Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-01-19 / 6. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0 Január Í9. 6. (4917.) rainclffikaéife évfolyam. 5vw; 5T^ Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. fömnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. ~~ Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetttkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Merénylet készül. — jan. 19. A Khuen kormány politikai programújának egyik pontját képezi a közigazgatás államosítása. Gyakorlati szempontból na gyón sokan vannak, akik ez eszmének hívei, mert sokat remélnek az államosítástól. A törvényhatósági életben ugyanis, köztudomás szerint nem érvényesül mindenkor a szolgálati idő, munkabírás és szorgalom akként, amint érvényesül az az állami hivataloknál. A municipiá- lis életet országszerte családok, érdekközösségek uralják. — Ez azonban nem bizonyíték arra, hogy igy a közigazgatás menete kifogás alá eső legyen, mert éppen azok a családi tradíciók garanciái a becsületességnek és eredményes munkának, amely máshol nem lenne képes, — a szigorú bürokratizmus keretében — érvényesülni. Valljuk meg az igazat. A közigazgatási tisztviselő közjogi, adminisztratív, társadalmi helyzete egészen más mint az állami tisztviselőé. Mert lehet-e rósz néven venni azt, ha egy köz- igazgatási hivatal élén a vármegye valamely ősnemes, előkelő családjának sarját látom, aki már csak azért is iparkodik hivatását legjobb tehetsége szerint betölteni, hogy családja nevének fényét emelje, hogy mandátumának hat évenkinti lejártakor annak meghosszabbítását a közbizalom megnyilvánulásából ismét elnyerhesse. A kinevezett tisztviselő csak a legfőbb pozíciókban követheti saját ambícióját, de nem lehet a társadalmi és közéletnek, a politikai irányításnak olyan faktora, mint amaz, mert ő többnyire tucat ember s a hivatalos akták száma szerint bir kisebb nagyobb sulylyal minisztere előtt, ahol a feltétlen engedelmesség és megalázkodás az egyedüli lehetőség. Nem igy van ez a közigazgatásban, hol a főszolgabiró, alispán, polgármester, tiszti ügyész stb. mind egy-egy olyan katonája ősi alkotmányunk egyetlen és bevehetetlen várának, a vármegyének : hogy ez emberek egyéni értékétől függ az ország sorsa, a politikai helyzet, a nemzeti jogok épségben tartása. Ezt az erős várat, a vármegyét lerombolni annyit tenne, mint Magyar- országot^valamely osztrák, cseh, pólyák melléktartomány színvonalára sülyesztve, ősi szabadságától, alkotmányától, nemzeti erejétől teljesen megfosztani. Ezt pedig, bármi szépen csengjen is a közigazgatás államosításának szirén dala: nem szabad megengednie az országnak, mert akkor önkezóvel irta alá halálos Ítéletét. A négy év előtti események mutatták meg történelmünk lapjain legfényesebb példáját annak : hogy mik a vármegyék tulajdonképpen, mily nemzeti erő rejlik ez ősi intézményeinkben. Hiszen ha első, nemzeti királyaink már nem tapasztalták volna ezt, akkor más mintára rendezik be közigazgatásunkat; de belátták, hogy ilyen intézmény megerősítésével Magyarország nemzeti és államélete minden eshetőségek közt biztosítva van. Nem is csalódtak, mert sem tatár, sem tö rök, sem osztrák nem tudott felettünk úrrá lenni minden túlereje dacára sem, mert a vármegyék mind bevehetetlen várai voltak a hazaszeretetnek, a nemzeti lét biztosításának. Bécsnek régóta fáj a foga a magyar vármegyékre. Jól tudja az osztrák, hogy ha ezeket megsemmisíthetné, ha a katona és adómegajánlásnak vagy ezek megtagadásának jogát képes lenne a nemzet kezéből kicsavarni, akkor könnyen végezne velünk. Ezt a jogát azonban soha sem fogja a nemzet feladni. Példa rá a Szapáry féle 20 év előtti meddő kísérlet, midőn a régi szabadelvű párt virágkorában s óriási többség mellett sem lehetett a közigazgatás államosítását keresztül vinni. Ha Khuen gróf erre a volt Szapáry féle szerepre vállalkozott, akkor merényletet tervez a magyar nemzet élete, alkotmánya, léte ellen. Nem fog sikerülni ez a merénylet. A vármegyéket még hibáik mellett is inkább fen kell tartani, mint ez egyetlen s már utolsó alkotmányos védbástyánkat az ádáz ellenségnek kiszolgáltatni. Mert akkor meghalt ez a nemzet. — jan. 19. A rabsegélyzö egylet választmányi ülése. A Zemplén vármegye területén oly humánus és mint az élet bebizonyította, valóban hasznos tevékenységet kifejtő rabsegélyzö egyesület folyó hó 16-án délelőtt választmányi ülést tartott a vármegyeház tanácstermében, hol Eiserth István kir. főügyészhelyettes, az egyesület elnöke kimerítő jelentés keretében adta elő a legutóbb tartott választmányi ülés óta lefolyt főbb eseményeket. Azután KincseBsy Péter pénztáros terjesztette elő évi számadásait, megtéve egyben szokásos, ismertető jelentését azokhoz. A számadások megvizsgálására a választmány Ferenczy Sándor és Ehlerth Gyula vál. tagokat fel. Az anyagiak elintézése után Meczner Gyula főispán elismerő szavakkal, meleg hangon szólott az egyesület közhasznú tevékenységéről, főként ama buzgalmat emelve ki, melylyel Eiserth István kir. főügyész helyettes ez intézmény ügyének vezetésénél tanúsít. Az igazi humanizmus jegyében dol- dozik nemes ambícióval Eiserth István akkor, midőn rendkívül nagy és sokoldalú hivatali elfoglaltsága mellett ilyen intézményt virágzásra emelt, életképessé tett s általa a társadalomban sokszor kínos helyzetbe került szerencsétleneken és sorssujtotta családokon segít. A főispán szép beszédére Eiserth István köszönő szavakkal válaszolt, felhozván, hogy az elismerés az az arany, amely neki legbecsesebb jutalma s ez ösztönzi, buzdítja őt arra, hogy eddigi munkálkodását tőle telhetőleg ezután még fokozza. A nagy tetszéssel fogadott beszédek után az ülést elnöklő kir. főügyész helyettes délben befejezettnek nyilvánította. A részletek közül felemlitendőnek tartjuk, miszerint a külmunka után kormányhatóságilag engedélyezett fillérekből 1909. végéig 882 kor. 66 fillér jutott az egyesületnek. Adományaikkal dr. Schön Vilmosné és Rosenthal Sándor járultak az egyesület vagyonának gyarapításához. Az elnökség újból körlevelek utján kérte a társadalom pártfogását, amelynek kedvező eredménye volt. Nagy tevékenységet fejtett ki az egyesület érdekében Péterfy Bó- láné úrnő Királyhelmeczen, kinek fáradhatatlan buzgalmából az egyesületi tagok száma 45-eI szaporodott, kik között mint alapitó tagok szerepelnek : gróf Széchényi László 100 koronával, gróf Lónyay Elemér, br. harkányi János 20—20 koronával; elismerésre méltó tevékenységet tejtett ki az egyesület érdekében még Gortvay Aladár szerencsi főszolgabiró is. Egyszersmindenkorra szóló (3—20 korona) segélyt 30 egyén nyert, egy nőnek 60 koronát utalványoztak. Rendes havi segélyt nyújtott az egyesület (3—8 kor.) 43 családnak. Részletes jelentést tett még Eiserth István elnök a Budapesten 1909. szeptember 10-én és 11-én lefolyt orsz. Patronage közgyűlés eseményeiről. Ott előadott észrevételeit egy külön bizottság fogja tárgyalás alá venni. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Közkérdések a napirenden. Rendkívüli városi közgyűlés. — Jan. 18. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 17-ikén délután a nagy számban jelenvolt tagok érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlést tartott. Mintegy hetvenöt képviselőtestületi tag jelent meg a közgyűlésen, mert a tárgysorozatban több olyan tárgy szerepelt, mely fontosságánál fogva — mondhatjuk — általános közfigyelmet váltott ki. A város egymilliónógyszázezer koronás beruházási kölcsön kötvényének ügye, a szakbizottságok kiegészítése, az 1909. évre adott állami segélyösszegnek kiosztása s a helyettesítések voltak a tárgysorozat 14 pontja közzé felvéve, mind a négy ügy olyan, mely kiterjedt, széles vitát provokált, mig a határozat megérlelődött. A szakbizottságok kiegészítésének ügye sok időt foglalt le a város tanácskozó testületének idejéből. A beválasztandó tagok személye iránt ugyanis nem jött létre teljesen egyhangú megállapodás, de azért nagy részben mégis azok kerültek be, kik a szakbizottságoknak már azelőtt is tagjai voltak. Egy pár kivétellel visz- szakapta a város a szakbizottságaiban eddig működött tagokat s ez -a szempont vezette dr. Reichard Salamon polgármestert az általa elfogadásra ajánlott névsornak összeállításában, mely biztosította a város részére a régi tapasztalt, dolgos munkaerőket. És igy a névsor alig változott meg. A pénzügyi bizottságba beválasztották Székely Eleket is. A szakbizottságok megalakítása során azonban a közgyűlés teljesen túllépte hatáskörét akkor, mikor a szinügyi és közművelődési bizottságot valósággal agyonreformálta. — Kiegészítvén ugyanis a bizottságot, felvett abba a tagokon kívül még öt „kültag“-ot is, holott kültagok egyáltalán nincsenek, csak „meghívott“ -ak vannak, akik a bizottságnak nem rendes tagjai s nem is a képviselőtestület választja őket, de a bizottság egészíti ki magát velük szükséghez képest. Máskülönben, mivel a bizottsági tagok száma a szabály- rendelet szerint csak 12 lehet, túllépte feladatát a közgyűlés akkor is, mikor a bizottsági tagok számát 15-re emelte. A közgyűlés mindezzel tanúságát adta annak, hogy egyáltalán nincs tisztában a szakbizottság szervezetével s bátran jósolhatjuk, hogy ez a ferde kiegészítés revíziót fog kívánni. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról a következő részletes tudósításban számolunk be: PÁSZTOR UFÓT vízvezeték és villanyszerelési vállalkozó Sátoraljaujliely, Rákóczi-utcza 48. szám. Ajánlkozók házi vízvezeték és villany-csengők berendezésére. Házak jó karban tartása évi számlára (pauschale) jutányosán számíttatnak. .. Minden előforduló javítások olcsón és pontosan végeztetnek. HZI Vidéki megrendelések levelezőlapon esközölhetők és kívánatra rögtön oda utazom. Lapunk mai száma 4 oldal.
