Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-09-07 / 71. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. Szeptember 7. 71. (4982.)

Negyvenegyedik évfolyam.

Meg jelen taetenkint kétszer szerdán és szombaton este.

Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám.

Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza.

Njlltíérben minden garmond sor 40 fill.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre [6 kői negyedévre 2.50 korona.

— Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Az iskolák reformja.

— szept. 7.

(d.) ősz jöttével, a szezon ébredésekor, a beiratások szeptemberi napjain újra megindul a vitatkozás a magyar közoktatás immár égetően fontos, megoldásra megérett kérdése körül. A haladás ebben a dologban kétségkívül megtörtént. Konstatálhatjuk, hogy a közéletünk konzervatív faktorai is beismerik az iskolák megreformálásának szükségességét. A tanítók és tanárok szintén az újítások mellett vannak, hiszen ők tapasztalják a legközvetlenebbül, hogy az iskoláink mai állapota sem szellemben, sem formában nem kielégítő. Ebben a tekintetben is súlyos, beláthatatlan horderejű feladatok várnak a munka kabinetjére és a parlamentre. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter eddigi rövid működése idején is ismételten tanujelét adta modern államférfim gondolkodásának, reményünk lehet tehát arra, hogy nem pusztába kiáltó szó az, amely az iskolák reformját kívánja.

Csak az elmúlt napokban történt : az ország tanítóságának hivatalos testület© állástfoglalt az iskolák államosítása mellett. Érzik a nemzet szegény, rosszul fizetett napszámosai, hogy az államosítás, eltekintve kulturális hasznaitól, az ő sorsukon is segítene. Ebben a tekintetben ki tudja hány ezredik ismétlésbe bocsátkoznánk, ha leírnánk a siralmas állapotokat. Hiszen köztudomású dolog, hogy egyes vidékeken napijáróföldeken sincs elemi iskola és ha van, nyomorúságosán dotált tanítója éhhalállal küzd. Nem mondjuk azért, hogy hirtelen, máról-holnapra kell államosítani az elemi iskolákat. A fokozatosság az átmenet itt is szükséges. Ha a felekezetek politikai okokból ellene is szegülnek némileg az államosításnak, anyagi tekintetben nagy terhektől szabadulnak meg. Ez pedig még a felekezetek életében is fontos kérdés és azért remélhetjük, hogy az államosítás nem fog nagyobb társadalmi harcokat felidézni.

Általában egész közoktatásunknak a legsúlyosabb hibája az, hogy a lateiner szellem dominálja. A latinnak pedig vajmi kevés hasznát veszi a huszadik század embere. A modern embernek nem arra van szüksége, hogy Homerost vagy Cicerót könyv nélkül tudja, hanem az angol, a német és francia nyelvre. Nem árt, sőt a műveltséghez tartozik a klasszikus irodalom ismerete, ám praktikusság, kenyér- kereset szempontjából fontosabb a kereskedelmi törvény paragrafusaiban való járatosság. Már pedig hozzávetőlegesen megállapíthatjuk, hogy az iskolákat elhagyó fiatal nemzedék nyolcvan százaléka az élet forgatagába belejutva, tudatlanul és félszegen áll, helyét betölteni alig tudja és a tanulás a számára tulajdonképen csak akkor kezdődik, amikor már befejezte az iskolázást. Bátran visszakérheti a többség a tandijat. A probléma tehát újra és folyton aktuális: az élet és az iskola problémája. Olyan viszonylatba kell hozni ezt a kettőt, hogy az egyik a másiknak önkéntelen folytatása legyen. — Meg kell egyeznie a szellemieknek, úgyszólván a napi törekvéseiknek. Az iskola nemcsak előkészítője, hanem szerves része legyen az állam életének.

Abban a nagy átalakulásban, Magyarországnak abban a felfrissítésében, amit az uj korszak maga elé tűzött, az iskolák reformja el nem maradhat. A nemzeti munka parlamentje remélhetőleg mihamar foglalkozni fog alaposan evvel a kérdéssel. A most elhangzó felszólalásnak tehát nem lehet a célja a türelmetlenkedés. Minden irás, amely a történelmi jelentőségű kérdésről napvilágot lát, nem egyéb a régi bajok és panaszok összefoglalásánál. Szükséges is, hogy a közoktatásügy hibái, hiányosságai és félszegségei minden nézőpontból meg legyenek világítva. Mert csak ennek a révén remélhetjük, hogy kielégítő és tökéletes lesz a reform, amelynek az a hivatása, hogy életerőssé, tartalmassá, gazdaggá és boldoggá tegye a jövő magyar nemzedéket.

— szept. 7.

Petíciók sorsa. A Kúria második választási tanácsa Pecháta Endre bíró elnöklete alatt zárt tárgyalást tartott és a Kazy József földművelésügyi államtitkár sátoraljaújhelyi mandátuma ellen beadott petíció tárgyalási napjául december 20.-t állapította meg. Egyben elrendelte, hogy a báró Sennyey Miklós királyhelmeczi mandátuma ellen beadott petíció némely hiányok pótlása végett a kérvényezőknek visszaadassék.

Kossuth Lajos szobra.

— Rendkívüli megyei közgyűlés. —

— szept. 7.

Á magyar história lelke ver majd a zemplénvármegyei Kossuth-szobor- ban. A legendás múlt elevenedik meg azzal az ércbeöntött emlékkel és történelmi ragyogások kapnak helyet Ujhely főterén, amikor itt hirdeti közöttünk Kossuth Lajos szobra a hazaszeretetei. Maga lesz a múlt — minden véres, könyes szenvedésével és minden hősi, tüzes lelkesedésével — az a szobor és érzi, tudja a vármegye közönsége, hogy országos kereteket kell adnia a leleplezési ünnepségnek. Zemplénvármegye törvényhatósága ma délelőtt foglalkozott a kérdéssel és az ünnepség méltó előké- szithetése és a kereteinek nagyará nyu megnövelése céljából elhatározta, kogy a jövő évi tavasz során leplezi le a Kossuth szobrot.

A közgyűlésen Meczner Gyula főispán elnökölt és néhány szives szóval üdvözölve a megjelent megyebizottsági tagokat, felkérte Bernáth Aladár tb. főjegyzőt, hogy ismertesse Dókus Gyula alispán előterjesztését. Az előterjesztés utalt arra, hogy a szoborbizottság múlt havi ülésében azon óhajának adott kifejezést, hogy a Kossuth szobor már ne ebben az évben, de csak a jövő tavasszal lep- leztessék le. Az ünnepségnek nagy arányúnak és minden részletében alaposan előkészitettnek kell lennie s az idő annyira előrehaladt, hogy méltó fénynyel le sem leplezhető már ebben az évben a Kossuth-szobor. Javasolja az alispán, hogy halassza a jövő év tavaszára a vármegye a szobor leleplezését és a határnap kijelölése és a leleplezés módozatainak megállapítása tárgyában csak a decemberi közgyűlés hozzon majd határozatot.

Meczner Gyula főispán megjegyzi, hogy a szobrászművészek közvetlenül a szoborbizottság augusztusi ülése után odanyilatkoztak, hogy a szobor még szeptember havában, esetleg Kossuth Lajos születése napján is leleplezhető lesz. Bejelenti továbbá a főispán, hogy a leleplezés tárgyában levelet irt Kossuth Ferenenek és felkérte az észrevételei megtételére.

Dr. Hornyay Béla előadta, hogy a szoborbizottság ülése óta erősen megváltozott a helyzet. A szobrászművészek akkor ugyan azt mondották, hogy szeptemberben leleplezhető lesz a szobor, legutóbb azonban kijelentették, hogy okt. 9-nél hamarabb semmiesetre sem készülhetnek el a szobor felállításával. Ez a dátum meg annyira közel van, hogy az ünnepséget méltóan ma már előkészíteni nem lehet. Kéri a törvényhatóságot, hogy határozzon a leleplezés tárgyában, nehogy az a méltatlan vád érje újból a szoborbizottságot, hogy a leleplezést szándékosan halogatja. Bejelenti továbbá, hogy a város a megyekutat a régi napipiac-térre viszi át és a vízvezeték vizével fogja ellátni : hogy azonb°n a megyekut vize a város számára megőriztessék, a szoborbizottság elhatározta, hogy a Kossuth szobor előtt mintegy 20 méternyire egy antik ugrókutat állít föl, melybe a megyekut vizét vezetteti majd. Ez a kút is azonban csak a jövő év tavaszára készülhet el. Előadja továbbá dr. Hornyay, hogy a Kazinczy család Széphalmon Kazinczy Lajos, negyvennyolcas tábornok emlékének szobrot állít és azzal a kérelemmel járul a vármegyei törvényhatóság elé, hogy nem tartaná-e helyesnek, ha a Kazinczy-szobor a Kossuth szoborral egyidőben leplez- tetné le.

A főispán kéri a közgyűlést, hogy hogy újabb momentumokkal ne komplikálja a kérdést és csupán afölött határozzon, hogy még ez évben vagy csak a jövő tavasszal kívánja lelep- leztetni a Kossuth szobrot. Dókus Gyula alispán elfogadásra ajánlja az előterjesztését. A vármegye közönsége óhajtja, hogy a leleplezési ünnepségen Kossuth Ferenc is résztvegyen és igy kötelességünk, hogy Kossuth Ferenccel is tárgyaljunk a leleplezés határnapjának megállapítására vonatkozóan. Mindez a decemberi közgyűlésig elintézhető lesz és akkor módjában áll majd a törvényhatóságnak, hogy minden vonalon előkészíttethesse a leleplezési ünnepséget. — A törvényhatóság egyhangúlag hozzájárult az alispán előterjesztéséhez és azt határozattá emelte.

VÁRMEGYE és VÁROS.

)( A közigazgatási bizottság ülése.

Zemplénvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága szept. havi ülését a jövő hét hétfőjén, szept. 12-én tartja. Az ülésen Meczner Gyula főispán látja el az elnöki tisztet.

)( Az eksz-leksz után. Sátoraljaújhely r. t. város polgármestere értesíti mindazon adófizető polgárokat, akiknek évi előírása 300 koronát meg nem halad s adótartozásukat érzékeny vagyoni károsodás nélkül egyszerre befizetni nem képesek, miszerint a folyó év első felére eső egyenes adótartozásukra folyó év végéig terjedő fizetési halasztás iránt folyamodhatnak. Azon kérelmezők, akik a múlt évről is hátrálékban vannak, csak az esetben részesülhetnek a fizetési halasztás kedvezményében, ha régi hátrálákukat rövid záros határidő alatt befizetik. Kizárólag csak a folyó év első felére eső adótartozásokra vonatkozó halasztási kérvények folyó évi szeptember hó 10-ig úgy a kir. pénzügyigazgatóságnál, valamint a városi adóügyostályban bélyegmen- tesen nyújthatók be.

)( Yálaszt a város. A Wieden Ede halálával megüresedett irnoki állásra egyre nagyobb és nagyobb számmal jelentkezik a pályázó. Újabban Mattanovich Dezső, oki. jegyző, rendőrségi alkalmazott is a pályázók sorába lépett. Mattanovich évek óta áll a rendőrség szolgálatában s a rend- őrtollnoki teendőket látja el szorgalmasan és szakértő buzgósággal.

hol dús választékban raktáron vannak bel- és külföldi ruhakelmék, ruhadíszek, csipkék, szallagok, rövidáruk és vásznak. — Hagy raktár MENYASSZONYI KELENGYÉKBEN

Lapunk mai száma 4 oldal.