Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-11 / 64. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 11. 'Államépitészet. Höusch Dezső kir. államépité- szeti hivatalfőnök jelentése szerint a közutak és közlekedési építmények jókarban vannak. Közlekedési aka­dályok nem fordultak elő, mert da­cára, hogy julius hó folyamán a nagy esőzések több helyen megrongálták az utakat, azok gyors helyreállítása iránt intézkedés tétetett. Az épülőben levő utakon a beállott aratás miatt szüneteltek a munkálatok. Br. Seny- nyey Miklós kemény szavakkal tá­madja az államépitészeti hivatalt a karád—cigándi útvonal építésének stagnálása miatt s roszakarattal vá­dolja. Erős szemrehányásokat tesz Hönsch műszaki főtanácsosnak más utak elhanyagolása s lehetetlen ter­vek készítése miatt is. Á felszólalást rendkívül nagy figyelemmel hallgatta meg a bizottság. Hönsch Dezső műszaki főtaná­csos védekezik br. Sennyey Miklós vádjai ellen s kijelenti, hogy a hiva­tal mindenkor megtette kötelességét. A karád—cigándi ut építésének azért kellett stagnálnia, mert az altalaj rendkívül ritka s tömörülés nélkül a kőburkolat sem lenne jó. Az ülés délután fél 1 órakor nyert befejezést. Válasz Székely Albert dr. ügyvéd urnák a „Zemplén“ 19i.9. augusztus 7-lkl számában megjelent cikkére. — aug. 9. 1. A Chevra-Kadischa egyesület 1907. évben közgyűlési köszönetét szavazott meg az egyesületi kórház létrehozása körül kifejtett tevékeny ségemért, amint az az egyesületi év­könyvben meg vagyon irva. 2. 1908. évben, amidőn a Chevra- Kadischa kérvényét tárgyaltuk az ő általa végezett temetések költségei­nek visszatérítése tárgyában, a köz­kórház bizottsága véleményezte ezen költségek megtérítését a költségveté­sünk keretén belül. A törvényható­sági közgyűlés azt nem hagyta jóvá. 3. A Chevra-Kadischa 20 ágyra szánt kórházát a belosztály fő- és al­orvosa látják el. Volt nap az 1909. esztendőben, amidőn a 20 beteg közül 19 beteget, mint operáltjaimat magam kezeltem. 4. Úgy az izraelita orvos kolle­gáim részéről, mint hat vármegyének izraelita közönsége részéről a legna­gyobb mérvű támogatásban részesül­tem orvosi működésemben, amiért viszont teljes orvosi szivemmel és lel- kemmel iparkodtam eleget tenni az ő kívánságaiknak. 5. Nagyon kérem Székely Albert dr. ügyvéd urat, ha bármely irányban orvoslandó dolgot vészén észre a Chevra-Kadischa kórház működésé­ben, szíveskednék azt velem közölni, úgy annak orvoslása végett mindig rendelkezésére állok. Vagyok kész tisztelettel: Chudovszky Móric dr., közkórházi igazgató. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Kórházi alorvos! kinevezés. Meczner Gyula főispán a homonnai közkórházhoz dr. Berend László buda­pesti lakos szanatóriumi segédorvost alorvossá kinevezte. )( Ügyészi javaslat a Molnár— Chudovszky ügyben. A vármegye t. főügyésze beterjesztette az ismert Mol­nár—Chudovszky ügyben javaslatát, amely szerint dr. Chudovszky Mór igazgató-főorvost 200 kor. pénzbün­tetéssel, dr. Molnár János főorvost pedig dorgálással javasolja büntetni. )( Felfüggesztett körjegyző. Dr. gr. Hoyos Viktor mezőlaborczi fő­szolgabíró Kovács Árpád homonna- olykai körjegyzőt több rendbeli sza­bálytalanság miatt hivatalától felfüg­gesztette. hírek. Két község pusztulása. Tállya, 1909. aug. 0. Miként a kis hógolyó lefelé menve a magas hegyormokról, folyton na­gyobbodik, mig végre hatalmas hó­lavina lesz belőle és igy kifejlődve bor­zasztó pusztítást visz végbo; ugyan­így történt Tállya és Rátka közsé­gekben is. E községekben a gazdák meg­rémülve gondolnak a szörnyű valóra. Szőlőjüket először a dermesztő fagy támadta meg, később a peronoszpora és a lisztharmat tették tönkre. Azon­ban mindez még nem volt elég! — Tállyán péntek déltől, csaknem 24 óráig tartó nagy zápor-eső áztatta a még mezőkön maradt kazlakat és kereszteket. A gazdák teljesen két­ségbe vannak esve, mert ha az idő nem változik meg, akkor a szemek kicsirázva, használhatalanokká vál­nak, gazdájukat pedig koldusbotra juttatják. A rátkaiak aratását pedig egy mindent megemésztő tűz pusztította el. A gazdák ugyanis mindnyájan egy helyre hordták össze terményü­ket. Az egyik kazal ismeretlen mó­don meggyuladt, az akkor dühöngő szél pedig csak úgy hordta a szikrát az egyik kazalról a másikra, mig végre mindegyik lángba borulva tel­jesen elpusztult. Egy rátkai gazdát felkeresve, megkérdeztem: „Mit szándékoznak tenni a jövőben ?“ Az asszony erre szó nélkül kiment és kint zokogás­ban tört ki. A férfiben volt annyi erő, hogy felelni tudott kérdésemre, azt mondta, hogy dolgozni fognak annyit, amennyit csak bírnak, mert — mondá — igy talán megkeressük a napi kenyeret. Egy fiú figyelmesen hallgatta beszélgetésünket s mikor apjától a fenti szavakat hallotta, fáj­dalmas sírásra fakadt. Megkérdezvén a paraszttól, hogy ha nincs-e több gyermeke, egy kis leánykára muta­tott, aki az udvaron imádkozott, mert bent sötét volt, petróleumra pedig nem jutott. Ezen családi képet olvasva, köny- nyen elgondolhatja bárki is, hogy milyen a helyzete ezen községekben a gazdáknak. Fábián Sándor. — Egyházi hir. Dr. Péchy De­zső Alán minorita áldozárt Aradra hitoktatóvá nevezte ki a rend kor­mánya. — Nyugdíjazások. A vallás- és közokt. m. kir. miniszter Szaplonczay Gyula zétényi rk. és Horváth János laborcfalvai gk. tanítókat 1909. szept. 1-től nyugdíjazta. — Elhunyt s. tanfelügyelő. Küzdy István trencsénvármegyei kir. s. tan- felügyelő, ki pár év előtt városunkban működött hasonló állásban, a múlt héten Trencsénben 41 éves korában meghalt. — A Bodrogközi Jótékony Nő- egyesület nagy ünnepélye Perbenyi- ken. Gróf Mailáth Józsefné, a Bod­rogközi Jótékony Nőegyesület elnöke a vezetése alatt álló egylet javára, mely a legkülönbözőbb formában gya­korolja jótékonyságát a Bodrogköz segítségre szoruló szegényeivel szem­ben, méreteiben nagyszabású, kiállí­tásában pazar szépségű ünnepélyt fog rendezni szeptember havában, amely, ismerve ezen egyesület állal eddig is elért sikereket, előre láthatóan párját fogja ritkítani. A szenzációsnak Ígér­kező ünnepély annyi szórakozásban és műélvezetben fogja részesíteni a közönséget, mint még soha hasonló ünnepély. Hogy mi minden látvá­nyosság fogja tarkítani az ünnepély műsorát, azt rövidesen megtudja a közönség a részletes műsorból, amely­nek összeállításán most fáradozik a rendezőség. De már most közölhet­jük a műsor kiemelkedőbb számainak egyikét, másikát, hogy előre vessük fényét ennek az őszi mulatságnak. Felette érdekesnek Ígérkezik a ga­lamblövészet, melyet a budapesti O. G. lövőegylet segitségévcl rendeznek. Igen nagy gondot fordítanak az ün­nepélyes felvonulásra, melyet eredeti diszjelmezes szereplőkkel 12 külön­böző csoportban szerveznek. Nem ki­sebb érdeklődésre tarthat számot az a műkedvelői előadás, melyet kitűnő művészek fognak rendezni. Este a pazarul kivilágított erdőben festői látványosságuak lesznek az élőkép- csoportozatok. Megnyert a rendező­ség az ünnepélyre egy országos hirü dalkört is. Ezeken kivül annyi ki- sebb-nagyobb látványosság és szóra­kozás készül, hogy méltán nyilvánul már mostan óriási érdeklődés az ün­nepély iránt, amelynek méreteiről fogalmat nyújthat az, hogy a rende­zőség Zemplén és a szomszédos vár­megyékből igen nagy számú szerep­lőt fog felkérni közreműködésre. A közönség kényelmére különvonatok fognak közlekedni oda és vissza Bu­dapest, Kassa és Ungvár felől. — Általában a rendezőségnek legfőbb gondja lesz, hogy a közönség kénye­lem és más tekintetben semmi hiányt se szenvedjen. — Tanügyi kinevezés és áthelye­zés. A vall. és közokt. m. kir. mi­niszter a cseleji állami népiskolától Orbán Julia tanítónőt Hajduhadházra helyezte át, Cselejbe pedig Szent györgyi Mária oki. tanítónőt no- vezte ki. — Szőlészeti szakosztályi ülés. A „Zemplénmegyei Gazdasági Egye­sület“ szőlészeti és borászati szak­osztályának legközelebbi ülése vasár­nap közbejötté miatt nem 15-ikén, de 16-ikán hétfőn d. u. 2 órakor fog megtartatni. — A rendőrség ügyeimébe. Fel­hívjuk a rendőrhatóság figyelmét arra a körülményre, hogy igy a forró nyár idején, mikor a köztisztaság ellenőr­zésére a szokottnál nagyobb gondot kell fordítani, nagyon helyén való lenne úgy a fő- mint a mellékutcák­ban köztisztasági szemléket tartani. A mellékutcák legtöbb házában iszo­nyatos állapotok vannak. Szeméttel, ganajvizzel, szenynyel van tele leg­több udvar s a piszkos lé a járdákon keresztül ömlik át az utcákra, mint például a Bercsényi-utca 6. szám alatt is. A városházhoz vezető utcában azt a helyet, hol a megyei bank épüle­tének sarka van, valósággal közhely­nek használják fel s napok óta lá­tunk ottan szennyet disztelenkedni. Hasonló az állapot a „Lajos-köz“-ben. Ezek azonban csak egyes példák. A köztisztasági szemlék lennének hi­vatva rászorítani a közönséget, a ház­tulajdonosokat arra, hogy a maguk részéről az udvarok tisztántartása te­kintetében a legnagyobb ellenőrzést gyakorolják s ha nem lesz rend: élni kell a büntetés jogával kérlelhetlenül s mindenkivel szemben. — Uj keresetforrás a felvidék népének. A m. kir. hegyvidéki kiren­deltség Homonnán nagyobb méretű ipartelepet szándékozik létesíteni, me­lyen a foglalkozást nyerő 50—200 munkás a „Hadsereg felszerelési rész­vénytársaság“ megrendeléseit, u. m. a hadsereg egyenruházatának készí­tését végezné. Ha elegendő munkás jelentkezik, úgy az ipartelep már leg­közelebb létesül. Jelentkezni lehet Homonna község elöljáróságánál. — Az eperjesi rablógyilkos nyo­mozása Sátoraljaújhelyben. A napi­lapok közlése után ismeretes az a nagyarányú, lelketlen rablógyilkosság, melyet egy ismeretlen tettes követett el Eperjesen. Az egész Felvidék rend­őrsége munkában van, hogy elfogja a tettest s — úgy látszik — a sá­toraljaújhelyi rendőrség is bőven ve­szi ki részét ebből a munkából. A sátoraljaújhelyi rendőrség ugyanis megállapította, hogy a rablógyilkos­ság idejében egy setét múltú csavargó, az újhelyi templomrablás tettese: Orosz Miklós Eperjesre utazott. A rendőrség a körülmények ez össze­találkozását nem tarja véletlennek s úgy sejti, hogy a notórius Orosz Miklósnak épen a gyilkosság meg­történte idejében Eperjesre való uta­zása s ott tartózkodása kapcsolatban van a gyilkossággal. Mivel a sátor­aljaújhelyi rendőrség jól ismeri Orosz Miklóst, a rendőrség négy tisztvise­lője kémutazást tesz letartóztatása céljából. — Névmagyarosítás. Reich Artur bérlő, alsókörtvélyesi lakos vezeték nevének Tornai ra való átváltoztatá­sát a m. kir. belügyminiszter meg­engedte. — A cséplőgép áldozata. így az aratás befejezésével, a cséplés idején egyre gyakoriabbak azok a hírek, melyek a cséplőgépek vigyázatlan kezelése következtében keletkezett balesetekről számolnak be. Legutóbb Borsiból vesszük egy megrendítő bal­eset hírét, ahol a cséplőgép iszonyatos áldozatot követelt magának. Folyó hó 4-ikén, délelőtt tiz órakor történt az iszonyatos baleset, melynek áldozata a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkór­házban áll orvosi gyógykezelés alatt. Petró István, bodrogsz9rdahelyi lakos, 20 éves napszámos mintegy négy hó­nappal ezelőtt szerződött Artinovich csőplőgépész mellé napszámosnak. -f Legutóbb Borsiban csépeltek s a csép- lésnél mindig Petró tisztéhez tarto­zott a gépet etetni. Petró a gép ete­tésével foglalkozott s azokat más al­kalmas eszköz hiányában kezével tolta be a dobba. Különben is erre a célra Artinovich gépész — mint Petró előadja — nem engedett vasvillát használni. Munkája közben a gép egy­szerre kezét elkapta s azt tőből le­vágta. A megrendítő baleset érte nap­számost súlyos sebével beszállították a sátoraljaújhelyi közkórházba. A vizsgálat megindult. — Táncmulatság Hatfán. A kies Hatfa fürdő folyó hó 15-ikén vasár­nap előreláthatólag egy látogatott táncmulatság színhelye lesz. A zem- plénvármegyei Rákóczi szobor alapja javára rendezi ezt a mulatságot a zempléni hazafias ifjúság s keresve sem találhatott volna alkalmasabb helyet Hatfa fürdőnél. A mulatságra érkezőket az aznapi vonatérkezések- nól a bodrogszerdahelyi állomáson fogatok várják, melyeknek az oda és vissza vitelért fizetni nem kell. A rendezőség 1500 drb. meghívót kül­dött szét, ha valaki tévedésből meg­hívót nem kapott volna, ne akadá­lyozza a megjelenésben, mert meg­hívó nélkül is meghívott mindenki. Családjegy 3, személyjegy 2 korona lesz. Felhívjuk a közönség figyelmét a jótékonycélu táncmulatságra, mely­nek élén díszes rendezőség áll. — Őrizkedjünk a szoknyás csa­lóktól. Elegánsan öltözött hölgyek ka­landoznak mostanában a vidéken, irók özvegyeinek felsegélyezésére könyv­megrendeléseket gyűjtve, de egyúttal könyöradományokat is ugyan e célra. Az úri társadalom jó szivü hölgyei — rendszerint férjük távollétében — aláírják a könyvmegrendelést, előle­get is adnak rá, sőt a könyöradomá- nyok ivére is jegyeznek kisebb-na- gyobb összeget, mert hát nyomorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom