Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-01-19 / 6. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Január 19. Megnyitás. nr Reichard Salamon polgár- mester délután 3 órakor a jelenvol- Sk szives üdvözlésével nyitotta meg a rendkivüli közgyűlést. A megjelentek. Telenvoltak a közgyűlésen : Waller Aladár, Zinner Hennk, Néinethy Bertalan, Sinai Ja^h. FuAs Jenő, Milacsek János *r-JJ°SZ Gáspár IséDV István, dr. Gombos uaspar, Keresztesi Lajos, Reichard Ármin, Gáthy Géza, Kottán György, Jelenek kf&I Haas Mór dr. Klein Károly, Mte József, Kroó Orünbamn Simon Klein Izidor, Móré Gámel, Schwarczbarth Lipát, Fnedrich Mór, Schweiger Márkusz, Ro^,J,ózTse V Hr. menteid Adolf, Blumenfeld Jenő, dr. Kellner Soma, Schiller Kálmán, j váth József, Blumenfeld E“á™el> "Röth Bernát, Hönsch Dezső, dr. Búza Ca Hericz Sándor, Alexander W- mos Alexander Manó, Haas Adolf, Widder Gyula, Bettelheim Sándor, Róth Mór, Bernáth Aladár, Lipsitz Ado! Matolai Etele, Szőüősy Arthur, Szedlák János, Orosz Gg« berger Abrahám, Deutsch Adolf, Klem Andor, dr. Molnár János, Neumann Jenő. Guttmann Ármin, dr. Koboz Bernát, dr. Székely Albert, Reichard Lajos, Kapu Gyula, Rose József, 1 Gyula, Schön Sándor, Zombory Ja nos, Kovalcsik János Schweiger ^gnác, Bokor József. Éhlert Gyula, Ge csel Jenő, Krausz Lipót, Lővy Adói, Barna Dezső, Lefkovics J^kab dr Lichtenstein Jenő, Reichard Sándo Berger József, dr. Adriányi Béla képviselőtestületi tagok s a tanács híva talbeli tagjai közül elnökW Beichard Salamon dr. polgármesterrel élén Farkas Andor, Pataky Miklós SÄmidt Lajos, Kérészy Gyula, dr. Keiner Győző. A mllllöB kölOBÖn. A rendkivüli közgyűlés első tárgya az egymilliónégyszázezer koronás beruházási kölcsön kötvényének tárgyalása lett volna, de a képviselőtestület a maga részéről még nem látta idejét a kölcsönkötvény perfectuáláEz ügyben Halász József, Äe- részy Gyula, dr. Erényi Manó, Szol- lősy Arthur, Schiller Kálmán Németh v Bertalan, Zinner Henrik, dr. Orosz Dezső s több képviselőtestületi tag szólalt fel s igy a kérdés korül hosszas vita fejlődött ki. boka voltak abban a meggyőződésben, hogy a csatornázás 30% pótadó különbözeiét jelent a háztulajdonosokra nézve s hogy a kölcsön fedezetről nincs gondoskodva s ha a képviselőtestület elismeri is a csatornázás építésének szükségességét: tisztán akar látni ebben a kérdésben még addig, mielőtt a kölcsönkötvény perfectualásával befeiezett helyzet állana be. A kialakult vita során végre Ne- methy Bertalan indítványa emeltetett határozati erőre. Ezek szerint a határozat a következő : tekintettel arra, hogy a köl- csönkötvény elfogadása és a kölcsön perfectuálása által befejezett helyzet keletkeznék, még mielőtt a képviselőtestületnek a csatornázási terv, költségvetés és szabályrendelet fölött és ezekkel kapcsolatban a költségek méretei és fedezetének módja fölött érdemlegesen határozni alkalma lett volna; ezen időelőtti befejezett helyzet pedig a városra nézve sok irányban lényeges hátrányt szülhetne: ezeknél fogva a képviselőtestület a kötvény tárgyalását napirendről leveszi s felhivja a csatornázási terv, költségvetés és szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottságot, hogy az egész kérdést felölelő s minden irányban tiszta képet nyújtó munkálatait lehetőleg minél előbb terjessze a közgyűlés elé. Egyidejűleg felelősség terhe mellett utasítja a polgár- mestert s mérnököt, hogy mindazon előmunkálatokat s adatokat, melyek a bizottság eljárásához s jelentésének elkészítéséhez szükségesek, lehetőleg sürgősen a bizottság rendelkezésére bocsássák. Vegyes ügyek. Rude Bernátnak a város bérbeadta a „Vörös ökör“ egyik bolt- és lakáshelyiségét, melyből bérlő a boltot albérletbe adta ki. A képviselő- testület ez okból az előadó dr. Keiner Győző h. gazd. tanácsos előterjesztésére a szerződést nem hagyta jóvá, hanem akként határozott, hogy 1910. február hó 1-én bérlőnek a bérlet fel- mondassók s május hó 1-én megszűnjék, mert már most is kedvezőbb ajánlatok érkeztek be a helyiség bérbevételére, a jóváhagyás végett be- terjesztettnél. A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóság — mint köztudomású — még 1909. év április hó folyamán értesítette a várost, hogy a Sátoraljaújhelyben megállapított korlátlan kimérések létszámát 81-ről 40 re fogja leszállítani. A város ezt a pénzügyigazgatósági határozatot megfelebbezle annak idején, de a pénzügyminisztérium annak helyet nem adott. A képviselőtestület tudomásul vette a m. kir. pénzügyminiszter határozatát és utasította a polgármestert, hogy hasson oda, hogy ezen határozat a méltányosságra való tekintettel hajtassák végre és a kimérések apasztása csak az engedélyek természetes megszűnése vagy büntető határozat alapján vitessék keresztül, mire nézve a m. kir. pénzügyigazgató már a határozat meghozatalánál intézkedést tett és már akkor is szem előtt tartott. A város építkezési szakbizottságát a képviselőtestület még az 1907. évben megbízta a városi utcák szabályozása és a járdák építésére vonatkozó szabályrendelet kidolgozásával. A tervezet azonban hosszas sürgetésre még ma sem készült el. A képviselőtestület a szabályrendelet tervezet kidolgozása céljából az újonnan kiegészített építkezési bizottságot kereste meg. Szakbizottságok kiegészítése. A rendkivüli közgyűlés tárgysorának 5-ik pontjában a város szak- bizottságainak kiegészítése s két újra megalakítandó szakbizottság megalakításának ügye volt felvéve. A szakbizottságok ugyanis, tagjaik nagy részének kilépése, kiesése vagy lemondása folytán nem teljesíthették feladatukat. A szakbizottságok egyhangúlag történő kiegészítése céljából Reichard Salamon dr. polgármester egy névsort terjesztett be a képv selőtestület- nek s elfogadásra ajánlotta, miDt olyat, mely a régi munkaerőket tartja vissza s választja meg újra az egyes szakbizottságokba. Volt azonban a képviselőtestületben olyan párt is, melynek szintén volt az egyes tagsági helyek mikénti betöltésére nézve propoziciója. A közgyűlés tehát Widder Gyula indítványára átalakult Matolai Etele elnökletével értekezletté, hogy a szakbizottságok kiegészítésében lehetőleg egyhangú megállapodást létesítsen, ami sikerült is. így kerültek be azután a város egyes szakbizottságaiba a következő tagok : 1. A jogügyi bizottságba: Matolai Etele elnök, Ámbrózy Nándor alelnök, dr. Róth József, dr. Erényi Manó, Schiller Kálmán, dr. Klein Károly, dr. Grosz Dezső, dr. Székely Albert. 2. A pénzügyi bizottságba : Mik- lóssy István elnök, Némethy Bertalan, Halász József, dr. Búza Barna, Widder Gyula, Székely Elek. 3. A közigazgatási és rendészeti bizottságba: Dr. Búza Barna elnök, Bernáth Aladár alelnök, Éhlert Gyula, Kincsessy Péter, dr. Székely Albert, Reichard Lajos, dr. Lichtenstein Jenő. 4. A szinügyi bizottságba : Éhlert Gyula, dr. Búza Barna, Kincsessy Péter, Lengyel Manó, dr. Róth József. Kültagokul: Görömbey Balázs, Reichard Sándor, dr. Nagy ÁrthurJ Reichard Dénes, Farkas Andor és kimondatott, hogy hivatalból a rendőrkapitány is tagja legyen a bizottságnak. ......................... . 5. Az építési es szépészeti Bizottságba: Kincsessy Péter, Némethy Bertalan, Klein Izidor. 6. A fogyasztási adókat ellenőrző bizottságba: Kincsessy Péter, dr. Búza Barna, dr. Róth József. 7. A viriliseket s községi vá lasztókat összeíró bizottságba: Dókus Ernő elnök, Hericz Sándor, Waller Aladár, Bettelheim Sándor. 8. Az igazoló választmányba: Kincsessy Péter. 9. A csatornázási bizottságba: Kincsessy Péter, Némethy Bertalan, dr. Búza Barna, dr. Chudovszky Móric, Alexander Vilmos.^ 10. A közigazgatás menetét ellenőrző bizottságba : Dr. Búza Barna, Némethy Bertalan, Pilissy László, Blumenfeld Adolf, Schweiger Márkusz. 11. A mezőgazdasági bizottságba : Kincsessy Péter, Réz Gyula rendes tagok, Szedlák János, Góts Ignác póttagok. . 12. Az úti bizottságba : B leiszner Frigyes, Waller Aladár, Alexander Vilmos. 13. A borpincészeti bizottságba: Kincsessy Péter, dr. Búza Barna. 14. Az egészségügyi bizottságba : Kincsessy Péter, Widder Gyula, Kádár Gyula gyógyszerészek, dr. Hor- nyay Béla, dr. Ligeti József, dr. Nyo- márkay Ödön, dr. Roboz Bernát, Schön Sándor, Reichard Sándor. 15. Az iparostanonciskola bizottság újjáalakítását egyelőre levették a napirendről. A helyettebitósek. A szakbizottságok kiegészítése után a képviselőtestület, Farkas Andor h. polgármester indítványának elfogadásával, mellőzvén a tárgysor egy pár, közérdeklődésre kisebb mértékben számot tartó pontját: a pénztárnoki, ellenőri és az esetleg meg- üresendő állás helyettesítés utján való betöltése ügyével foglalkozott. A képviselőtestület egyhangúlag megállapodott abban, hogy a pénztárosi állásra továbbra is Rakmányi Jenő gazdasági tanácsost, a gazdasági tanácsosi állásra dr. Keiner Győzőt, az ellenőri állásra pedig Szétsé- nyi Lajost helyettesíti. Szótsényi Lajos helyére ideiglenesen Sztanko Zoltánt helyettesítették be Farkas Andor indítványára. Az államsegély. A magyar kir. belügyminiszter 166000/1909. III. számú rendeletével Sátoraljaújhely rend. tan. város köz- igazgatási tisztviselői illetményeinek rendezésére és javítására — köztudomás szerint — 9000 koronás államsegélyt küldött. A városi tanács javaslatot készített, hogy ezen államsegély — a kezelő és segédszemélyzet eddig élvezett illetményei szerint — a törvénytervezett által megállapított fizetési osztályoknak megfelelően 7380 korona összegben ossztassék fel a tisztviselők között s a fennmaradó 1620 koronából: 720 koronával egy rendőri állás szerveztessék, mig 900 korona a rendőrlegények segélyezésére jutna. A javaslatot azonban a képviselőtestület Isépy István, Némethy Bertalan, dr. Grosz Dezső s többek hozzászólása után nem fogadta el, mert úgy találta, hogy a törvény- tervezet kívánalmai nem lettek respektálva, figyelembe véve a javaslatnál. A képviselőtestület ennek folytán s másrészt, mert a felosztás kérdésében nagyon körültekintő eljárás lenne kívánatos: Némethy Bertalan indítványának elfogadásával kiadta a kérdést a pénzügyi, jogügyi és köz- igazgatási bizotttságoknak, melyeket a tisztviselők érdekében mielőbbi határozathozatalra s az ügy tanulmányozására kértek fel, hogy a kérdésben a képviselőtestület ideje korán hozhasson határozatot. Az ülés még el nem intézett tárgyait egy újabb közgyűlés tárgy- sorozatába határozták azután felvenni a megcsappant érdeklődés folytán s ezzel a rendkivüli közgyűlés este 6 órakor véget ért. )( Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter az anyakönyvvezetői állásáról lemondott Kiss Ödön volt h. polgármester helyére: Farkas Andor h. polgármestert nevezte ki fanya- könyvvezetővé a sátoraljaújhelyi áll. anyakönyvi hivatalhoz. X Jegyzők gyűlése. A Zemplén vármegyei községi és körjegyzők Sátoraljaújhelyben a városháza termében foly ó évi jan. hó 26 án délelőtt 9 órakor közgyűlést tartanak, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki jelentés. 2. Alapszabályok módositása. 3. Múlt évi számadás tárgyalása. 4. Folyó évi költségvetés megállapítása. 5. Egyéb indítványok. )( A vármegye rendkivüli közgyűlése. Zemplén vármegye törvény- hatósági bizottsága fel ruár hó l-ső napján délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagytermében rendkivüli közgyűlést tart. A rendkivüli közgyűlés tárgyai: 1. A vármegye 1910. évi közúti költségelőirányzata. 2. A vármegye alispánjának jelentése az 1909. évi közigazgatási és gyámhatósági költségelőirányzat egyes rovatain engedélyezett hitelnek lekötése tárgyában. 3. A kereskedelemügyi miniszter leirata a nagymihály—homonna— szinna—nagypolány határszéli törvényhatósági közutnak az állami közutak Sorába történt átvétele és átadása tárgyában. 4. A kereskedelemügyi miniszternek 72238/909. számú rendelete a vármegye törvényhatósági közutain 1910—1921. években teljesítendő munkálatokról szerkesztett Programm és hozzávetőleges költségvetés jóváhagyása tárgyában. 5. A kereskedelemügyi miniszter intézvé- nye a vármegyei utkaparók után 1907., 1908 és 1909. évekre fizetendő nyugdijjárulék miként leendő fedezése tárgyában. 6. A vármegye alispánjának előterjesztése a cziróka- ófalu—utczási és utczás—harezos— ujszéki községi közlekedési közutak útirányának megváltoztatása tárgyában. 7. A vármegye alispánjának előterjesztése a kistopolya— juhászlaki közutnak a vicinális közutak hálózatába leendő fölvétele tárgyában. 8. A vármegye alispánjának jelentése a törvényhatósági utakon való építkezésekre az 1909. évben engedélyezett hitelnek 1910. évre való lekötése tárgyában. 9. A vármegye alispánjának előterjesztése a szürnyegi volt uszó- hid összeállítása és fenntartása alkalmából felmerült 911 korona 78 fillér költség engedélyezése tárgyában. 10. A vármegye alispánjának jelentése a 85,643/909. sz. keresk. miniszteri rendelet alapján az 1909. évi közúti költségelőirányzat keretében foganatosított hitelátruházások és lekötések tárgyában. 11. Az igazoló-választ- mány véghatározata a gesztelyi választó kerületben megejtett választás megsemmisítése tárgyában. 12. Székely Imre taktaharkányi ref. lelkész, mint a presbyterium elnökének fe- lebbezése Taktaharkány község képviselőtestülete által a mezei vasút kitérője céljaira szükséges terület átengedése tárgyában hozott határozat ellen. 13. Molnár János és társai, valamint Szabó Zsigmond és Ráez Jenő sárospataki lakosok felebbezése a Sárospatak községben megejtett tisztujilás ellen. HÍREK. — Elhalasztott jubileum. Nem rég említettük fel, hogy Bessenyei István sátoraljaújhelyi apát-plebános áldozárrá szentelésének 30-ik évfordulóját impozáns ünnepség keretében üli meg a sátoraljaújhelyi róm. kath. hitközség e hónapban. A jubiláris ünnepre már meg is történtek az előkészületek, azonban az apát-plebános
