Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-19 / 23. szám

Március 19. ZEMPLÉN 3. oldal. nonkint 200 korona árban szállíttat­nék Csorba-tó vidékéről Sátoralja­újhelybe. )( A nátafalvai körjegyzőség A nagymihályi járáshoz tartozó náta- falvi körjegyzői állásra Bajusz Andor, a nagymihályi járás főszolgabirája pályázatot hirdet és felhívja a pá­lyázni óhajtókat, hogy a szabálysze­rűen felszerelt pályázati kérvényüket folyó évi márc. hó 19-ig annál is in­kább juttassák a nagymihályi főszol­gabírói hivatalhoz, mert a később ér­kező kérvények figyelembe nem fog­nak vétetni. Az állás javadalmazása: törzsfizetés az államtól nyert kiegé­szítéssel 1600 kor., lak- és irodabér 400 kor., irodaátalány 400 kor., fu­varátalány körön belül és körön kí­vüli 800 kor. és a szabályrendelettel biztosított munkálati dijak. A válasz­tás Nátafalva községben alkalmas hely hiánya miatt az iskolában fog megejtetni f. évi márc. hó 21-én d. e. 10 órakor. 9 lappok hazája. — IspanovltB Sándor felolvasása. — — márc. 16. A Kazinczy-kör — a maga ele­ven, buzgó munkásságával — mind­jobban hajlik a praktikus, a gyakor­lati célzatok felé. Nem éri be azzal, hogy a régi, kényelmes sablonokon tipegjen tovább. De reávitte a maga munkásságát azokra mesgyékre, me­lyek a kulturális továbbfejlődés ügyét egész közelről szolgálják. Mindegyre gyakrabban kap az estélyein helyet a komoly tudomány és hogy mennyire igazódik ez az újabb irány a kultu­rális érdekeinkhez, bizonysága annak az az általános érdeklődés, melylyel a közönség fogadja sürü egymásután­ban a Kazinczy-kör estélyeit. Dr. horny ay Béla, a kör agilis, avatott igazgatója amikor reávitte a Kazin­czy-kör munkásságát ezekre a szín­vonalas és komoly értékű utakra, a kulturális továbbfejlődésnek a Ka­zinczy-körrel olyan forrást nyitott meg, melynek hatása messzire ér és intenziven rezeg vissza a társaséle­tünkben. A komoly színezetű és tu­dományos értékű esték iránt egyre általánosabb lesz az érdeklődés és a mikor országszerte egyre jelentősebb munkásságot fejtenek ki a szabad líceumok, a Kazinczy-kör az ilyen estélyek rendezésével csak fokozza és erejében elősegíti a nagy nemzeti S * munkát. A kulturális előrehaladás munkáját. Reászoritották a toliunkat erre a r pár sorra a Kazinczy-kör hétfői es- télyéről való impresszióink. Ispano- '*;• vits Sándor, lappföldi utazó, fővárosi \i- polgári iskolai tanár tartotta meg ez \ úttal — a lappok hazájáról szóló — előadását és a szép számmal megje- íí> lent közönség mindvégig érdeklődőén, §£ komoly figyelemmel követte nyomon a nagyértékü előadást. Ispanovits Sán- % dórnak — fiatal kora dacára — már £/ is nagyon jócsengésü neve van a tu­sai dós körökben, telve valami nemes |p: rajongással, fáradhatatlanul járja a lappok földjét és teszi beható, komoly tanulmányok tárgyává a lappok életét. És bennünket, magyarokat, az ő buz- gósága — a tudományos értékeken felül — annál is inkább érdekelhet, mert a lapokkal egy nyelcsaládból valók vagyunk. S az a csodálatos, a maga zordon, pogány erejében is meg- kapóan szép világ, melyet az Ispa- novis Sándor hétfői előadása nyitott meg előttünk, telve van csupa misz­ticizmussal és eleven reflexekben adja vissza a régi, kulturátlan idők min­den sajátosságát. Sivár, sziklás s terméketlen föld a lappok hazája. Kívül esik minden kultúrán, messze elkerüli az az izgal­mas élet, mely olyan robajjal szánt végig a müveit Európán. S ezt a szik­lás, terméketlen földet telehintette a természet ezernyi szépséggel, az éj­szaki fény, az éjféli nap seregestül vonja az idegent a lappok hazájába, melyet égbenyuló, fehér hegyek és a viharos tenger itt-ott festőién deko­rálnak. Ispanovits ismertette a lappok életét, ezt a meddő, sivár életet, mely a maga primitiv elmaradottságában, megdöbbentően sivár ős hitetlenül meddő. Mintegy 25 ezren vannak a lappok, halászattal és állattenyész­téssel foglalkoznak. Ismertette Ispa­novits a jellegzetesebb néprajzi vo­násaikat, vázolta az életüket és a szokásaikat. Azt a primitiv, szegé­nyes életet és azokat az őskori, min­den fejlődés legelején elakadt szoká­sokat. És érdeklődéssel, komolyan figyelve hallgatta a publikum, hogy valahol messze a jeges északon, Svéd, Norvég, Finn és Oroszország északi részén él állati sorban, min­den kultúrától elszigetelve 25 ezer lapp, akikkel egy nyelvcsaládból va­lóknak mond minket a tudomány. Ispanovits Sándor egyébként jó ismerőse már az újhelyi közönségnek, a finn nemzetről egy Ízben tartott már a Kazinczy-körben előadást. Ko­moly, jelesen képzett tudós, aki von­zó, kellemes előadásával nyomban közel viszi a publikum érdeklődésé­hez a tómát. Nyelvezete könnyen folyó, itt-ott valósággal költői lendü­letre kap és színesen, eleven erővel hat. 70 pompásan sikerült vetített képpel illusztrálta előadását, melynek befejeztével hatalmasan, őszinte sze­retettel megtapsolta a publikum. HÍREK. jl rabsegélyző egylet működése. — márc. 18. ' Eiserth István kir. főügyész-he­lyettes, mint a „Zemplénvármegyei rabsegélyző egylet" elnöke, 28 oldalas nyomtatott füzetben közrebocsátotta ezen egylet 1909. évi működésének bő ismertetését. A Zemplén a humánus célokat s az igazi filantrópiát szolgáló egylet tevékenységéről időközönkint is bő ismertetést szokott közölni, közgyűlé­seiről vagy választmányi üléseiről tudósításaink mindenkor részletesen beszámoltak. Most az éves jelentés főbb adatait adjuk csoportosítva, a közre bocsátott füzet alapján. Az egyesület 1907-ben alakult meg Eiserth István buzgólkodására s e nemes lelkű ember 2 évet alig túlhaladó idő alatt az akkor sokak részéről kicsinyléssel fogadott eszmé­ből egy hatalmas, nagy szabású jóté konysági intézményt teremtett. Ma már tagja ezen egylet a „Patronage Egyesületek Országos szövetségének" is; amelynek nagy szabású humani­tárius működése közismert tény. Az itteni egyesület 1909. év fo­lyamán egy rendes évi közgyűlést és 4 választmányi ülést tartott. Ugyan ez év folyamán 96 családot 1967 ko­ronával s 400 egyént 2903 koronával segélyezett. 1909-ben tehát 2641 ko­ronával nyújtott több segélyt, mint 1908-ban. Meglepő ez a haladás, való­ban szeretetteljes szívre, buzgó mun­káskézre vall. Karácsonyt megelő­zőleg kipuhatolta Eiserth István a fogva levők családi viszonyait s szá­mos szegény, elhagyatott családnak küldött segélypénzt, melyet a fog­házban levő családfők könyezve vet­tek övéiktől tudomásul. Lehet-e a filantrópiának ennél magasztosabb ténye 1 ? Gondoskodása kiterjedt az orsz. fegyintézetekbe innen átszállitottakra s azok családjaira is. Az arra érde­mesekkel, a fegyintézetek igazgatósá­gainak véleménye alapján iparkodott jót tenni. A m. kir. igazságügyi kormány 44894/907.sz. rendeletével megengedte, hogy a külmunkába járó — átlag 350 rab — napi 80 fill., illetve 1 korona napi bére után a munka adóktól a rabsegélyző egylet pénztára javára napi 6 fillér szedessék, illetve a mun- kadij 86 és 1 kor. 06 fillérre emel­tessék. Ez üdvös rendelkezés alapján 1909. évben 57,416 munkanap után 3414 kor. 96 fill, folyt be. Az egylet pénztára ma is közel 3000 korona tőkével rendelkezik. Az egylet alapitó tagjainak száma 2i-gyel, a rendes tagok száma 43-mal szaporodott. A tagok közt van 41 elő­kelő állású úrasszony is. Meleg szavakkal emlékezik meg a jelentés Dókus Gyuláné úrnő és Gortvay Aladár szerencsi főszolga­bíró ügybuzgó és eredményes tevé­kenységéről, kik igen sokat tettek az egylet érdekében. A tanulságos és emberszeretetre buzdító szép jelentés méltó ahoz a buzgó emberhez, ki itt a semmiből ilyen alkotást volt képes létrehozni. Eiserth Istvánt nem a szavak, de az ő magasztos cselekedetei dicsérik a legméltóbban. — Nagyhót. Holnap, virágvasár­napjával veszi kezdetét a Gergely naptár szerint számitó összes keresz­tény egyházakban a nagyhél, mely előkészület a hitélet egyik legmagasz- tosabb szimbólumának, a husvétnak megünneplésére. Sátoraljaújhely vá­ros róm. kath. és protestáns vallásu közönségének tájékoztatása végett a nagyheti és húsvéti istentiszteletek sorrendjét a következőkben közöljük : A róm. kath. egyháznál: márc. 20-án, virágvasárnap, d. e. 9 órakor barka­szentelés, utáua körmenet, ünnepi nagymise s eközben passió éneklés. D. u. 3 órakor vecsernye. Márc. 23-án, nagyszerdán d. u. 3 órakor Lamen- táció (Jeremiás próféta siralmainak éneklése.) Márc. 24-én, nagycsütör­tökön d. e. 9 órakor ünnepi nagy­mise, mely alatt az orgona és harang­szó elhallgat szombaton d. e. 9 óráig. Mise után az oltárok ékességeinek leszedése, d. u. 3 órakor lamentáció. 25 én, nagypénteken gyászszertartá­sok Krisztus halálának emlékére, Passió éneklés, előszentelt mise, ke­reszttisztelet és a szentségnek az Ur koporsója fölé elhelyezése, végül szent­beszéd. D. u. 3 órakor lamentáció. 26-án, nagyszombaton reggel 7 órakor tűz, keresztelőkut és húsvéti gyertya­szentelés, 9 órakor ünnepi nagymise, mely alatt az orgona és harangok megszólalnak. Este 6 órakor a fel­támadási szertartás, körmenettel a templom előtti téren. Március 27-én, hús vét vasárnapján reggel 7 \ órától kezdődőleg a húsvéti ételek megál- dása, 8 és 9 órakor misék, 10 órakor ünnepi nagymise és szentbeszéd, d. u. 3 órakor vecsernye. Husvét hétfő­jén az istentiszteletek mint vasárna­pokon. — Á református egyháznál márc. 21-től kezdődőleg husvétnap jáig bűnbánati hét, minden d. e. 8 és d. u. 3 órakor istentisztelet, kivéve Nagypénteket, a ref. egyház legna­gyobb ünnepét, mikor az ünnepi is­tentisztelet d. e. 10 órakor tartatik meg. Husvét vasárnapján istentiszte­letek a vasárnaponkint szokásos idő­pontokban, délelőtt úrvacsora osztás­sal. Husvét hétfőjén az istentisztele­tek d. e. 10 és d. u. 3 órakor. — Az evangélikus egyháznál az istentiszte­letek ugyanolyan sorrendben és idő­ben, mint a református templomban. Husvét másodnapján az evang. lel­kész a sátoraljaújhelyi anyaegyház­hoz tartozó filiákat látogatja meg és úrvacsorát oszt. — Jubiláló tisztviselő. Sátoralja­újhely város egyik általános becsü- lésben álló érdemes polgára, Moldo ványi Géza itteni kir. adótárnok f. évi ápr. 2-án tölti be állami szolgá­latának 40-ik évét. — A közkedvelt tisztviselő eme jubiláris napja alkal­mából a helyi kir. pénzügyi tisztvi­selők bankettet rendeznek a jubiláns tiszteletére, melyre a következő alá­írási felhívást bocsátották ki: Mol- doványi Géza sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatali I. oszt. pénztárnok állami szolgálatának 40-ik évfordulója alkal­mából, a pénzügyi tisztikar 1910. évi ápr. hó 2-án este 8 órakor a városi színházban társasvacsorát rendez. Egy teríték ára 4 korona. Fizetendő a va­csora alkalmával. — Főpapi adomány. Krajnyik Mihály kanonok a varannói „beteg papok háza" javára 7576 koronát adományozott. — Iparkamarai tagok választása. A kassai kereskedelmi és iparkamara helybeli kültagjainak megválasztása folyó hó 17-én, csütörtökön folyt le Sátoraljaújhelyben. A választást — a színház nagytermében — Pataky Miklós főjegyző, választási elnök ve­zette s azt pontban 9 órakor, az ipa­rosok élénk érdeklődése mellett nyi­totta meg s a teljes rendben lefolyt szavazást d. u. 2 órakor zárta le. — Kamarai kültagokul, az összes szava­zatokkal, az ipartestület jelöltjei let­tek megválasztva és pedig rendes ta­gokul : Móré Dániel ipartestületi el­nök és Klein Izidor építész; pótta­gokul Rimár József kőműves-mester és Szabó Sándor csizmadia-mester. — A kereskedők közül: Grünbaum Si­mon rendes és Reichard Lajos pót­tagnak választattak meg. — Gálszé- csen szintén csütörtökön folyt le az iparkamarai kültagok választása Zom- bory Géza járási szolgabiró elnöklete alatt. Rendes tagokul egyhangúlag meg lettek választva: Mandel Dezső divatáru kereskedő és Kassai Lajos cipőkereskedő ; póttagokul: Alexan­der Simon és Tburóczy Márton. — József napja. A hivatalos ta­vasz első napja volt ma: az őskori legendák kimagasló alakjának, szent Józsefnek emlékünnepe. Ez éven az időjárás különösen kedvező kegyel­méből a lehető legszebb termékenyítő tavaszi napot hozta magával. A korai tavaszvetésektől már zöld a mező, az őszi vetések pedig régen nem tapasz­talt dús növésükkel gyönyörködtetik a munkás embert. A fák, bokrok rü­gyeznek, tavaszi madardaltól hangos a berek, éltető levegőtől illatos a ter­mészet. Szent Józsefnek, mint az ipa­rosok védszentjének ünnepén ma d. e. ünnepi nagymise volt a plébánia tem­plomban, hol az ipartársulatok tagjai nagy számmal jelentek meg. Azután ur és polgár házánál, ahol egy-egy József volt található, a jóbarátok egész serege gyűlt kedélyes lakomára. Jó­zsef napja eddig igen szép remények­kel biztatja szőlősgazdáinkat is, kik bízva a jobb esztendőben, nagy buz- gósággal folytatják a szőlők művelé­sét. Vajha a múlt esztendőt is kár­pótolná a most oly kedvező előjelek­kel ékes jelen. — Tanügyi áthelyezés. A vall. és közokt. m. kir. miniszter Neuvirth Anna gálszécsi állami népiskolai ta­nítónőt a soroksárpóteri állami isko­lához helyezte át, Gálszécsre pedig Sobár Gizella okleveles tanítónőt ne­vezte ki. — Májusi előléptetés a hadse­regben. A hadügyminisztériumban a napokban küldötte szét a csapatpa­rancsnoksághoz a májusban előlépte- tetendő tisztekre vonatkozó kérdőíve­ket, melyek kitöltve e hónap végéig kell visszaszolgáltatni. Ebből az in­tézkedésből az tűnik ki, hogy az alantas és törzstisztek előléptetése a normális keretek között mozog és a májusi avangement sem lesz kedve­zőbb ezekben a fizetési osztályokban, mint a novemberi. Ellenben igen sok magasabb rangú tisztet nyugdí­jaznak és ezt már a rendeleti lap legközelebbi száma közzé fogja tenni _ Olcsóbb lett a gallértisztitásü a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel berendeztt fehérnemű és vegytisztító intézetemben, hol minden gallér éle oly géppel lesz simítva, hogy annak viselője meg van védve a nyak kidör­zsölésétől. 1 gallér 5 fill., 1 pár kézelő 10 fill. ^|(g A gallérok szine hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, mint 3*Zé,losi 2s/£. a kaucsok gallér. — Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és nőiruhák, valamint kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák tetemesen leszállított árak mellett 5 napon belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: mosó is vegytisztító intézete SÁTORALJAÚJHELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom