Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-09-28 / 77. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Szeptember 28. 77. (4988 ) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemp POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.60 korona.- Egyes szám ára 10 fillér. —­Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Szünet után. — szept. 28. Nem egészen két havi szünet után a magyar parlament ismét megkezdte munkálkodását és a képviselőház szeptember 27-én tartotta első ülését. A csend, a béke s nyugalom jegyében indul meg ez a munka, melynek eredményei kétségkívül jelentőségteljesek lesznek Magyar- országra nézve, mert egy gazdag kormányzati programmnak az egyes pontjai várnak megvaló­sításra. Egyelőre a helyzet az, hogy az országgyűlés a legsürgősebb állami szükségletek elintézésére lesz hivatva. Megválasztandók a delegációk tagjai, hogy aztán a közös ügyek tárgyalására hiva­tott bizottságok mihamarabb el­döntessék a közös költségvetés sorsát, majd nemkülönben letár­gyalandó lesz az 1911. évi ma­gyar költségvetés, hogy újabb eksz-leksz és újabb iudemnitás elkerülésével, a törvényszabta módon legyenek kezelhetők Ma­gyarország állami háztartásának ügyei. Nem nehéz megjósolni, hogy ezek a törvényhozási munkák nyugodtan, simán, izgalmak nél­kül, kellő időre be is lesznek fejezve. Nem csak azért, mert a kormány mögött ma egy kompakt, impozáns többség áll, hanem azért is, mert kilenc évi sorvasztó és károkozó politikai izgalom után ismét a józanság lett úrrá a kép­viselőházban, amely józanság első­sorban szükséges a produktiv, közhasznú alkotásokhoz. A nyári szünetet megelőző országgyűlési időszak alatt azt láttuk, hogy a parlamenti han­gulat mennyire megváltozott és mily előnyösen változott meg. Ha még egy-egy indulat is, fék­telen hang hallatszott és ha egy- egy kísérlet még történt is vi­harok támasztására, úgy ez men­ten megfeneklett szemben azok­kal a súlyos igazságokkal, me­lyekkel a kormány és pártja az ellenzéki támadások ellen fellé­pett. így aztán hamarosan sike­rült kiküszöbölni állami életünk­ből azokat a hiányokat, melyek koalíciós időkből maradtak fenn és a költségvetési felhatalmazás, az ujoncozás, a kereskedelmi szerződések ügye gyors egymás­utánban nyervén elintézést, ismét normális útra került az állam szekere, mely hosszú időn át volt kátyúban. Ezek a szünet előtt történt törvényhozási intézkedések szól­tak a múltnak, azok a törvény­hozási intézkedések, melyek köz­vetlenül a szünet után fognak , megtörténni, szólanak majd a jö­vőnek és csak ha az állam szük­ségletei ilymódon el lesznek látva, kerül a sor azokra az újításokra, reformokra, befektetésekre és mindazokra a kulturális és köz- gazdasági haladásunk érdekében való alkotásokra, melyekről igen részletesen szólt a kormányzati programmot magában foglaló trón­beszéd, melylyel Őfelsége az uj országgyűlést e nyáron meg­nyitotta. Igen természetes, hogy a kor­mány attól az óhajtól van áthatva, hogy a maga terveit minél előbb válthassa valóra. De nemcsak a kormányon múlik a dolog, hanem a parlamenten is, mert a parla­menti munka intenzitásától függ elsősorban, hogy a tervbevett alkotások miként és mikor léte­sülhetnek. Szeretjük hinni, hogy a képviselőház számot vet az ország hangulatával, amely ma oda tendál, hogy annyi évi izga­lom és hercehurca után most a komoly cselekvések kora követ­kezzék, mert nagyon sok minden vár pótlásra és nagyon sok min­dent kell jóvátenni, amit a lefolyt években hazánk mérhetetlen ká­rára elmulasztottunk. Ez az országos hangulat dik­tálja a törvényhozásnak, hogy a sok meddő szófecsérlés helyett végre alapos munka menjen végbe, amely kárpótlást nyújtson egy­részt azokért a károkért, amiket közgazdaságunk a politikai fel- fordultság okából szenvedett, de másrészt meg alaposan előké­szítse a talajt a jövő számára. — Az ország mostoha, szomorú, a céltudatos munkát követeli meg és ellene szól annak, hogy hiú illúziókért, csalfa látszatokért nagysulyu kockázatokat vállal­junk. A lépésről-lépésre való ha­ladásnak, a józan nemzeti mun­kának ideje kell, hogy egyszer elkövetkezzék már és rávigyük az ország fejlődését arra az ös­vényre, melyen át legegészsége­sebben közelíthetjük meg a nagy nemzeti célokat. A munkapárt nem a frázisokat, de a komoly, férfias elhatározást hozta magá­val és ez a programm az eljö­vendő életerős s hatalmas Ma­gyarország programmja. Gyűlések előtt. — Dókus Gyula ünneplése. — Tanácsko­zik a vármegye. — A városi csatornázás. — — szept. 28. Zemplénvármegye törvényható­sága holnap, csütörtökön kezd hozzá az előreláthatólag több napot igénybe vevő őszi közgyűléshez. Minden kö­rülmény — s főként a feldolgozásra váró tárgysor — arra vall, hogy a törvényhatóság tagjai szokatlanul nagy számmal vonulnak majd fel a vár- megyeháza tanácstermébe és elevenen, friss pezsgéssel ömlik majd előre a tanácskozás. Ujhely képe már ma is uj színeket öltött és a külsőségek, az itt-ott tollhegy alá kívánkozó im­pressziók mind sokrétű elevenséget ígérnek a holnapi napra. A vármegye tanácskozásának nagyszerű prológusát adja a Dókus Gyula ünneplése. Negyven esztendeje, hogy szolgálja lankadatlan buzgalom­mal és minden emberi értékét fölvo­nultatva, az alispán a vármegyét és a jubileum alkalmából mindenfelőlről megnyilvánuló ünneplés most lesz teljessé, mikor a hivatalos vármegye köszönti majd Dókus Gyulát. A zem- plénvármegyei jegyzői egyesület ma délután tartotta meg díszközgyűlését, melyet az alispán ünneplésének szen­telt. A vármegye tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzete holnap délelőtt já­rul Dókus Gyula elé, hogy bajtársi üdvözlésének kifejezést adjon. Ugyan­csak holnap emeli fel a szavát a vármegye törvényhatósága is és hálás szeretettel, a maga őszinte s becsü­letes érzéseinek adva kifejezést kö­szönti majd a jubiláló alispánt. S hogy a külsőségek is kövessék az ünnepségek rendjét és hogy a város polgársága is adjon a külsőkben való kifejezést annak, hogy ^,ivvel-lélek- kel vesz részt az alispán megünnep­lésében : a város tanácsa azzal a ké­relemmel fordult a közönséghez, hogy a házaikat ma s holnap, a megün­neplés alkalmából lobogózzák fel. Az állandó választmány Meczner Gyula főispán elnöklete alatt — a közgyűlés tárgyainak előkészítésére — már ma délelőtt tartotta az ülését. A megyegyülés tárgysora elsősorban a jövő évre vonatkozó financiális elő­írásokat : az 1911. évi költségelőirány­zatokat veti fel. Sorra kerül majd a nyugdíjazottak illetményeinek, a Köz- művelődési és háztartási kiadásoknak fedezésére szolgáló megyei pótadó megszavazása, tárgyalva lesz a bel­ügyminiszteri rendelet, mely az 1910. évi költségvetés tárgyában kelt és a közgyűlés elé kerül a hat uj szolga- biró, hét uj napidijasi és egy őrhajdui állás szervezésének kérdése. Első he­lyen az elhalálozás folytán megüre­sedett árvaszéki ülnöki állás, vala­mint az ennek betöltése folytán eset­leg megüresedő egyéb állások betöl­tése szerepel. A választásokkal járó izgalmak ezúttal sem maradnak el, nagy nekikészülődéssel és bízón, re­ménykedve állják a küzdelmet a pá­lyázók. Határozott közlésekkel nem akarunk a választási eredményeknek eléje vágni és csak egyszerűen kon­statálva a tényeket, jelezzük, hogy az árvaszéki ülnöki állásra Pilisy Béla tb. főszolgabíró s Mattyasovszky Kálmán aljegyző, az I. osztályú szol- gabirói állásra dr. Marton Sándor tb. főszolgabíró s a szolgabirói, esetleg aljegyzői állásra Spillenberg Béla és Báiint Dezső közigazgatási gyakor­nokok pályáznak. Ugyancsak holnap kerül — a mi értesüléseink szerint — a vármegye törvényhatósága elé a tokaj-hegyaljai segélyakció kérdése is. Ismételten ki­fejtettük már annak az uj fordulatnak a súlyát, mely egészen uj s egészsé­ges megvilágításokkal mutat rá a kormány által fölajánlott segítségnek az értékére. A törvényhatósági bizott­ság egy ízben már határozott ebben a dologban és most a közigazgatási bizottság és a gazdasági egyesület az­zal a kérelemmel fordul a vármegye törvényhatósághoz, hogy tegye újabb megfontolás tárgyává a segélyakció kapcsán a kormány által fölajánlott propoziciókat. Keserves sulylyal s mindent megértetően nehezedik ránk a nagy tény: Tokaj-Hegyalja olyan válság előtt áll, melyet a magunk erejére hagyva, aligha tudunk majd kiheverni. A kormány méltányolni óhajtja azokat a nagy nemzeti érté­keket, amiket a Tokaj-Hegyalja láb- raállitása rejt magában és most a törvényhatóságon fordul meg, hogy kíván e élni a kormány segítségével ? Mi egy percig sem kételkedünk ab­ban, hogy a törvényhatóság vállalni fogja a készfizetői kezességet és ez­zel megadja a lehetőségét, hogy To­kaj-Hegyalja két éven belül 2 millió kétszázezer korona kamatmentes köl­csönhöz juthasson. Távol kell tartani ennek a kérdésnek elintézésétől min­den pártpolitikát és le kell szorítani a fórumról minden olyan kicsinyes igyekvést, mely ennek a kérdésnek a megvilágításából is csak a maga politikai ambíciói számára kíván tő­két kovácsolni. A józan megfontoltság, a tények és a várható konzekvencia mérlegre tevése lehet az egyetlen irányadó szempont és Zemplénvár­megye törvényhatóságát a kérdés el­intézésénél más szempont nem is ve­zetheti. S ez a szempont meg a kéz­fizetői kezesség vállalása mellett érvel. A holnapi nap rendjén a város közgyűlése is helyet kapott. A kép­viselőtestület elé kerülő tárgysor apróbb jelentőségű, kicsinyebb érdekű ügyeken felül a részleges csatorná­zásra vonatkozó mérnöki javaslattétel­lel is szolgál majd. A jelentőségükben messzire fokozott érdekeket érint a részleges csatornázás terve és az első stációt adja ahhoz, hogy a kanalizá- ció kérdése egyszer már alaposan el- intéztessék. Fenyegetően sürgetik a megoldást az egyre jobban tornyo­suló közegészségügyi mizériák és a képviselőtestület — ha állani akarja a város érdekeivel szemben vállalt kötelezettségeit — a megoldás elől továbbra már nem térhet ki. A csa­tornázás problémáját tető alá kell juttatni és ehhez a munkához az első elhatározó, jelentőségteljes lépést a holnapi közgyűlés adja meg, amikor eléje juttatja majd a várcsi mérnök­ség a részleges csatornázás terveit és fix költségvetését. Az őszi és téli szezonra való bevásárlásaimról visszatérve szives tudomásukra hozom, hogy fáradságot nem kiméivé, női kalap divatáru üzletemet a szezon leg­szebb és legdivatosabb kalapjaival láttam el. Szives pártfogásukat kérve maradtam teljes tisztelettel GROSZ GIZELLA PETOPI-VTCZA 1. SZ. a Schön és Barna céggel szemben. Lapunk mai száma 4 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom