Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-09-03 / 70. szám

Szeptember 3. ZE.MPLEN 3. oldal. vármegye intelligenciáját is és ilyenmódon — az anyagiakban és szellemiekben egyaránt — meg van a lehetősége annak, hogy nagygyá és erőssé, a kul­túra egyik egészséges, eleven akaratú harcosává izmosodjék a Kazinczy kör. Csak nagyjából, éppen csak a lényegükben vetettük papírra a hal­lottakat. De ez a nehány mondat is elégségos ahhoz, hogy tisztán kapjuk annak az irányzatnak a képét, mely rövidesen — s ezt bízva hisszük — érvényesül is majd a Kazinczy kör irányításában. Meg kell keresnie azo­kat a módokat és azokat az eszkö­zöket, amelyek erejével a mindany- nyiunk érdeklődésének közvetlen kö­zelébe hozhatja a maga munkásságát. Nagy nemzeti célok — a kultúra to- vábbmüvelése — szólították életre a Kazinczy kört és amikor látjuk a sok készséget, a sok nemes s becsületes igyekezetét, amelylyel a Kazinczy kör szolgálja a maga nagyszerű hivatását, egy percig sem kételkedünk abban, hogy a kör lefekteti majd a fentebb vá­zolt munkásságnak alapjait is. Garan­cia erre dr. Hornyay Béla, aki buz­gón s eredményesen intézi a kör ügyeit és akinek nemes becsvágya hozta meg a Kazinczy kör reneszán­szát. Ajánljuk is ezeket a sorokat a jóakaratu figyelmébe. AGENT PROVOCATEUR. A Zemplén azt irta Búza Barná­ról, hogy politikai agent provocateur. Bujtogató. És Búza Barna sürü köny- nyeket sirt és nekikeseredetten hozta a nyilvánosság tudomására, hogy a bíróság ele állít majd minket. Ez volt a méla akkord s a gyanús kesergés- sel egy lélekzetvételre azt is elmon­dotta a szárnyatépett közéleti jeles, hogy ostobán és pimaszul járt el a Zemplén, amikor agent provocateur- nek nevezte. A pör is meg a hang is, ahogyan a válaszát megadta, a Búza Barna dolga. A Zemplén állja az utolsó betűig mindazt, amit irt. S hogy most kénytelen kelletlen újból kiszakítunk a lapból egy hasábot és mélyen járó, közérdekű dolgok helyett a Búza Barna dolgával foglalkozunk majd, azt bocsássa meg nékünk az olvasó. Tisztáznunk kell itt egyet- mást és igazán a kedvünk ellenére van, hogy Búza Barnával állunk új­ból szemközt. A maga komoly és kemény ér­telmében vetettük papírra a szót, a mikor azt irtuk Búza Barnáról, hogy politikai agent provocateur Meg van­nak rá az alapos indokaink s csak mosoly járhat ki a naivitásnak, ami­kor azt mondja Búza Barna, hogy agent provocateurnek neveztük a nélkül, hogy tudnók: mi az agent provocateurség ? S a sok jajveszékelő mondat mögül itt bujt elő az igazi Búza Barna. Az önönmaga nagysá­gától mámoros Búza Barna, aki már nem csak a hazafiul érzést, de az alaposságot is monopolizálja. Hát megnyugtatjuk közéletünk érdemes jelesét. Tudjuk nagyon jól, hogy mit jelent az agent provoca­teurség. Sőt klasszikus példázatot is tudunk arra, hogy milyennek kell lennie egy politikai agent provoca- teurnök. Mikor az országos nagyság­ból ismét egy szürke fiskális lesz és neki irmaodik minden érdemnek és rosszindulatúan csap rá minden ér­tékre, csak azért, hogy bujtogassa az indulatokat és a tüzetfogott szenve­délyeket odafoghassa a maga politi­kai céljai elé : akkor igenis, egy agent ptovocateurrel állunk szemben, aki­nek esak egy szentsége van: az ön­önmaga érdeke. Nem az igazságot hajszolja, nem a közérdekek tisztasá­gáért csatázik, de odadobja magát a politikai ambícióknak s ha mindjárt egy vármegye nyugalmán keresztül is, de előre tör. Büszkén veri a mel­lét, hogy ime én vagyok az igazság és én vagyok a puritánok puritánja és amellett minden szava a rosszin­dulatú gyanú és minden megfontolt­ság nélkül tipor ä sárba közéleti ér­demeket és emberi értéket: az a szürke fiskális igenis egy politikai agent provocateur, akinek minden vágya és minden ambíciója, hogy új­ból helyet kaphasson a nemzet taná­csában. Mindezt a politikai agent provocateurség fogalma jelenti és igazán nem kellett idegen vidékre mennünk, hogy megmintázhassuk egy tipikus s tizenhárompróbás politikai agent provocateur szobrát. S ha már itt tartunk, el kell mondanunk két jellemző apróságot. Az egyik akkor esett meg, mikor még javában dúlt a kukorica affér. Búza Barna bőbeszédüen, aprólékos részletességgel tálalta föl az elferdí­tett tényállást, azt azonban óvatosan elhallgatta, hogy függetlenségi vezér­emberek is kapva kaptak azon a so­kat emlegetett kukoricán. Megkérdez­ték Búza Barnát, hogy miért nem írja meg, hogy függetlenségi notabi- litások — a leghívebb apostolai — is részt kértek a kukoricából és nem­csak Meczner Gyula meg Székely Elek. Búza Barna mosolygott egyet és valami kelletlen gunynyal felelte: — Azt megírja majd a Zemplén. Ha úgy lett volna a dolog, aho­gyan Búza Barna irta meg — jólle­het az igazság mást mond — s bűn lenne, ha az akkor még nem főispán Meczner Gyula részt kért volna a kukoricából, akkor kell, hogy nem­csak a kukoricában, de a bűnben is osztozzék vele Kincsessy Pétertől kezdve Fuchs Jenőig minden függet­lenségi érdekelt. De Búza Barna nem akarja az igazságot meglátni és ami­kor rája pirítanak és számon kérik tőle az igazságot, hát csak annyit tud felelni: — Megírja majd a Zemplén. A másik apróság sokkal frissebb keletű. Néhány héttel ezelőtt egy „na­gyobb társaság előtt kijelentette Üár- tatlansága, hogy a kukorica-pletykák­ról már a múlt évben hallott. Ezen a héten azonban már másképen tudja a dolgot és megírja, hogy csak ez esztendő tavaszán jutott a fülébe. S mi — a jámbor avatatlanok — meg kérdezzük, hát mikor mondott igazat Búza Barna ? Ne higyje egy percig se Búza Barna, hogy jól áll neki a közérde­kek igaz és önzetlen harcosának a maszkja. Minden pórz, minden szó és minden gesztus mögött ott a politi­kai agent provocateur, akinek csak egy mandátum fáj és akit csak egy mandátum reménye szólított újból a porondra. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A megye virilisei. Dr. Molnár Béla, a vármegyei igazoló választmány elnöke a nyilvánosság tudomására hozza, hogy a vármegye igazoló vá­lasztmánya a vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1911. évre érvénnyel bírandó névjegyzékét folyó évi szept. 9 én tartandó ülésében fogja kiigazítani. Az 1886. évi XXI. t.-c. 27. §-a értelmében mindazon bizott­sági tagok, akik adójuk kétszeres számításának kedvezményét igénybe venni kívánják, jogosultságukat szó­val, vagy írásban akár az elnök, akár az ülés tartama alatt a választmány elölt kötelesek igazolni. )( Tárgyal a város. Sátoraljaúj­hely r. t. város képviselőtestülete szept. hó 5-én d. u. 3 órakor rend­kívüli közgyűlést tart dr. Reichard Salamon polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorán a következő fontosabb pontok kaptak helyet: 1. Alispán leirata a csatorna elkészítése iránt. 2. Polgármester 11,599/1910. sz. jelentése és helyettesítésének kér­dése. 3. Polgármester jelentése a cu­korgyár tárgyában. 4. Debrő Mihály kir. számtanácsos javaslata a költ­ségvetés tárgyaláshoz leendő közvet­len meghívása tárgyában. 5. Köve- zési, építészeti és szépészeti bizottság jelentése az adóügyosztály helyisé­geire nézve. 6. Pénzügyi bizottság javaslata a Dianna-kert keleti oldalán fekvő terület megvételére tett aján­latra. 7. Belügyminiszter rendelete a város által a csatornázásra kért ka­matmentes kölcsön tárgyában. 8. Földművelésügyi miniszter leirata a jégkárosult szőlőbirtokosok községi jótállás melletti segélyezése tárgyában. A FÓRUMRÓL Pataki Izgalmak. Izgalmas, romantikus szenzációja akadt e napokban Sárospataknak. Egy, a jobb körökben is szívesen lá­tott fiatal ember — hogy pénzt sze­rezhessen — ráadta magát a Fekete kéz szerepére és megakarta zsarolni a sárospataki társadalom egyik szó­vivő, tekintélyes emberét. A Fekete kéznek Sárospatakon való szereplésé­ről a következő tudósítás ad számot: Papp Viktor joghallgató s közigaz­gatási napidijas átdőzsölt s léhán vé­gigmulatott éjszakák után e héten arra ébredt, hogy elfogyott minden pénze. Szerette a szórakozásokat, a mulatozások embere volt s mivel tisz­tességes utón pénzt nem tudott sze­rezni, Katona György mérnöknek le­velet irt, amelyben felszólította, hogy tegyen kedd estére egy dobozban 400 koronát egy kijelölt helyre, mert ha ezt nem teszi meg, a mérnök egyet­len fiát két héten belül elpusztítja. Á levélben megfenyegeti Katona mér­nököt, hogyha feljelentést tesz a le­vélíró ellen, akkor lelövi. A levelet „Fekete kézu aláírással látta el. A mérnök azonnal feljelentette az ese­tet és Tóth István járásőrmesterrel, Szabó János őrsvezetővel és még há­rom csendőrrel a kijelölt hely körül elhelyezkedtek és éjjel 2 órakor, mi­dőn Papp Viktor a csatornában meg­jelölt helyen kitett pénzért jött s az üres dobozokat elvitte, a csendőrök a nyomban futásnak eredt embert elfogták s másnap átadták a sátor­aljaújhelyi ügyészségnek. Papp Vik­tor atya beregmegyei csendőrőrmes­ter, aki nagy áldozatokkal taníttatta fiát. Mint diák elég szorgalmasan ta­nult, de később rossz társaságba ke­rült és a kártyára s az italra adta magát. Nyugtalan vére és mulatozási vágya vitte a kalandos lépésre. Papp Viktort az ügyészség pénteken dél­előtt szabadon bocsájtatta, miután fogvatartására alapos ok nincs. Az eljárás azonban — jóllehet Katona György feljelentését visszavonta — folyik ellene, miután hatóságilag ül­dözendő bűncselekményről van szó. A kolera ellen. Á rendőrkapitány augusztus ha­váról szóló jelentéséből vesszük a következő közérdekű adatokat: A személy és vagyonbiztonság az elmúlt hónapban általában véve kielégítő volt. Lopás vétsége 6, lopás büntette 6, egyéb bűneset vagy vétség 13 eset­ben történt, Jilletőleg“ennyiszer foga- nattosittatott nyomozás. Baleset beje­lentés 13 történt, nagyobbára jelen­téktelen sérülésekről. A kihágási ik­tatóba beérkezett 148 ügydarab. Ki- utasittatott, kitiltatott, illetőleg elto- loncoltatott 36, a közbiztonságra ve­szélyes egyén. Tűz, jelentéktelenebb 1 esetben fordult elő. Amerikába ki­vándorolt 2, visszatért 1 egyén. A kolerajárvány elleni óvintézkedések foganatosítása alkalmából a közegész­ség és köztisztaság emelése érdekéből már most is megtétettek a lehető in­tézkedések. Á piacra kerülő élelmi­szereket naponként vizsgálják és pe­dig heti és országos vásárok alkal­mával dr. Szepessi Arnold tiszti fő­orvossal személyesen, hétköznapokon Keiner Sámuel rendőralkapitány és Jurcsó Ágoston rendőrbiztos felváltva dr. Stern Ármin városi alorvossal. Á mészárszékeket és hentes üzleteket rendőri közeggel Göndör Herman vá­rosi állatorvos vizsgálja kellő szorga­lommal. Ezeket, valamint minden élelmiszert árusító helyet időnkint a tiszti főorvossal is megvizsgáltak. Friss Heiman köztisztasági felügyelő­vel megkezdték az egyes lakóházak és udvarok megszemlélését. A szemle kivétel nélkül minden házra és ud­varra kiterjed. Ahol közegészség vagy köztisztaság ellenes állapot van s a hol e tekintetben mulasztást vagy hanyagságot találnak és a hivatalos figyelmeztetésnek sincsen eredménye, az illetők ellen a kihágási eljárást lefolytatják. Eddig 49 egyén ellen lett a kihágási eljárás megindítva. A jövő havi jelentésben mindazokat, kik ellen az eljárás folyamatban van, névszerint fogják felsorolni. Ä pékmü- helyek, kenyérsütő és cukrázs üzle­tek szintén szigorú ellenőrzés alá vé­tetnek. Sorra kerrül a piacra kerülő s a házakhoz hordott, különösen vi­dékről behozott tejnemüek vizsgálata is. Előterjesztést tett a rendőrkapi­tány a zsólyomkai árok, a város alatt húzódó Ronyva patak medrének ki- tisztittatása, a partokra hordott sze­mét és piszok eltávolítása s a büz- hödt levegőt árasztó csatorna szemek fertőtlenítése iránt is. HÍREK. F ekete kéz. A sárospataki fekete kéznek: Pap Viktornak vérte- len, halovány fogalmai voltak az úri módról. Egy pohár bor meg egy gyöngén szabott, vasalt ruha: ennyi kellett csak Pap Viktornak, hogy urnák érezze magát. A maga fiatalos húsz és egynéhány eszten­dejével belebotlott az életbe és egy pár hangos, dáridós éjszaka elég volt ahhoz, hogy Pap Viktorral: az úrral végezzen a társadalmi rend. S hazudik minden tudósítás, mely arról szól, hogy Pap Viktort a nagystílű mulatozások, az elegáns s drága selyemszoknyák mögül les- kődő veszedelmek rontották meg. Szó sincs róla. Egy pohár olcsó bor kellett csak Pap Viktornak és amikor egy átdanolt, savanyu lőrébe fojtott éjszaka után odadobott egy pár koronát az alázatos, hétrét gör­nyedt cigánynak, hát. Pap Viktor urnák érezte magát. És ez után az érzés után törte magát Pap Viktor. Nem éhezett rá a Fekete kéz sze­repére és mértföldnyire távol állott tőle minden rabló-romantika. Csak pénzt akart szerezni — egy apró, jelentéktelen összeget — s rászom­jazott még egy pohár borra és a lelkén ott rágódott a részeg, cigány­muzsikás éjszakák varázsa. Pap Viktor hallott valamit a Fekete kézről és minden rafinéria nélkül, ügyetlenül kopirozta le az ameri­kai stílust. A dolog nem sikerült és Pap Viktornak egy élet tisztes­ségével kell megfizetni azért a pár pohár borért, amit még nem is ivott meg és azért a néhány nótáért, a mit talán valamelyik muskátlis kis ablak alatt akart elhuzatni. Ennyi az egész s még csak nem is tra­gédia a Pap Viktor botlása. (—.) — Tudomásul. A Felsőmagyar­országi Hírlap szerdai számában egy szerkesztői üzenet látott napvilágot, melynek kapcsán megbíztam Éhlert Gyula és Horváth József urakat, hogy Olcsóbb lett a gallértisztitásü a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör­zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 fill, A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná,’"mint a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamint kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kór: mosó is vegy tiszti tó intézete SÁTORALJAÚJHELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom