Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-28 / 60. szám

2. oldal. ZEM.P LÉN. Julius 28. nyeremény alapon az adókivető bi­zottság 33.966 kor. 54 fillérben és az ehez járuló 9981 kor. általános jöve­delmi pótadóban, együtt tehát 43,947 kor. 54 fillérben állapította meg. )( Ebadó kivetési lajstrom köz­szemlén. 1909. évre a városi tanács által jóváhagyott ebösszeirási és eb­adó kivetési lajstrom mai naptól 15 napi tartamra vagyis bezárólag folyó évi aug. hó 8 ik napjáig a rendőr­kapitányi hivatalnál közszemlére lesz kitéve, mely idő alatt az érdeklődők hivatalos órák közben azt betekint­hetik és esetleg felszólamlással él­hetnek. HÍREK. Cherchez la femme.- jul. 27. Magas állású, komoly urakat visznek robogó fogatok a városból a faluba, ahol szenzáció történt. A falu két legénye különbözött össze s a kés, mely elintézte a döntő vitát, kioltotta az egyik legény életét. A kis falu olyan, mint a méhkas. Lakosai egy­más köré csoportosulnak a házak előtti pihenő padoknál s taglalják az izgalmas eseményt. Tisztelettel nézik közben a városi urakat, akik vizs­gálódnak, kérdezősködnek s amit hal­lanak : írásba veszik. S mikor látják, hogy a városban mily port vert az esemény s a csen­des községbe mily gyorsan oda szó­lította a törvényszéki, szolgabirósági urakat s a csendőrséget, melyet job­ban respektál a magyar paraszt min­den hatalomnál a világon, el is tű­nődnek, el is csodálkoznak rajta, hogy milyen nagy feneket kerítenek a vá­rosban ennek a dolognak az urak. Mert hát igaz, hogy komoly dolog történt s a Kiss Imre kése mélyeb­ben csúszott be a Septák Gyula ol­dalába, mint azt Kiss maga is akarta, de előttük nem szokatlan az, ha a falu, egy leányért versengő két le­génye erői összemérésével dönti el, hogy hát melyik tulajdonképen kö­zöttük legény a gáton, s melyik mél­tóbb a leányhoz. Benn a városban, az úri társa­ságban nincs szükség ilyen harcra, ott a család óhaja, az állás, vagyon minémüsége, a kedvezőbb társadalmi helyzet minden nagyobb emóció nél­kül eldönti, melyik űré is legyen a leány s aki gyengébbnek érzi magát, lassanként csendbe visszavonul, át­engedi a teret s máshol kísérli meg szerencséjét. Á család akarata elle­nére kötött házasságok egyre ritkáb­bak lesznek, egyre gyérebb a szök- tetések száma, mely az egymást sze­rető sziveket egyesíti. Az úri társa­ság már reájött arra, hogy nem élünk a lovagkorban s nincs szükség éjféli párbajokra, éjszakai esküvőkre s több ilyen romantikus requizilumra, ha az ember feleségül akar venni egy höl­gyet. De kinn, a faluban, a nagy egyen­lőség, egyformaság helyén, hol alig van vagyon- vagy rangkülönbség a legények között: bizony sokszor szük­ség van ilyen erőszakos, vad eldön- tési módjára a szerelmi pernek. S ha a bunkó egy kicsit nagyobbat üt, ha a kés a testbe kissé mélyebben hatol be, megtörténik bizony, hogy a bör­tön választja el kedvesétől a szerel­mes szivet s nagy urak jönnek ki a városból az összekülönbözés és erő­próba dolgában. A szőllőskei esetről is csak any- nyit tudunk, hogy egyik legény késével holtra szúrta a másikat. A tény meg­történt s csak az indító okok hiány­zanak. A bíróság is ezt kutatja, ke­resi. Hiszen van az életben elég szen­vedély, ok s elég forrása a bosszú- érzetnok, mely embert embertársa élete, testi épsége elleni támadásra készt, de majdnem feltétlenül bizo­nyosra vehető, hogy a vizsgálat so­rán az derül ki, hogy nő van a do­logban. Az ilyen falusi drámákra le­het leginkább alkalmazni I. Napo­leon hatalmas, rettegett rendőrminisz­terének Fouché-nak mondását: cher­chez la femme 1 (Keresd a nőt!) ki a szövevényes, rejtelmes, megmagya- rázhatlan bűnök indító okait mindig a nőben kereste, kinek a bűnügyben lenni kell. Sokan az öreg Dumasnak tulaj­donítják az örökigaz mondás szerző­ségét, pedig benn van ez már Ju­venalis, (ki egy pár évvel megelőzte Dumast még Fouchét), egyik szatírá­jában is, ahol ezt Írja: „Nulla fere causa est, in qua non femina litem moverit.“ Bizony, örök igazság az, hogy mindent a nő mozgat, minden általa, érte s miatta történik. A nő váltja ki a nemes szenvedélyeket, az kész­tet szép alkotásokra, az képes indí­tani hőstettekre, ő mindennek végső oka, miatta építenek és érte rombol­nak, mért lenne hát kivétel, ha a bűn születésének indító okáról, forrásairól van szó. Igazolja ezt napról-napra az élet s annak fordulatai, igazolja a legtöbb bünügy, melyben ott van az asszony. Én a szőllőskei igénytelen drámában is keresem a bűnre okot szolgáltató örök asszonyt s kétségtelen, hogy a bűnügyi vizsgálat során a bíróság rá is fog találni. —1. — Ánna-nap. Folyó hó 26 ikán, hétfőn volt az Annák-napja. Hivata­losan csak Anna-nap volt, de hol van azon Anna, ki nem formál jogot e naphoz. Hajdanta, nagyanyáink ide­jében még nevezetes volt az Anna- nap, a sok szerelmes szivet egybe- füző fürdőmulatságok napja. A gróf Vay Sándor kedves reminiscentiában, történeteiben számtalanszor van róla említés téve, mint nevezetes napról, most már lassankiut hasonló lesz a többi igénytelen, egyszerű napokhoz. A hires Anna-bálok kora is lejárt már, nincs a régi, patriarchalis fürdő báloknak maradványa sem, nincse­nek fáradhatlan, tüzes táncosok s nincsenek ma már Annák se, csak Nusik, Anicák, Nicák, meg ilyenek vannak. — Kinevezés. A vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter Neu- wirth János pancsovai lakost, oki. középiskolai tanárt a homonnai áll. felsőkereskedelmi iskolához rendes tanárrá nevezte ki. — Kitüntetés. A király Szalay Lőrincet a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyigazgatóeág mellé rendelt számvevőség főnökét nyugdíjaztatása alkalmából pénzügyi tanácsossá ne vezte ki. A kitüntetés éppen búcsú zása alkalmával érte a kiváló szor­galmú főtisztviselőt, ki e hó 31-én adja át hivatalát a számvevőség ideig­lenes főnökének. Szalay Lőrinc laká­sát Beregszászba teszi át, hol idejö­vetele előtt is élénk részt vett a tár­sadalmi életben. — Házasságok. Ivanovics Vik­tor orosházai polgári iskolai tanár folyó hó 26-ikán kötött házasságot Szerdahelyi Adrianával, néhai Szer­dahelyi Vince földbirtokos és neje Wiczmándy Zsófia leányával. A há­zasságkötés egyházi része a sátor­aljaújhelyi kegyesrendi templomban folyt le, ahol az uj pár házasságát dr. Ivánovics Emil egri theologiai tanár, a vőlegény bátyja részesítette egyházi áldásban. — Letynski Leó, József lembergi bankigazgató folyó hó 25-ikén kötött házasságot Jurisch Ilonával Sátoraljaújhelyben. A pol­gári kötés után az egyházi szertartás az ág. h. ev. templomban folyt le, hol Domfan Elek ág. ev. lelkész in­tézett szép beszédet az uj párhoz. — A Gyermekvédő Liga jótéte­ménye. Lesó Andrásnét a rendőrka­pitányság 45 napi elzárásra ítélte. — A büntetés elszenvedésének ideje alatt, mely most van folyamatban, két kiskorú gyermeke hajlék és gon­dozás nélkül maradt volna, kitéve a züllés veszélyének. A rendőrség elő­terjesztésére a Liga helyi bizottsága utján a Gyermekvédő Liga gondo­zásba vette a két gyereket s tartás­dijukra ez időre 40 koronát utalvá­nyozott. — Pénzügyi áthelyezések. Sipos János homonnai és Szluhár Vince nagymihályi m. kir. pénzügyőri szem- lészek kölcsönösen áthelyeztettek. — Egyháztanácsi ülés. A sátor­aljaújhelyi róm. kath. egyháztanács és iskolaszék folyó hó 25-én délután együttes ülést tartott, mely iránt a tagok élénk érdeklődése nyilvánult meg; részben a folyamatban levő templomépités kérdése, részint Bes­senyei István apátplebános ama, — már közismert eljárása, hogy nagy buzgalommal törekszik a még elinté­zésre váró kérdések megoldására, — a tanácstagok nagyrészét egybehoz­ták. Az ülés Bessenyei Is'ván apát­plebános elnöklete alatt folyt le. Tár­gyai voltak a múlt évi iskolai szám­adások jóváhagyása, melynek felül­vizsgálata után az egyház nemrég választott ügybuzgó algondnokát, Ri- már Jánost a gyűlés megéljenezte tanúsított buzgó munkálkodásáért; azután a jövő 1909/10 tanévi iskolai költségvetés megállapítása követke­zett. Énnek keretében kimondatott, hogy az egyházközség mint iskola- fenntartó a IV. tanítói állás javadal­mának a törvényes minimumra leendő kiegészítése iránt államsegély utal­ványozását fogja kérni a kultuszkor­mánytól. Bessenyei István elnök tett azután előterjesztést több, az uj tem­plomban tervbe vett köztisztasági és közegészségügyi intézkedéseiről, me­lyeket a tanács helyeslőleg tudomá­sul vett. Felolvasásra került dr. Fi- scher-Colbrie Ágost kassai püspök ama levele, melyben nyilatkozatté­telre hivja fel a hitközség elöljárósá­gát az iránt: nem volna-e lehetséges Sátoraljaújhelyben a bukott nők ré­szére patronage intézet szervezése, melyben 3 apáca felügyelete alatt a balutra tévedt leányok — valláskü­lönbség nélkül — gondoztatnának s belőlük tisztességes és a társadalom­nak visszaadható cselédek képeztet- nének. E nők természetesen megfe­lelő segélylyel láttatnának el a pat­ronage részéről. A tanács elvben ma­gáévá tette a püspök intencióit, a ki­vitelt azonban a templomépitési mun­kálatok befejezte utánra halasztja s addig a kérdés teljes előkészítésére egy bizottságot küldött ki, melynek feladata az ügy tanulmányozása s annak idején részletes javaslat meg­tétele. — Kruczik Imre távozása és Pikula Antal lemondása folytán az egyháztanácsba két póttag behívása vált szükségessé. Ezek helyére a ta­nács Bányász Istvánt és Sebők Já­nost hívta be. Majd Bessenyei Ist­ván apát indítványára és Éhlert Gyula pártoló felszólalására 4 uj taggal sza­porították az egyháztanácsi és isko­laszéki tagok létszámát s e négy helyre — a kassai püspök jóváha­gyásának fenntartása mellett — Ada- mecz Emil dohánygyári igazgató, Steinhöfer Ferenc állomásfőnök, dr. Buz a Barna orszgy. képviselő és Pin­tér István árvaszéki elnök egyhan­gúlag választattak meg. Kisebb fon­tosságú ügyek elintézése után az ülés d. u. 6 óra tájt ért véget. — Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Nyíri Józsefet a sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügyőri biztosság vezetőjét jelen állomás he­lyén való meghagyással m. kir. pénz­ügyőri főbiztossá nevezte kt. — Apácák fogadalom tétele. A Paulai sz. Vincéről nevezett irgalmas- rendü apácák, kiknek tartományi fő­nöksége Szatmáron van s kikhez a sátoraljaújhelyi Karolineumban tanító nővérek is tartoznak, 25 uj tanitó- nővérrel szaporodtak e napokban. — Paulai sz. Vince napján ugyanis 25 ujoncnő telte le a szerzetesi fogadal­mat a szatmári püspök előtt, fényes egyházi ünnepély keretében. — Olcsóbb a liszt. A múlt héten érthető örömünkre, kilogramonkint 4 fillérrel esett a liszt ára s remény van rá, hogy ez az árcsökkenés fo­kozatos lesz. A liszt olcsóbbodását részben a nem kedvezőtlen próba- cséplési eredmények, részben a nagy malmoknak rengeteg mennyiségű ro­mán búza vásárlásai okozták. Szinte megkönyebbülünk e hir hallatára, noha Sátoraljaújhely szokás szerint most is a legutolsó lesz abban, hogy ke­reskedői az árcsökkenéssel megbarát­kozzanak. — Véletlen eset vagy bűntény ? Szombaton, folyó hó 24-ikén déli 12 órakor Nagykövesden Kaskó István Pallér János nevű társára emelte a szőlővincellér puskáját. Pallér János figyelmeztette társát, hogy vigyázzon, mert a puska töltve van s elsülhet. Kaskó István azonban nem hallgatott a figyelmeztető szóra, célba vette Pallért s e közben a puska oly sze­rencsétlenül sült el, hogy a súlyos srót töltés Pallér mellébe hatolt. A szerencsétlenség érte szőlőmunkást beszállították az „Erzsébet“ közkór­házba, hol súlyos sebével ápolás alá vették. A községben elterjedt a hir, hogy Kaskó szándékosan lőtte le tár­sát, de ezzel ellentétben Pallér a köz- körházban történt kihallgatása során azt vallja, hogy Kaskó neki jó ba­rátja, semmi oka nem volt arra, hogy őt megölje s csak vigyázatlanságá­nak tudható be, hogy a baleset meg­történt. Kaskó István ellen, kit a csendőrség letartóztatott, megindult az eljárás s ennek során fog kide­rülni, hogy véletlen eset, vagy bűn­tény történt-e Nagykövesden. — A szőllőskei gyilkosság. Szől- lőske zemplénvármegyei község la­kossága körében nagy izgalmat kel­tett az a bűntett, melyet a községben Kiss Ferenc kocsis követett el. Folyó hó 25-ikén, vasárnap éjjel történt az izgalmas bűneset, melyben a gyil­kos szerszáma egy ember életet kí­vánt áldozatul. A gyilkosság részle­teiről következő értesítést vesszük. Folyó hó 25-ikén, vasárnap éjjel Szőllőske községben gyilkosság tör­tént. Kiss Ferenc kocsis, ki a szől­lőskei ref. lelkésznél áll szolgálatban, késével agyonszurta társát, Septák Gyulát s a szívbe mélyen behatolt kés Septák életét azonnal kioltotta. A gyilkosság okát s a részleteket csak a vizsgálat fogja kideríteni. Kiss Ferene, a gyilkos úgy adja elő a dolgot, hogy ő Seplákot tolvajnak nézte, de elte­kintve attól, hogy az áldozat jó isme­rőse volt gyilkosának, valószínű, hogy szerelmi bosszú adta kezébe Kissnek a fegyvert, melyly9l társa életét ki­oltotta. Tanuk hallották, mikor Sep­ták az őt üldöző Kissnek visszaszó­lott „Feri, hát mért akarsz te engem megölni?.“ Midőn azután Kiss utólérte áldozatát, belemártotta kését s a szú­rás következtében, mely a szivet is megsebezte, a szánandó ember azon­nal meghalt. Az eset természetesen nagy izgalmat keltett a községben, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom