Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-09-28 / 77. szám

2. oldal.

Z EMPLÉN.

Szeptember 28.

A FÓRUMRÓL.

Jönnek a városi Jövő esztendőben vá- választások. rosi választások lesznek, a képviselőtesületi mandátumok javarésze lejár és a függetlenségi berkekben már is készülődnek a mérkőzésre. Búza Barna megakarja mutatni, hogy milyen kemény legény és már is verbuválja a hadsereget, mely- lyel a város tanácstermét fogja majd megostromolni. Szenvedélyes eltökéltséggel, mindenre rászántan akarja fölvenni a harcot és — ó sancta szimplicitás — kevélyen bizakodik is abban, hogy a jövő évi választások vissza is hozzák majd yz ő városházai mindenhatóságát. És ebben a készülődésben, a küzdelemre való elhatározásban két jellegzetes momentum van. Az első az, hogy Búza Barnának újból hadba kell indulnia a város tanácstermében való befolyás után. Jelenti ez a tény azt, hogy a polgárság állásfoglalása, a város érdekeire való ráismerés megdöntötte Búza Barnának városházai nagyságát is. Az örökös politizálással, a pártpolitikának a város ügyeibe való belevegyi- tésével célt nem érhetünk: tönkre kell mennie ennek a városnak, ha a maga nagy s egzisztenciális érdekeinek a szolgálata helyett folyton-foly- vást csak politizál. A másik momentum kevésbbé örvendetes. Búza Barna aszerint taksálja értékükön a városatyákat, hogy politikailag milyen pártállásuak és a legutolsó szempontnak veszi a rátermettséget, a hozzáértést. Amikor készülődik hát a jövő évi küzdelemre, a maga embereit akarja csak behozni a városházára és aligha kívánna mást az uj képviselőtestülettől, minthogy az ő nagyságát öregbítse csak. A mérkőzésbe beleviszi a pártpolitikát, a maga hadsorainak akarja a városháza többségét juttatni és ezek felé az igyekvé- sek felé kiakasztja a cégért, hogy: Háború a város érdekeiért.

Nem először és haj, nem is utoljára írjuk, hogy a város ügyeinek intézésében nincs helye a pártpolitikának. A mi érdekeink az összességért való munkát, az előrefejlődés őszinte és önzetlen szolgálatát követelik meg. Dolgozzunk minden pártpolitikai szemont előtérbe tolása nélkül és úrrá ell lennie minden igyekvésen a közjóra való törekvésnek. És téved, nagyon téved Búza Barna, ha azt hiszi, hogy a maga pártjának hadrendbe sorakoztatásával ezekért a szempontokért csatázik majd a városi választások során.

Röpül a fekete Minden nap ujalb és gyanú. újabb keserves bizonyságát hozza a kolera továbbterjedésének. A gyanú Zemplénben is megvetette már a lábát és seregestől jönnek a hírek, melyek a bújva, halkan surranó koleragyanuról adnak számot. A hatóságok teljes apparátussal juttatják tető alá az óvintézkedéseket és a tisztogatásban főleg a járások járnak elől fokozott buzgalommal. Minden nagyobb községben járványkórházat létesítenek és minden körjegyzőség egy fertőtlenítő gépet is kap. A főszolgabírók és a járási tiszti orvosok sorra járják az összes községeket és ellenőrizik, vájjon a hatóság rendelkezéseit végrehajtották-e. Az őrmezői biró pénteken hivatalosan jelentette a nagymihályi főszolgabírói hivatalnak, hogy a községben egy koleragyanus beteg van. Bajusz Andor főszolgabíró, a járási tiszti orvossal és csendőrséggel nyomban kiszállt Őrmezőre, dr. Widder Márk megvizsgálta a beteget és konstatálta, hogy székrekedésben és nem hasmenésben szenved a szegény kolerásnak jelzett asszony. A hatóság megnyugtatta a kedélyeket, mire a községben — ahol pedig teljes volt a felfordulás — a rend helyreállott. Ugyancsak koleragyanus hir jött Nagyzalacská- ról. Pénteken éjjel Schuh Emánuel korcsmáros hirtelen és görcsök között elhalt. A csendőrség gyanúsnak találta a hirtelen beállott halált és attól tartván, hogy koleraeset foroghat fen, a hullát őrizet alá vette. Dr. Veszperényi József körorvos csakhamar kiszállt a helyszínére és konstatálta, hagy Schuh szivgörcsökben halt el. A hatóság ennek folytán megengedte a hullának szertartás szerinti eltemetését.

A butkai levél.

— A híres-nevezetes episztola. —

Szoták István, a jegyzői egyesület elnöke nem hagyja abba a civa- kodást. Megint cikket irt — hogy mit, az teljesen mellékes — és követeli Bálint János mádi főjegyzőtől, hogy a hozzáintézett s annyit firtatott levelet hozza a nyilvánosság elé. Bálint János a felhívásnak eleget is tesz és a Szoták Istvánnak Bálinthoz intézett levele itt következik :

Butka, 1910. szept. 2.

Kedves Barátom 1

Augusztus hó 31-én kelt s hozzám intézett b. soraidra értesitlek, hogy én is osztom abbeli nézetedet, hogy az aug. 18 iki rendező bizottsági értekezleten tényleg történt tapintatlanság, amely el lett volna kerülve, ha véletlenül le nem késem aznap a vonatot s ha az értekezleten jelen lehettem volna. — De nézetem szerint Dem azért kelt ki ellenünk a Zemplén, hogy dr, Búza B. és Illés- házi Endrének szerepet osztott ki a bizottság, mert ez még nem lett volna végzetes hiba, mert az ország-világ tudja, hogy egyesületünktől távol áll minden politikai célzatosság és tüntetés s hogy nekik csak mint egyleti tiszteletbeli tagoknak s mint a mi jó barátainknak adott a bizottság szerepet s minthogy az alispán ünneplése általános megyei ünneplés, a mihez minden megyebeli embernek joga van — annálinkább a megye bizottsági tagoknak — tehát ezen keretben lehettek volna B. B. és I. E. is, de nézetem szerint ott történt az igen nagy tapintatlanság, hogy a rendező bizottság jkönyvileg akként intézkedett, hogy az elnök megnyitja a diszgyü- lést, kifejti a nap jelentőségét sRácz János elnöklete alatt 12 tagból álló küldöttséget jelöl ki, amely küldöttség felkéri az Alispán urat és meghívja a megyei tisztikart, hogy a disz- gyülésre megjelenni szívesek legyenek.

Nézetem szerint itt történt a tapintatlanság, mert a határozat ezen pontját úgy kellett volna megfogalmazni, hogy a 12 tagú bizottság első sorban felkéri a főispán urat, azután alispán urat s végül meghívja a megyei tisztikart a diszgyülésre. Ha a jkv így lett volna megfogalmazva — el lett volna kerülve minden támadás és minden kellemetlenség.

Mert igy nem támadt volna ránk a Zemplén sem, legalább nem szabad lett volna támadnia, de mert a főispán urnák ilyetén mellőzése megtörtént, bár én hiszem, hogy ez is nem célzatosságból történt, de egyszerűen elnézésből, nem lehet bünül felróni a Zemplénnek a támadását.

Most már meg van az óriási hiba, ezt utólag reparálni nem lehet, amiből folyólag az alispán ur férfiasán és határozottan kijelentette, hogy zajos, tüntető ünneplést nem óhajt és nem akar.

így hát a bankettről többé szó sem lehet s most már csak arról lehet szó, hogy az ünnepélyt szept. 24-én megfogjuk tartani, s megfogunk mindnyájan testületileg jelenni az Alispán ur házánál, átadjuk neki sze- rencsekivánatainkat, átadjuk neki a jkvi üdvözleteket, a babérkoszorút, az alapítványi levelet s azután talán egy csoportképen vele lefényképéztetjük magunkat s haza megyünk.

A részleteket még nem közölhetem, mert ez uj helyzetben értekezletet kell még addig tartanunk, hogy végleg megállapodjunk mindenben.

A fő, hogy a babérkoszorúra mindenki lefizesse a pénzt s hogy a gyűjtés eredménye mentői nagyobb legyen.

Egyebekben a továbbiakra nézve minden kartársamat még értesíteni fogom a fejleményekről.

Isten veled — szívélyesen üdvözöl jó barátod Szoták

egyesületi elnök.

Mintha ez a levél másként beszélne, mint ahogyan a Szoták István ur hírlapi cikkei beszélnek. S nem gondolja Szoták István ur, hogy ez a levél is nagyszerűen igazolja a tapintatlanság vádját, amit mi annak idején disszonáns hangok címmel vetettünk fel.

VÁRMEGYE és VÁROS.

)( Tárgyal a város. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete holnap, csütörtökön dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt közgyűlést tart. A képviselőtestület elébe ezúttal a következő tárgysor kerül: 1. 1910. évi utolsó negyedévi drágasági pótlék megszavazása. 2. Özv. Matternyi Józsefné iskolaadó eltörlése iránti kérvénye. 3. Mizsák Gyula v. kézbesítő szabadság iránti kérvénye. 4. A r. k. templom felavatása napján a városi színházban tartott estély villany s egyéb költségeinek elengedése iránti kérvénye. 5. Meisels Dávid séf. izr. hitk. rabbi kérvénye tűzifa segély iránt. 6. Farkas Andor szabadság iránti kérvény. 7. Nagy Gyula és Gottlieb Jenő drágasági pótléka. 8. Illetőségi'jügyek. 9. Tanácsi javaslat egy hordágy sürgős beszerzése iránt. 10. Delejcsik Rezső állandó havi segély megszavazása és seprüs felügyelő dijának 70 koronában leendő megállapítása. 11. Sziv-utcai kövezésre szerződés jóváhagyása. 12. Pénzügyi bizottság javaslata az adóügyosztály vezetőjének fizetési fokozatba leendő sorozása iránt. 13. Mérnök jelentése a vízvezeték 1910. évi aug. havi állapotáról. 14. Yizsgálóbiró megkeresése Kovaliczky Elek közjegyzőnek a titoktartás kötelezettsége alóli felmentése iránt. 15. Polgári iskolai díjmentes helyekre felvett tanulók bejelentése és újabb segély iránti javaslat. 16. Dr. Goldberger I. fadotáció kiutalása iránti kérvénye. 17. Wieden Edéné kérvénye nyugdíj járulék kiutalása és sírhely dij visszautalása iránt. 18. Simsa Ödön állásáról való lemondása. 19. Részleges csatornázás iránti javaslat. 20. Csákó Imre szabadság iránti kérvénye. 21. Hercz Miksa szemét fuvarozó kérvénye kártalanítás iránt. 22. Bejelentés, hogy a fogyasztási adóügyek ellátása az adóosztály vezetőjére bízatott.

)( Akik adókedvezményre számítanak. Farkas Andor h. polgármester azzal a figyelmeztetéssel fordul a szőlőbirtokosokhoz, hogy mindazok, kik a folyó 1910, évben várandó termésüket és ezen termésű borra vonatkozó fogyasztási igényüket bejelentik, adókedvezményben részesülnek. — Ugyanazért felhivatnak a szőlőbirtokosok, hogy a folyó 1910. évben remélhető bortermésüket, abból saját fogyasztásra szánt részt és az adó- kedvezményre vonatkozó igényüket a városházán 15 nap alatt a hivatalos órák alatt jelentsék be, mert különben adókedvezményre nem számíthatnak.

A RÖPÜLŐ LEWKOWIC.

A levegő meghódítóinak titáni harcában gyönyörködött vasárnap Kassa és környékének népe. A modern technika gigantikus fejlődésének hatalmas útjelzőjét bámulhatta meg a közönség, melynek soraiban Zemplén- vármegyéből és főleg Sátoraljaújhelyből is sokan vettek részt. Hogy még sem láttuk tüntető eksztázisban kitörni a hatalmas tömeget, annak a mai gyorsan haladó kor az oka. Mikor mindenki olvas a La Manche

csatorna és a Simplon átrepülésérő meg a félelmetes magassági rekor' dókról, önkéntelenül is eltörpül a néző előtt egy egyszerű felszállás, egy két perces keringés harminc méternyi magasságban a légürben. Pedig nagyon is megbecsülendők az aviatika olyan derék közkatonái, mint amilyen a Kassán bemutatkozó Ladis Lew- kowicz.

A kassai repülés első napja kifogástalanul sikerült. Szép számú közönség gyűlt össze a tribünökön, de még több a palánkok mögött. A közönség vonaton, kocsin, automobilon és borús idő dacára gyalog is nagy tömegekben rándult ki a széplaki versenytérre, ahol fél ötkor teljes szélcsendben kísérelte meg Lewkowic aviatikus a felszállást, mely egy gurulás után igen szépen sikerült. A monplán rövid nekiszaladás után vagy 30—40 méternyire szökkent fel és ebben a magasságban két kört irt le. A leszállás simán, az előre meghatározott helyen Jtörtént meg. Rövid szünet után az aviatikus másodszor is fel akart szállani, de az időközben támadt erős szél miatt le kellett mondania szándékáról és a gépet beguritották a hangárba.

A felszállásnál Lipscher impre- száriót baleset érte. A gép megindításánál olyan szerencsétlenül bukott fel, hogy jobb karja a vállbán kificamodott és ő a fájdalomtól ájultan maradt fekve, mig Lewkowic vígan szállt a magasba.

A második repülő napnak már körülményesebb a históriája. A kassai lapok hétfőn s kedden a személyes és telefonkérdezősködésekre alig győzték a válaszokat adni a publikumnak :

— Lewkovic nem repül és nem repül 1 . . .

Persze a kérdezősködők javarésze nem elégedett meg ezzel a stereotip válasszal, hanem arra is kiváncsiak voltak, hogy miért is nem repül a széplaki mezőny pilótája ? ? Mi az, hogy „repülő napok“, amikor a pilóta csak egy délután repkedett, azon is csak egyszer ? ? .. .

No igen ? Hát miért is nem repül többet Kassán Ladis Lewkovic ? ? Mi erről csak anyit tudunk, bogy az aviatikusnak konfliktusa támadt Lip- scher úrral, a légi impresszárióval s igy most már becsomagolva, utra- készen áll a széplaki mezőnyön a

19-es szisztémájú Bleriot-monoplán.

Konfliktus? — kérdi a nyájas olvasó. Mi az, hogy konfliktus??? Erről a fáma a következőket rebesgeti, amit fenntartással közlünk.

.. . Méltóztattak előbb olvasni, hogy a szépiaki mezőnyön baleset történt. Majdnem súlyos baleset.

Lipscher ur, a légi impresszárió kificamította a karját. Akik közel álltak a baleset pillanatában, azok azt rebesgetik, hogy Ladis Lewkowic, már félig röptében visszaszólt a gépről, még pedig kifogástalan francia- sággal, hogy:

— Úgy kell neki 1 . . .

Vájjon miért kell szegény Lipschernek „ugy‘‘, ha karját kificamítja ?

. . . Azért, mert Lipschernek oly értelmű kötése volt az aviatikussal, hogyha a gép baleset következtében nem tud felszállani, akkor Lewkowic kártérítéssel tartozik neki.

És mit csinál olyankor egy impresszárió, ha még olyan légi is, ha látja, hogy a láthatáron a deficit fenyeget. Mit csinál ? Hát balesetet csinál 1 Lipscher is azt akart csinálni, de semmi esetre „azt, hogy az ő karja ficamodjék ki. ü olyat akart, hogy boruljon fel a 19-es szisztémájú Bleriot-monoplán és Lewkowic fizessen. Fizesse azt a bizonyos kártérítést, A monoplán azonban nem akart felborulni, mert ő olyan, hogy csak a levegő erőszakának enged s igy megindult, magával rántotta a balesetgyáros impresszáriót, aki műsoron kívül, a karját ficamitotta ki.

Ézért nem repked többet Kassán Ladis Lewkowic 1 . . .