Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-01-26 / 8. szám

2. oldal. ZE’MPLfíN. Január 26. ránszky Lászlóné, Thuránszky Zol- tánné, Walther Lászlóné, Wieland Lajosné. Uvleányok: Ambrózy Margit, Bessenyey Ella (Kassa). Bertalan Margit (Munkács), Bulyovszky Ilonka (Tállya), Bernáth Gréte (Kassa), Cso­rna Boróka (Devecser), Evva Margit (Tállya), Elek Alexandrin fDevecser), Horváth Sári (Beregszász), Horváth Anikó (Beregszász), Hammersberg Heléna (Liszka), Horváth Inci (Ör­kény), Jármy Lenke, Jármy Marka (Nagydobos), Juhász Elza, Jásza Jo­lán (Barabás), Kossuth Jerne, Kiss Heléna (Kolozsvár), Környei Macsi (Budapest), Kossuth Marien (Bodrog- szög), Lakatos Lenke, Molnár Er­zsiké, Mezőssy Katica, Nyomárkay Annus, Oláh Lili (Tokaj), Rópássy Margit, Székely Mária, Schwartzer Alice (Beregszász),Szrarecsányi Zsofka (Kassa), Szerviczky Gaby (Budapest), Tomcsányi Emmi (Ungvár). Az estélyen megjelent urak közül a következők neveit sikerült felje­gyeznünk : Bernáth Győző, Balás Tihamér, Balás Károly, Bajusz An­dor, Bessenyey Zénó, Bernáth Aladár, Búza József, Chudovszky Móric dr., Dessewffy Tamás kamarás, Dessewffy Géza kamarás, Dókus Ernő kamarás, Dókus Gyula kamarás, Eiserth István, Fornszek Béla, Ferenczy Sándor dr., Füzesséry Dezső, Gortvay Aladár, Hor­váth Lajos, Horváth István, Horváth Zoltán, Képes Gyula, Kossuth Lajos, Kovaliczky Elek dr., Lengyel Manó, Meczner Gyula, Molnár Victor, Má- riássy László, Mezőssy László, Ma- lonyay Gvula, Mezőssy Gusztáv, Miklós Béla ifj., Mérey Adám, Malo- nyay Tamás, Molnár Béla dr., Neu­bauer Miksa, Nemes Sándor, Páger Arthur, Pilissy László, Szmrecsányi Béla kamarás, Thuránszky László, Török Géza, herceg Windisch-Grätz Lajos, Wieland Lajos és mások — s mintegy 134 táncos. A kabaret-e&tély. Ez az est talán még szebb volt, mint az előző napi. A levegő forróbb, a zene mámorosabb, a jókedv széle­sebb, virágosabb. A társaság ugyanaz volt, csak a női toilettek voltak má­sok. Ouverturenek az esthez Bajusz Zoltán kifinomult ízléssel, termékeny invencióval kabarét rendezett. A kabarét mindvégig színes, öt­letes volt és bár öt kiadós számból állott a műsor, a közönség mindvégig érdeklődéssel hallgatta a szereplőket. Volt itt tánc, zene, ének, paródia, színdarab, — szóval, amint a kaba- retben szokás — minden. Egy bizarr, falrengetően mulat­ságos paraszt komédiát adott elő elő­ször Gortvay Aladárné, Bajusz Zol­tán és Székely László pompás hu­morral és találó realizmussal. Gort- vayné egy paraszt menyecskét ját­szott finom dévajsággal, gyönyörű, fejlett művészettel. Bájos volt mint mindig és olyan természetes és mű­vészi, hogy mindenkit elragadott. Bajusz Zoltán segédjuhászánál pom- pásabb burleszk figurát ritkán lát­tunk. Székely László mint kisbiró tökéletes volt. Ebben a jelenetben Gortvay Aladárné énekszáma egy művészi esemény szenzációjával ha­tott. Ambrózy Margit finom zongora- kísérete mellett a „Mary-Ann“ cipő­tisztító dalát énekelte el gazdag ének­művészeiének egész pazarságával. A szokatlanság szenzációjával izgatta a publikumot a kabarét kö­vetkező sikerült attrakciója, Dongó Gyula szereplése, akinek a megté­vesztésig zavarba hozó női imitációi frenetikus tapsokat keltettek. Úgy a Medgyasszay Vilma féle táncimitáció, mint az egész szereplés hatástkeltő volt. Ezután egy hollandi ének- és fa­cipős-tánc jelenetet állítottak színre Gortvay Aladárné, Székely Mária és Nyomárkay Annuska hollandi pa­raszt ruhában olyan festőiséggel, fris­seséggel és annyi meleg levegővel, hogy a jelenet elvesztette minden dilettáns izét. Gyönyörű nótázásukra, táncuknak és mozdulataiknak töké­letes gráciájára gyönyörűséggel fo­gunk visszaemlékezni. Csupa üdeség és természetesség volt az egész jele­net, amely után kacagva szökött ki egy virágszép édes gyerek, a kis Walther Marci, aki szintén hollandi ruhában énekelt egy bájos kis dalt a szoknyáról és táncolt a kis Gortvay Tiborral egy facipős táncot. Nagy és megérdemlett sikere volt az Isépy Zoltán és neje szereplésé­nek. Molnár Ferenc elmés, kacagtató pár jelenetét az „Elsejét“ adták elő kedvesen, ügyesen. Gyönyörűség volt nézni azt a meleg életet, amelylyel ők kitöltötték játékukat. Az ember őket nézve, szinte elvesztette a való­ság és illúzió mesgyéit. Ennek a számnak a keretébe szövődött bele Isépy Zoltánnénak egy csudásan szép éneke. Ahogy ezt a csodaszép szomorú magyar nótát a Túri Balog Marosat énekelte, ahhoz énekbeli finomságokban ha­sonlót még nem hallottunk. Erre a taps kevés, a dicséret kicsiny. Aki hallja, hogy milyen meleg átérzéssel és intuícióval interpretálja a magyar dalt Isépy Zoltánná: annak a vissza emlékezés s érzelem társítás nyomán — okvetetlenül Frater Loránd jut eszébe, aki szintén ilyen teljességben, mértékben és módon hozza felszínre és érvényesíti a magyar dal érzelmi mélységének gyöngyeit. A jelenvolt díszes közönség bizonnyal szétviszi hirét-nevét — kapcsolatban a Frater Lórándóval — a ni kedves magyar dal-interpretatorunk : Isépy Zoltán­nénak is. Isépy Zoltán is előadott egy kupiét: „Mikor a pezsgő a jégen hűl“ címűt. Kedvesen, temperamentumosán. Úgy bugygyant ki belőle a kedély, mint egy szinültig megtelt serlegből a pezsgő. Befejezte a kabarét Gortvay Alá- dárnó és ifj. Meczner Béla szereplése, akik egy tánccal kombinált néger dalt mutattak be, Johnson és Dean után­zatot. Gortvay Aladárné sikkel és kedvességgel, jókedvűen énekelt. Meczner Béla exotikus tánca valóban sikerült volt. Teste a legizgágább ritmusban ring, merő szokatlanság minden tempója. Szédületes, mily biz­tonsággal táncolja ezt a vad táncot. A kabarét Meczner Tibor charm közvetlenséggel, ötlettel s szellemmel konferálta végig, a zongorakiséreteket pedig Székely Lászíó gondos figye­lemmel s művészettel látta el. Úgy a kabarét gondos és sikerült rendezése, mint az ensemble a Bajusz Zoltán rendezői képességét dicséri. Az ötletes, finom Ízlésű rendezőt a közönség a kabarét előadás után a nyílt szinte is kihívta s lelkesen él­jenezte meg. Büszke lehet erre a dia­dalmas estéjére. A kabaretet követő vacsora után, melyet Kovács Károly vasúti ven­déglős mindkét estén gonddal, álta­lános megelégedésre szervírozott, tánc is volt, amely reggeli fél 10 óráig tar­totta össze a társaságot. VARMEGYE ÉS VAROS. A tárgyaló város. — jan. 26. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 25-ikén délután rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott. Az ülés tárgysorán busz közér­dekű ügy szerepelt, de a képviselő- testület tagjait nem vonzották a tár­gyaló terembe oly nagy számban a határozathozatalra váró tárgyak, mint azt más alkalommal láttuk. Jelenvoltak : Dr. Székely Albert, Némethy Bertalan, Sehwarczbarth Li- pót, Keresztesi Lajos, Gáthy Géza, Reichard Armin, Szedlák János, Wid­der Gyula, Bettelheim Sándor, Kroó József, Schweiger Márkusz, Deutsch Adolf, Hericz Sándor, Móré Dániel, Ármágyi János, Berger József, Róth Bernát, kozmái Kun Frigyes, dr. Grosz Dezső, dr. Rosenthal Sándor, Zinner Henrik, Alexander Manó, Ma- tolai Etele, Halász József, Barna De­zső, Neuman Jenő, Róth Mór, Lip- sitz Adolf, Reichard Lajos képviselő- testületi tagok s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő dr. Reichard Salamon polgármesteren kívül Farkas Andor, Pataky Miklós, Kiss Ödön s dr. Keiner Győző. A megjelentek ezen fent közölt névsorának számadataiból is megál­lapítható, üogy a közérdeklődés nem volt nagyméretű, pedig az ülés tárgy- sorozatának egyik pontjában egy — ugylátszik — megoldhatatlan gordiusi csomó : a „Vörös ökör“ ügye is sze­repelt, mely már idők óta hasztala­nul várja a hőst, aki végérvényesen megoldja. Valahányszor ez a kérdés kerül napirendre: mindig van vita, van indítvány, de a képviselőtestület egy egységes álláspontot elfoglalni nem mer még a „Vörös ökör“-rel kapcsolatos részletkérdésekben sem. Ha ez igy fog tartani: a „Vörös ökör“ épülete a városra nézve min­dig olyan objektum marad, melyre busásan fizeti rá az évenkénti defi­citet. Pedig ennek a kísérteni fel-fel­járó ügynek végleges megoldása köz­óhajt képez már régóta s jellemző az ügyre, hogy még most sincs a kér­désben egy egységes álláspont elfog­lalva. A legutóbbi ülésen is beadatott egy indítvány a „Vörös ökör“ érté­kesítésére, illetve a bérjövedelem fo­kozására nézve Alexander Vilmos képviselőtestületi tag által, ezt az építészeti bizottsághoz tették át s va- i-iszinüleg ez is követi többi társa sorsát. A gyűlés lefolyása egyébként gyors menetű volt. A képviselőtestü­let nagy részben elfogadta ugyanis a tanács határozati javaslatait s há­romnegyed öt órakor már véget ért a közgyűlés. A közgyűlés lefolyásáról alábbi rész­letes tudósításunkban számolunk be: Napirend előtt. Dr. Reichard Salamon polgár- mester délután 3 órakor megnyitván az ülést, raegemlékszik arról a gyász­esetről, mely Ligeti Ignác képviselő- testületi tag elhalálozásával úgy a képviselőtestületet, mint a családot ér­te. A családhoz dr. Reichard Sala­mon polgármester indítványára a köz­gyűlés részvétiratot intéz. A Ligeti Ignác elhalálozásával megüresedett rendes tagsági helyre ifj. Orechovszky József póttagot hív­ták be. A képviselőtestület azután Sztankó Zoltán helyettesített dijnok- tói vette ki a hivatalos esküt. Vegyes ügyek. Ezekután a képviselőtestület át­tért a közérdekű ügyek tárgyalására. A tárgysorozat első pontjában a ta­nács jelentése került sorra a vágó­hídi mérleg beszerzése tárgyában, melyet a képviselőtestület a vágóhíd céljára beszerezni elhatározott. — A megválasztott körülmények s az a törekvés, hogy felesleges kiadások le­hetőleg elkerültcssenek, a közgyűlést arra indította, hogy mellőzze előbbi határozatának végrehajtását. Dókus Gyula alispán a városi pénztárvizsgálatokról felvett jegyző­könyveknek esetről-esetre való be­mutatását kérvén: azok rendszerinti beküldését egyhangúlag mondotta ki a közgyűlés. h. polgármester a polgármesteri hiva­talt, a képviselőtestület által kikül­dött s Zinner Henrik, Némethy Ber­talan és Hericz Sándor képviselőtes­tületi tagokból álló bizottság jelen­létében átadta dr. Reichard Salamon polgármesternek, ki azt átvette; az erről szóló jegyzőkönyv tudomásul szolgált. A sátoraljaújhelyi villany világí­tási és erőátviteli r. t. felebbezést je­lentett be a képviselőtestülethez a tanács azon határozata ellen, melyben rendbírsággal lett megbüntetve azért, mert a rendőrség jelentése alapján egyes helyeken és egyes esetekben nem égett villany a város utcáin. A képviselőtestület méltányolta a tanácsi határozatot s a felebbezést elutasí­totta. Dr. Nyomárkay Ödön 25 öl fát akart venni a várostól karók feldol­gozására s erre nézve ajánlatot tesz. Mivel most a városnak karók készí­tésére alkalmas fája nincs : nem java­solja a tanács a kért famennyiség kiadatását. Gecsei Jenő az adóügyosztály vezetője előterjesztést adott be az adóügyosztályban megüresedett állá­sok betöltése és a személyzet szaporí­tása tárgyában. Mivel a pénzügyi bi­zottság még nem foglalkozott a kér­déssel, ahoz javaslattétel céljából az előterjesztést beterjesztik. Égy illetőségi ügy elintézése után a képviselőtestület a csendőrkerületi parancsnokság azon kérelmével fog­lalkozott, hogy a csendőrségnek a várossal kötött bérletéből egy lakást a közgyűlés bocsásson ki méltányos­sági szempontból, mivel a szárny­parancsnokság Szerencsre való áthe­lyezésével a lakás feleslegessé vált. A közgyűlés méltányolta a kérdés indokait s a feleslegessé vált lakást a bérletből kikapcsolta. A Cserepes korcsma oly rósz, dü- ledező állapotban van, hogy már bér­letben sem lehet kiadni. A polgár- mester felhívta a városi mérnököt az épület megvizsgálására, ki azon jelen­tést adta be, hogy a Cserepes korcsma teljesen hasznavehetetlen állapotban van, uj tetőt, ajtókat, ablakokat, pa­dozatot kellene kapnia, hogy haszna- vehetővé váljék. E kérdéssel kapcso­latban felvetődött a korcsma helyén egy iparárucsarnok létesítésének terve is, de a képviselőtestület egyelőre csak az építészeti s pénzügyi bizott­sághoz utalta javaslattétel céljából az ügyet. Móricz János hivatali szolgának, ki évek hosszú sora óta szolgálja a várost, évi 45 kor. pótlékot szavazott meg a képviselőtestület. Az erre vo­natkozó, jóváhagyó Il-od fokú hatá­rozat tudomásul szolgált. Az ipartanonc iskolai bizottság egészitetett ki ezután, melynek ügye a szakbizottságok kiegészítése alkal­mával levétetett a napirendről. A bi­zottság elnöke Jelenek Ádám, ki ezt a tisztet harminc éven át viselte köz- megelégedésre : — lemondott állásá­ról. A képviselőtestület ebből az al­kalomból hálás elismerését fejezte ki Jelenek Ádám közhasznú működéséért, miről őt jegyzőkönyvi kivonatban ha­tározta el értesíteni s egyben közbi­zalomból erre a tisztre továbbra is megválasztja. A bizottság régi tagjai­nak megtartásával a három, még igy is üresen maradt tagsági helyet a közgyűlés azután Reichard Ármin, Klein Izidor s Móré Dániel képviselő­testületi tagokkal töltötte be. Tudomásul vette azután a kép­viselőtestület a tanács ama jelentését, hogy a közegészség elleni kihágási ügyekben az eljárással s ítélkezéssel a törvény kívánta időre: 1910. márc. hó 1-ig dr. Keiner Győző h. gazd. tanácsos bízatott meg. A jelentés tu­domásul szolgált. A Mikszáth Kálmán jubileum al­kalmából a képviselőtestület 120 ko­Kiss Ödön városi főügyész volt Í.DIIDCt ínnffllz n mni bnnnnl II s 1Ry abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is ki tudom elégíteni. ftJullljŰI luriun U Iliül nuiTill J S Fehérnemű és vegytisztító intézetemet a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel rendeztem be ■ ■ s minden gallér éle egy oly géppel lesz simítva, hogy a viselője meg van védve a nyak kidörzsö­lésótől. A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná = -N/P mint a kaucsok gallér. Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamin Ä»iOSl JA/íL. kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák a lehető legolcsóbb árak mellett 8 napon mosó és vegytisztító intézete belől kifogástalanul eszközöltetnek, — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: sÁTOSALJAUJBEIit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom