Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-03-05 / 19. szám
Március 5. ZjEMPLEN 3. oMnl. lani, hogy e törvény nem adta fel önállóságunk egyetlen feltételét sem, nem zárta el a nemzeti fejlődés egyetlen szelepét sem. Hirdetni, tanítani kell, hogy az 1867. évi kiegyezési törvény nemcsak, hogy nem akadálya a magyar érdekek előrehaladásának, hanem ellenkezőleg, ezen törvény tételes intézkedéseinek nemzeti tartalommal való telítése utján Magyarország adott viszonyai között egyedül alkalmas a nemzetet a boldogulás, a fejlődés, az önállóság útjára vezetni. Értessük meg a kételkedőkkel, hogy az a politikai párt, mely a 67-es törvény által kijelölt nyugodalmas, békés utón kívánja vezetni a nemzetet, több bizalmat érdemel, mint a függetlenségi párt, mely a közösség teljes megszüntetésének mai viszonyaink között megvalósithat- lan elvi alapján állva, felemeli a kvótát, részt vesz a delegációban, lemond a külön hadseregről, a külön magyar udvartartásról, a külön külügyi képviseletről, szóval a függetlenségi programúi minden követelményéről és mégis megakadályozza a kiegyezési mü nemzeti kiépítését, a békés, biztos fejlesztő munkát. Fel kell szabadítani a népet a függetlenségi párt jelszavainak kábító hatása alól és sorakozni kell a hazafias, a nemzeti alkotó munkára. Politikai népgyülés. Justh gyula Sátoraljaújhelyben. — márc. 4. Mint előre jelezve volt a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör által kibocsátott hirdetményekben, Justh Gyula, a 48-as függetlenségi párt elnöke, több orsz. képviselő társaságában folyó hó 2-án délben Sátoraljaújhelybe érkezett, hogy az itteni függetlenségi pártkör által egybehívott népgyüiésen részt vegyen. A képviselőket hozó, budapesti gyorsvonat márc. 2-án d. u. 12 óra 33 perckor érkezett be a nagyállomásra, hol gyér számú közönség várta a vendégeket. Justh Gyula társaságában jöttek Szappanos István, Kelemen Samu, dr. Fied Lajos, dr. Nagy György, Máthé László és Nagy Barna orsz. képviselők és gr. Vay Gábor volt főispán. Justh Gyulát a vonatból történt kiszállása után Kincsessy Péter, a függetlenségi kör elnöke üdvözölte, biztosítván őt a sátoraljaújhelyi választó kerület függetlenségi érzelmű polgárainak támogatásáról. — Justh Gyula megköszönte az üdvözlést s kérte a választók támogatását a párt részére mindaddig, mig arra ez a párt elveiért folytatott küzdelmével méltónak fog mutatkozni. Sem a város, sem egyetlen közhivatal vagy hatóság a fogadásnál nem volt képviselve, ami különben — pártpolitikáról lévén szó, — a leghelyesebb eljárás is volt. Azután kocsikra ültek a képviselők s egész csendben behajtattak a „Magyar Király szállóba, hol ebéd várt rájuk, mely a késő délutáni órákba nyúlt, miglen fél öt óra után átvonultak a népgyülés helyéül kitűzött városi színházba. A színházat teljesen megtöltötte a közönség. A páholyokat hölgyek tartották elfoglalva, a férfiak a földszinten s karzatokon szorongtak. A hölgyek nagy érdeklődése Fráter Ló- rand dalköltőnek szólt, akinek érkezését szintén jelezték, de váratlan akadályok miatt elmaradt. így a politika nem lett nótával fűszerezve. Kincsessy Péter, Justh Gyula, Búza Barna, Matolai Etele, Nagy Barna, Fried Lajos s Hericz Sándor beszéltek a népgyüiésen. Elmondták mindazokat, amiket mostanában olyan sűrűn hallunk. Hazaáruló patkány minden 67-es, ellenben nem patkány az a 67-es, aki félreáll az útból, ne hogy még szorongassák a függetlenségi kizárólagos hazafiakat. Törvénytelen a kormány, átkozott Béos, vád alá Khuenékkel s más épületes közhelyek eldörgése után, mint akik dolgukat jól végezték, megkezdték nem a nemzeti, de a hazafiui munkát a fehér asztalok mellett. Itt is agyi a- főbe dicsérték egymást, pokolra kárhoztattak minden 67-est s már szinte várjuk, hogy e rettenetes felhevülés után megkezdődik városunkban a 67-esek lehengerelése. A Justh beszéde hijján volt minden agresszivitásnak. A már untig ismert népgyülési tenorban hordta ösz- sze azt a néhány mondatot, amikben pátosz és olcsó hevület ugyan bőven akadt, de politikai józanság nagyon kevés volt bennök. Indulattal, tüzesen beszélt és közel egy fél órán át hirdette keményen a harcot, melylyel üadba kívánják vinni a nemzetet a 67-es irányzat ellen. Elegáns formájú, stílusos beszéd volt a Kelemen Samu beszéde, ügyesen bujtatta cifra köntösbe azt a néhány szólamot, mivel esik neki nap-nap után a Justh sajtója a kormánynak. Ami beszéd még azonfelül akadt, az bizony mind csak néhány sujtásos s haragosan elszavalt frázisból telt ki. Az esti banketten mintegy 150-en vettek részt és cigánymuzsika mellett, éjfélig maradtak együtt. A képviselők Justh Gyula vezetésével másnap, csütörtökön reggel utaztak tovább és még ugyanazon napon Csapon és Munkácson ismételték meg az előadást, természetesen ugyanazzal a műsorral. VARMEGYE ÉS VAROS. )( Fegyelmi büntetéssel sújtott járási Írnok. A vármegye alispánja Zvolenszky József járási Írnokot hivatali szabálytalanság elkövetéséért fegyelmi utón 30 korona pénzbüntetésre ítélte. )( Hivatalvizsgálat. Nagy Tamás kir. pénzügyi tanácsos, sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgató helyettes e napokban rovancsolást és hivatalvizsgálatot tartott a szerencsi m. kir. adóhivatalban, hol a tapasztalt rendet és pontos ügykezelést nem csak elismerő szavakkal honorálta, de ama vélemények adott kifejezést, hogy az valóságos mintahivatal. A legilletékesebb helyről jött meleghangú elismerésre méltán büszke lehet a szerencsi m. kir. adóhivatal tisztikara. )( Yárosi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete március hó 9 én délután 3 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysor jelentősebb pontjai a következők: Pénzügyi bizottság javaslata a villanyizzó-lám- páknak Yolfram égőkkel való felszerelése tárgyában. Pénzügyi bizottság jelentése a köztemetőben hullaszállító kocsi beszerzése, vagy kisegítő napszámosok alkalmazása tárgyában. — Csatornázás érdekében szenyviztisz- titás kérdése tanulmányozására a mérnöknek kiu<alt 100 korona útiköltség jóváhagyása. Pénzügyi bizottság jelentése Mikszáth jubileum bizottság segély iránti kérelme tárgyában. A vízműnek 1910. évi január havi állapotáról s üzeméről szóló mérnöki jelentésnek bemutatása. Zemplén vármegye tvhat. biz. 1051/23701—909. sz. a. Pataky Miklós főjegyző után fennálló hátr. nyugdíj tárgyában hozott II. fokú hat. kihirdetése. Székely Elek és trsai indítványa a polgár- mesteri állás helyettesítés utján leendő betöltése iránt. A vízvezetéknek a vágóhídon való bevezetésének elrendelése és költségeinek megszavazása. Pénzintézeteink mérlegei. ín. A sátoraljaújhelyi polgári takarékpénztár. Szilárd alapokon nyugvó nagyobb forgalmú pénzintézet, mely 1909. évben töltöttebe XXXVII. üzletévét. Igazgatója Zinner Henrik. Igazgatósági jelentésében szintén megemlékezik a piacunkat ért két nagyobb fizetésképtelenségről, ebből folyólag elvesztett követelések címén már le is irt 20,600 koronát. Az intézet forgalmát a következőkben ismertetjük: Tartalékalapja 178,000 kor. Osztalék tartalékja 40,000 kor. Betét- állománya volt 1909.év végén 2.969,566 kor. Váltóállománya 2.452,287 kor. Évi összforgalma 33.336,187 korona. Tiszta nyereménye 45,371 kor. Osztalékra adott részvényenként 30 kor. = 15°/o. Jótékonycélra 600 koronával járult. A sárospataki hitelbank r. t. múlt évben töltötte be Vl-ik üzletévét, még pedig igen kedvező ered- ménynyel, mert dacára, hogy tartalékalapját 4500 koronával emelte s hogy kétes és behajthatlan követelések címén 4739 koronát irt le, mind a mellett 31,501 kor. tiszta nyereséget mutatott ki. Igazgatója : Dr. Kún Zoltán. Összes üzleti forgalma volt 1909. évben 23.418,186 kor. Tartalékalapja az idei dotációval 50,000 kor. Betétállománya volt 1909. év végén 690,657 kor. Váltóállománya 1.330,404 kor. A tiszta nyereményből részvényenként 6 korona osztalékot adott. Jótékonycélra 200 koronát fordított. Nagymihályi kereskedelmi és hitelbank XVI. üzletévét zárta. Nagyobb forgalmú vidéki pénzintézeteink közzé tartozik. XVI. évi mérlegét adta ki. Igazgatója : Brünn Mór. Alaptőkéje 300,000 korona. Tartalékalapok összege az 1909. évi dotációval 400,500 kor. Betétállománya volt 1909. év végén 2.061,972 kor. Váltóállománya 3.054,273 korona. Tiszta nyereménye 87,267 kor, melyből 35 kor. osztalékot fizetett. Jótékonycélokra 467 koronát fordított. HÍREK. — Szerkesztőségünkből. Éhlert Gyula, lapunk főszerkesztője eddig viselt tisztségétől megvált. Kivált a a szerkesztőség kötelékéből Németh Pál felelős szerkesztő is. A felelős szerkesztői teendőket a jövőben dr. Adriányi Béla látja majd el, a helyettes szerkesztői állást meg Roboz Hugó tölti be. — A márciusi nagynapok. Rügyfakasztó márciusnak a világtörténelemben igen nagy szerep jutott. Egyetlen hónap sincs, mely világraszóló eseményekhez fűződve oly sok emlékezetes napot számlálna, mint március. E hó 13-ika számos nagy ember halálának évfordulója, (Julius Cézár, II. Sándor cár s még igen sokan.) Márc. 20-án a magyar nemzet szabadságáért küzdők egyik világtörténeti, örök emlékezetű nagy férfia, Kossuth Lajos tért meg az édes anya- föl die, — március 15-ike pedig, melyet a márc. 13-iki véres bécsi forradalom előzött meg, — a nemzetek szabadságának virradata. Városunkban régi kegyeletes szokás szerint úgy a 15-iki, mint a 20-iki dátumok ünnepnapot képeznek. A szabadság emléknapján nyilvános ünnepély és este társasvacsora lesz, melyről a helyi lapok annak idején hirt adnak, a Kossuth Lajos halála évfordulóját pedig egyes körök, társaságok és egyesületek fogják a halhatatlan ember emlékéhez illő komoly méltósággal megünnepelni. — Halálozások. Nagy csapás érte Nagymihály város s általán felvidékünk egyik közbecsülésben álló, előkelő úri családját. — Pólányi Géza nagymihályi kir. közjegyző neje, szül. Alexy Mária urhölgy f. hó 2-án éjjel váratlanul elhunyt. A lelki jóságáról messze vidéken ismert úrasszony holttestét márc. 3-án d. u. tették örök pihenőre a nagymihályi sirkertben, óriási gyászoló közönség részvéte mellett. A megboldogultat bánatos férjén kívül gyermekei, dr. Pólányi Géza, dr. Holló Andorné s három kis unokája, valamint előkelő, kiterjedt rokonság gyászolja. A másik, szintén mély és általános részvétet keltő gyász hirt Bélyből vesszük, Kiss Károly volt 48—49-iki szabadságharcos, Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a báró Sennyey Béla uradalmainak főtisztje elhunytá- ról. A nagy népszerűségnek és általános becsülésnek örvendett, igazi kedves magyar öreg ur életének 80-ik, boldog házasságának 47-ik évében f. hó 2 án fejezte be áldásos életét. — Temetése a Bodrogköz impozáns részvételével tegnap délután 4 órakor volt Bólyben; hült tetemeit az ottani róm. kath. temetőbe több ezerfőnyí nép kisérte ki. Özvegyén szül. Fleischer Ottilián kívül gyermekei: Kiss Aladár budapesti m. kir. pénzügyminiszteri számtanácsos, dr. Kiss Géza sáloraljaujhelyi m. kir. pénzügyi titkár, mint gyermekei s két menye és hat unokája gyászolják. Emlékezete sokáig fenmarad e vidéken, hol ez az igaz és tökéletes ember valódi és igazbarátja volt népünknek, közkedvelt tagja társadalmunknak. — A Szabad Líceum vasárnapja. A Szabad L ceumban vasárnap, folyó hó 6-án este. 6 órakor Oyulai Károly és Kertész Ödön tartanak előadást. Előbbi az újkori felfedezőkről, utóbbi a magyar müballadáról értekezik. — Belépti dij nincsen. — Elhunyt tanár. Egy — nemcsak tudmányos képzettségéről, de rendkívül kedves modoráról is ismert, messzevidéken közbecsülésben állott tanár hunyt el rövid szenvedés után, 46 éves korában Sárospatakon : Veres Ferenc állami tanitóképzőintézeti tanár személyében. Az ifjúság rajongásig szerette, mert Veres páratlanul magas színvonalon álló pedagógiai tudása még a csekélyebb tehetségű vagy szorgalmú növendékből is embert nevelt. A társadalom nagyrabe- csülte szerénysége és mindenkit gyönyörködtető elméssége miatt. Itt a vármegyeház nagytermében is többször találkoztunk vele a „Kazinczy- kör“ estélyein, melyeken vagy szabad előadásaival, vagy egy-egy humoreszkjének felolvasásával őszinte lelkesedésre ragadta hallgatóságát. Élete legszebb idejében múlott el váratlanul s oly korán jött halála mély részvétet kelt várraegyeszerte. Temetése f. hó 4-ón ment végbe a sárospataki állami tanitóképzőintózet udvaráról, honnan kihűlt testét az ottani ref. temetőbe szállították öröknyugalomra. — Az Orsz. Gyermekvédő Liga segélyezése Az Orsz. Gyermekvédő Liga Pirnyik Ignác tiz gyermekes Lépést tartoh a mai borral!! s igy abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is ki tudom elégíteni. Fehérnemű és vegytisztító intézetemet a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel rendeztem be s minden gallér éle egy oly géppel lesz simítva, hogy a viselője meg van védve a nyak kidörzsölésétől. A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná "Pálosi mint a kaucsok gallér. Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamin Än-XOSl U.\/Ámm kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák a lehető legolcsóbb árak mellett 8 napon mosó is vegytisztító Intézet« belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: SÁTOBAX.JAUJHBLT
