Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-01 / 78. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Október 1. segéd és kezelő személyzet szegény- sorsu tagjainak részben kedvezményes árban, részben teljesen ingyen engedje át. A Dókus Gyula nevére a zemplén- vármegyei jegyzői egylet által létesített alapítvány tárgyában az egylet által kiállított alapítólevelet jóváhagyta a bizottság és elrendelte annak a belügyminiszterhez való felterjesztését. Tarczal község szabályrendeletét az anyakönyvvezetők kijelölése tárgyában jóváhagyták. Homonna községnek a csatornázás és járda építés L tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyták. Jóváhagyták az utcási körjegyzői lak építésére vonatkozó határozatát a kör községeinek. Tőketerebes község az ott felállítandó cukorgyárnak 15 évi pótadómentességet biztosított. A határozatot a bizottság újabb tárgyalás végett visszaadta. Jóváhagyták a vajdácskái, a csemernyei körjegyzőségok szervezési szabályrendeletét- A bod- rogkereszturi biróválasztást megsemmisítették s Dudás János bíró ellen, az ellene emelt panaszok folytán vizsgálatot rendeltek el. Sátoraljaújhely város mérnöki hivatalában nagyobb hátrálékokat talált a számon- kérőszék, a törvényhatóság utasította a várost, hogy még egy mérnöki állást szervezzen. A megyegyülés péntek délután ért véget és a tárgysor jelentősebb pontjairól legközelebbi számunkban folytatjuk majd a beszámolót. napirenden a csatornázás. — A város közgyűlése. — Elmarad a részleges csatornázás. — Uj impressziók. — A Búza Barna hadsorai kimondották a szörnyűséges ultimátumot: a képviselőtestületi közgyűlésekre, a mig dr. Reichard Salamon elnököl, nem fognak eljárni. S csütörtökön a város tanácstermében nyoma sem volt a csatát vesztett seregnek. Ez az egyik tény. A másik tény meg az, hogy a Búza Barna hadsorainak az elvonulásával elvonultak a városházáról a nagyképüsködő frázisok is, elmaradtak a pöffeszkedő pózok és nyugodtan, minden apró részletre kiterjedő gondossággal vette bonckés alá a képviselőtestület a tárgysort. Csak egyetlen szempontnak jutott hely a város tanácstermében : a város érdekeiért való aggódásnak és nem volt nyoma sehol annak a könnyelmű igyekezetnek, mely a képviselőtestület erejét is hosszú időn át csak a maga politikai sikerei öregbítésére kívánta felhasználni. És szavaztassák mindezért köszönet az érdemes Búza Barna doktornak. A csütörtöki közgyűlés tárgysorát a részleges csatornázás terve uralta. Olyan nehézségek merednek itt a képviselőtestület elé, a tél olyan közel van és annyira megnehezeti a kivitelt, hogy meg tudunk érteni minden aggályt, mely az általános csatornázásnak csak a kora tavasszal való megkezdése mellett szól. Jelentős s halogatást nem tűrő közegészségügyi érdekek követelik a csatornázás mielőbb való kiépítését és hisszük, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben a város fejlődés erélyes és energikus sáfára lesz majd a képviselő- testület. A csatornázás. A csütörtök délutáni közgyűlésen Reichard Salamon polgármester elnökölt. A képviselőtestület tagjai a már megszokottan kicsiny számmal vettek részt a tanácskozáson, mely aprólékos gonddal, minden részletre kiterjedő óvatossággal vette sorra a napirendet. A tanácskozás legjelentősebb részletét a részleges csatornázás dolga adta. Kérészy Gyula fémérnök beterjesztette — terjedelmes műszaki leírás kapcsán — a részleges csatornázás terveit és költségvetését, mely szerint 268639 koronára rúgnak a költségek. A terveket és a költségvetést felülvizsgálta a csatornázási bizottság s azzal a hozzáadással ajánlotta elfogadásra, hogy a munkák kivitelét jelentősen megneheziti és megdrágítja a téli időszak- Hosszas vita indult meg és a vita során dr. Szepessy Arnold főorvos bejelentette, hogy a kolera esetén beláthatlan a veszély, a csatornázáshoz haladéktalanul hozzá kell kezdeni és az első teendő, hogy a Rongyva medre, mint minden fertőzés fészke azonnal elzárassék. Halász József, Jelenek Ádám, dr. Székely Albert, dr. Klein Károly, Widder Gyula, Schmiedt Lajos rendőrkapitány és Alexander Vilmos hozzászólásai után arra az álláspontra helyezkedett a képviselőtestület, hogy amennyiben a közeledő tél miatt bizonytalan és fölötte drága lenne az építkezés s a részleges csatornázás munkálataihoz legjobb esetben is csak decemberben lehetne hozzákezdeni, a részleges csatornázás tervét elejti. De utasítja a tanácsot, hogy gondoskodjék az általános csatornázás terveinek és költségvetésének oly időben való elkészültéről, hogy az általános csatornázáshoz legkésőbb márciusban hozzá lehessen kezdeni s a fenyegető kolera veszedelemre való tekintettel elrendelte a képviselőtestület, hogy a Rongyva medre állandóan tisztittassék és a szükséges intézkedések megtételére fölhatalmazta a tanácsot. Szürke tárg-ysorral. A tisztviselői karnak az 1910. évi utolsó negyedévi drágasági pótlékot hosszadalmas vita után megszavazta a képviselőtestület. Özv. Mat- ternyi Józsefné iskolaadó törlése iránti kérvényének hely adatott. Farkas Andor árvaszéki ülnöknek négy heti és Mizsák Gyula városi kézbesítőnek 2 heti szabadságot engedélyezett a közgyűlés. A róm. kath. templom felavatása alkalmából a városi színházban tartott estély villanygyári és egyéb költségeit elengedte a képviselő- testület. Dr. Goldberger Izidor és Meisels Dávid fadotációi iránti kérelmeinek hely adatott. Nagy Gyula és Gotlieb Jenő dijnokoknak évi 50 korona drágasági pótlékot szavazott meg a közgyűlés. Herz Miksa szemétfuvarozónak kártalanítás iránti kérvénye a pénzügyi bizottsághoz tétetett át. A rendőrkapitánynak egy betegszállítási kocsin sürgős beszerzése iránti indítványát magáévá tette a képviselő- testület. Delejcsik Rezső seprüs-fel- ügyelőt állandó havi segél.vlyel a képviselőtestület eddigi teendői alól fölmente1 te és az újonnan felfogadandó seprüs-felügyelőnek havi 70 korona fizetést szavazott meg. A Sziv-utca kikövezése tárgyában megkötött szerződést jóváhagyta a közgyűlés. — A vízvezetéknek augusztus havi állapotáról szóló mérnöki jelentés tudomásul vétetett. Á törvényszéki vizsgálóbírónak megkeresésére a dr. Búza Barna ellen folyamatban tett rágal- mazási pörben dr. Kovaliczky Elek kir. körjegyzőt a titoktartás kötelezettsége alól a közgyűlés fölmentette. A polgári iskolai ingyenes helyekre 19 egész és 29 fél tandíjmentes gyermeket vett föl a tanács : a bejelentést a képviselőtestület jóváhagyta s a polgári isko'a szubvencióját ez évre 200 koronával fölemelte. A képviselő- testület özv. Wieden Edéné nyugdiját évi 550 koronában állapította meg. Simsa Ödön közigazgatási gyakornoknak állásáról való lemondását és a fogyasztási adóügyek ellátásának az adóügyosztály vezetőjére való bízását tudomásul vette a közgyűlés és végül Csákó Imre kiadónak 3 heti szabadságot endedélyezett. DUNKY FIVÉREK cs. és királyi udvari fényképészek műtermében elsőrendű szép képek készülnek, az eddigieknél sokkal olcsóbb árban. Sátoraljaújhely Széchó- nyitér 9. Kazinczy tábornok emlékiratai. — Hítelesek-e a naplók, vagy sem ? — A „Századok*1 folyó évi szeptemberi füzetében a hazai hírlapok történeti érdekű közleményeit regisztrálva a többi közt a következőket Írja: Kazinczy Lajos tábornok és Hay- nau. Pesti Hírlap 1907. márc. 6. Dudás Gyula 1907-ben kiadta a még csak 29 éves korában Aradon főbelőtt honvédtábornoknak naplóját az „Adatok Zemplén vármegye történetéhez“ c. vállalat keretében, mire a Pesti Hírlapban egy névtelen felvetette e napló hitelességének kérdését. Ezt a naplót Kazinczy, állítólag az aradi várban szept. 1-től okt. 24-ig irta. — Bíráló hitetlennek tartja ez utóbbi állítást, hihetetlennek a Hay- nau ajkára adott szavakat is ; kétségbe vonja továbbá, hogy a Lenkei-huszá- rok az országúton kereskedőket fosztogattak ; hogy Görgey Kazinczyt Isaszegen főbelövéssel fenyegette volna és igy tovább. „Bármily érdekesek is a feljegyzések, igen valószínűtlenek és nagyon bajos őket hiteleseknek elfogadni. Nyilatkozzanak a Kazinczy család Kassán meg Kolozsváron élő tagjai.“ (Tudtunkkal nem történt meg.) A Kazinczy kérdésben Hentaller Lajos is felszólalt. (Pesti Hírlap. 1907. március 8. ,,Kazinczy és Haynau.“) Helyreigazit a fentebbiek közül egyet- mást, de szintén állítja, hogy Kazinczy a Dunántúl soha egy percre sem járt, tehát nem láthatott ott fosztogató Lenkei-huszárokat stb. Eddig a „Századok“ közleménye. Mivel én a Pesti Hírlapban megjelent cikkekről csak most értesülök, engedje meg a tek. szerkesztőség, hogy a fentebb érintett dolgok érdemére nehány szót szóljak, mintha a Kazinczy naplójának koholója én vagy másvalaki volna. Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy Kazinczy emlékiratát a fentemlitett folyóiratban nem én közöltem, én csak egyik budapesti napilapban kivonatosan ismertettem. Á Pesti Hírlap névtelen Írója, sem pedig Hentaller Lajos az emlékiratot magát nem olvasták, mert különben látták volna, hogy azt Kazinczy unokatestvére, Becske Bálint ny. kir. pénzügyigazgató tette közzé az „Adatok Zemplén megye történetéhez“ c. folyóiratban. Hiába intéztek tehát felhívást a Kazinczy család ma is élő tagjaihoz, mert azok talán nem is tudtak a kézirat létezéséről. Kazinczy ugyanis aradi fogsága alatt úgy intézkedett, hogy Írásait, melyeket ágyában rejtve tartott, földije és ismerőse, egy császári katona, a tábornok halála után 100 frt. jutalom fejében elvigye Gyulaházán lakó nővéréhez, Kazinczy Ifigénia férj. Becske Lajosné úrasszonyhoz, a mi meg is történt s Becske Lajos fia Bálint, kir. pénzügyigazgató igy jutott birtokába a kéziratnak. A mi a kötelességet illeti, ahhoz szó sem férhet. Hogy ki mit hajlandó most már az emlékiratban foglaltakból el vagy el nem hinni, az egészen mellékes és lényegtelen dolog. Hentaller azon állítására, hogy Kazinczy a dunnántuli részeken soha nem járt s igy a Lehel-huszárok *) fosztogatásairól nem értesülhetett, ráczáfol maga Kazinczy, a ki elmondja, hogy a Komárom melletti csatánál jelen volt s Görgey által a Vág vonal őrizetével bízatott meg s e közben átment a Csalóközbe is, a hol a fosztogató Lehel-huszárok parancsnokát elfogta és Görgey parancsára kivégeztette. A többi kétségbevont eseteket is Kazinczy maga beszéli el, még pedig oly közvetlenséggel, hogy azokat más nem koholhatta, sem a kéziratot meg nem hamisíthatta.**) Dudás Gyula. *) Kazinczy nem Lenkei, hanem Lehel- huszárokról beszél. •*) Ebben az ügyben egyébként nem engem, hanem Becske Bálint urat illeti az utolsó szó. Fel is kértem, hogy a kéziratot a hitelesség végérvényes megállapítása végett terjessze valamely szakbizottság elé. Az uj évnegyed alkalmából felkérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, nemkü- lömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy lapunk jelen számához csatolt utalványon az előfizetést megújítani, illetőleg hátrálékai- kat beküldeni szíveskedjenek, nehogy lapunk további küldésében akadályozva legyünk. A kiadóhivatal. HÍREK. Cgy ravatal mellől. Egy fiatal élet szunnyadt el örökre és 21 ifjú, verőfényes esztendőt gyűrt le a halál. Petrovay Aladár negyedéves joghallgató tegnap, pénteken élete huszonegyedik évében rövid szenvedés után elhunyt. És köny szökik a szemekbe és fájdalmak gyötrik el a lelket, amiért annak a fiatal életnek olyan korán meg kellett érnie a nagy, a fekete finálét. Még csak az iskolás padok álmodozásait vitte magával és telve volt vágygyal, reménységgel, amikkel az élettel való viaskodást vívta volna meg: s már is rájaütött a halál és néhány nap kellett csak hozzá, hogy végezzen is vele. Kedves, rokonszenves egyénisége s büszkén, dacosan előretörő ambíciói most mind elnémultak és a város társadalma osztatlan részvéttel állta körül a ravatalát. Ott lüktet körülötte a könnyes, fájdalmas szeretet és elérzékenyülten idézgeti vissza Petrovay Aladárt, akinek huszonegy esztendeje csupa biztató, kedves Ígéret volt: egy munkás, becsületes élet Ígérete. A temetése ma délután ment végbe óriási részvét mellett és a mélyen sújtott szülők : Petrovay Béla állami iskolai tanító és családja gyászában fájdalmas lélekkel osztoztunk mindannyian. S a mélyen sebzett, kö- nyező szimpátia kisérte el utolsó utján Petrovay Aladárt. A szülők, rokonok, pályatársai és az athlóti- kai klub küldöttek koszorút a koporsóra, mely fagyos, kegyetlen öleléssel zár a mélyére huszonegy kedves, igyekvő esztendőt. A Petrovay Aladár fiatalon kettészakadt, sokatigórő életét. — Kun Bertalan püspök halála. A magyarországi református egyház legidősebb püspöke, Kun Bertalan szerdán meghalt Miskolczon, a püspöki lakban, családja körében. Kun Bertalannal a református egyház egyik legtiszteletreméltóbb alakja dőlt ki az élők sorából. Nemes, szinma- gyar egyénisége az egyházi szolgálat terén rendkívüli eredményeket ért el. 1817-ben született, püspökké a kiegyezés előtti esztendőben választották s 1891-ben már főpásztori működésének huszonötesztendős jubileumát ünnepelte a protestáns társadalom. Majdnem hét évtizeden át szolgálta az egyházat s a magyar kultúra ügyét és erejét és frissességét oly hosszú ideig megtartotta, hogy néhány esztendővel ezelőtt még betöltötte a zsinati elnöki széket. Kun Bertalan halála nagy gyásza a református egyháznak. A 94 éves püspök halála hírére Miskolczon az összes középületekre gyászlobogót tűztek. Temetése ma ment végbe. A szertartást Antal Gábor és Kenessey Béla püspökök végezték. — Egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. anyahitközség nagytem • plomában f. hó 5-én, szerdán délelőtt 9 óra körül a sofár istententiszteletet megelőzően dr. Goldberger Izidor rabbi magyar egyházi szent beszédüt intéz a hívekhez. — Halálozások. Özv. Torna- sovszky Lajosné szül. Szarka Zsu- zsánna a múlt hó 26-án 50 éves korá-
