Azt a céget, mely az oltárt készítette és mely elég figyelmes volt ahhoz, hogy nehány kemény forinttal kedveskedjék Iilésházi Endrének. Kleine Fische, gute Fische. Illésházi hát nagy mohón zsebre gyúrta — nőmén et omen — a forintokat és nehány hét múlva kijelenti, hogy tisztességtelen, inkorrekt dolog, ha az újságíró a maga közléseiért pénzt fogad el. Hát mi mást müveit akkor a NAGY PURITÁN? Két apró, de jellegzetes részlet az Illésházy Endre fotográfiájából. Klasszikus hűséggel mintázzák és isten látja lelkem, kedvem ellenére van, 'hogy elő kellett hozakodnom mindezzel. És most várom nyugodtan a dörgést. Illésházi Endrének egy tanúja már van: Deutsch Lajos nyomdász, a minden haszonban ötven százalékig való társa. S egyet száz ellen : jelentkezik majd a harmadik tanúja is. Az a legény, aki ott áll a boltjában a szedőszekrény előtt és aki bizonyára fonografikus hűséggel emlékezik minden szóra, amit közel négy hónappal ezelőtt Illésházi Endrével váltottam. Hja, abban a levegőben akklimatizá- lódik a memoria és hadba vonulnak majd mindannyian ellenem. Csak ne érzelegjünk uraim. Tudom nagyon jól, hogy a szerdai nyilatkozatnak megjelentét is hosszas tanácskozások előzték meg és sűrűén vitatták az én egzisztenciális érdekeimet. Urak — ott a túlsó oldalon — fölösleges minden lira. Az én egzisztenciámat a toliam adja s az a toll tiszta és becsületes. Ne kíméljenek hát, de jöjjenek ellenem nyíltan és brutálisan. Semmi okom nincs arra, hogy az igazságtól féljek, a hazugságokkal meg le fogok tudni számolni. Roboz Hugó. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Egy alorvosi állás. A nagy- mihályi közkórháznál üresedésben lévő 1200 korona fizetéssel, szabad lakás, fűtés, világítás és élelmezéssel javadalmazott alorvosi állásra Dókus Gyula, alispán pályázatot hirdet. A pályázni szándékozók az 1876. évi XIV. t.-c. 43., illetve a 1883. évi I. t.-c. 1 és 9. §-aiban előirt képesítettségüket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket f. évi dec. hó 19-ik napjáig terjesszék be az aüspáni hivatalhoz. Az állás 1911. évi jan. hó 1-én lesz elfoglalandó. )( Az erdőhorvátii körjegyzőségből. A tokaji járáshoz tartozó erdőhorvátii körjegyzői hivatalnál a következő állásokra hirdet Füzesséry ÖdöD, tokaji főszolgabíró pályázatot: 1. A rendszeresített segédjegyzői állásra, melylyel 1000 korona évi fizetés jár a tokaji adóhivatalnál előleges havi részletekben, melyre csakis jegyzői, illetve közigazgatási tanfolyami oklevéllel bíró egyének pályázhatnak. 2. A körirnoki állásra, melylyel 720 korona évi fizetés jár, a községi pénztárból utólagos havi részletekben s ezzel kapcsolatban a körgyámi állásra, mely 240 korona évi fizetés és 120 korona fuvarátalánynyal van egybekötve, a községi pénztárból szintén utólagos havi részletekben, mely álláshoz oklevél nem feltétlenül szükséges, csak a jegyzői és körgyámi teendőkben való jártasság és gyakorlat kimutatása és legalább 4 középiskola sikeres elvégzése. A pályázni óhajtók kellően felszerelt kérvényeiket, melyhez születési és legutóbbi alkalmaztatásukat igazoló működési bizonyítványok is csatolandók, legkésőbb folyó évi dee.lhó 15-éig nyújtsák be. A választás 1910. évi december hó 28-án délelőtt 10 órakor Erdőhorváti községházánál fog megejtetni. fiz emberiség őstörténelme. Részlet a vasárnap, december hó 4-én a szabad líceumban tartandó előadásból. Az emberiség őstörténelméről lóvén szó, először is azzal kell tisztában lennünk, hogy mit értünk általában történelem alatt, mi annak a tárgya, miből merítjük a történelem anyagát és miképen tagoljuk részekre. Történelem alatt az emberiség életét értjük e földön való megjelenésének első pillanatától napjainkig. Tárgyalja tehát az egyes embert, a több emberből kialakult családot s a családból kialakult nemzeteket uey önmagukban, mint egymáshoz való viszonyukban. Hogy a történelem anyagát mikből ismerjük meg, azaz mik annok a forrásai, azt egy példából láthatjuk legvilágosabban. Arról lehetne szó, hogy az ezer évvel ezelőtt mai hazájába beköltöző magyar nép életét mikből ismerjük meg? Ha beköltöző eleink az Írást ismerték volna, akad valaki, aki közülük mindenesetre leírta volna beköltözésüket, akkori alkotmányformájukat, hadászatukat stb. De minthogy ők az irás mesterségét nem ismerték, tehát ezekre vonatkozólag tőlük származó felvilágosítással nem rendelkezünk, de a szomszédos népek és pedig a németek és görögök ismerték az irás mesterségét s igy, minthogy őséinkkel békés és ellenséges összeköttetéseik révén ismeretségben voltak, ők Írták le eleink, az ősmagyarok beköltözését, alkotmányát, hadügyét stb. De azért beköltöző őseinktől is maradtak fenn olyan emlékek, amelyek életükre egy-más tekintetben világot vetnek. Vármegyénk déli és Szabolcsvármegye északi részén a homokhalmokban olyan sírokra bukkantak, melyek honfoglaló őseinktől származnak s ezek az u. n. honfoglaláskorabeli sirok. Ezekben az emberi csontok mellett kardokat, dárda- és nyílhegyeket, kengyeleket, ruhadiszitéseket is találtak s némelyekben kutya és ló-csontokat is. E sirletetek alapján tehát megismerjük honfoglaló őseink fegyvereit, némi fogalmunk van ruházatukról s megismerjük azt a bár nem általános szokásukat, hogy halottaik mellé temették kedvenc állataikat: a kutyát és lovat. Ezekből tehát azt láthatjuk, hogy az emberiség életét egyrészről az írásbeli feljegyzések, másrészről egyéb, az embertől származó alakítások világítják meg. Az emberiség életének minél régibb szakát tekintjük, annál kevesebb az Írásbeli feljegyzés és annál inkább rá vagyunk utalva az Íratlan emlékekre. S az emberiség életének azt a — és pedig legrégibb — szakát, a melyről Írásbeli feljegyzések egyáltalán nem maradtak fenn, nevezzük őskorszaknak és a történelemnek erre a korszakra vonatkozó részét őstörténelemnek. Az emberiség őstörténetével kapcsolatban elsősorban is az a kérdés merül fel, hogy mikor és hol jelenik meg az első ember? A szélsőséges állításokat mellőzve, azt kell elfogadnunk, amit a biblia is támogat, hogy földünkön vagy 6000 évvel ezelőtt jelent meg az első ember. A kutatók egyértelmű megállapodása az, hogy az emberiség őshazáját Ázsiában a Tigris és Eufrates folyók környékén kell keresnünk, innen terjedt el idők folytán megszaporodott emberiség Ázsia egyéb részeire és a többi világrészekre. Az emberiség őskorát még más szempontbői kiindulva is megvizsgálhatjuk. A biblia elbeszélése szerint az első emberpár kiváló lelki és testi tulajdonságokkal rendelkezett és rendkívüli boldogságnak volt részese. De a bűn által kiváló lelki és testi tulajdonságaik megromlottak és életüket csak nehéz munkával tudták föltartani. De az Isten azért nem taszította le teljesen a bűnös embereket az állatok színvonalára; meghagyva bennük az észt, az értelmet, a fejlődés e foDtos tényezőit. És épen az őskor emlékei: azok az egyszerű kő és agyagtárgyak tárják elénk a legvilágosabban a fokozatos fejlődést, tanúságot téve arról, hogy van bennünk valami, ami által az állatoktól különbözünk, sőt magához az Istenhez hasonlítunk és ez az ész, az értelem 1 Dj, vlBeg.rádl ján08. HÍREK. F ejes István beiktatása. Nemes fónynyel s maga köré sűrítve minden érdeklődést, fog lefolyni december hó 11-én, a jövő vasárnapon Fejes Istvánnak a tiszáninneni református egyházkerület püspöki méltóságába való beiktatása. Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok és Vad&szy Pál esperes, püspökhelyettes már széjjel is küldték az istallációra vonatkozó meghívókat és a hivatalos megállapítás szerint Sárospatakon iktatják nemes méltóságába az uj püspököt. Az egyházkerületi közgyűlés tagjai és a megjelent vendégek december 11-én d. e. 9 órakor a főiskola ima termében összegyűlvén, onnan a harangjelre a templomba vonulnak. A templomban közéneklés után megnyitó imádságot mond Révész Kálmán abauji esperes. Ima után énekel a főiskolai énekkar s az ének elhangzása után Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok a közgyűlést megnyitja, a szavazatszedő küldöttség elnökét jelentésének megtételére felhívja, a választás eredményét megállapítja, azt megerősíti s a megválasztott püspököt az eskü letételére felkéri. Fejes István püspök az esküt Radácsi György egyházkerületi lelkész! főjegyző előolvasása mellett leteszi. Az egyházkerületi főgondnok üdvözli a püspököt s a hivatali pecsétet átadja, mire a püspök válaszol. Ezután Vadászy Pál legidősebb esperes, püspökhelyettes, a püspököt hivatalába beiktatottnak nyivánitja, reá rövid imában áldást kér és székét átadja. A főiskolai énekkar a gyülekezettel együtt az uj énekes könyvből énekel s éneklés közben a püspök az urasztala körül álló főgondnokkal, esperesi és gondnoki karral, egyházkerületi tanácsbirákkal kezet fog és a szószékre megy. Az ének elhangzása után a püspök a szószékről elmondja székfoglaló beszédét és áldó imádságát. Az ima végeztével gyülekezeti ének s Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok a rendkívüli közgyűlés berekesztését indítványozza. Közgyűlés után püspök a templomban fogadja a jelentkező küldöttségeket, a megállapítandó sorrendben. Á lelkészek a templomi ünnepélyen papi diszöltöny- ben, a világiak meg lehetőleg magyar díszruhában való megjelenésre kéretnek.-- Kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminiszter Truszka Sándor nagymihályi telekkönyvvezetőt a kassai kir. törvényszékhez áthelyezte. Helyére nagymihályi telekkönyvvezetőnek Francz Miklós kassai törvény- széki írnok neveztetett ki. — Ügyészségi megbizott. A hivatalos lap közli, hogy Engel Emil tokaji ügyvédjelöltet a tokaji kir. járásbírósághoz állandó ügyészségi megbízott-helyettesnek nevezte ki az igazságügyminiszter. — Egy fiatal asszony öngyilkos- sági kísérlete. A pletykának, ennek a divatos kórnak lett az áldozata f. hó 2-án egy szép fiatal asszony. Illés Józsefné szül. Jakab Juliánná, ungvári máv. kalauz 21 éves neje tegnap délelőtt 10 óra tájban fivérének vadászfegyverével az Apponyi- utcai 31. számú házban öngyilkos- sági szándékból magára lőtt. A fiatal asszonyka egy jelentéktelen családi összetűzés után tegnapelőtt Ungvár- ról Sátoraljaújhelybe lakó fivéréhez jött. Másnap megérkezett férje is és sógora lakásán szállott meg. Tegnap reggel, mikor hazulról mindenki eltávozott, a fiatal asszony elővette fivére vadászfegyverét és megtöltötte, majd az asztalhoz ült és mialatt bal karjára támasztotta a töltött fegyvert, gyorsan megirt egy levelet, melyben férjétől érzékeny szavakkal elbucsuMinden valódi doboz 25 darabot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 darabot tartalmaz. Minden tab ettán rajta van e két szó Vissza a hamisít al.mert kártékonyak.
