Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-28 / 60. szám

Sátoraljaujhely, 1909. Julius 28. 60. (4868.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Mi hiányzik nálunk? — jul. 28. II. Hol is hagytuk el ? Igen, hát a katonaság ügyénél. Folytassuk tehát itt. Régi sóhajtozások, porossá vált, megsárgult, el is feledett akták rá a bizonyítékok, hogy e kérdéssel Sátoraljaújhely város illetékes körei gyakran és be­hatóan foglalkoztak, ősi szokás­hoz hiven azonban a tanácsko­zásoknál tovább eddig még nem juthattak. Azt ugyan beismerték már, hogy egy nagyobb arányú katonai laktanya felépítése olyan befektetés volna a város közön­sége részéről, mely dúsan meg­hozná kamatait, azonban a ka­tonai kormányzat akkor, midőn e kérdés felszínre került, még idegenkedett annak nyílt kijelen­tésétől, hogy Sátoraljaújhelyben egy ezred elhelyezését biztosítsa. Nem kell azonban visszariadni az ilyen első nehézségektől, de ki­tartással, erélylyel és többszöri kopogtatással kérni és ismét kérni kell az illetékes helyen, mert az idők változtak azóta és ma már más szemmel lát úgy a politikai mint a hadügyi vezetőség. Vá­rosunk vezető köreit nem érheti vád eddig ez ügy érdemi részé­ben, de éppen azért kérjük őket, hogy a tételt ne tegyék skartba, hanem alkalomadtán hozzák napi­rendre újból s igyekezzenek e nagyon fontos közérdek megva­lósítására. Mert sok riválisunk van e téren, tehát nagyon ébe­reknek kell lennünk. Egy ezred katonaságnak ide telepítése kiszámithatlan előnyére válnék városunknak. Fellendülne elsősorban az ipar. Egymást kö­vetnék a régi házak helyén szép, modern, tiszti lakásoknak, étke­zőknek, társaskörnek megfelelő helyiségek emelése. A piaci be­hozatal tekintetében uralná vá­rosunk az egész felvidéket és Bodrogközt, mert vasúti össze­köttetéseink igen kedvezők. Az ipar és kereskedelem hatalmas lendületet venne minden ipar ágban, fényüzési cikk, divatáru vagy ruhaneműben hasonlithat- lanul nagyobb lenne a forgalom a mainál. Iparosaink megrende­lőkre találnának, a vidékről itt katonáskodó fiaikhoz belátogató szülők vagy családtagok mind­mind pénzt hagynának itt. * Éppen most olvassuk, hogy Ungvár város utcaseprő gépek beszerzését határozta el, melyek­kel a kora hajnali órákban tisz­títják föl a város utcáit. Nálunk? Mi kézzel sepertetünk, munkát adunk 8 embernek, kik oly lel­kiismeretes buzgósággal teljesí­tik hivatásukat, hogy midőn pl. a Kazinczy utcát söprik, akkor a vasúttól a városba törekvő idegeneknek szeme-szája meg­érzi kilométer távolban a köz- tisztasági művelet eszközlését, a melyet más helyeken az éjjeli, vagy hajnali órákban végeztet­nek. Utcáink öntözése tekinteté­ben haladást tapasztaltunk, a rendőrség közegei sorra figyel­meztették a háztulajdonosokat, miszerint a járdákat naponta két­szer locsolják fel házaik előtt. Nagyon helyes intézkedés, de egyszersmind az öntözési idősza­kot is meg kellett volna jelölni, mert csak akkor felel meg a célnak, ha egy és ugyanazon órában öntözik. Helyes lenne reggel 8 órakor és este 7 óra­kor, ilyenkor legforgalmasabbak az utcák. A vízvezetékkel való öntözés lehetővé teszi az utcák többszöri locsolását, mig a város viztartálylyal ellátott s öntözésre berendezett szekerei a mellék­utcákban tehetnének eleget hasz­nos rendeltetésüknek. * Nagyobb szabású fürdő is csak itt — volna nálunk; a Diana t. i. melynek különösen gőzfürdő osztálya messze vidék­ről kecsegteti ide az anyagi ál­dozatra kész reumások és kösz- vényesek seregét. Ez a gőzfürdő azonban máig is gyermekbeteg­ségekben sinylik. Elmaradt állapotban van ez a mi hirneves fürdőnk, de nem te­szünk e miatt kifogásokat, mert ma már a vízvezeték felhaszná­lásával minden úri lakást ellát­nak kellően berendezett fürdő­szobával s igy a fürdőre éppen azért, mert az a jobb lakások­nál riválisra talált, nagyobb gon­dot kell fordítani. Főleg a nyári meleg időben, midőn a hidegvíz kúrát szives • örömest veszi a közönség igénybe, legalább a tükörfürdőkben vagy azok he­lyett állítsanak fel megfelelő ká­dakat, melyekben a hideg kúrát használók a masszírozást Í3 él­vezhessék, ami a lépcsőzetes le­járatú tükör fürdőkben nem le­hetséges ; ezt már többen kérték, de eddig eredmény nélkül. Ha a város némi súlyt helyez arra, hogy fürdője jövedelmet hajtson, nem szabad figyelmen kívül hagynia sem a magánlaká­sok versenyét, sem pedig és lég­ióként : a nagyközönség kíván­ságát s annak kellő és megfe­lelő kiszolgálását. Egyéb, — még hiányzó, de szükséges dolgok megvalósításá­ról majd alkalmilag. Iskolai Értesítők. VI. A sátoraljaújhelyi stat. izr. elemi iskola 1908/9. tanévi értesítő­jét áttanulmányozva, általánosságban az a bírálatunk, hogy e 32 oldalas füzetben egy kifogástalan értesítő fek­szik előttünk. Népiskolai értesítőben első eset amivel itt találkozunk: a pályavá­lasztás kérdésének taglalásával. Igaz, hogy stilus tekintetében hiányai van­nak a dolgozatánk, de az értékén ez nem sokat ront. Azonban tartsuk meg a sorrendet. Első közleménye az értesítőnek Knopfler Sándor jeles tanügyi iró tollából „Néhány szó iskolánk érde­kében“. Jelezzük, hogy úgy e közle­ményben, mint általán az egész érte­sítőben igen sok a sajtóhiba, de ezt nem rójjuk a nagyon becses tartalom terhére. Máskor szemesebb korrek­torra bízzák majd a kefelevonatot. Knopfler értekezése részben tu­dományos, részben reális irányú. — Arany igazságot hangoztat amaz óha­jával, hogy a szülők is vegyék ki részüket az iskola munkájából; tá­mogassák és bizonyos fokig ellen­őrizzék is annak működését. Mert a hol a család nem törődik az iskolá­val, ott az ki van véve a közvéle­mény hatása alól s lassankint bal- utra tévedhet. Még egy esztendő s az ország minden elemi iskolájában megszűnik a tandij fizetési kötelezettség. Erről a korszakalkotó reformról részletesen ir Knopfler Sándor, de egyben ag­gályait fejezi ki az iskola fennállha- tása tekintetében, mely igy legtekin­télyesebb jövedelmét veszti el. Nem osztjuk ez aggályokat. Elő­ször azért nem, mert az állam a vo­natkozó törvény értelmében a lehető legmagasabb összegű államsegély megadásával nem fog fukarkodni a népiskoláknál; másodszor azért, mert éppen Knopfler Sándor önmagának ellentmond, midőn cikkében kijelenti, hogy a jó izr. népiskola az izr. hit- felekezet fundamentuma s a zsidóság csak addig állhat főn, mig iskoláit hiven gondozza ; tehát és harmadszor azért nem, mert az újhelyi zsidóság­nál van annyi lelkiismeretesség és kötelességtudás, hogy amikor az is­kola fenntartásának terhei az anyagi teljesítési képesség arányában fognak megoszlani: akkor a vagyonosabb nem fog sopánkodni a felemelt isko­lai adóösszeg ellen, tudva azt, hogy szegény felebarátjának válláról vesz le terhet, az örök irgalmasság és szeretet forrásának parancsa szerint. Iskoláját és hitközségét pedig erősiti áldozatkészségével. Nagyon helyesnek találjuk az „Iskolai egyesület“ alakítását s en­nek kebelébe a rokon jellegű jóté­kony intézmények bevonását. Á „Pályaválasztás“ cimü dolgo­zat nagyon figyelemre méltó munka. Igen is helyén van elemi iskolai ér­tesítőben e kérdés tudományos meg­vitatása. A gondos és gyermeke jövő­jéért aggódó szülőnek jó előre látnia keli azt a gyermeknél, hogy milyen foglalkozás iránt viseltetik legnagyobb hajlammal. — Gimnáziumba, polgári vagy szakiskolába leendő küldése s igy jövő kiképeztetósőnek előkészítése felett tehát már ekkor kell határoz­nia. Ezt az értekezést sok példány­ban kellene kinyomatni s terjeszteni a családok körében. Áz igazgatói évi jelentés részle­tesen beszámol a tanév történetéről, illetve annak főbb eseményeiről. Igen nagy jótétemény ez iskolát látogató szegény gyermekekre a nép­konyha intézménye, mely télen át tápláló ebéddel látott el 100 napon át, naponta 50—60 gyermeket. Ez áldásos intézményt a hitközség nemes szivü vagyonosabb tagjai, Widder Gyula és Reichard Armin elnökök buzgó tevékenysége mellett tartják fenn. Főként a hölgyek adakoznak szívesen a szegény gyermekek táp­lálására. A végzett tananyag s egyéb köz­érdekű tárgyak ismertetése után közli az értesítő a növendékek klaszifiká- ciós táblázatát, melyet örömmel lá­tunk e gondosan szerkesztett füzet­ben. A statisztikai táblázat szerint volt az iskolának 263 növendéke, 123 fiú s 140 leány. Kitűnő általá­nos osztályzatot nyert 34, jeleset 70, jót 88, elégségest 41, megbukott 30. A tanulmányi eredmény tehát eléggé kedvező. A jövő 1909/10. tanévre a beiratások aug. 26—31-ig eszközöl­tetnek. y. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Hivatalvizsgálat. Meczner Gyula főispán dr. Kontz Endre főispáni tit­kár kíséretében folyó hó 25-őn a gál- szécsi szolgabirói hivatalban váratlan hivatalvizsgálatot tartott. )( Meghivó. Á „Zemplén várme­gyei községi és körjegyzők egyleté­nek“ t. tagjait folyó évi augusztus hó 7-én d. e. 9 órakor Sátoraljaúj­helyben a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisz­telettel meghívjuk. Tárgy: 1. Uj nyugdijszabályrendeletünk sérelmes intézkedései elleni lépések megtétele. 2. Az egylet múlt évi számadásának tárgyalása. 3. Győr vármegye jegyzői egyletének átirata a segódjegyzői ál­lások szervezése iránt. Velejte, 1909. jul. 26. Haraszthy V. egyleti elnök. Jászay Pál egyleti főjegyző. )( Érdekes számok. Sátoraljaúj­helyben a III. oszt. kereseti adók s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának meg­állapítása tárgyában már befejezte az adókivető bizottság működését. Nem tartjuk érdektelennek ez alkalomból folyólag felemlíteni, hogy Sátoralja­újhely városban az 1909. évre az újonnan keletkezett üzletek tulajdo­nosai (összesen 97 tétel) a kincstári előadó által proponált 7073 korona 69 fillér javaslattal szemben 5881 korona 91 fillér III. oszt. kereseti adóval, a nyilvános számadásra kö­telezett vállalatok és egyletek pedig igazgatósági, felügyelő bizottsági ta­gok tisztelet és jelenléti dijai után 5204 kor. III. oszt. kereseti adóval rovattak meg. A helyi 8 pénzintézet üzleti adóját 340,666 korona 59 fillér Lapunk mai az Ama 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom