Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-19 / 23. szám

9. oldal. ZEMPLÉN. Március 19. a felügyeleti jog gyakorlásával Búza Barna iparhatósági biztos ur volt meg­bízva- Ha tehát a múlt évben történ­tek az ipartestületnél rendellenessé­gek, vagy vissszaélések azokért első sorban Búza Barna iparhatósági biz­tos a felelős. Az a Búza Barna, aki most maga vádolja ezzel az ipartes­tület vezetőit, mely vád — ha igaz lenne, aminthogy nem az — első sorban ő reá hárulna s őt terhelné a kötelesség mulasztás vádja címén. Hogy az ipartestület anyagi hely­zete megromlott, abban része van Búza Barnának is. ő volt az, aki Hericzczel, Bónyeyvel és Domokossal Szterónyi keresk. miniszteri állam­titkárnál járt, ő eszközölte ki az ipar­testület elleni vizsgálatot, amelynek eredménye az volt, hogy a miniszteri biztos az ügy- és pénzkezelést telje­sen rendben találta, eltiltotta azonban az ipartestületet attól, hogy a dohány­gyári munkások részére — akik nem ipartestületi tagok — munkakönyvét az ipartestület állítson ki. 18 éven át ezt senki nem kifogásolta, az iparha­tóság szívesen vette s most ez is a város nyakába lett sózva, s annak csak erre, egy dijnokot kell tartania. Károsult ezzel az ipartestület óvenkint 1300 koronával és az e célra fölfogadott város dijnok 720 koro- nányi fizetésével. Tehát 2000 koroná­val több kiadás szakadt évenkint a Búza Barna ur jóvoltából a város olgárságának nyakába. Ennyi az ő épviselői működésének eredménye. A Klein Izidor építést teljesítő vállalkozó 20,000 kor. követelésére, a múlt évi közgyűlés — Búza Barna iparhatósági biztos ur javaslatára — 5V2°/o-kamatot szavazott meg csak, a követelt 7°/o helyett. Erre Klein perbe fogta az ipartestületet és a per során Búza Barna iparhatósági biztossal oly egyezséget kötött, hogy az ipartestü­let vállalta a 7% kamat fizetését. Ezt az egyezségét Búza Barna elfogad­tatta az elöljárósággal és Ígéretet tett, hogy 20,000 korona államsegélyt kieszközöl a kormánytól ennek az adósságnak a rendezésére. Persze ez az ígérete is ott maradt, a hol a többi — a holdban. Ha tehát valakit ezért felelős­ségre lehet vonni, tessék ezért első­sorban is felelősségre vonni az ipar­hatósági biztost, mert az elnök a 7% kamat utalását megtagadta. A városi tanács ma délelőtti ülése egyébként jelentős fordulatot adott a harc folyásának. Ugyanis Búza Barná­tól megvonta az iparbatósági biztos­ságot és azt ideiglenesen Farkas Andor h. polgármester, árvaszéki ülnökre ruházta át. Az iparosok Búza pártjának ez az első jelentős veresége; nagy riadalmat is keltett a hire a körükben és derékon törte azt a sok reménységet, melyet a választások kapcsán, a Búza Barna iparhatósági biztosságához fűztek. fi „Verbuválnak“ visszhangjául. — Válasz egy hirlapi cikkre. — Ki rendelt tégedet felebb- valóvá és biróvá fölénk? Exodus II. 2. 14. A politikai élet hullámverései mindnagyobb mérvet öltenek. Jám­bor kró-nikások cikkírókká avanzsál­nak. A felbuzdulást értjük, a hangot azonban nem. Az utóbbi időkben már odáig fajult az Írásaik tenorja, hogy szó nélkül az nem hagyható. A feleke­zeti közbéke megbontásáról van szó, annak esnek tajtékzó dühvei. Kroó József ur, kit eddig csak, mint humoros és gyerekes tréfák Író­ját ismert az olvasóközönség, most *—nikás“ mivoltából politikai erkölcs- biróvá vedlett át — és pedig feleke­zeti alapon. Fiatal barátom, kedves öcsém és hitsorsosom : Kroó József ur 1 szólok az úrhoz. A komoly gondolkozásu tapasztaltabb ember szavával. Kirekesztőm a politikát Írásom­ból, hiszen arról minden józan gon­dolkozásu ember meg van győződve, hogy akár 67-es, akár 48-as párti el­veket valljunk, a cél egy és ugyanaz, a haza javának előmozdítása. Ki ne törekednék erre ? Ezt a kérdést fö­lösleges hát vitatni, de igenis vitat­nunk kell azt, hogy miért s milyen lelkiismereti alapon kellett a politi­kai küzdelembe a felekezetieskedést és a zsidó gúny olást belevinni? — Észszerű, célravezető útnak látszik-e ez Kroó József előtt, aki első volt a Fm. H. cikkírói közt abban az igye­kezetben, hogy a zsidók rovására igyekezzék olcsó s jelentéktelen babé­rokat szerezni. Ön volt az első, aki a „vagy húsz“ aláíróban (bocsánat, ma­gasabb kamatlábat számított, nem 70%, csak 60%-ról lehet szó) csak a zsidót és nem a tekintélyes választó- polgárt látta! Kroó József ur, a 26 éves ifjú tolla alól ugrott ki elsőnek az a mondat, hogy a 67-es párthoz tartozó zsidó vallásu egyének „poli- kai senkik“, megtéveszthetők, érdek- hajhászók satöbbi! Hát beszéljünk csak komolyan. Ez az állítása olyan, ami nemcsak mélyen sérti a zsidó vallásu választó­polgárságot, de egyben alkalmas a legádázabb gyűlölet felszitására is. Nikási kedvében volt-e, vagy már magasabb politikai szempontok vit­ték a tollát, midőn az ártatlan hu- morizálás teréről lelépve, a hírhedt „Simi—Samu—Salamonét megírta, nem tudjuk. Annyit azonban állítha­tunk, hogy igen rossz szolgálatot tett a közügynek ez izetlenkedésével és mélyen megsértette önmagát is. Vá­rosunk három tekintélyes és közbe- csülésnek örvendő polgárát akarta nevetségessé tenni, nem gondolva meg gyermekes firkálása következményeit. Mert hát mit fog szólni Kroó József ur ahhoz, ha a választás napján fel­vonul egy-egy 48-as választócsoport és kortesnótába foglalja az ifjú szerző szellemi termékét, csúfolva az ő saját hitrokonait, izgatva a zsidóság ellen, mely mindig távol tartotta magát a szenvedélyességtől, követte meggyő­ződését, tiszteletben tartotta a más politikai párthoz tartozók hitét. Hasz­nált-e Kroó József valakinek e gye­rekeskedésével ? Nem használt saját pártjának sem, de önmagát sértette meg, midőn pálcát tört többek közt dr. Reichard Salamon fölött, egy élet- tapasztalatokban gazdag, példás múltú, közbecsülésben álló s kiváló képes­ségekkel megáldott olyan ember fö­lött, akihez képest Kroó ur igen, de igen kiskorú még 1 Kroó ur hajtogatja mindig, hogy a kor nem dicsőség, de kérdem, mikor jut ő és egyáltalán eljut-e valaha oda, ahol ez a három ur: Simi—Samu—Salamon áll ? Fog-e ő valaha annyit dolgozni szülővárosa javáért, lesz-e neki olyan múltja, mint van e köztiszteletben álló Simiknek ? Nem hiszem. Jelenlegi működése — ha igy folytatja, erre nem biztat. A zsidóságnak pláne soha életében nem használhat annyit, amennyit már ed­dig ártott. Minthogy pedig Kroó József ur mérlegképes minőségében, bibliával is foglalkozik s szerinte 67-es kor­mány kezére a nemzet nem bizhatja sorsát, mert „a kéz Ézsau keze“, csu­pán a hang Jákob hangja, hát kérem, Kroó József ur Írásában a hang is Ézsau hangja. — Ellenben igazolni akarja Kroó ur, mint ifjú bibliatudós, a próféta ama szavait, amelyet évez­redek előtt mondott Jesájás próféta Izrael népének: „a te megrontóid és pusztítóid tőled fognak származni.“ (Jesájas 49.) Úgy bizony! Miért volt szüksége Kroó barátomnak, hogy sa­ját vérrokonai ellen mind ádáz ellen­ség lépjen sorompóba ? mi indította őt arra, hogy a zsidóságnak gúnnyal essék neki ? Mi alapon merészel Kroó József anathemát harsogni olyan em­berek fölött, kik kereskedelmi életünk kiválóságai, kormánykegyre szüksé­gük nincsen. Vagy van arra szüksége például Kroó Gyula urnák, aki gazdag, független ember, becsületességében és egyszerűségében puritán polgár. — Van-e ezeknek az uraknak valami várni valójuk akármelyik kormány­tól is. — S mi kifogása ellenük? Bünül róható fel ilyen embereknek, hogy nem az ifjú óriás elveit vallják ? De mennek azon az utón, melyen jártak kezdettől fogva. Hát ezek nem „józan zsidók*, ezek hazaárulók? Mily vad elfogultság, milyen sötétlelküség kell az ilyen föltevéshez és az ilyen eszmék hirlapi utón való propagálásához. Az mind hazaáruló, aki nem a Kroó pártján van? Dr. Orosz Dezső, aki tüzesen, hévvel és vas logikával ir a 67-es politika mellett, az strébert tb. megyei főügyész aspiráns, klienseket akar fogni, — ellenben dr. Nagy Arthur, aki a megszokott frázisokkal a 48-at hirdeti, az önzetlen politikus és hazafi, ellenben dr. Grosz Dezső hazaáruló. No csak higyje Kroó József — más úgysem hiszi. Jóbaráti érzésből eredőleg vála­szoltam önnek, ifjú barátom — fogadja el a tanácsomat — Schuster bleib bei deinen Leisten. Maradjon humo­rista és ha okvetlenül politizálnia kell és ezen téren babérokat akar aratni, a zsidóságot és a zsidókat hagyja békében. Ön nincs hivatva róluk és hozzájuk szólani, ha csak a fent citált próféta szavait nem akarja igazolni. Béke velünk ! Alexander Vllmoi. A vármegye ünnepe. — Március 15. a vidéken. — A szabadság napját: március ti­zenötödikét őszinte, igaz hazafisággal ünnepelte meg Zemplénvármegye kö­zönsége. Ahogy suhannak az évek, szinte egyre erősebb lesz a varázsa annak a legendás napnak, mely örö­kön forrása marad minden hazafias áhitatnak. Abból a lelkes és nemesen szárnyaló ünneplésből, mellyel az idén köszöntötte az ország népe március tizenötödikét, méltóan kivette a ré­szét Zemplénvármegye. Mindenhol szót kért a hazafias megemlékezés és összeforrva a márciusi eszmények imádatában, minden városban és min­den községben áhítattal idézte a színe elé a vármegye közönsége a nagy nap emlékezetét. A márciusi 16-iki ün­nepségekkel kapcsolatban még a kö­vetkező tudósításokat kaptuk: Március 15-ét a gálszécsi Keres­kedelmi-kör folyó hó 14-én este ün­nepelte meg. Az elnök Hochstädter Samu hazafias megnyitó beszéde után Simonyi Zoltán, a kör titkára igen hatásos felolvasást tartott az 1848. márciusi napok jelentőségéről. A lel­kes hangú ünnepet pompásan sikerült közvacsora fejezte be. Lélekemelő ünnepély folyt le március 15-én a bánód ref. egyház­ban. Reggel 8 órakor a templomban tartott istentisztelet alkalmával Berecz Antal s. lelkész mondott költői szár- nyalásu imát. A templomi istentiszte­let után az ünnepélynek az iskolában volt folytatása, ahol Hutka József lelkész és Patay Sámuel főgondnok vezetésével megjelent az egész pres- byteriura. S itt először László Lajos tanító tartott az ünnepet méltató szép beszédet, majd a Hymnusz eléneklése után több iskolás gyermek hazafias költeményeket szavalt. Majd Hutka József lelkész intézett nagy hatással a gyermekekhez buzdító beszédet. — Az ünnepség több hazafias dal elének- lésével fejeztetett be. A szokott lelkesedéssel ünnepelte meg Erdőhorváti község is március idusának 62-ik év fordulóját. Reggel 9 órakor a ref. templomban ünnepé­lyes istentisztelet volt, hol Szallay S. ref. lelkész tartott hazafias beszédet. Az ünnepély a ref. iskola e célra fel­díszített termében folytatódott. Az iskola növendékei szebbnél-szebb haza­fias költeményeket szavaltak s dalokat énekeltek. A „Talpra magyart“ Sándor József IV. oszt. tanuló szavalta sike­rültén. Petőfi a „Magyarok istene“ c. költeményét Gaál írónké szavalta el nagy hatással. Az ünnepi beszédet Gáál Endre az iskola tanítója mon­dotta hazafias tűzzel, lelkesedéssel. Nagy lelkesedéssel szavalt még Szal­lay ref. lelkész, továbbá Komássy Aranka és Gaal Andor. Tállya a régi hagyományokhoz híven, szép lélekemelő ünnepet ült március 15 én. Reggel 10 órakor a ref. templomban hazafias istentiszte­let volt, ahol a ref. dalárda hazafias énekeket adott elő s Hézser Emil lel­kész mélyen átérzett, szívhez szóló ünnepi beszédet tartott. 11 órakor a ref. iskolában ünnepelt a tanuló ifjú­ság. Az ünnep jelentőségét Homoky György tanító méltatta. A gyerekek hazafias verseket szavaltak s alkalmi énekeket adtak elő. Este 9 órakor a kaszinóban folytatódott az ünnepély, ahol az ünnepi beszédet Hézser Emil mondotta. Nagymihályon a március 15-iki ünnepséget a polgári fiú s leányiskola ünnepe vezette be A tanulók lelkes szavalatai, majd Weitzen Zsigmond IV. o. tanuló pályanyertes alkalmi felolvasása után Laszka Gyula polg. isk. tanár mondott emlékbeszédet, ki­váló készültséggel és szónoki hévvel méltatva március idusának jelentősé­gét. Délután folytatta a Nagymihályi Ifjúsági Egyesület az ünneplést. Az ifj. dalárda éneke után Herczik Győző ifj. elnök mondotta az ünnepi beszé­det, majd ifj. Alexa Mihály ismertette a márciusi eszméket. A dalkör éneke és Singer Mátyás állami tanító zár­szava után „Szózat“ eléneklésével be­fejeződött a lelkes ünnepség. Az ün­nepségek sorozatát a Caszinó által rendezett és fényes sikerű bankett zárta be. A banketten — melyen kö­zel 160 ember jelent meg — rósztvett a vidék intelligenciája is. Az ünnepi szónoklatot ez alkalommal dr. Holló Zoltán ügyvéd tartotta. Az ünnepi beszéd frappáns ötleteivel és benső- ségteljes előadásával a megjelentekre mély és maradandó benyomást gya­korolt. Beszéltek még Mihalovics Jenő lelkész, Virág Péter tanító és Petro- vits József. A bankett a kora reggeli órákban végződött a leglelkesebb hangulatban. Az egyes felekezetek templomaiban is megünnepelték már­cius 15-ikél. Az egyes iskolák növen­dékei, felekezeteik szerint a reggeli órákban saját templomukba vonultak és az ott tartott istentiszteleten vet­tek részt. De mindenhol, az egész Zera- plénvármegyében, hol magyar szív dobban és él a hazafiu érzés, őszinte, áhitatos ünnepség fogadta március tizenötödikét. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A jégkérdés. Egyre nagyobb hullámokat vet a jégkérdós. Úgyszól­ván minden forum foglalkozott vele és a hatóságok mindent elkövetnek, hogy minél könnyebben birkózhas­sunk majd meg a nyárra várható jéginséggel. A városi tanács megbí­zásából dr. Keiner Győző, h. gazda­sági tanácsos e napokban Kőrösme­zőn járt és ott a város számára 10 és az Erzsébet közkórház számára 2 vagon jeget szerzett vagononkint 197 koronáért. Egyben a város tanácsá­hoz érkezett értesítés szerint a föld- mivelésügyi kormány is kilátásba he­lyezett 10 vagon jeget, mely vago­Legjobb és legdivatosabb kalapok, fehérnemüek, nyakkendők stb. úridivat különlegességek Szenes Lipót nriilivat nzlelélmn Sátoraljattjhelyeii 1 ■ 1 Finom férfi czipők. ===== Angol spo t sapkák. ......

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom