Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-14 / 65. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Augusztus 14.

Vajha többi főuraink és mindazok követnék a nemes példát, akiknek birtokában a bomonnaiboz hasonló jellegű mügyüjtemónyek vannak, mert ezeknek rendezése, tanulmányozása és a tudomány számára való felhasz- nálbatása egyaránt nemzeti és kulturális érdek.

Muhoray.

Iskolai Értesítők.

IX.

A sárospataki ref. főiskola, akadémiai és főgimnáziumi értesítőjét az 1908/9. tanévre vonatkozólag 296 oldalra terjedő vaskos füzetben, ízléses technikai kivitellel vettük kézhoz. — Szerkesztették Novak Lajos akadémiai és Csontos József főgimnáziumi igazgatók.

Ez az értesítő, mely hazánk egyik elsőrangú s ősrégi tanintézetének bel- életéről ad a lefolyt iskolai évre vonatkozólag kimerítő felvilágosítást, irodalmi szempontból is becses, mivel az intézet ügyein kívül függelékében a kegyelet adóját rójja le olyan elhunytak iránt, kik nemcsak a főiskolának voltak büszkeségei, de előkelő és nagyon számottevő szereplői lévén a közéletnek is: működésűk s életpályájuk ismertetése kulturtörté- nelmünk becses adatát képezi.

Az értesítő hivatalos részében közli a főiskola kormányzó hatóságának, közigazgatási testületének, tisztviselői, hivatalnokai s tanárainak névjegyzékét. A lefolyt tanévre vonatkozó közigazgatói jelentés teljes részletességgel ismerteti az alma mater beléletót s a tanév fontosabb eseményeit. Október 6-ika kegyeletes és magasztosan szép ünnepségek keretében folyt le. A templomban kezdették, a főiskola dísztermében folytatták azok emlékezetének ünneplését, kik örök dicsőségei a magyar történelemnek.

A tanári kar tagjai közül tizenhármán fejtettek ki az elmúlt tanéven nagyobb irodalmi tevékenységet. Részben önálló munkáik és tankönyveik jelentek meg, részben hírlapi cikkek és röpiratok dicsérik irodalmi munkásságukat.

Érdekes a főiskola vagyonáról s pénztári forgalmáról egybeállitott kimutatás. A főiskola vagyona leltár szerint 3,541.569 kor. 36 fillér, melyeit 421.729 korona 33 fillér terhel, tehát a tiszta vagyon 3,119.840 kor. 3 fillér. A pénztár 1908. évi bevétele 958.558 kor. 31 fill., kiadása 927.626 kor. 93 fillér volt. E számadatok bizonyítják, hogy a sárospataki főiskola hazánk kultur intézetei közt anyagi tekintetben is a legelső helyek egyikét foglalja el.

Az akadémia theologiai és jogi fakultásain 19 tanár működött. — Theologus 99, joghallgató a II. félév végén 49 volt. — Több irodalmi pályázat lett meghirdetve az akadémián, de az értesítő szerint nem egészen kielégítő az eredmény, mert a hallgatók létszámához arányitva kevés pályamunka érkezett be. A díjnyertes pályamunkák bírálatait egész terjedelmükben közli az értesítő, melyek irodalmi s általán tudományos szempontból igen értékes részét képezik a kitünően szerkesztett értesítőnek.

Az értesítőnek a főgimnáziumról szóló részét az igazgatói évi jelentés vezeti be; majd a végzett tananyag ismertetése s egyéb, az iskolai élettel szoros kapcsolatban álló tudnivalók után, a 18 tanár vezetése alatt állott ifjúság klaszifikációs táblázata következik. A főgimnáziumnak a tanév végén 411 növendéke volt, kik valamennyien magyar anyanyelvűek. — Vallásra 29 rk., 5 gk., 334 ref., 14 ágostai ev. és 29 izr. — A tanulmányi eredményt feltüntető statisztikai táblázat szerint általános jeles osztályzatot nyert 56, jót 82, elégségest 165 tanuló. Egy tantárgyból 55, kettőből 26, kettőnél többől 27 bukott meg.

Érettségi vizsgára 24 ifjút bocsátottak, kik közül jelesen 3, jól 10, egyszerűen 8 maturált. Javítóra hármat utasítottak. Az érettek közül papi pályára megy tiz, jogira 3, orvosira 4, kereskedelmire és katonaira 1—1.

Az értesítőt dr. Ballagi Géza ős dr. Zsindely István emlékezetének szentelt rósz zárja be. Mindkettőnek sikerült lenyomatu arcképét s dr. Ballagi felett dr. Szántó Gyula, dr. Zsindely felett pedig dr. IUyefalvi Vitéz Géza tanárok által elmondott klasszikus szépségű emlékbeszédek szószerinti szövegét közli a valóban értékes füzet. (j.)

VÁRMEGYE ÉS VAROS.

)( Az adófelszólamlások tárgyalása. A Zemplén vármegye területére alakított egyenesadó felszólamlási bizottság, a folyó évi adókivető bizottsági tárgyalásokon III. oszt. kereseti adóval megrótt adózó felek által benyújtott felszólamlások tárgyalását már szeptember hó első felél en megkezdi Sátoraljaújhelyben. A felszólamlási bizottság elnöke Miklóssy István gk. főesperes, alelnöke Kun Frigyes bankigazgató, rendes tagjai: Juhász Jenő ügyvéd, dr. Hornyay Béla tb. főorvos, Göllner Lajos nyug. kir. pénzügyi titkár, Kincsessy Péter gyógyszerész, Póttagok: Kádár Gyula gyógyszerész, Róth József kereskedő, dr. Molnár János orvos és Jelenek Ádám birtokos. Előadók: a sátoraljaújhelyi nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál Tokody Viktor pénzügyi tanácsos, Sátoraljaújhely város területére s a szerencsi és tokaji adóhivatali kerületre Földes Albert kir. p. ü. s titkár; a királyhelmeci, sátoraljaújhelyi és varannói adóhivatali kerületekre dr. Kiss Géza kir. pü. titkár, a gálszécsi, homonnai és nagymihályi adóhivatali kerületekre Székely József kir. pü. s. titkár.

)( Megüresedett segédjegyzöi állások. A minyevágásai körjegyzőségben 1000 kor. évi díjjal javadalmazott segédjegyzői állásra szept. hó 15-óig a sztropkói járás főszolgabirájához beadott, a vécsei körjegyzőségben üresedésbe jött segédjegyzöi állásra pedig aug. 29-ikéig a gálszécsi járás főszolgabirájához beadott kérelemmel lehet pályázni.

)( Vadászati jog bérbeadása. A Bodrogzsadány község határában gyakorolható vadászati jog szeptember hó 1-én fog a községháznál hat évre haszonbérbe adatni.

HÍREK.

Nyári séta a városban.

— aug. 14.

Felkérés.

Az egyszeri falusi zsidó kis boltjába betévedt egyszer a földes ur, ki két nappal azelőtt temette el egyetlen fiát. A zsidó boltost felette meghatotta a magas látogatás s illőnek tartotta, hogy ennek alkalmából részvétét nyilvánítsa a földesurnak. Ezt a következő szavakban tette:

— Nagyágos or, örömmel ragadok meg az alkalmat a részvét kifejezni.

Á milyen érzelmekkel fogadta a nagyságos ur a részvétnyilvánitást, bizonynyal ugyan olyan érzelmekkel fogadják olvasóink is szives tesséke- lésemet, mikor a 30° C. hőségben őrömmel vagyok bátor önöket egy városunkban teendő sétára felkérni annak kiderítésére:

Hol élünk ml nyáron?

Ha a kedves olvasók s már a Czuczor Gergely idejében is „bájos“- nak nevezett olvasónők köretnek sétámon : bizonynyal szintén észre fogják venni, hogy Sátoraljaújhely egészen kihal, hogy paradoxonnal éljek : megdermed igy nyaranta a forróságtól. Az utcákon alig járnak emberek s ha járnak : meglátszik rajtuk az igyekezet, hogy elbújjanak a nagy forróság elől; a Kazinozy-utcai korzó üres, hire hamva sincs ólő lénynek, mindenki menekül a nap heve elől védett menhelyekre. Es ez a nagy üresség akaratlanul és erőszakosan veti fel a kérdést, hogy hol ól és hova bújik a mi közönségünk nyáron.

A kutató expealoló.

E nagy titok felderítésére szervezett expedícióm utján legelőször is olyan helyekre vezetem önöket, ahova bájos olvasónőim ne is kövessenek: a sátoraljaújhelyi közfürdőkbe. Utó- végre első sorban ez^k az intézmények azok, hová a nagy forróság elől az embereknek, a város lakosságának szükségkép menekülni kell, ha nem akarja fizikumát teljesen az olvadási folyamatnak alávetni.

Menjünk először az uszodába. Az uszoda, — mint tudni jól méltóztat- nak — majdnem a galíciai határszélen fekszik, mindig bő, tiszta vize volt, hogy mennyire: elég, ha az uszoda részvények boldog tulajdonosait megfigyeljük, kik mind, mint az anyagi romlás áldozatai járnak-kel- nek közöttünk s részvóny-couponjaik elhajigálásával foglalkoznak. Különben az uszoda már rég idő óta olyan állapotban van, hogy a bókák is mélyebb vizű helyeket keresnek családi otthon megalapítására. Igaz ugyan, hogy ott élő lény alig zavarja őket, de a sár nem fór össze ízlésükkel.

Egy élő lelket se találván itf, kénytelen vagyok sétautam társait a a „Diannau fürdőbe átvezetni. A közönséget azonban, mely a nyár heve elől menekül, itt sem találhatjuk fel. Oka annak az a páratlan kényelem, tisztaság s modern, mondhatnám : tö- rökösen puha berendezés s előzékeny kiszolgálás, melylyel a fürdőlátogatókat itt becézik. De a mi közönségünk nem szereti a tulkényeztetést s nincs szive nézni, hogy a fürdő tulajdonos : a város, mint tízet rá minden évben tetemes összeget a közönség igényeinek gondos kielégítésére.

Itt sincs, itt se lehet Sátoraljaújhely közönsége. Forduljunk talán a kiránduló helyek, a kies kerti mulatóhelyek felé, bizonynyal ott lesznek.

Legelsőbben is legszebb helyünkre, a „Torzsásu-ra vezetem önöket. Ugy-e mily szép természeti kép ? Az erdők balzsamos illata, a tiszta, oxi- gónátitatott levegő, a hegyek, völgyek változata, a szép kilátás s a kint dühöngő 30 fokos forróság helyett, itt a fák árnyában az életadó, hűsítő, 17 fokra lehűlt levegő ? Csak embertömeg, csak közönség nincs, mely kiélvezze. Közönséget szives olvasóim itt sem látnak, mert nem akad vállalkozó, ki e helyre a nyári hónapokon át egy kényelmes és olcsó omnibusz járatot vezessen be. Mert bizony a rekkenő forróságban ki vállalkoznék a hosszú, napógetett ut megtételére, még ha tudja is, hogy itt reá az árnyas természet öle vár ? így vagyunk a kies Zsólyomka fürdővel is, melyhez fárasztó, partos ut vezet. Itt se találjuk meg Sátoraljaújhely közönségét, merjük-e még keresni a páratlan szépségű, de messzefekvő Bodnár völgy-ben ? Talán a közkertekben vannak.

A város területén két közkertüok van, ha a régi napipiac tértől eltekintünk, bár ezt is annak tartják. A Dianna és a Széchényi kert. Itt is üresség van kedves sétatársaim I A Széchényi kert egy téglányalaku vonal geometriai nosens-sel élve, melynek csak hosszúsága van, de szélessége nincs, ürtelen s igy alkalmatlan a közönség befogadására, a „Dianna“ kert pedig árnyéktalan, mert legszebb

fáit az uj „park“ szimotriája kedvéért kivágták, utjai gondozatlanok s mellette a szennyes vizű Ronyva-ág fertőzi a levegőt. Különben köztudomású, hogy éjjel kiknek a tanyája és ezért nappal is kerülik. Van ezenkívül több árnyas kerti mulatóhelyiségünk is, de ezeket sem keresi fel a közönség. Elvégre ott rendelni kell valamit s bizony egy több tagú család negyed árán megozsonnázik otthon annak az értéknek, mibe az ozsonna ott kerülne. Különben van olyan hely is, hol a vendégről negativ gyomrot s felette pozitív zsebet tételeznek fel.

Hol élünk hát mi nyáron ? Hova bujunk el? vetitek fel nekem a kérdést sótátársaim szomorú sétánk befejezésével. Én is néma vagyok, nem tudok felelni. Legfeljebb oda mutathatok a nap égő heve ellen a redőnyökkel védekező nagy házakra, melyekben tespedve, idegesen, kínozva a forróságtól, a nap heve elől menekülve s a megváltó alkonyatot várva tólja le napjait egymásután a város lakossága, hogy azután este kiözönöl- jók a még meleg utcákra s a kávé- ház elé. A szeles este, a hideg viz, a fagylalt, ez minden védekezésünk a nyári forróság ellen. Rossz, egészségtelen, hiányos védelmi eszközök.

És utunk befejezésével nem-a önkéntelen vetődik fel a kérdés, hogy hol van a Messiás, aki megmenti egy nagy lakosságú város közönségét, ez elgyötörtetéstől ?

Az álom-közkert.

És mikor ezt kérditek, megjelen lelki szemeitek előtt, mint álom: egy közkert, melyben szegény s gazdag külön helyen talán, de egymás mellett üdülést találna, ahol kielégítésre lelhetne a raffinált s köznapi igény. Igen, egy közkert kellene ennek a városnak, hogy legyen hol nyáron is élnie. ,

Addig és e nélkül csak kínlódás lesz a város lakosságának nyári élete s napról-napra, évek hosszú során át fogunk izzadni napégetto lakásaink fojtó melegében. Égy olyan sétára szeretném társként felkérni olvasóimat, melynek utján egy helyen, egy társaságban lelhetnénk együtt a szabad természet ölén városunk lakosságát. Erről azonban sajnos, le kell mondanom. E sétában sem önök nem vehetnek részt, sem én nem lehetek majd vezetőjük. Ezt az időt ugyanis csak unokáink fogják megérni, természetesen ők is csak akkor, ha mind nagyapák s nagyanyák lesznek.

th.

— A király születésnapja. Őfelsége születés napját, mely augusztus hó 18-ikára esik, ez évon is a szokásos kegyelettel ünnepli meg Sátoraljaújhely város közönsége. A király születésnapján folyó hó 18-án ünnepélyes istentisztelet lesz a róm. kath. plébánia templomban, melyen meg fognak jelenni úgy a katonai, mint a polgári hatóságok. Résztvesz- nek az ünnepi istentiszteleten a vármegye, város és az állami hivatalok.

— Búcsú a piaristáknál. Holnap, aug. 15-én lesz Nagyboldogasszony ünnepe, mely alkalomból Sátoraljaújhelyben a kegyesrendiek templomában a szokásos évi búcsú tartatik meg. Az egyházi ünnep rendszerint igen népes szokott lenni s a vidékről is tömegesen jönnek be az ájtatosko- dók. Augusztus 15-ike nemcsak kath. egyházi ünnep, de nemzetünk történetében is nevezetes nap, mert évfordulója az első magyar szent király, István halálának, kinek emlékezetét ezután 5 nappal, temetése évfordulóján üli meg a magyar nemzet. Aug. 20-án a helybeli plébánia templomban lesz búcsú, mely a templomépi- tés miatt ez éven előreláthatólag nem lesz olyan népes, mint rendszerint szokott lenni.

— Áthelyezés. Csontos Alajos szerencsi cukorgyári főellenőr hason-