Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-02-26 / 17. szám

Február 26. ZjÉMPLEN 3. oM„l. kés kivétel akadt. Ez a B. 94. ten­geralatti hajó személyzetével esett meg. Amennyire én tudom, ők voltak az egyedüli élő lények, akik nem látták, hogy borult a zöld köd a minden- ségre. Az alatt az idő alatt, amig a föld színén élő lények megmerevülése tartott, ez a félelmes acélpáncélu és robbanó anyagokkal tele hajó beha­tolt az Elbe torkolatába; csúszván a folyó színe alatt, ez a hajó, hogy ve­zetőül szolgáljon azoknak, amelyek követték, egy hosszú kötelet vont maga után, amely odakötötte ahhoz a páncéloshoz, amelyről leszállt. Átmen- vén a hoszou csatornán, túl az öböl erődítményein, végre a felszínre lépett, hogy levegővel lássa el magát. A sze­mélyzetből azok, akik a fedélzetre léptek, kimehettek bókateknőházukból. Úgy látták, hogy rendkívüli fényben égtek a csillagok. Magas fokra emel­kedett csodálatuk, amikor közel há­romszáz méter távolságra egy óriás páncélost láttak fennakadva a folyó iszapján. Azon a részen, ahol a gé­pek vannak, tűzben állt a hajó, de senki se vetett ügyet rá. A nagy csendben, melyet a hajnal fénye de­rengett át, senki se gondolt semmire. Ez a hajó és körös-körül a többi pán­célos, amint feketén állt tömör testük a vízben, úgy tűnt fel, mintha halott személyzettel lett volna felszerelve. Ezek igen sajátságos tapasztala­ton mentek át; kikerülvén az egye­temes mozdulatlanság és elérzéketle- nedés kezdő perceit, úgy beszélték el nekem, hogy mohó örömmel és han­gos felkacagással lélegzettók be a megujjult levegőt. Közülök senki se törődött azzal, hogy írásban őrizze meg, hogy mit beszéltek és tettek e rendkívüli percekben s igy nem tu­dunk semmi részletet meglepetésük és ámulatok spontán megnyilatkozá­sából. Élték az uj életet azon a két órán át, amely megelőzte az általános ébredést. Amikor a németek, a maguk során, felébredtek az átalakító álom­ból, páncélosukat az idegenek kezén találták és még ekkor is, mondhatat- lan erőfeszítéssel valami ellenséget akartak megragadni, különben érzé­ketlenül viseltetvén az őket fenyegető tűzzel és elmerüléssel szemben. A fényes látvány nem tudja gon­dolataimat elterelni a borzalmaktól és iszonyatosságoktól, amelyek, mint váltságdíj és fizetés szakadtak ránk a jólétért, amelyet élvezünk. Mennyi ezer hajó tört össze sziklák bércén, mikor a kormány meglazult az álom­vett kormányos kezében. Áz ország­A viz munkája eredményeként megjelenik Földünk felületén a víz­ben lerakódott réteg, amely csak azonban helyét és szerkezetét ille­tőleg uj, anyaga azonban a folyékony anyagból megkeményedett első szilárd rétegből származik. A további átala­kulások Földünk folytonos lehűlésé­ben lelik magyarázatukat. A belső részben egyre tart a légnemű rétegnek cseppfolyósodása, s az igy keletkezett üregekkel kap­csolatban a Föld kisebb vagy na­gyobb réteg darabjának az alásü- lyedése. Ez alásülyedésekkel kapcso­latban Földünk felületén fontos áta­lakulások történetek. Á tenger vize egyes helyekről visszahúzódott, s igy a tengerfenék szárazzá lett. Az alá- sülyedő rész az eredeti helyzetében megmaradottra oldalnyomást gyako­rolt, miáltal ezt feltornyositotta és összetörte, s igy kialakultak a gyü- rődött hegyek, mint amilyen pl. a Kárpátok láncolatának külső része. S igy megtörtént az az eset, hogy a kiszáradt tengerfenék üledékes kő­zetei felgyürve kiemelkedéseket al­kottak. Más részről az alásülyedő és az eredeti helyzetében megmaradt rész között rések támadtak, ame­lyeken keresztül a Földünk belsejé­ből izzó anyag került a felszínre, utakon gépkocsik rohantak a meg­semmisülésbe, vonatok folytatták ré­mes utjokat teljes erővel az összezu- zódásig és minő szokatlan helyeken találtak halálra vált gépészeket. — Mennyi füstölgő, kormos romot látott a parasztok és munkások rémült te­kintete. A föld négy nagy városának tüzes kemencéje ontotta szennyes füstjét a meny boltjára. A tűzhelyek kialudtak, de a tüzek égtek és villanó nyelvvel harapóztak tovább a széntele levegőben ... M. J. — Elhunyt főrabbi. Fájdalmas részvéttel vettük a hirt, miszerint Weisz Kálmán, a sátoraljaújhelyi statusquo izr. anyahitközség főrabbija folyó hő 24-én rövid betegség után 74 éves korában Sátoraljaújhelyben elhunyt. Közel 20 év óta működött városunkban a jeles főpap, kit Gyula- fehérvárról, hol azelőtt szintén főrabbi volt, hivott meg e nagy hitközség lelki vezérévé az újhelyiek bizalma. Példás élete, nagy tudása, szerény modora általános tiszteletet és becsü­lést szereztek neki e város lakosai előtt, valláskülönbsóg nélkül. A po­litikai vagy községi életben egyálta­lán nem vett részt, minden tevékeny­ségét hitközségének szentelte. Német és héber nyelvben messzeföldön hi­res szónok volt. Elhunytát özvegyén és egyetlen fián dr. Weisz Mór tö­rökszentmiklósi főrabbin kívül nagy rokonság gyászolja. Temetése tegnap volt Sátoraljaújhelyben óriási részvét mellett. Jelenvolt a végtisztességen társadalmunk minden kitűnősége, az összes egyházak és közhivatalok ve­zetői. — A templom udvaron elhe­lyezett ravatal felett először az elhalt rabbi fia, azután Schick Salamon karcagi s Krausz debreceni rabbi mondottak gyászbeszédeket. — A „Szabad Lyceum“-ból. A sátoraljaújhelyi „Szabad Lyceum“ f. hó 27-én, vasárnap újból érdekes, ismeretterjesztő előadást rendez az érdeklődő közönség számára a város­háza tanácstermében. Ez alkalommal dr. Visegrádi János főgymnáziumi tanár fog előadást tartani, melyre a magunk részéről is felhívjuk a közön­ség figyelmét és érdeklődését. Az előadás tárgya a „Magyar Tátra“ lesz, amelyből a vulkanikus hegyek épül­tek fel. Ennek egy igen érdekes példáját nyújtja a Szőlőske—Velejte között kiemelkedő hegység, amelyet az iro­dalomban Zempléniszigethegységnek neveznek. A hegységnek egykor foly­tatódásai voltak, de azok alásülyedve a repedésben keresztül vulkanikus anyag tolult ki, s a hegységet vul­kanikus eredetű kiemelkedések soro­zata vette körül. E sorozat tagjai pl. a Káté, a Középhegy, a Hegyköz stb., amelynek nemcsak anyaguk, de külső megjelenésük által is elütnek a hegy­ség közbülső részétől. A Magastátra déli oldala legelő­ször megkeményedett kőzetekből, te­hát őskőzetekből áll. Az északi oldalán üledékes kőzetek borítják be az ős­kőzeteket. A déli oldalon Vág és Poprád folyók völgyei alásülyedett területek, amelyek alásülyedésükkel oldalnyomást gyakorolva feltornyo- sitották a Magastátrát. Tény kapcso­latban azzal, hogy a Magastátra nagy részét a viz és levegő pusztí­tásának leginkább ellentálló kőzet a gránit alkotja, adja a magyarázatát annak, hogy a Magastátra minden oldaláról tipikus csúcsos hegység be nyomását teszi a szemlélőre. Visegrádi János dr. melyet előreláthatólag vonzó és fi­gyelmetlekötő előadás keretében fog az előadó megismertetni. Sejteti ezt különben a lapunk mai számának tárca-rovatában közölt részlet is, mely „Földünk történetéről“ címmel igen érdenes bevezető részét adja annak az előadásnak, melyet az előadó a „Szabad Lyceum“-ban meg fog tar­tani. Az előadást vetített képek be­mutatása fogja kisérni. — Belépti dij 20 fillér lesz. Itt említjük meg amaz értesülésünket is, hogy a sátoraljaúj­helyi „Szabad Lyceum“ március havi munkaprogrammja a következő lesz: március hó 6-án Gyulai Károly az újkori felfedezőkről, 13-án Kardos Ignác a különféle ásványok bányá­szatáról s 20-án dr. Jámbor György a hypnotizmusról és spiritizmusról fognak előadást tartani. — A református táncestély. A március hó 19-én rendezendő refor­mátus táncestély előkészületei már javában folynak. Az érdeklődés oly nagynak mutatkozik, hogy a rende­zőség a Il-ik emeleten is páholyokat rendez be, mig a deákok részére a karzati ülő-helyeket tartja fenn. A jegyek váltására vonatkozólag leg­közelebbi számunkban fogjuk tájé­koztatni az érdeklődőket. Az eddigi előjegyzések érvénytelenek. — Mátyás napja. Folyó hó 24-én, csütürtökön volt Mátyás napja, mely normális időjárás mellett elsőnek szokott tavaszi légáramlatot hozni. Azt tartja róla a közhit, hogy ha jeget talál azt elrontja, ha nem talál: akkor ő csinál. Sajnos, ez éven már csak a jéggyár jóvoltából várhatunk jeget, mert Mátyás is gyengének bi­zonyult annak előteremtésében. Most már csak hozná Mátyás mielőbb a derűs tavaszi időt, mert napfényt egész télen át mindössze nehány napon láttunk. A többi mind szürke, ked­vetlen egyhangúságban, esőzéssel telt el. Egészségtelenebb időjárás régen volt éghajlatunkon. — Bestiális testvérgyilkosság. Lapunk egyik előző számában meg­említettük, hogy Nagy József nevű kesznyéteni legényt ismeretlen tette­sek orvul meggyilkolták. A csendőr ség nyomozása eredményre vezetett s a gyilkosok már a szerencsi kir. já­rásbíróság fogházában vannak. A szörnyű tett elkövetői Nagy József testvérbátyja István és ennek neje Kis Erzsébet. A két Nagy testvérre 6 hold földből álló örökség nézett. Hogy a József részét is megkaparit- hassák, felesége unszolására Nagy István beleegyezett, hogy öljék meg a testvért. Éjjel, álmában lepték meg a bestiális gyilkosok Nagy Józsefet, kit először bátyja vágott főbe egy fejszével, majd az ángyó kétszer a kisbabával. Azután még késsel is összeszurkálták. Rómtettük után ki­bocsátották a marhákat az istállóból s a hulla alatt felgyújtották a szalma­ágyat. A tüzet a szomszédok hamar észrevették s eloltották, mielőtt a hulla megéghetett volna. A gyilkosok már beismerték tettüket s a vizsgálat betejezte után átlesznek szállítva a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék fog­házába, honnan élve aligha kerülnek ki többé. — Az öngyilkos könyvelő teme­tése. Lefkovics A. Jakabot, a „Sá­toraljaújhelyi Takarékpénztár“ ön­gyilkos könyvelőjét folyó hó 23-ikán délután 3 órakor temették el szülei­nek Főutca 11. sz. alatt levő lakásá­ról. A temetés alkalmából oly nagy részvevő közönség jelent meg, mely nemcsak az udvar belsejét, de az utcát is egészen megtöltötte. A te­metésen megjelentek a takarékpénz­tári tisztviselők is, élükön kozmái Kun Frigyes igazgatóval. — Megindult a szölőmunka. Áz enyhe idő előreláthatóan a szokottnál korábban fakaszt rügyet fán, bokron ez éven. Szőlőhegyeink már is népe­sednek, a metszés átalában mindenütt kezdetét vette. Február hó közepe óta a kir. törvényszéki fogház külmun- kára bocsátható rabjai is kijárnak a hegyekre, megfelelő fogházőri fel­ügyelet mellett. A rabmunka valóban nagy jótétemény szőlőbirtokosainkra nézve a mai időben, mikor bármi egyéb van, csak munkáskéz nincs. — Nyilvános köszönet. A „Mal- bisch Arumim“ gyermekfelruházó egyesület céljaira özv. Weinberger Dávidné úrnőtől húsz korona kegyes adományt kaptunk, mely jótétemény­ért az egyesület nevében hálás kö- szönetünket nyilvánítjuk. Sátoralja­újhely, 1910. febr. 25. Schweiger Ignácné, elnök. Blumenfeld Jenőné, pénztáros. — Kath. népszövetség. lm regen s az ottani minorita plébániához tar- tazó fiókegyházakban febr. hó 20-án megalakult a kath. népszövetség. — Tanítók elbocsátása. A vallás és közokt. m. kir. miniszter a ho- monnai tanfelügyelői kirendeltség ja­vaslata alapján, a barkói róm. kath., a zuhatagi, juhosi, nagytavasi, király­hegyi és nagyderencsi gör. kath. elemi iskolai tanítókat, mivel azok megfe­lelő képesítéssel nem bírnak, a tanitói működéstől eltiltotta s utasította Zem­plén vármegye közigazgatási bizott­ságát, hogy ezeknek a tanítóknak működését, ha engedetlenséget ta­pasztalna, hatósági intézkedéssel is akadályozza meg. — Nyilvános elszámolás. A gál- szécsi társulati polg. isk. alapja ja­vára 1910. február 6-án rendezett hangversenyen dr. Molnár Béla, Ih- natko Emil, dr. Novák István 20—20 kor. — Gálszécsi járás jegyzői kara 19 kor. — Malher Béla 10 kor. — Dr. Goldberger Ignác 8 kor. — Po- lányi Géza 7 kor. — Dr. Rudali Iz­rael, ifj. Koch Gábor, Yarda János 6—6 kor. — Laky N., K. Koch Gá­bor 5—5 kor. — Dr. Kende Miksa, Lakatos I., Herskovits Jónász, Varga Pál, Rosenbaum József, Kudász Endre, (Pelejte) 4—4 kor. — Nemes Sándor, Novák Nándor, Kossuth Mihály 3—3 kor. — Novák Béla, Mandl Dezső, Maczejkó Gyula, Markovics Árpád, Erdődy József, Stich József, Hollós Sámuel, Birnbaum Lázár, Spira Jó­zsef, N. N., X. Y. 2—2 kor. — Egri Luiza, Figula László, Pekáry Géza, Mandl Ignác, Orosz György, Mühelyi Mihály, Jendrék András (Ungvár), Ismeretlen 1—1 kor. — Fogadják a nemes adakozók ez utón is hálás kö- szönetünket. Hajós Ede, polg. isk. igazgató. — Vállalkozók ügyeimébe. Tisza­luc község tetemes költséggel uj községháza építését határozta el. Az építkezésre vonatkozó zárt ajánlatok márc. 16-ig nyújtandók be a községi elöljárósághoz ; a nyilvános verseny- tárgyalás március 21-én lesz Tisza- lucon. — Pecsétmegsemmisités. Szinna- mező község községi pecsétje, mely­nek körirata: „Zemplénvármegye Szinnamező község 1904. ismeretlen módon elveszett. A járás szolgabirája, az esetleges visszaélések elkerülése érdekében hirdetményileg tette közzé, hogy a fenti körirattal ellátott pecsét megsemmisítését elrendelte s egyúttal közhírré tette, hogy azok az okmá­nyok, melyek 1910. év január 3-ika utáni keltezéssel s a fenti köriratu közzégi pecséttel vannak ellátva: semmisek. — Immár köztudomású, hogy az annyira rettegett vakbólgyuladás ott szokott fellépni, a hol már előzőleg hosszabb ideig tartó székrekedés ál­lott fenn. A vakbélgyuladás ellen tehát úgy védhetjük meg magunkat legjobban, ha reggelenkint fél pohár természetes Ferencz József-keserü- vizet iszunk, mely a székrekedést RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsónyi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz jutányos áron. z:::i..zz::.zznz:

Next

/
Oldalképek
Tartalom