Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-13 / 56. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 13. Hercegkút, Károly falva, Végardó, Uj- patak, Bodroghalász, Sátoraljaújhely, Kistoronya, Csaruahó, Kisbári, Nagy- bári, Hosszuláz, Rudabányácska, Kásó, Szürnyeg, Imreg, Magyarsas, Cóke, Csörgő, Borsi és Nagytoronya. Azonnal intézkedett a jégkárnak részletes bejelentése iránt, hogy a további intézkedéseket megtehesse. Az aratás különben majdnem az egész vármegyében megkezdődött. Általában jó termés Ígérkezik, sőt egyes helyeken, mint például a szinnai járásban a főszolgabíró jelentése szerint a vetések ez évben oly szépek, hogy minden várakozást felülmúlnak. Az állategészségügyi állapotok kielégítők. Ragadós állati betegségek jun. hó folyamán csekély számban fordultak elő és pedig Tiszakarádon a lépfene szórványosan fellépett, fellépett továbbá Garany, Zemplén és Kisgézsényben, Vajdácskán, a lépfe- nében szintén 1 elhullás történt. Ellenben megszűnt a lépfene Nagytár- kány, Homonna, Laborcmező, Szop- kóc és Laborcbér községekben. Vi- tány, Vily, Hosszuláz, Királyhelmec, Butka, Homonna és Koskóc közsé gekben sertés vész jelentkezett. A segélyakció. Meczner Gyula főispán az alis- páni jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy a múlt havi katasztrófa tárgyában a bizottságnak is kell a szavát hallania. A kormány a legjobb indulattal és hathatósan kíván foglalkozni a dologgal és meg van minden okunk arra, hogy higyjük, hogy a kormány nem fog szükmarkuan eljárni. Az agrárkölcsön kitolása, rendkívüli segély és egy borórtékesitő részvény- társaság megalakítása van tervbe véve. Javasolja a főispán, hogy kérje fel a bizottság is a kormányt a segélyakció ilyen értelemben való megindítására. Sennyey Miklós báró szerint az agrárkölcsön olyan teher a hegyaljai szőlőbirtokoson, amely miatt prosperálni sem tudhat. S ha nagy érdekeket is érint ez a momentum, a bizottságnak — ha a helyzetet őszintén akarja feltárni — okvetetlenül reá kell mutatnia. A kormány intézkedései elismerésre méltók, a legjobb akaratra vallanak, de gyökerében nem orvosolják a bajt. A Hegyalja megérdemli, hogy radikálisan segítsen a kormány rajta és ez csak az agrárkölcsön alól való tehermentesítéssel érhető el. Nagy Barna szóvá tette, hogy az agrárkölcsönöket hajtatja a pénzügyigazgatóság és szüretig sem akar várni, amikor a szőlősgazda könnyebben tehetne eleget a kötelezettségeinek. Eiszenmann Oszkár pénzügyigazgató felvilágositáské- pen előadja, hogy csak azokat a régi, évekkel élőbbről való hátralékokat hajtják, amelyek lefizetésére a pénzügyminiszter több Ízben is adott haladékot, anélkül, hogy az érdekeltek ezeket az újabb terminusokat betartották volna. Dr. Molnár Béla szerint minden vonalon — ha régibb keletű hátrálékokrói van is szó — szünetelnie kell a behajtásoknak. Az állami tehermentesítésről szó sem lehet, ez a tény azoknak a jogait sértené, akik nem agrárkölcsönnel telepítették a szőlőiket. A bizottság annak hangsúlyozásával fogadta el a főispán előterjesztését, hogy a legnagyobb részletességgel kell a bajainkat a kormány előtt feltárnunk. Adminisztratív ügyek. Huszonhét kivételes nősülés iránti kérelem kedvezően való elintézése után, a bizottság jóváhagyta azokat az elsőfokú ítéleteket, melyek Nagy Ferenc, Kesztenbaum Lajos és Gyar- mathy Béla sátoraljaújhelyi kereskedőket arankás lóhere árusítása miatt 20 kor. pénzbírsággal sújtották. Tudomásul vette a bizottság a belügyminisztérium azon intézvényét, melylyel a sátoraljaújhelyi anyakönyvi kerületbe egy hónapi időtartammal — a felszaporodott munkálatok elvégzésére — egy kisegítő munkaerőt engedélyez. Tudomásul vétetett továbbá, bogy a közoktatásügyi kormány Beregszászy István kir. tan- felügyelőnek 6 heti szabadságot engedélyezett és ezen idő alatt a közig, bizottság ülésein a tanfelügyelőség képviseletében Kolumbán Sándor h. tanfelügyelő fog részt venni. Dr. Takács Menyhértnek a Bodrogmező község közbirtokossági határozata ellen beadott felebbezését a tényállás megállapítása végett kiadta a bizottság a járási főszolgabírónak. R. Emri Mihály és társainak ifj. Genyó János mikóházai biró elleni ügyében — hosszas vita után — pótvizsgálatot rendelt el a bizottság. Szvanter Pál ujrafelvételi kérelmének és Engel Ábrahám felebbezésének hely adatott, ez utóbbi esetben azzal, hogy Fokin- csák viravai g. k. lelkész párbér iránti igényeit Engellel szemben polgári utón érvényesítheti. Mezőrendőri kihágásokra vonatkozóan és gyógydij- ügyekben hozott végül többrendbeli határozatot a bizottság. Hönsch Dezső műszaki főtanácsos jelentésében előadta, hogy a múlt hó folyamán úgy az állami, mint a törvényhatósági utak jókarban voltak és közlekedési akadályok nem fordultak elő. A bizottság fel- terjesztéssel fordul a kereskedelemügyi kormányhoz, hogy a Sátoraljaújhely és Kassa között közlekedő hajnali személyvonat meggyorsittas sók olyanformán, hogy közvetlen összeköttetése legyen az Eperjes felé menő vonattal. Ä cirókaófalusi és az utcási postahivatalok további fönnmaradása iránt kérelemmel fordul a bizottság a postaigazgatósághoz. Nagy- mihály és Izbugya községeknek a községi közutakat megállapító határozat ellen beadott felebbezését elutasította és a homonna—takcsányi h. é. vasútnak átjárók és párhuzamos utak létesítéséről felvett jegyzőkönyvét tudomásul vette a bizottság. Pintér István árvaszéki elnök és Révész György törvényhatósági főállatorvos havi jelentéseit tudomásul vette a bizottság. Hosszas diskussziókkal járt e helyen egyes állattenyésztési kérdések megvitatása. A városi csatornázás. Dr. Löcherer Lőrinc főorvos jelentésében konstatálta, hogy a köz- egészségügy júniusban rosszabb volt, mint májusban. Járványosán Ujhely- ben a kanyaró, a bodrogközi és a szerencsi járásban a vörheny lépett fel. Előadta továbbá a főorvos, hogy Sátoraljaújhely r t. város képviselőtestülete újból elodázta a csatornázást. Oroszországból erősen fenyeget minket a kolera, a közegészségügyi visz- szonyok rosszak, rá kell szorítani hát a bizottságnak a várost, hogy sürgősen, minél előbb kezdessen hozzá a csatornázás munkálataihoz és a malomárkot tisztittassa ki és élő vízzel láttassa el. Különben a legradikálisabb intézkedések sem volnának elkerülhetők. Majd ismertette a főorvos a csatornázás költségvetését, amely szerint a pótadónak 3 százalékkal való emelését vonná maga után a nagy mü. Meczner Gyula főispán megjegyezte, hogy be kell látnia elvégre a városnak, hogy a csatornázás elodázhatatlan. És ha a közegészségügyi viszonyok és a folytonos sürgetések dacára sem kerittetne sort a város a csatornázásra, nem maradhatna más hátra — s ez csak a legvégsőbb eszköz lehet — mimhogy a belügyi kormány függessze fel a város autonómiáját és kormánybiztost küldjön ki. A végső akkordok. Eiszenmann Oszkár pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán egyenes adóban 38893 (az előző év hasonló időszakában befolyt összegnél 12691 koronával kevesebb) haddijban 1812 (-[- 704), bélyegille- tékhen 15777 (-f- 1910), jogilletékben 66610 (-(- 9320), dohány jövedékben 79548 (-{- 18664), só jövedékben 5943 (— 1197), s fogyasztási adóban 771959 (+ 130421) korona folyt be. A jun. jégeső kapcsán 43 községből jelentettek adóleirás céljából kárt és a pénzügyigazgatóság rövidesen sort kerittet a sztropkói és szinnai uj szolgabiróságok felállíttatására is. Kálosi Ferenc laboicmezői, gróf Andrássy Géza homonnai, Engel Mórné szerencsi, Friedmann Sámuel garanyi, Friedmann Vilmos varaunói és Argyelán Miklós velejtei lakosok adóügyben kelt felebbezéseit elutasította a bizottság, Glück Dávid és neje zsombolyai s özv. Weinberger Dávidnó sátoraljaújhelyi lakosok adóügyben való igazolásainak meg helyt adott a bizottság. Révleányvár, Sárospatak és Dávidvágás községekben behajthatatlanná vált köztartozások törlését a pénzügyigazgató javaslatára elrendelte a bizottság. Beregszászy István kir. tanfelügyelő havi jelentéséből közöljük a következőket: A múlt hó folyamán 17 iskolát, 80 tanteremben látogatott meg a tanfelügyelőség és ez iskolák közül jeles eredményt mutatott fel 3 állami és 1 ref. iskola. A többi helyeken jó és elégséges volt az eredmény. Az egész tanévben tapasztalt tanítási eredmény általában a közepesen alól marad, részint azért, mert több helyen a tanítókban nincs meg a kellő buzgalom, részint pedig azért, mert az iskolamulasztók száma rendkívül sok. Ennek a népnevelésügyre rendkívül káros és törvényellenes állapotnak megszüntetése céljából mindent elkövetett úgy a bizottság, mint a tan- felügyelő, azonban az alantas köz- igazgatási hatóságok ez irányú kötelességeiknek többé kevésbbé lanyhán tettek eleget és éppen ezért eljárásuk igen kevés sikert eredményezett. Örömmel emeli ki jelentésében a taü** felügyelő, hogy a szerencsi főszolgabíró, miként sok más helyen, úgy itt is kivételt képez, mert a községi elöljáróságoknak az iskolamulasztások körüli eljárását vassszigorral őrzi ellen s az egész járásban példás rendet teremtett, annyira, hogy a szerencsi járásban igazolatlan iskolamulasztásokról beszélni se lehet. Kéri azért a közigazgatási bizottságot, hogy Gortvay Aladár főszolgabírónak pontos kötelességteljesitéseért jegyző- könyvi elismerését nyilvánítsa. A tan- felügyelői előterjesztéshez a bizottság egyhangúlag hozzá is járult. S több tanügyi érdekű ügy elintézése kapcsán, a bizottság Mannheim Henrik szinnai, Kertész Gyula Jurányi, Krafcsik Zoltán opálhegyi és Gönczy Bertalan s Závorszky Kálmán tokaji tanítók ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el és elrendelte az 1910—11. évi tankötelesek összeírását. A közgyűlés déli 1 órakor ért véget. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Szabadságon. Dókus Gyula alispán hosszabb tartózkodásra O- Tátrafüredre utazott és távollétáben az alispáni teendőket Thuránszky László vármegyei főjegyző látja el. — Ugyancsak e hét elején ment szabadságra Reichard Salamon dr. polgármester, Karlsbadba utazott és távollétében a polgármesteri hivatalt Farkas Andor h. polgármester vezeti. )( Az ujoncozás nem marad el. Azzal a hírlapi jelentéssel szemben, hogyajulius közepére tervezett ujon- cozást el fogják halasztani, illetékes helyről a következőket közük: A benyújtott ujoncjavaslatok mind a két esetet provideálták, akár ha az in- demnitást és az ujoncjavaslatokat intézi el a Ház előbb és azután a felirati javaslatot, akár pedig ha fordított eset következik be. Provideálták pedig olyanformán, hogy a működési tervek úgy állíttattak össze, hogy a mennyiben az ujoncjavaslatokból jul. közepéig nem válhatnék törvény, akkor a hat hétre terjedő ujoncozás augusztus elsején veszi kezdetét és a julius közepétől augusztus 1-ig való penzum úgy illeszkedik az augusztus elsején kezdődő négy heti penzum mögé, hogy az ujoncozás akadálytalanul folytathatódik. NAPIRENDEN. Sokkal messzebbre nyúlnak és jelentőségükben sokkal komolyabbak : a tőketerebesi cukorgyár és a sárospataki járásbíróság, semhogy egy-kettőre napirendre térhetnénk felettök. Az álláspontunkat már többször megformuláztuk: minden városnak meg van a kétségtelen joga hozzá, hogy a fejlődését minden eszközzel igyekezzék elősegíteni, de meg van az a joga is, hogy védekezzék minden olyan igyekezettel szemben, melynek céljai az érdekei rovására esnek. Újabban Tőketerebesről és Sárospatakról kaptunk leveleket és ezeket — közvetlen egymásután — a következőkben adjuk: TŐKETEREBESI HANGOK. A Tőketerebesen létesíteni szándékolt cukorgyár problémája már oly sokszor fordult elő a „Zemplén“ hasábjain, hogy akarva nem akarva meg kell kockáztatnom egy pár sort azzal az igyekezettel szemben, melylyel az újhelyiek a cukorgyárat Tőketerebes helyett „minden áron“ Ujhelyben akarják felállitatni. Égy percig sem kételkedtem abban, hogy Meczner Gyula, az érdemekben gazdag főispán és Dókus Gyula, a tevékenységéről általánosan ismert alispán bölcsen tudják, hogy a cukorgyár felállíttatásának mik az elsőrangú kellékei. Ebben nem is csalódtam s mindezt az előttük tisztelgett küldöttség előtt elég érthetően — magyarán — ki is jelentették. Hogy Tőketerebes és vidéke, illetőleg talaja és gazdasági viszonyai cukorgyár létesítésére mintegy predesztinálva vannak, azt bizonyítja az is, hogy a Szerencsen felépített gyárat annak idején elsősorban Tőketerebesen akarták felállítani. Csak a mikor a termelő érdekeltség nem mutatott kellő hajlamot a cukorrépa termelésére, került szóba Ujhely, ahol van viz, van vasút, csak egy kellék hiányzott s ez a répatermelő érdekeltség. Kikötött végül a gyár Szerencsen, ahol tudjuk, hogy mily sok nehézséggel küzdött az első években és küzd még ma is a víz hiánya miatt. Ujhely talajviszonyai ma sem jobbak és az érdekeltség, mely répa- termeléssel esetleg foglalkoznék, ma sem nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt volt. Tőketerebesnek az ármentesitós által biztosított talaja 20 év alatt megkétszereződött és a termelő érdekeltség saját előnyére nem riad már vissza a répa nagybani termelésétől sem elannyira, hogy a tervben levő cukorgyár falai körül egyelőre 3500 holdban fog répa termeltetni. Ugyanazért egy pillanatig sem félthetjük mi, tőketerebesiek a tervet, szálljon a lelkesedés bárminő magas fokra Ujhelyben, ez a gyár csak a miénk lehet és lesz. Szladek Károly. a pataki járásbíróság. A Sárospataki Újság — a járás- bíróságért való lelkesedésében — legutóbb egy lépéssel már tovább megy Olcsóbb lett a gallértisztitásü a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör- _______________________________________________zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 üli. A gallérok szine hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, mint Pálosi a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamint . kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon moSi ' Ky 1 * “ ® belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: 8ATOÄAX.JAUJHKI»«
