Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-05-14 / 39. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Május Í4. 39. (4950.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó alán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög oentim. után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az inzultusok útján. — máj. 14. (*) A most folyó választási küzdelem históriájában a vasárnapi nap egy hatalmas fejezetet jelent. Csudálatos erővel és vissza nem riadva a garázda ellenzéki terrortól, tett hitet a polgárság amellett, hogy szakítani akar a jelszavak politikájával. Azok a nagy nyomorúságok, melyekbe az utóbbi esztendők viharai sodorták a nemzetet, nyomasztó sulylyal nehezednek mindany- nyiunkra és napról-napra küzdelmesebb s egyre verejtékesebb lesz az élet. Meg kell tisztítani a fórumot minden meddő fantomtól, számot kell vetnünk az erőinkkel és komolyan, becsületesen kell dolgoznia — produktiv és jelentős értékekért — a magyarságnak, ha diadalmasan akar megállani a maga lábán. Tisza István nem a lemondás, de a komoly és a tudatos munka prófétája. Hirdeti annak az időnek az elkövetkezését, amikor hitelüket vesztik az ellenzéki szólamok és a nemzet útját akasztja annak az anarchiának, mely minden törvényes renden és állami érdeken keresztül gázolva, egy csomó jelentéktelen embernek a mandátumát akarja biztosítani csak. Hirdeti Tisza István — őszinte, szeplőtlen fanatizmussal — az elkövetkezését annak az időnek, amikor ráeszmél a nemzet arra, hogy csak a komoly és becsületes munka üdvözít és a maga erőit majd csak annak a célnak a szolgálatába sorakoztatja, mely minden megrázkódtatás nélkül, de biztos kézzel akarja reávinni az országot az eredményes s egészséges továbbfejlődés útjára. Nekünk építenünk kell és nem rombolnunk és amikor áthidalhatatlan szakadékoknak akarják erőszakkal neki vinni a nemzetet, kockára teszi — ma még kétséges értékekért — a maga egzisztenciális érdekeit. Ez a politika nem lehet a józan és lépésről-lépésre megfontolt előrehaladás politikája, ez a politika evangelioma annak a destruktiv és minden rombolásra kész irányzatnak, melynek emlőin akar nagygyá és erőssé izmosodni a Justh-párt. A Justh-párt kezet emelt a parlamentarizmusra, eksz-lekszbe kergette az országot, elárulta a katonai követeléseket, nyílt szerződésre lépett a magyarellenes szerbradikálisokkal és most azzal lép elénk, hogy Justh párti cégér alatt .üdvözölhet csak az ország. Mutasson a Justh párt olyan értéket, melylyel a nemzet erőforrásait bástyázta körül ? Van csak egy lépése is, melylyel a nemzeti előrehaladás ügyét szolgálja? És ezek a kérdések mind felelet nélkül maradnak. Megingatta az ország gazdasági erőit, mélyen belesebzett az ország hitelébe, fölforgatott minden parlamenti rendet, gyűlölködő s szenvedéllyel teli táborokra bontotta a társadalmat és elárulva az elveit, megtagadva a függetlenségi párt puritán hagyományait, lélek nélküli cinizmussal, könnyelműen és léhán ezeken a rettenetes romokon egy csomó apró emberke káderjét akarja csak megépíteni. S most nézzük, mennyiben volt méltó katonája a Justh-párt- nak az elmúlt vasárnapon a két helyi nagyság: Kincsessy Péter és Búza Barna ? Megírtuk már a múltkor és minden csürés-csavarás dacára fenntartjuk, hogy a két jeles férfiú kirukkolt egy erkélyre és onnan kiáltozott torkaszakadtá- ból. Tisztán és kivehetően hallottuk, hogy másodpercről másodpercre visszatérően — amint Tisza István a kíséretével az állomás felé vonult — kiáltották : — Bitangok, gazemberek. S ezzel az inzultussal akkor állt elő a két illemtanár, amikor a szenvedélyeknek és izgatásoknak rabul esett tömeg kövekkel dobálta meg a csendőröket. A csendőrök, mit tehettek volna mást, megtisztították az utcát, anélkül azonban, hogy bárkinek is bántódása esett volna. S most hatalmasodott el azon a két uron az ellenzéki viszketeg. Kiugrottak az erkélyre és kivörösödött arccal, kézzel-lábbal badonázva kiálgat ták egy csomó más vaskos inzultus kíséretében hosszú időn át: — Bitangok, gazemberek. Mi most nem akarunk ezeknek az inzultusoknak a súlyával foglalkozni. Nem utalunk arra sem, hogy Justh Gyulát annak idején teljes és imponáló nyugalommal hallgatta végig a 67-es érzelmű polgárság. Csak egy egyszerű föltevéssel állunk elő és úgy kérdezzük. Mi lett volna, ha a különben is féktelen és szenvedélyes tömeg, a megvadult csőcselék felül ezeknek az inzultusoknak és rátör Tiszára és a kíséretére. Más nem következhetett volna be, ha csak megakarja védelmezni a karhatalom azoknak az illusztris vendégeknek a testi épségét, mint lovas-atak és esendőrszurony. És ha vér ömlött volna és ha nyomorékjává lett volna egy-két ember annak a vasárnapnak, azért minden felelősség a Kincsessy Péter és a Búza Barna lelkiismeretét terhelné. Mert ha történt olyasmi, ami nem a két jeles politikus szája ize szerint való, akkor ezer és ezer módja van annak, hogy felháborodásuknak — ó, szűzi felháborodás — kifejezést más utón adjanak. De odaállani a tömeg elé és durva inzultusokkal buj- togatni a különben is fékevesztett indulatokat, olyan felháborító valami volt, ami fölött minden becsületes érzésű embernek pálcát kell törnie. És ne csodálkozzanak rajta az urak, ha az elfogulatlan ember azzal a vér- Tázitó erkélyjelenettel hozza ösz- szefüggésbe a pályaudvar előtti merényletet. Amikor meglapulva az este sötétjében, orvul, gyáván kőzáport zúdított egy-két utcai bitang a Tisza István társaságára és véresre sebezte Kazy államtitkárt és egyik polgártársunkat. A hevületeiben, a lelkesedésében gyönyörű volt a vasárnapi nap. Hatalmas, sok ezer főből álló tömegek ünnepelték Tisza Istvánt. És részt kért — már a maguk módjára — az ünnepségből Buza^ Barna és Kincsessy Péter is. És itt kapjuk a Justh- párt fotográfiáját. Ha felborul is minden rend, ha mindjárt vér is folyik és forró emberhúsba szakit bele a csendőrszurony, nekik szerepelniük kell. Ráfanyalodtak hát a durva és kíméletlen inzultusra. — máj. 14. Gróf Andrássy Gyula jelöltsége. Gróf Andrássy Gyula — mint az már köztudomású — a kassai jelöltséget nem vállalta és elhatározását egy hatalmas s meggyőző erővel megirt nyilt levélben okolta meg. A nagy- mibályi választókerületben mozgalom indult meg, hogy — miután Czibur Bertalan visszalép — a jelöltség elvállalására a kerület 67-es pártjai gróf Ándrássyt kérjék föl. Á jelölő értekezlet szerdán fog Nagymihályban lefolyni és bizonyosra vehető, hogy gróf Andrássynak, ha elvállalja a nagymihályi jelöltséget, egyhangú lészen a megválasztása. fi vármegye áprilisban. — A közig, bizottság üiése. — A vármegye múlt hónapja. —■ Minden zavar nélkül. — — máj. 14. A vármegyei törvényhatóság köz- igazgatási bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott Meczner Gyula főispán elnöklete alatt. Száraz, sovány volt ezúttal a tárgysor, olyan dolgokat, melyek általánosabb érdeklődésre formálhatnának jogot, kevés számmal vetett felszínre. A hivatalos jelentésekből a vármegyei közigazgatás múlt hónapjának a képe összegeződött és megnyugtatólag kell konstatálnunk, hogy a közigazgatás gépezete minden zavar és minden fennakadás nélkül funkcionált a múlt hónapban is. A Meczner Gyula főispán elnöklete alatt hétfőn lefolyt ülésen jelen voltak: Dókus Gyula alispán, Thu- ránszky László főjegyző, Bernáth Aladár és Izsépy Zoltán tb. főjegyzők, dr. Szirmay István tiszti főügyész, Somogyi Bertalan t. ügyész, Pintér István árvaszéki elnök, dr. Löcherer Lőrinc tiszti főorvos, Révész György tb. főállatorvos s Mattya- sovszky Kálmán aljegyző, az állami hivatalok részéről Hönsch Dezső műszaki főtanácsos, Eiszenmann Oszkár pónzügyigazgató, Eiserth István főügyészhelyettes, Beregszászy István tanfelügyelő, a bizottság választott tagjai közül gróf Mailáth József, gróf Széchenyi Ernő, gróf Andrássy Sándor, Matolai Etele, Lehóczky Endre, Fejes István, dr. Molnár Béla és Nagy Barna. — A főispáni megnyitó után Thuránszky László főjegyző terjesztette elő Dókus Gyula alispán jelentését. Az alispán! Jelentés. Az alispáni jelentésből a következőket közöljük: Az Erdőhorváti körjegyzőségben április 29-én a rendszeresített segédjegyzői állásra Szil- vay Gyula oki. jegyző választatott meg, a közirnoki állásra pedig Beré- nyi János volt községi Írnok lett megválasztva. — A zemplénagárdi segédjegyzői állásra Eperjessy Dezső volt lácai segédjegyző választatott meg. A tőketerebesi községben rendszeresített anyakönyvvezető segédjegyzői állásra Vongrey Gusztáv választatott meg. Dr. Klein Zsigtnond mezőlaborci járásorvos, ki súlyos lábtörése miatt teendőit huzamosabb ideig el nem láthatta, felgyógyulván, hivatalát f. évi ápr. 1-én átvette. A közrendészeti adatok felsorolása után konstatálja a jelentés, hogy Amerikába kivándorolt Sátoraljaújhely r. t. városból 4, a szerencsi járásból 14, a tokajiból 14, a sárospatakiból 4, a sátoraljaújhelyiből 38, a bodrogköziből 56, a gálszécsiből 64, a nagymihályiból 71, a varannóibóí 57, a homonnaiból 58, a szinnaiból 50, a sztropkóiból 9, a mezőlaborci- ból 27, összesen 465 egyén. — Áme„S n A VnV“ Budapest 5 A V V./ X VIII., József-körut 16. A főváros legszebb és legmodernebb szállodája. — 120 szoba és szalon. Központi gőzfűtés, villanyvilágítás. — Lift. Hideg és melegvíz minden szó■■■■■ NAGYSZÁLLODA. bábán. Szobák 8 koronától feljebb. Elsőrangú étterem. ===== Lapunk mai száma 10 «ldal.
