Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-06 / 28. szám

Sátoraljaújhely, 19í0. Április 6. UW^JLWJUUUU . 3 28. (4939 ) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adónk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [6 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy dlszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Verik a mellüket. — ápr. 6. Justh Gyula Ungváron a mel­lére ütött és úgy dörögte: — Ha mint kisebbség jövünk is vissza a parlamentbe, lehetet­lenné fogjuk tenni a kormány­zást. És az apró szentek — köz­tük Búza Barna is — minden bi­zonnyal a mellükre ütöttek és úgy adták meg az excellenciás ur kijelentéseinek a visszhangját. Mert a kijelentés súlyos volt s az ellenzéki cezárománia összes kórtüneteit magán hordja. Justh Gyula széles gesztussal, emelt, diadalmas hangon bocsájtotta szélnek és az apró szentek — mennyi kihívó önbizalom — fúj­ják tovább a vezéri szózatot. — Járják az országot és illetődve, áhítattal veszik ajkukra a ren­geteg böleseséget. Ez a kormány egy hónapnál tovább nem fog élni. Ez hát a vezérstimm és ezt a mondatot jól ismerjük. A Búza Barna jó­voltából van szerencsénk hozzá, a fiskális ur vetette papírra. A bizalmatlansági indítványt akarta keresztül erőszakolni azzal, hogy ne féljen senki, a kormány egy hónapnál tovább nem fog élni s véle bukik majd a főispán is. Ez azonban csak a mondat egyik fele volt, a másik felét most bo­csájtotta útnak Justh Gyula. Ha mint kisebbség jövünk is vissza a parlamentbe, — úgymond — lehetetlenné fogjuk tenni a kor­mányzást. Ézernyi áskálódás után sike­rült a Justh-pártnak széjjelrob­bantania a koaliciót. Éket ütött a parlament munkaképessége elé, bele hajszolta az ex-lexbe az országot. A szándék világos volt. A Justh-párt kormányra akart, jutni, de nem férkőzhetett hozzá. Most kijelenti, a programmjába illeszti hát, hogy mást nem en­ged kormányozni. Jöhet bárki és hozhatja a legreálisabb, legjóza­nabb kormányprogrammot, a Justh párt a mellére ült és nagy het- venkedve, dacosan jelenti ki, hogy föl fog forgatni minden rendet, útját akasztja a békés f*ilődésnek, anarchiát teremt s 'nt csak azért, mert nem ő ’ármányra. Justh Gyula pöl a tekintetét hangsulylyal a nem vagy : ki- ’ve i ember azt sem tudja igazán, hogy nevessen e vagy dühösködjék. És ilyenformán megértjük a Búza Barna jóslatait is. A kor­mány nem fog egy hónapnál to­vább élni, mert — ha visszake­rül a parlamentbe — hát Búza Barna is azon igyekszik majd, hogy lehetetlenné tegye a kor­mányzást. Nagy szó ez és csak az elvakult, a mindenrekész szen­vedély adhat a szájába ilyen sza­vakat. Mit törődnek azzal, hogy igazolja e a nemzet a kormány vállalkozását s megadja-e neki a parlamenti többséget, melyre támaszkodva, érvényt szerezhet majd a programmjának: ez mind semmi, a lényeg az, hogy az urak el vannak tökélve minden rend felforgatására. Es benne van a kijelentéseikben a fenye­getés is: egy hónap múltával, mikor eltakarodik majd a helyé­ről a kormány, jaj lesz nektek, eretnekeknek, kik munkapártiak mertetek lenni. És a kijelenté­seik minden immoralitása főleg ide csucsododik ki. Az urak azonban — s ezt szentül hisszük — alaposan té­vednek. A nemzet keservesen, keményen ver majd végig az önteltségükön és áhitva és várva a békés fejlődés idejét, érvényt szerez majd a nemzeti munka pro­grammjának. — április 6. Gróf Andrássy Gyula jelölése. Kassa város választó polgársága kö­zös megállapodás alapján gr. Andrássy Gyulának, a város volt orsz. képvi­selőjének ismét felajánlja a kerület mandátumát. — A kassaiak elhatá­rozása, noha ott a pártharcok eléggé élénkek, a legszebb bizonyítéka an­nak, hogy midőn a haza javáért őszinte lelkesedéssel akar valaki küz­denni: akkor nem néz pártkeretet, de olyan férfiút keres, akiben méltán összpontosul a bizalom, hogy tud és akar is a közjóért eredményesen munkálkodni. Kassa csak önmagát tisztelte meg, midőn hazánk ma egyik legkiválóbb államférfiát jelölje képvi­selőjéül. HARCRAKÉSZEN. A munkapárt szervezkedése. A nemzeti munkapárt választó- kerületenkint gyors egymásutánban szervezkedik vármegyeszerte. A mádi választókerület polgárainak részvéte­lével a kerület központjában, Szeren­csen folyó hó 4-én folyt le a nem­zeti munkapárt megalakulása, melyen Meczner Gyula főispán is részt vett. A mindvégig lelkes kedvű s fér­fiasán komoly aktuson a kerület vá­lasztó polgárai olyan nagyszámmal vettek részt, hogy a szerencsi Nagy- vendéglő hatalmas terme szűknek bi­zonyult a közönség befogadására. A folyosókat és az udvart nagy töme­gekben lepte el a választópolgárság és tette már a külsőségeiben is im­pozánssá a megalakulást. Görgey Gyula, csász. és kir. kamarás, tálíyai nagybirtokos nyitotta meg a gyűlést. Kifejtve az alakulás célját, lelkes sza­vakkal köszönte meg a nagy szám­ban való megjelenést. Majd rámuta­tott arra, hogy mint borította fel a Justh-párt a koaliciót s mint erő­szakolta eksz-lekszbe az országot, csakhogy hatalomra juthasson. S most, mikor minden mesterkedésük fiaskót mondott, a radikális szerbek­kel cimboráinak, kik hazájukat az ország határain kívül keresik. Ber- náth Béla, a kerület volt képviselője iránt a legnagyobb tisztelettel visel­tetnek és készséggel ismerik el, hogy a kerület egyes polgárai érdekében buzgóan fáradozott. Nem is szándé­koztak jelöltet állítani ellene, de mert a márciusi 31-iki megyegyülésen saj­nálattal győződtek meg arról, hogy Bernáth Béla is a Justh-pártiakkal fogott össze : a politikai bizalom meg­rendült iránta. Több választópolgár felszólítására — ebből a szituációból folyóan — hívta össze a polgárságot és felkérte a közönségei, hogy a gyű­lés vezetésére elnököt és jegyzőt vá­lasszon. A lelkes éljenzéssel fogadott meg­nyitó után a gyűlés elnökévé Görgey Gyulát és jegyzőjévé Barna Miksát választotta a polgárság. Majd Mecz­ner Gyula főispán hívta föl a kerü­let választópolgárait a nemzeti munka­párt megalakítására, mire a gyűlés egyhangú, osztatlan lelkesedéssel mondotta ki a mádi választókerület nemzeti munkapártjának megalakulá­sát és a párt elnökévé Görgey Gyulát, jegyzőjévé meg Barna Miksát válasz- totta.j A nagy, hatalmas számmal meg­jelent közönség nyomban követelte a jelölés megejtését is. — Elementá­risán, egyhangúan zúgott az „Éljen Borsai Miklós“ kiáltás, mire Görgey Gyula elnök a mádi választókerület munkapárti jelöltjéül Borsai Miklós, mádi borkereskedőt s nagybirtokost jelentette ki. A jelenvolt Borsai Mik­lóst a jelöltséget elfogadta és meg­köszönve a bizalmat, bejelentette, hogy programmbeszédét rövidesen meg fogja tartari. Az alakulás a nemzeti munkapárt és Borsai Miklós élteté­sével ért véget. A nemzeti munkapártnak Ho- monnán leendő megalakulása vé­gett a szervező bizottság megválasz­tását folyó hó 3-án eszközölte a Ke­lemen Kálmán és dr. Dick Sándor által egybehívott polgárság. A szer­vező bizottság most rövid időn belül egybehívja a választók nagygyűlését, hogy a párt a homonnai választóke­rületben is megalakuljon. Az elakadt fáklyák, A múlt csütörtökön nagy napja volt a vármegyének, a visszhangja mélyen belefurta hát magát a közel­múlt napok krónikájába. Öblös s kemény zengzetü mondatokkal hir­dette a túlsó oldal, hogy csütörtökön Meczner Gyula és Búza Barna fog­nak megütközni és már jóelőre, gú­nyos mosolygással készültek a látvá­nyosságra, amikor majd Búza Barna legyűri a főispánt. A dolog — amint az már vármegyeszerte közismert — nem sikerült és most ijedten lapulnak meg az urak és egyszerre elrekedtek az ellenzéki harsonák. Valami méla kesergő még csak akadt, azt is Búza Barna fújja. — Amúgy szomorúan, fájdalmas intonálással, mint akiben a nagy ijedelemre hirtelen elakadt a lélegzet. És elmaradt a nagy epilógus is. Ahogy azt az urak — a biztos siker­ről való merengés perceiben — ki- cirkalmazták. Kétszáz fáklya veszett kárba, kétszáz fáklya maradt meg a Dolozselek Albert műhelyében : ilyen­formán tervezték a nagy rivalgást, mellyel — győzelem esetén — köszön­tötte volna a túlsó oldal a bizalmat­lansági indítvány hőseit. De hát a győzelem elmaradt, a törvényhatóság eléggé kemény szivü volt ahhoz, hogy ne vegye készpénznek a Búza Barna zokogását. És igy esett meg, hogy nem került ki az utcákra a kétszáz megrendelt fáklya sem . .. Járja a terror. Csupa puskaporos elszántság, csupa komoly, indulatos nekikészülő- dés minden vonalon. Fojtva, lappang­va dúl még csak a harc, a választá­sok messze vannak. De azért a Búza Barna tábora már serényen, lelken­dezve szedegeti elő azokat a fegyve­reket, melyükkel mélyen bele lehet gázolni minden politikai tisztességbe és könnyen, egy-kettőre — ha nem kenyere valakinek a civakodás — oda lehet forrasztani a torkára a meggyő­ződését. A legválogatottabb ős eszkö­zeiben éppenséggel nem válogatós kortézia járja, a terror neki vetette magát mindeneknek és egyáltalán nem ütközik meg már azon sem az ember, ha valamelyik utcasarkon ab- cugot kiált rá egynéhány független­ségi torok. És Búza Barna mindezzel szem­ben mossa a kezeit és jámboran, bib­liai szelídséggel konstatálja, , hogy nem tud olyan hangon irni, mint a hogy mi írunk. Túlságosan erősnek találja és nem ért hozzá. Pedig mi egyebet sem csinálunk, csak az ese­ményeket regisztráljuk: azokat az eseményeket, melyek a túlsó oldal jóvoltából tarkítják manapság olyan szenvedelmesen áz annyi tűzzel az újhelyi életet. A jellemzetesség kedvéért ideig- tatunk egy pár adatot. A kortézia színvonalát és hőfokát világítja mind meg. A bizalmatlansági indítvány el­vetése után — ott a Búza táborka­rában — egyik-másik urnák kedve kerekedett, hogy a privát s üzleti érdekeibe nyúljon bele egy olyau va­lakinek, akinek semmi más bűne nincs, csak, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen szavazott. Vasárnap egy nagyobb iparos küldöttség járt a főispánnál. A Móré Dániel hívei vol­tak. Lejövet, a küldöttség tagjait olyan inzultusokkal fogadta a nyílt utcán a túlsó oldal egy töredéke, hogy még egy viharedzett bakakáplárnak is belepirul az arca. Szombaton éjjel meg alaposan elvertek a párthivek egy iparost, aki csak aznap tért meg hozzájuk és akit ezer hozsannával fogadtak. Minden bűne a megtörtnek az volt, hogy nyiltan és egyenesen megmondotta, hogy az ipartestületi választások során Móré Dánielre fog szavazni. Járja vadul a kortézia és ez a pár sor egy bokrétára való csak. Lapunk mai «zárna 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom