Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-25 / 42. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Május 25. 42. (4953 ) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Njrlltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre £5 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög oentim. ntán 6 fill. — Állandó hirdető- seknél árkedvezmény. 9 választópolgársághoz. — máj. 21. Az újhelyi választókerület polgárságához levéllel fordul gr. Andrássy Dénes. A puritán bölcs, a nagy humanista Istennek és embernek kedves életet élt. Ma is a közjóért lelkesedik. Nálánál jobb és becsületesebb hazafi nincs az országban, az ő higgadt elhatározása régi tapasztalatokon nyugszik. A zavar ma vérvesztést jelent az országra nézve, igen komoly és súlyos a helyzet. Pártjára áll a mai kormánynak, mely békés, munkás fejlődést igér, mely nem ismer lemondást, sőt ellenkezőleg a nemzet minden jogát világos törvényben őrzi. És gr. Andrássy Dénes levele a kő vetkezőket mondja : Szegény hazánk, melynek politikai függetlenségét és közgazda- sági önállóságát törvényeink egész sorozata biztosította s ezt az 1867. XII. törvény köztudat szerint tényleg életbe is léptette, ma komoly válság előtt áll. A korona és nemzet közötti összhangot a közjogi harcok már rég megzavarták. A magyar állam kiépítésének nehéz nagy munkáját az állandó harc megbénította. Az ország fejlődésére irányuló komoly munkásság korlátolva lett. Megrendült a közhitei. Megszűntek a közgazdasági vállalkozások. A köz rovására megindult a pártoskodás. Osztályharc felé rohan az izzó szenvedély, az ádáz küzdelem megzavarja a békés polgárság nyugalmát, Azon tiszta múlt, melyre 75 éves korban visszatekintek, engem feljogosít, hazafiságom pedig kötelez, hogy e komoly órában politikai hitemről én is nyilt vallomást tegyek. Én, mintáz 1867-es alaptörvény régi hive, kérve kérem azért mindazokat, kik engem, mint a nép igaz barátját és a közérdek régi hü munkását, önzetlen jó hazafit ismernek : Méltóztassanak a mostani általános választáson mindenütt azt a jelöltet támogatni szavazataikkal, aki a képviseletet az 1867. évi törvényes alapon kész vállalni, mert nékem erős meggyőződésem az, hogy hazánkat és a lakosságot nem a jelszavak tehetik boldoggá, hanem csakis az ország eddigi nagy fejlődését eredményező 1867-iki törvényen alapuló munkásigyekezet, béke és összetartás. — Éljen Kazy József, leendő képviselőnk. Krasznahorkaváralján, 1910. május 16-án. & Hazafias üdvözlettel: Gr. Andrássy Dénes. És gr. Andrássy Dénes, mint önzetlen, független, senkitől semmit nem váró igazi mecénás Zemplénvármegye minden részébe személyválogatás nélkül százezreket juttatott közérdekű célokra. Ha valakinek, — úgy neki tehát jogcíme, van . arra, hogy a néphez szóljon. És a szava bölcs, férfias s komoly intelem, amit mindanyiunk- nak meg kell szívlelnünk. Andrássy politikája. — A nagymihályl programmbeszéd. — — máj. 25. Gr. Andrássy nagymihályi pro- grammbeszéde minden eddigi megnyilatkozásánál klasszikusabb, fényesebb. Lehet ezzel a beszéddel vitázni akármilyen szempontból, de a legelfogultabb ember sem vitathatja el, hogy Andrássy politikája ebben a beszédben oly tisztán kikristályosodott, hogy igazságának sugarai a mai helyzet minden ködét áttörik. Megmondja jobbra és balra mindazt, amit pártonkivülisóge helyzetében, minden párttekintet nélkül megmondhat és visszanyúl a 67-es politika egész múltjára, hogy ennek az egyedül possibilis politikának jövő biztonságát megépíteni segítsen. Bz a beszéd monumentális határkövét jelzi egy olyan rendszernek, mely végérvényesen megbukott, hogy romjain az őszinteség politikája érvényesülhessen. A rendszer, mely a negyvennyolcas pártot többségre segítvén, a nemzet és királya közt egzisztenciális érdekből szükséges harmóniát megbontotta, vissza nem térhet többé, de viszont nemzeti tartalom nélkül eredményes munkát végeznikép- telenség, különben a nemzet sorsa lejtőre kerül és a katasztrófa átláthatatlan ködében vész el jövő nemzeti fejlődésünk képe. A nemzeti irányú fejlődés sine qua nonja tehát, — mondja Andrássy, ha 67-es politikát kell csinálni, ezt 67-es többség tegye. De mindjárt kifejti, milyen legyen az a 67-es politika, hogy életképes, erős, a jövő nemzeti fejlődést biztositó és nem olyan legyen, mely egy újabb, minden eddiginél ködösebb khaoszhoz vezethet. Jellemzi igazsága erejét a két függetlenségi pártvezér, akiknek elseje, Kossuth a mai közjogi alapot ismeri el az egyedül possibilis kormányzati alapnak és a personális uniót csakis a kisebbség részéről tartja hirdethe- tőnek, Justh pedig az önálló bankért a jövő generációra hajlandó cedálni a personális uniót. Am ez a politika nem őszinte, tehát nem erősítheti meg a bizalmat nemzet és királya közt; ez a politika a nemzeti fejlődést érlelő legszebb gyümölcsösök közé plántálja a pusztító férget; ez a politika kiszámíthatatlan károkat okoz, irritálja az európai közvéleményt és a monarchia nagyhatalmi állását veszélyezteti, mert az elszakadás örökös rémképétől félti a belső harmóniát és ez a politika katasztrófához vezethetne. Ez az Andrássy gondolatmenetével csoportosított igazságok egész láncolata, melyekből leszűri a maga politikája kardinális tételét, hogy „legfőbb célja mindig és mindenben a király és nemzet közötti harmónia erősítése, amely azonban szilárd csak úgy lehet, ha a nemzetnek épp úgy megadatik, ami a nemzeté, mint a királynak, ami a királyé.“ Hogy mit ért Andrássy a nemzet kívánsága alatt, ezt nem Ő állítja pontozatokba; nemhogy „tizenkét pontot“ nem preciziroz, hanem egyetlen egyet sem. Andrássy a maga iniciativája helyett mathematikai egyenességgel és világossággal levezeti a 67 óta folytatott kormányzati rendszereket és végső következésképpen Óda kontdudál, hogy az 1889-iki véderővitában kicsúcsosodott politika, (mely eltért az ő apja politikájától, aki 1868-iki rendelkezése nyomán a hadsereget közelebb akarta hozni a nemzethez) a kormányok Achilles sarkává tette a katonai kérdést. A véderő biztonsága érdekében hozandó nemzeti áldozatkészség lesz és lehet a fokmérője nyugodt fejlődésünknek, nagyhatalmi pozíciónknak, a királylyal való harmóniánknak : de ő nem tudja belátni, hogy miként lehessen szó erről a harmóniáról, ha a nemzet igényeit nem respektálva, ennek állandó és teljes rokon- szenvével nem rendelkezünk. Mert az egyoldalú közösségek sohasem teremtettek két tényező közt harmóniát: ez pszikológiai és fizikai igazság. Harmónia csak ott élhet, ahol az egymásra utalt tényezők kölcsönösen megértik és megbecsülik egymást. Ámde — úgymond Andrássy — nem fogja a nemzetet katonai követelésekért, való harcra izgatni, de viszont csak azt a megoldást fogja elősegíteni, amely az állandó harmóniához vezethet. Részletes tudósításunk a következő : Nagyrnhiályban. Hétfőn délelőtt mondotta el Nagy- mihályban gróf Andrássy Gyula pro- grammbeszédét. A magyar politikai világ őszinte és egyetemes érdeklődése előzte meg a nagysulyu nyilatkozatokat. Gr. Andrássy kíséretében voltak: Szterényi József és Bolgár Ferenc nyug. államtitkárok, gr. Thorotzkai Miklós, Justh Ferenc, Osztro- luczky Miklós, gr. Dessewffy Émil, Rohonczy Lőrinc, Neumann Árpád, Hecht Ernő, Springer Ferenc, Kosztka Béla, Lippay Géza, gr. Zichy Jakab, Vay Adám és Gyula grófok, Fáy Gyula, dr. Halász Ákos hunyadme- gyei közjegyző, gr. Észterházy Móric, Boltha Béla. Sátoraljaújhelyen felszállt a vonatra herceg Windischgrätz Lajos, Meczner Gyula főispán s Dókus Gyula alispán. Nagymihályon csatlakoztak hozzájuk Jekelfalusy Lajos volt honvédelmi miniszter, gr. Des- seffy Aurél, a főrendiház volt elnöke, Ábrányi Kornél, Thék Endre s Sza- lay László volt főispán. A vendégek Nagymihályra érkezve, gr. Sztáray Sándor kastélyába mentek és onnan vonultak a nagyszámú közönséggel a Tőketerebesről automobilon érkező gr. Andrássy fogadtatására. Hosszú, lelkes éljenzés hangzott fel, amikor automobilján megérkezett gr. Andrássy Gyula. A kerület nevében gr. Sztáray Sándor üdvözölte Andrássyt, majd a város nevében Valkovszky Béla város-biró mondott üdvözlő beszédet. Azután gr. Andrássy Gyula Sztáray Sándor gróffal gyönyörű négyes fogatra ült és hosszú kocsisor élén lobogókkal, zugó éljenzések közepette a Sztáray kastélyba hajtattak. Odaérkezve gróf Andrássy Gyula betért a kastélyba. A kastély előtt elterülő széles térségen hatalmas sokaság gyülekezett a térség közepén emelt és lombokkal dúsan feldíszített emelvény köré. Az emelvényen már akkor helyet foglaltak gr. Sztáray Sándor, gr. Semsey László, Moskovitz Geyza, Moskovitz Iván, Wiczmándy Ödön, Szentiványi László és Dókus Gyula alispán. Miután gr. Sztáray Sándor megnyitó beszédet mondott és üdvözölte a megjelent közönséget, küldöttséget menesztettek a kastélyba, hogy gróf Andrássy Gyulát meghívják a gyűlésre. Riadó éljenzés zúgott mikor gróf Andrássy Gyula megjelent. Az éljenzések csillapultával gróf Andrássy Gyula általános figyelem közepette belekezdett programmbeszédébe. Andrássy beszéde. Jelenleg egy párt kötelékébe sem tartozom. Ezért nem vállalhatok kötelezettséget arra, hogy akár a kormányt rendszeresen támogassam, akár neki rendszeres ellenzéket csináljak. Arra kérek felhatalmazást, hogy menten minden pártköteléktől, szabadon foglalhassak állást az előforduló egyes kérdésekben. Legközelebb áll hozzám közjogi elveinél fogva a munkapárt. Mint ez, én is hatvanhetes alapon állok és mint a munkapárt, én is azt vallom, hogy a királylyal való annyira szükséges harmóniát csakis hatvanhetes alapon lehet biztosítani. Azon meggyőződésben élek, hogy az országra nézve igen káros volna egy újabb negyvennyolcas többség. Bármily baráti érzés és tisztelet kapcsol nem egy olyan negyvennyolcashoz, aki a fegyverbaráti kötelezettségeknek eleget téve, hűen kitartott közös céljaink mellett, akihez fűznek a közel múlt küzdelmeinek emlékei; bármennyire becsülöm hazafiságukat: mégis nagy bajnak tartanám, ha újra többségre tennének szert. Erős meggyőződésem, hogy a perszonális unió káros volna, hogy JLapunk utal száma 4 »ldal.
