Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-13 / 56. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Julius Í3. 56. (4967.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Kjilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. —~ Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Farsang után.- jul. 13. Az a politika, melyet az el­lenzék a kormány programmjával és törekvéseivel szembe állít s melyről nemcsak hirdeti, hanem — legalább úgy látszik — ko­molyan hiszi is, hogy az ország kizárólag az által boldogulhat, immár egészen tisztán áll előt­tünk. Az ellenzéki felirati javas­latok, valamint a beszédek, me­lyekkel javaslataikat a vezér­szónokok kommentálták, bőbeszé­dűséggel ismertetik és ajánlat­ják a nemzetnek ezt a politikát és semmi kétséget sem hagynak főn arra nézve, hogy mi minden jóban és szépben lehetne része az országnak, ha még egyszer felülne a sok cifra beszédnek, a sallangos sok Ígéretnek, ha még egyszer, utoljára . . . Való igaz, hogy az ellenzéki felirati javaslatok ömlengésének a többség felirati terve messze mögötte marad. Komoly, csak­nem száraz számvetés ez a rideg élettel, azokkal a kérlelhetetlen szükségletekkel, amelyek a min­dennapi megélhetés feltételeit foglalják magukban. Ha csupán a külsőségek volnának az irány­adók, bizony könnyen megeshet­nék, hogy az összehasonlítás a kendőzött, parádés megjelenésű kisértés és a szürke, csaknem kellemetlen kötelességteljesités között emennek a hátrányára ütne ki. Szerencsére azonban a poli­tikai farsangnak már vége sza­kadt s a választás eredményében megnyilatkozott nemzeti akarat az üres jelszavaknak fölébe he­lyezte azokat a reális törekvé­seket. Mi az, amit az ellenzék ja­vaslataiban a trón elé szeretne juttatni s mivel azt akarja bizo­nyítani, hogy az ország sorsának irányítására hivatottabb, mint a nemzet bizalmából való ez idő­szerinti többség? Semmivel sem több és semmivel sem jobb, mint amit ezek a pártok a koalíció uralomra jutása előtt hirdettek. A régi arzenál, a régi összes reqiusitumokkal, amelyekkel egy­szer sikerült ugyan a vezetést magukhoz ragadniok, de amelye­ket hütelenül abban a pillanat­ban sutba dobtak, amint segítsé­gükkel az áhított kormányhatal­mat végre-valahára magukhoz kaparintották. És felteszik a nem­zetről, hogy még egyszer kötél­nek áll; hogy a jelszavak tűzi­játéka és a felelőségtelen Ígére­tek mákonya újból megszéditi és elkápráztatja és hogy a lidérc- fényekkel való könnyelmű és léha kergetődzésre ebben az életben kapható volna még egy­szer. Elfeledkeznek róla, hogy öt év előtti sikerüknek és mostani megtévesztő próbálkozásuknak közébe esik az ő koalíciós ural­muk és az a hatalom, amit naiv hiszékenységgel az ország a lá­baik elé rakott. Mire használták ezt a hatalmat? Azokból a fé­nyes ábrándokból, amelyekkel megmámorosították az egész nem­zetet, valóra váltottak vájjon egyetlenegyet is ? És azokból az ígéretekből, melyekkel elkábulá- sáig tömjénezték a nemzet hiúsá­gát, hol van egy, a mi testet öltött és bizonyítaná, hogy hatal­mukból juttattak az országnak is? Nem fognak többé senkit sem megtéveszteni. Mind azt, amivel ma a koronára appellálnak, el­mondhatták volna előtte élőszó­val is és mert a hatalomban esz­közük is volt hozzá, ha erő, aka rat és hivatás vezeti őket, a po­litikájuknak szerezhettek volna érvényesülést. De nem cseleked- ték sem az egyiket, sem a má­sikat. Ha tehát sem az elveikhez való kitartó ragaszkodással, sem a maguk elé tűzött célok meg­valósítása által politikájuk életre­valóságáról nem tudtak bizony­ságot tenni, nincsen jogcímük és még csak magyarázat sincsen arra, hogy most, ilyen tapasz­talatok és ennyi kudarc után még ök álljanak az erdő felől. A felirati vitának már eddigi folyásában is bőségesen megvan a nemzetnek az elégtétele. Meg­kapta az igazolást azért, hogy sorsát a nemzeti munkapárt ki­próbált vezéreinek a kezeibe tette le. Ahogyan ismét a mun­kához fogtak és aminő energiá­val és erős elszántsággal — a többség felirati javaslata meg­győzően beszél erről, — szám­űzték közéletünkből a frázisokat és visszaállították a józan ész uralmát, már egymagában ez a kezdet is megnyugtat, mert biz­tató kilátást nyit a jövőre és arra, hogy nemcsak orvosolni tudjuk majd a közelmúlt kárte­véseit, de képesek leszünk azo­kat teljesen pótolni is. Ezt a kilátást pedig a közel­múlt kudarcaiért a nemzet aligha adja egyhamar cserébe. A vármegye júniusa. A közigazgatási bizottság ülése. — A se­gélyakció. — Adminisztratív ügyek. — Az újhelyi csatornázás. — Hivatalos jelentések. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága Meczner Gyula főispán elnöklete alatt hétfőn tartotta meg a julius havi rendes közgyűlését. Az adminisztratív ügyeken felül két olyan momentum is felszínre került, me­lyek kell hogy mélyebben szántsa­nak. Á közigazgatási bizottság a maga részéről is szorgalmazni kívánja — a hegyaljai katasztrófa nyomán — a segélyakció megindítását és hang­súlyozza, hogy csak gyökerekig ható és radikális intézkedésekkel lehet Tokaj-Hegyalját lábraállitani. Minden vonalon a legjobb indulatra és leg­nagyobb áldozatkészségre van szük­ség, hogy a Hegyalja — régi érté­keivel és régi erejében — újjáéled­hessen. A másik momentum s ez va­lósággal refrénszerüen tér vissza a bizottság üléseire: az újhelyi csator­názás. Észak felől komoly veszedel­mek fenyegetnek és a közegészség- ügyi viszonyok a szó szoros értelmé­ben megkövetelik, hogy a csatorná­zás mielőbb tető alá kerüljön. És a városi képviselőtestület huza-vonájá- val szemben a közigazgatási bizott­ság megütötte a legerélyesebb han­got : ha másként nem megy, hát radikális uton-módon kell majd a felsőbb hatóságoknak a várost a csa­tornázásra rászorítani. Részletes tudósításunkat a kö­vetkezőkben adjuk: A megjelentek. Á Meczner Gyula főispán elnök­lete alatt hétfőn délelőtt lefolyt köz- igazgatási bizottsági ülésen jelen vol­tak : Thuránszky László főjegyző, Izsépy Zoltán tb. főjegyző, dr. Mizsák József és Mattyasovszky Kálmán al­jegyzők, Spillenberg Béla tb. aljegyző, dr. Szirmay István tiszti főügyész, Somogyi Bertalan tiszti aiügyész, dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos, Hönsch Dezső mii szaki főtanácsos, Eiszen- mann Oszkár pénzügyigazgató, Be- regszászy István tanífelügyelő és Ré­vész György törvényhatósági főállat­orvos. A bizottság választott tagjai közül részt vettek a közgyűlésen : Lehoczky Endre, Matolai Etele, dr. Molnár Béla, Nagy Barna, Nemthy József, báró Sennyey Miklós és gróf Széchenyi Ernő. Gróf Mailáth József levélileg mentette ki az elmaradását. Az alispáni jelentés. Miután az elnöklő főispán néhány szives szóval üdvözölte a megjelente­ket, a bizottság elsőnek Dókus Gyula alispáni jelentését tárgyalta. A jelen­tés személyi ügyek kapcsán felemiti, hogy Girincs, Kiscsécs és Köröm köz­ségekben a képviselőtestületi válasz­tások megejtettek. Mádi adóügyi jegy­zőnek Rádely Dezső lett egyhangúlag megválasztva. A sátoraljaujhely-vidéki körjegyzőségben lemondás folytán üresedésben volt segédjegyzői állásra Kluger Miklós okleveles jegyző vá­lasztatott meg. A magyarsasi anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezető- helyettesül Zapotoczky Jenő jegyzői írnok korlátolt hatáskörrel kinevez­tetett. Stepán Béla kistárkányi és Ba­jusz Pál leleszi községi biró ellen el­rendelt fegyelmi vizsgálat folyamat­ban van. Szilágyi József parnói se- gédjegyzői-anyakönyvvezető junius hó 2-án állását elhagyta. A vármegye területén hatóságok és hatósági közegek elleni erőszak 5, magánosok elleni erőszak 1, polgárok választási joga elleni büntettek és vétségek 1, pénzhamisítás 1, szemérem elleni bűncselekmények 7, rágalmazás és becsületsértés 23, emberélete elleni bűncselekmények és vétségek 4, testi sértés 76, levél és távsürgöny titok megsértése 1, magánlak megsértése 10, lopás 67, rablás és zsarolás 6, sikkasztás 2, jogtalan elsajátítás 4, orgazdaság 5, csalás 5, más vagyo­nának megrongálása 20, gyújtogatás tüzokozás 22, vaspályák, hajók, táv­írdák megrongálása 1, egyéb törvénybe ütköző bűncselekmények 3, a kir. já­rásbíróságok hatáskörébe utalt kihá­gások 228 esetben fordult elő. Sátor­aljaújhelyi r. t. város területén lopás büntette 4, lopás vétsége 14, egyéb bűneset vagy vétség 16 esetben for­dult elő. Baleset bejelentés 25 történt jelentéktelenebb sérülésekről. Öngyil­kosság 1, párviadal 1 esetben történt. Nagyobb tüzeset fordult elő Hornon* nán, hol Horváth Pál kályhagyára égett le. A kár 26,000 korona, de biztosítva volt 18,000 koronára. Úgy­szintén nagyobb tüzeset volt Ciróka- bélán, hol 8 csűr égett le, biztosítva nem voltak, továbbá Kelenben, hol hét lakóház összes melléképületeivel leégétt. A kár 20,400 korona, bizto­sítva nem voltak. A nyomor pillanat­nyi enyhítésére a főszolgabíró meg­tette az intézkedéseket. Amerikába kivándorolt Sátoralja­újhely r. t. városból 6, a szerencsi járásból 18, a tokajiból 4, a sárospa­takiból 12, a sátoraljaújhelyiből 15, a bodrogköziből 51, a gálszécsiből 34, a nagymihályiból 60, a varannóiból 29, a homonnaiból 47, a szinnaiból 54, a sztropkóiból 26, a mezőlaborch ból 50, összesen 406 egyén. — Ame­rikából visszatért Sátoraljaújhely r. t. városba 1, a szerencsi járásba 8, a a tokajiba 4, a sárospatakiba 1, a sátoraljaújhelyibe 14, a bodrogközibe 1, a gálszécsibe 15, a nagymihályiba 27, a varaunóiba 20, a homonnaiba 21, a szinnaiba 20, a sztropkőiba 18, a mezőlaborciba 28, összesen 178 egyén. Útlevél iránti kérelem junius hó folyamán 341 érkezett és 339 út­levél adatott ki. A jégverés. Szomorúan jelenti az alispán azt a nagy elemi csapást, mely a vár­megye három járását érte. Junius 27-én délután óriási vihar és jég in­dult elementáris erővel a tokaji, sá­rospataki és a sátoraljaújhelyi járá­sok virágzó szőlőire és vetéseire. A szőlő és vetés, mely az idén a leg­szebb reményekre jogosított, rövid pár perc alatt tönkre ment. A kár a leg­több helyen meghaladta az 50%-ot és sok helyen elérte a 100%-ot. A legtöbbet szenvedtek a jégesőtől a következő községek: Tokaj, Tárcái, Todrogkeresztur, Bodrogkisfalud, Sze­gi, Szegilong, Liszka, Vámosujfalu, Tolesva, Bodrogolaszi, Sárospatak, MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak,! Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, petőji-uicza 14. sz. „(Saját ház.) Minden nap nyitva! lApniih mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom