Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-13 / 56. szám

Julius 13. ZEMPLÉN 3. oldal. és fölveti az ideát, hogy a sárospa­takiak kezdjenek akciót, hogy az uj cukorgyár ne Tőketerebesen és ne Ujhelyben, de Sárospatakon épüljön fel. Az érdekeinkért való ez a lelke­sedés, ez a tettrekészség kell, hogy imponáljon: azonban sárospataki lé­temre is őszintén megmondom, hogy ez a legújabb idea hijján van min­den komolyságnak és semmi más, csak felelet — az újhelyiek akciójára. Tény az, hogy Sárospataknak fejlődnie kell és tény az is, hogy őszinte örömmel fogadja Ujhely fej­lődését. Minden joga meg van a járásbírósághoz és az argumentumai olyanok, melyekkel komolyan szá­molni kell. Elvégre erőszakosan meg­akasztani a fejlődésében nem lehet és Patak, araikor a járásbíróságért harcol, olyan harcot vállalt, melyre az élet szorította rá. Lássa ez be Uj­hely : ne kezdjen csatát Patak ellen, de legyen Patak segítségére és akkor — bízva hisszük — Sárospatak el­szántan és becsülesesen áll majd meg Ujhely érdekei mellett, ha mindjárt a cukorgyárról leszen is szó. És ez — a két város részéről — a továbbfejlődés útja. Ne egymás el­len törjünk, de vállaljuk együttesen a megélhetésért való küzdelmet. Sá­rospatak fejlődése jelenti egyben a megyei székhely, Sátoraljaújhely fej­lődését is, a pataki ipar és kereske­delem megnövekedése csak újabb és erősebb piac az újhelyi iparnak és kereskedelemnek. Közös erővel, az egymás érdekeinek józan és becsüle­tes megértésével kell dolgoznunk és ezer még a tennivaló, amelyek erejé­vel úgy Ujhely, mint Patak — egy­másra utáltán és egymás érdekeiért harcolva — könnyebben és nagyobb lépésekkel érheti be a boldogulást. Egy sárospataki. fa újjáépített rk. templom. A rk. egyháztanács ülése. — Az uj tem­plom felszentelése. — Adóügyi kérvények. Hatalmasan, imponáló erővel bon­takozik ki immár az újjáépített róm. kath. templom képe. A külsejében megkapó és minden cikornya nélküli stílust hord magán, csupa grandiózus vonal és finom, művészi lendület az ornamentikája : belülről meg mindazt a gazdagságot és áhittatteljes ragyo­gást hozza elénk, mely mindenben méltó a lelkek — hivő s szent — szárnyalásához. A tradícióiban olyan gyönyörű múlttal teljes templom gróf Wallis Gyuláné és a polgárság ál­dozatkészségéből épült újjá és hirdeti diadalmas szóval — mintha az áhi- tatos zsolozsmák hangján szólna — a hitet. A sátoraljaújhelyi róm. kath. egyháztanács és iskolaszék Bessenyei István apát-plebános elnöklésével f. hó 10-én délután ülést tartott, melyen a tanácstagok majdnem mindnyájan jelenvoltak. Tárgysorozat előtt az el­nöklő apát-plebános meleg s szép sza­vakban tolmácsolta a tanács szerete- tét és nagyrabecsülését annak kiváló buzgóságu tagja: Moldovényi Géza iránt, ki köztisztviselői pályán 40 évet töltvén be nagy eredményekkel, az egyháznak is mint tanácstag, év­tizedek óta buzgó, hü munkása, min­denki nagyrabecsülésének osztály ré­szese. Indítványára a tanács Moldo- ványi Gézának hálás elismerését fe­jezi ki s ezt vele jegyzőkönyvi kivo­natban is közli. — Moldoványi mély meghatottsággal, megindultan vá­laszolt s megköszönve a kitüntető szeretetet, Ígérte, hogy mivel hivatali pályájáról már legközelebb úgyis nyugalomba vonulj ezután minden idejét egyháza ügyeinek szenteli s fokozottan iparkodik majd annak ér­dekeit munkálni. Szép beszédét nagy éljenzés honorálta. — Különféle szám­adások felülvizsgálata következett ez­után, melyeket a tanács mind rend­ben talált. Dr. Ilornyay Béla, mint a tem­plom építési bizottság elnöke jelenti, hogy az építési költségekhez még te­temes összegre lesz szükség, mert olyan kiadások merültek fel, melyek előrelátbatók nem voltak, de ily nagy szabású építkezésnél bárhol is kike- rülhetlenek. Az elnöklő apát-plebános javaslatára az egyháztanács tagjai felkérettek, hogy hatáskörükben a legszélesebb körű gyűjtést indítsák meg s buzgólkodjanak a még szük­séges költség összehozatalán, ami eredményre is fog vezetni, mert a közönség látva e monumentális épít­kezést s a nagy mübecsosel biró belső berendezést, bizonyára készséggel já­rul tehetsége szerint a cél eléréséhez. Sorsolást is fognak e célra rendezni, melyen számos, értékes műtárgy, kép, szobor kerül majd kisorsoiásra. Az egyháztanács minden tagja a legna­gyobb készséggel Ígérte meg buzgól- kodását. A templom ünnepélyes felszente­lésének határnapját szeptember 8-ára, Kisasszony ünnepére tűzték ki, habár a belső berendezés némileg hiányos lenne is még akkor. A felszentelést dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püs­pök végzi nagy segédlettel, fényes egyházi ünnepély keretében. Ez ün­nepély rendezésére egy intéző bizott­ságot választottak, melynek tagjai Bessenyei István elnökletével: dr. Horny&y Béla, dr. Hodosi Kis Ernő, Moldoványi Géza, Éhlert Gyula, Kin- csessy Péter és hericz Sándor. — Végül, több, hitközségi tagok által iskolai adőügyben benyújtott kérvényt intézett el a tanács, mint iskolaszék s ezzel az ülés véget ért. HÍREK. S zerkesztői üzenet. Búza Barna tovább hadakozik és nem épen otkolonba mártja a tollát. Joga van hozzá. Hogy nem veszünk tudomást az ügyvéd ur dühös csa­tározásáról, annak meg van a maga természetes oka. Ha egy jámbor tót leesik az építő állványról és holtra, zúzza magát, arról írnunk kell. És írunk is. De Búza Barna most minden erővel csak azon ipar­kodik, hogy újból nyeregbe száll­hasson majd: ez privátpasszió és még messziről sem közérdek. Nem lehet hát egyetlen szavunk sem az egész manőverről. Hogy legutóbb egy felebbezés formájában rohant ki a főispán ellen és rohant ki olyan hangon, ami igazán példát­lanul brutális: az csak egy érv a mellett az irányzat mellett, amely súlyosan akarja büntetni azokat, akik hivatali eljárás tárgyát képező aktákat a nyilvánosság elé visznek. Pláne olyan célzattal, mint azt Búza Barna tette: minden jobb érzés hí­ján, durván és teljes alaptalanság­gal és csak azért, hogy belelopja magát a szenzációkra éhes tömeg jóindulatába. — Kossuth Lajos szobra. Ma még csak egy hő epekedés és hamarosan igazán nem tudjuk, hogy mikor kerül majd a nyilvánosság elé a diadalmas emlék. S mégis a legnagyobb hatá­rozottsággal járta végig a magyar sajtót az alábbi hir: Kossuth Lajos szülő vármegyéjének székhelyén, Sá­toraljaújhelyen szeptember 19 én fog­ják leleplezni Kossuthnak hatalmas méretű és monumentális szobrát, a melyet Gárdos Aladár szobrász min­tázott, mig az építészeti részét Gon­dos Imre építőművész tervezte. A szobor az egész ország egyik legna­gyobb Kossuth-szobra lesz s alakjait bronzba öntik, talpazatát pedig már­ványból faragják. Fő alakja a szo­bornak Kossuth Lajos, akinek méltó- ságos alakját nemesen egyszerű szó­noki pózban állítja a művész a néző elé az öt méter magas talpazatra. Kossuth alakja maga három méter magas, úgy, hogy az egész szobornak a magassága nyolc méter. A talpazat alját egy a kor szellemét kifejezően illusztráló, szimbolikus csoport díszíti. A szobor lelepzésekor leplezik le Kos­suth monoki szülőházának az emlék­tábláját is, amelyet szintén Gárdos Aladár mintázott. Az emléktáblát, a melyet Kossuthnak domborművű mell­képe diszit, gránitkőből faragják. — Idáig szól a hir, a lelkünk is felujong ezeken a szép sorokon, csak azt nem tudjuk, hogy honnan került olyan határozottsággal elő — a szeptember 19-ifci dátum? — Szakosztályi ülés. A Zemplén- megyei Gazdasági Egyesület szőlé­szeti és borászati szakosztálya leg­közelebbi ülését folyó hó 15-én reg­geli 8 órától kezdődőleg tartja meg. — Az adóreform. Az előző kor­mány által alkotott s a jövedelmi adóról s a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok és egyletek adójá­ról szóló 1909. évi törvényeket a je­len kormány nem lépteti életbe, de azokat gyökeres átalakítás után újból szándékozik a parlament elé hozni. Ez azonban oly nagy munkát igé­nyel, hogy az uj törvények életbe­léptetését csak 1913. január 1-re ter­vezik. A III. oszt. kér. adó 1908—10. évi 3 éves ciklusának ez az utolsó éve s mihelyt az indemnitást meg­szavazza az országgyűlés: a folyó éven nyitott uj üzletek, vagy ipar- vállalatok ez évi adójának megálla­pítása iránt a kir. pénzügyigazgató­ság megkezdi a tárgyalásokat. Az 1911. és 12. évekre, 2 éves ciklus alakittatik s a jövő éven megejtendő tárgyalások még az 1883. évi 44. t.-c. rendelkezései szerint fognak lefolyni. A kormány ez irányú intézkedései ipari és kereskedelmi körökben álta­lános megelégedést keltenek, mert a reformok helyesebb keresztülvitelét reményük az uj javaslatoktól. — Újhelyiek Miskolczon. A sá­toraljaújhelyi athletikai klub football csapata vasárnap Miskolczon vendég­szerepeit. A miskolczi sport-egyesület football csapatával mérkőzött és a küzdelem — eldöntetlenül — 5—5 eredménynyel végződött. A Miskolczi Napló az újhelyiekről — a verseny kapcsán — a következőképen irt: A játéknak érdekes és izgalmas for­dulatai voltak. A vendégcsapat kapusa Steinhöfer valósággal brillírozott a játék egész lefolyása alatt, mert szinte lehetetlen labdákat védett ki mind­nyájunk bámulatára és a közönség ovációja mellett. Medveczky, Rick, Gasparik voltak az újhelyiek közül azok, kik igen szépen játszottak s akik közül a két utóbbi és Farkas rúgtak gólokat a miskolciak kapujába. — Vihar és jégverés. Két napon, tegnapelőtt és tegnap, az ország kü­lönböző részeiben óriási vihar dühön­gött. Felhőszakadás, orkán, jégverés pusztított a vetésekben és szőlőkben s a múltkorihoz hasonló ítéletidő a tokaji szőlők felett ismét végigvonult. Különösen Szabolcs és Zemplén vár­megyékben okozott a vihar nagy ká­rokat, de a mennykövek épületekben és emberéletben is kárt tettek. A to­kaji szőlőkben hétfőn délután 3 óra tájban pusztított az újabb jégverés. A vihar Tokaj környékén s Tarcalon körülbelől a fele határt, Bodrogke- reszturtól a városig, 60—70 százalék arányban elpusztította. A fürtök nagy része a földön hever. Az esővel együtt jövő nagy szél még inkább elősegí­tette a jég pusztítását. — A hegyközség gyűlése. A sá­toraljaújhelyi egységes hegyközség szombaton gyűlést tartott a sátoralja­újhelyi hegyközség tagjait ért óriási jégverés és ennek következtében szen­vedett károk ügyében. A közgyűlésen elhatározták, hogy a súlyos csapás enyhítése céljából a kormányhoz for­dulnak. Körülbelül 639 hold szőlőt teljesen elvert a jég, úgy, hogy a sátor­aljaújhelyi szőlőbirtokosok ma min­den segély nélkül állanak és ha a kormány támogatásukra nem jő, úgy a biztos tönkremenésnek néznek elébe. A hegyközségi birtokosok kérelme az, hogy a kormány erre az évre katasz- trális holdankint 100 koronát, a jövő évre pedig 400 koronát adjon hosszú lejáratú kölcsönként, kamatmentesen. Az egész összeget a hegyközséghez kérik utalványozni. Egyben 5884 ko­ronát kérnek a hegyközség belterü­letén levő ingatlanok biztonságának fenntartására. A kormányhoz ebben a tárgyban monstre-deputációt külde­nek, hogy személyesen is kifejtsék azokat az okokat, amelyek ezen ké­résüket indokolttá teszik. — Újabb betörések. A múlt hé­ten említettük, hogy a Hegyalján szervezett betörő banda működik, melynek elfogatása eddig nem sike­rült. A múlt héten újabban Monok, Szerencs és Mád községekben követ­tek el több betörést. Most a környék­beli összes csendőrőrsök egyesitett erővel üldözik a vakmerő betörőket, kik valószínűleg az alsóabauji erdők­ben bujkálnak. — Az újságírás szenzációja Az Est, ez az Ízléses, bátor, szabad és becsületes lap. Az Est uj színekkel, uj formákkal vág utat az események áradatába és mindenütt ott van, ahol szükség van a gyöngeség vagy az el nem ismert érdem védelmére. Az Est újságírói gárdája a legnevesebb újságírókból áll, a kik mindent oda­adnak a közönségnek, amit csak független, tiszta kezű és a nagy em­beri ideálokért küzdő újságírók oda­adhatnak : szivüket, eszüket és mun­kájukat. „Az Est“ mindennap a leg­első délutáni gyorsvonattal indul Budapestről szerteszét az országba és igy az ország minden tájára leg­alább fél nappal előbb viszi meg az aznapi események hírét, mint a többi fővárosi napilapok és azért előfizetési ára mégis havonta csak 1 korona 40 fillér. — Jég? er és után. A hercegkuti gazdák ez évi búzatermését a jun. 27-iki jégverés teljesen megsemmisí­tette. Herceg Windischgrätz Lajos pataki uradalmában több száz hold buzavetést engedett át a hercegkuti gazdáknak rész-aratásra, hogy leg­alább jóminőségü vetőmagjuk legyen. Az átengedett területen igen gazdag a termés, az aratási feltételeket pedig a herceg a gazdákra nézve rendkívül előnyösen állapította meg. A nép­szerű főur jótékony tettét őszinte el­ismeréssel vette tudomásul Sárospa­tak társadalma és csak öregbíti azo­kat a Jszimpátiákat, melyekkel vesz- szük mindannyian körül herceg Win­dischgrätz Lajost. — Tfiz a vidéken. Vógardón pár nap előtt tűz támadt, mely 3 lakó­házat hamvasztott el. A szeles idő­ben hihetetlen gyorsan rohant előre a pusztító veszedelem és joggal tar­tott attól a falu népe, hogy egész utcasorok esnek majd a lángok ál­dozatául. A tűz további pusztítását azonban az idejében megérkezett sá­rospataki tűzoltóság gátolta meg. — Egy jó családból való izr. úri leány ajánlkozik izr. úri családhoz házi kisasszonynak, ki már ilyen mi­nőségben alkalmazva volt. Esetleg elárusitónőnek is elmenne. Cime meg­tudható a kiadóhivatalban. — Vállalkozók figyelmébe. A sá­tor alj auj helyi kir. törvényszéki, vala­mint a kir. törvényszék területén lévő összes kir. járásbirósági fogházakban letartóztatottak rendes élelmezésének s a betegek számára orvosi rendel- mény alapján kiszolgáltatandó étkek­nek és élelmiszereknek a jövő 1911. évi január hó 1-től 1913. évi decem­ber hó 31-ig terjedő három évre való együttes biztosítása iránt Írásbeli nyilvános versenytárgyalást hirdetett Eiserth István főügyészhelyettes. Az ivenkint 1 koronás bélyeggel ellátandó ajánlatokban számokkal és betűkkel külön árajánlat teendő: 1) a rendes étadagokra és 2) a böjti adagokra. Csak szabályszerűen kiállított és a kir. ügyészség iktatóhivatalába 1910. évi augusztus hó 6. napjának d. e. 11 órájáig közvetlenül beadott vagy posta utján a fenti időpontig beérkezett ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. A biztosítékul megkívánt 3000 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom