Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-02 / 27. szám

Sátoraljaújhely, 19íQ. Április 2. 27. (4938.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyílttérien minden garmond sor 30 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [6 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Tanuságtétel. — április 2. Zemplénvármegye törvényha­tósága csütörtökön felelt az eléje vitt kérdésre. Akarja a komoly s tudatos munkát és nem U1 fel a jelszavak politikájának. Zem- plénvármegye törvényhatósága érzi, tudja nagyon jól, hogy az ezernyi 8 mélyen a húsúnkba szakadt sebet illúziókkal meg* gyógyítani nem lehet. Keserves fájdalmak hasítottak a nemzet organizmusába és csak a munka lehet egyedül az, mely friss, ele­ven egészséggel telíti majd a mi sorvadó erőinket. Komolyan és férfiasán kell megvetnünk a lábunkat, hogy megállhasson és keményen a szeme közé nézhes­sen minden viharnak a magyar nemzet. Megfontoltan, lépésről- lépésre való haladással kell meg­keresnünk azt a raesgyét, mely a magyar államiság kiépülésének egyetlen útja. Ne kápráztassák el a szemünket hazug ködképek és cifra, tetszetős jelszavaknak ne dobjuk oda a békés fejlődés lehetőségét. De azzal a megfon­toltsággal, melyet a nagy nem­zeti érdekek megkövetelnek, vál­laljuk a munkát, a becsületes s józan nemzeti munkát és ha dia­dalra visszük ezt az elhatározá­sunkat, egy uj fejezetet kezdünk vele a magyar históriában. A társadalmi és gazdasági megerő­södés fejezetét. És Zemplénvár­megye törvényhatósága csütörtö kön amellett tett tanúságot, hogy az eljövendő nemzeti munkából — régi diadalmas hagyományai­hoz híven — ki akarja venni a részét. Teljes gőzzel, szabadjára en­gedve minden indulatot, járja a kortézia. S minálunk Zemplén- vármegyében kiváltkép erősen folyik a Justh párti fegyverke­zés ; az elvakult szenvedély meg­bénítja a tekinteteket és minden a túlsó oldalról jött hadakozás élén ott jár a terror, hogy élné mitsa az egyéni meggyőződést és hurkot vessen minden szabad elhatározásnak. És Zemplénvár­megye törvényhatósága — nyu­godtan, érett megfontoltsággal és a szeme közé nézve minden túl­zott és erőszakos felbuzdulásnak, — állt meg a maga meggyőző­dése mellett. Hazafiul lelkese­déssel és meghajolva erényei előtt, köszöntjük hát a nemes vármegyét. Az elfogulatlan, objektiv szem­lélő kell, hogy konstatálja: a Khuen-korroány idáig semmi olyat nem tett, melylyel kihív­hatná maga ellen a hazafiui ag­godalmat. — Az országgyűlést ugyan exlexben oszlatta föl, de kénytelen volt élni vele, mert a parlament befejezett tények elé állította. Az idemnitást niég a koalíciós kormánytól tagadta meg a képviselőház, az ex-lexbe a parlamenti anarchia sodorta az országot és hasztalan érvelt Khuen-Héderváry, hogy a válasz­tási célokra kell neki az idemni- tás, arról a parlament és főleg minden kurucok élén a Justh- párt hallani sem akart. A koalí­ciós rezsim — fölösleges mon­danunk, hogy kiknek a frondőr- ködése miatt — csődöt mondott és mikor az uj kormány kezdte keresni a kivezető utat, más megoldás nem állhatott előtte, minthogy az ex-lex dacára osz­lassa föl a képviselőházat. Az őszinte, a becsületes nemzeti munka programmjával jön és apellál a nemzet meggyőződésére. Ebből a látószögből indulva el, meg kell hajolnunk herceg Windischgräiz Lajos fölszólalása előtt. A népszerű és mindenek- fölött szimpatikus pataki főur pompásan okolta meg, hogy miért nincs helye a kormánynyal szem­ben a bizalmatlanságnak. A kor­mány idáig semmi olyat nem tett, mi okot adhatna a bizalmatlan­ságra, viszont ha valóra váltja a programmja csak egy részét is, hatalmasan segiti majd előre az ország fejlődését. És ugyancsak ebben az eszmekörben, ugyanilyen éleslátással és frappáns meg- okoltsággal mutatott rá zempléni Moskovitz Géza, hogy a kormány még a látszatát is kerüli annak, mintha az alkotmányosság ellen törne. Mindenben igazódik a ve­zére, gróf Andrássy Gyula né­zeteihez és épp azért nem habo­zik kijelenteni, hogy a bizalmat­lanságra akkor, amikor a kor­mány a nemzet verdiktjének akarja alávetni magát, nincsen komoly ok. És ezekkel a súlyos, elfogulatlan argumentumokkal szemben teljesen hiányzott a meggyőző erő a Meczner Béla felszólalásából. Azokat az untig ismert jeremiádokat ismételte meg melyek túlzott feltevésekből sze­dik a gyökereiket. Csupa meg- okolatlan sötétenlátás volt a csü­törtöki beszéde és bármennyire tiszteljük, becsüljük is a Meczner Béla illusztris egyéniségét, kon­statálnunk kell, hogy az argu­mentumai nem állják meg a he­lyüket. És az eljövendő idők le is fogják a lábukról dönteni azo­kat az érveket. Búza Barna meg hü maradt magához. Szépen megbújt az Andrássy Gyula háta mögött és onnan lövödözte szét a lövegeit. És ezeket a lövegeket jól ismer­jük. Elmondta újból — és ökölbe szorult kézzel gesztikulált hozzá — hogy a Khuen-kormány a nem­zeti akarat letörésére vállalko­zott. S hogy hasson s hogy meg­mozgassa a lelkeket, folytonosan utalt Andrássyra, akiről néhány hónappal ezelőtt nem többet és nem kevesebbet állitott, mint a mennyit most kockáztatott meg a Khuen-kormányról. Majdnem szóról-szóra azt irta a múlt esz­tendő októberében — a Fm. H. 1909. évi 88. számában — hogy gr. Andrássy Gyula és az alkot­mánypárt a közösbankot akarja a nemzetre ráerőszakolni és arra vállalkozik, hogy a magyar par­lamenti többség letörésével az osztrákok akarata érvényesüljön Magyarországon. Es most gróf Andrássy volt a legfőbb ágyúja és unosuutalan arra a gróf An­drássyra hivatkozott, akit olyan lázasan igyekezett a Justh párt a parlamentben leteriteni. A tak­tika nagyon áttetsző volt és a nagy hadakozás mögött ott lapult meg a jól ismert szándék, hogy az Andrássy nevének emlegeté­sével bontsa meg a törvényha­tóság sorait. A kártyát azonban nem jól keverte, a herceg Win­dischgrätz és zempléni Moskovitz Géza beszédei kiszedtek minden életet az ügyvéd ur szavalatából. Frázisokkal operálni meg ma már nem lehet. Zemplénvármegye törvényha­tósága komolyan, tudatosan és férfiakhoz illő elszántsággal állott meg a meggyőződése mellett. A szeme közé nézett minden túlzott aggodalomnak és hitet tett amel­lett, hogy akarja és vállalja a nemzeti munkát. — ápr. 2. A miniszterelnök és gróf Tisza válasza. Gróf Khuen-Héderváry Ká­roly a következő távirattal köszönte meg a sátoraljaújhelyi nemzeti mun­kapárt üdvözletét: Őszinte örömmel fogadtam a nemzeti munkapártnak szives üd­vözlését. Midőn bizalmuk megnyi­latkozásáért hálás köszönetét mon­dok, nehéz feladatunk sikeres meg­oldása érdekében lelkes támogatá­sukat kérem, hogy a pártunk zászlajának győzelme hazánk tár­sadalmi és gazdasági megerősödé­sének és az eredményes nemzeti munka uj korszakának kezdetét je­lentse. Fogadják hazafias üdvözlé­semet. Gróf Tisza István meg a követ­kező és dr. Kovalicky Elek pártel­nök címére küldött sorokban mondott köszönetét. A sátoraljaújhelyi választókerü­letben megalakult nemzeti munka­párt nevében kifejezett meleg üd­vözletéért fogadja és tolmácsolja kérem hálás köszönetemet. Gr. Andrássy Sándor jelöltsége. Gr. Andrássy Sándor, a homonnai kerület volt képviselője a lefolyt hé­ten tartotta meg nagyterjedelmü vá­lasztókerületében beszámolóját, még­pedig 5 járási székhelyen. Varannó- ról Írják, hogy ott március 30 án volt a beszámoló, melyet nagy választó közönség hallgatott meg. A varannói járás 67-es párti választóinak nevé­ben dr. Csőke József ügyvéd bizto­sította gr. Andrássy Sándort a vá­lasztók további bizalmáról s felkérte a jelöltség újból való elfogadására. Gr. Andrássy Sándor annak kijelen­tésével, hogy 67-es alapon áll s 67-es kormányt támogatni kész, de kötött marsrutát nem fogad el, a választók bizalmát megköszönte s a jelöltséget elfogadta. — Nagy tömegben gyűltek össze a választók a többi járások székhelyein is s tüntető lelkesedéssel fogadták a népszerű főurat, ki nem­csak képviselője, de egész családjá­val együtt igazi jótevője is a felvi­déknek. Egyhangú megválasztatása befejezett ténynek tekinthető. Hz első összecsapás. — Politika a törvényhatóság előtt. —> — ápr. 2. Csütörtökön délelőtt — a vár­megye székházában — zajlott le az első összecsapás. A harc izgalmas és elkeseredett volt. A függetlenségi tá­bor bizalmatlanságot akart szavaz­tatni a kormánynak, a vármegye tör­vényhatósága azonban nem élt ezzel a fegyverrel és — egy energikus, lá­zas mérkőzés során — tudomásul vette a kormány kinevezése tárgyá­ban kelt leiratot. A csatározást hosszadalmas elő­készületekkel vezette bo a független­ségi oldal. Napok óta járják a vár­megyét a legképtelenebb híresztelé­sek, a Búza Barna portáján — hol biztosra vették a győzelmet — nyíl­tan hirdették, hogy csütörtökön ke­resztül gázolnak majd a főispánon. A dolog azonban nem úgy sikerült, ahogy azt Búza Barna kicirkalmazta. A törvényhatóság beleszólt a játékba és alaposan, 76 szótöbbséggel végig- huzta a Búza Barna számitásait. A harc hihetetlenül szilaj, rend­kívül izgalmas volt. A vármegyeháza ősi falai közt olyan elementárisán és annyi erővel kapott szárnyra az in­dulat, mint aminőt régen nem látott már az ősi, annyi diadalt megért épü­RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsónyi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ----- jutányos áron. z=zz Lapunk mai száma 8 oldal. lg

Next

/
Oldalképek
Tartalom