Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-10 / 90. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. November ÍÖ. Adóügy és agrárköloBÖnök. Eiszenmann Oszkár kir. pénz­ügyigazgató jelentése szerint okt. hó folyamán állami egyenes adókban 43Í,869 kor., hadmentességi díjban 16,735 kor., bélyeg- és jogilletékek­ben 107,580 kor., dohányjövedékben 69,115 kor., sójövedékben 7,157 kor., cukor, szesz, sör stb. fogyasztási adók­ban és italmérési illetékekben 740,608 kor. fizettetett be. Az előző évi okt. havához viszonyítva az állami egye­nes adóknál 32,470 kor, a hadmen­tességi díjnál 2736 kor., a fogyasztási adóknál pedig 51,953 korona többlet mutatkozik. A jogilletékeknél 10,172 kor., a sójövedéknél pedig 110 koro­nával kevesebb folyt be mint az előző évi hasonidőszakban. Ideiglenes ház­adó mentességet 12, adó és illeték- fizetési halasztást 27 esetben enge­délyezett. A hivatal személyzetének egy része az uj házadó kataszteri munkálatok felülvizsgálata végett kül­szolgálaton volt. E munkálatok a vár­megye községeinek nagyobb részében már teljesen készen vannak. Jelenti továbbá kir. pénzügyigazgató, misze­rint az agrártartozásokra adandó fizetési halasztások tárgyában kelt 115,434/909. sz. pénzügyminiszteri rendeletnek megfelelően a hegyaljai borvidékhez tartozó 25 községi illetve körjegyzőtől a szükséges kimutatáso­kat bekivánta s ha valamennyi jelen­tés beérkezik, akkor a végrehajtások felfüggesztése tárgyában megteszi az általános rendelkezést. Az agrár tar­tozásokkal hátralékban levő olyan szőlőbirtokosok, kik szőlőjük jövedel­mén kívül más, tekintélyes bevételi forrással is rendelkeznek, szintén ré­szesülhetnek a fizetési halasztás ked­vezményében, ha ez iránt külön fo­lyamodnak és indokolt kérvényükben időleges fizetési képtelenségüket iga­zolják. (E tárgyról lapunkban már előzőleg bővebben is megemlékeztünk, a vonatkozó miniszteri rendelet szö­vegének leközlése alkalmával.) Kir. pénzügyigazgatónak több rendbeli, bevehetien adók és haddijak törlése iránti javaslatait a bizottság elfogadta. Thuránszky László a kir. pénzügy­igazgató jelentéséhez hozzászólva, kö­szönettel veszi tudomásul a m. kir. pénzügyminiszter intézkedését s egy­úttal a kir. pénzügyigazgató humánus eljárását: indítványozza, hogy a bi­zottság részéről dr. Wekerle Sándor m. kir. pénzügyminiszterhez köszönő felirat intéztessék. Általános helyeslés közt határozattá emeltetett az indít­vány. Majd rátért Thuránszky László ama körülményre, hogy az agrártar­tozások behajtásának felfüggesztése tárgyában kelt — közismert — pénz­ügyminiszteri rendelet ama pontját illetőleg, hogy a szőlőbirtokaik jö­vedelmén kívül más, tekintélyesebb jövedelmi forrással is biró szőlőtulaj­donosok szintén minden külön folya­modás nélkül részesülhessenek a fize­tési halasztás kedvezményében, mig az egész kérdés lörvényhozási utón véglegesen rendeztetik : ilyen irány­ban is intéztessék a pénzügyi kor­mányhoz felirat. Eiszenmann Oszkár kir. pü. igazgató részletesen válaszol Thuránszky László indítványára s a maga részéről annak keresztülvitelét akadályba ütközőnek nem találja és a pénzügyi kormány ily irányban ki­adandó esetleges intézkedését a sú­lyosan terhelt szőlőbirtokosság érde­kében kész örömmel venné ő is tu­domásul. — Thuránszky László in­dítványára a bizottság Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgatónak, a Hegyalja közönsége iránt kezdettől fogva tanúsított jóindulatú pártolá­sáért köszönetét nyilvánítja. (Éljenzés.) Tanügy. Beregszászy István kir. tanácsos, központi tanfelügyelő jelenti, hogy október hó folyamán a sárospataki állami tanitóképezdét s több népisko­lát látogatott meg. A sókuti ág. ev. tanító működését magyar nemzeti szempontból nem találván kielégítő nek, ellőne egyházi főhatóságánál a fegyelmi eljárás megindítását kérte. Államépltészet. Hönsch Dezső műszaki főtaná­csos, a kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint közutak és építményeik jókarban vannuk, köz­lekedési akadályok nem fordultak elő. A sárospataki Bodroghid alapépítmé­nye készen van, a vasfelszerkezet fel­rakása az állványok felállítása után, december hóban fogja kezdetét venni. A hídépítés vezetésével Czakó Ignác fő­mérnök van megbízva. — A sáros- patak—karádi that. útvonalra a fed- anyag kiszállítása folyamatban van. Az erdőbénye—aranyosi thatósági ut kiépítéséhez a keresk. miniszter 3000 kor. államsegéllyel járult. Az ülés kevéssel déli 12 óra előtt végződött. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Választások küszöbén. — nov. 10. Folyó hó 8-ikán egy, a város életében nevezetes, nagyfontosságu elhatározás, esemény történt. Dókus Gyula alispán kiirta annak a válasz­tásnak a határidejét, amely a város három választó-kerületének választóit állítja a szavazó-urnák elé, hogy szer­vezzék újjá a rendezett tanácsú város képviselőtestületét. A hivatalos hirdetmény, mely ezt a nagyközönségnek s választó polgárságnak hírül adja : már holnap a nagy nyilvánosságé lesz s ebből megtudja a választó polgárság, mind­azokat a tudnivalókat, melyek a vá­lasztással kapcsolatosak. A választás határidejét, mely­nek során Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének választás alá eső tagjai közül az 1886. XX. t.-c. 41. §. rendelkezése szerint kilé­pőknek helye lesz újakkal betöltve, az alispán folyó hó 22-ikének dél­előtti 9 órájára tűzte ki. Az uj választásnál kilépő, de njból megválasztható képviselőtestü­leti tagok névsora a következő: I. választó kerületben ; Dr. Búza Barna, Pekáry Gyula, Móré Dániel, Papp Gyula, Gáthy Géza, Tóth András, Kovalcsik János, Schwarczbart Lipót, Kulics János, Turay János és Zom- bory János. II. választó kerületben : Dr. Roboz Bornát, dr. Nyomárkay Ödön, dr. Erényi Manó, Bernáth Ala­dár, Behyna Miklós, Kroó Gyula, Fleiszner Frigyes, dr. Kossuth János és Kádár Gyula. (Két hely üres). III. választó-kerületben : Waller Ala­dár, Hericz Sándor, dr. Róth József, Spitz Dávid, Blumenfeld Emánuel, Majoros Gyula, Alexander Vilmos és Mispál József. (Három hely üres.) Az I. választó kerületben tehát, melynek szavazó helyisége az ipar- testületi székház nagy terme: 11 ren­des s 6 póttag, a II. vál. kerületben, melynek szavazó helye a városháza nagy terme, 11 rendes s 6 póttag s a III. választó kerületben, melynek szavazó helyisége a polgári iskola, 11 rendes s 6 póttag, tehát összesen 33 rendes s 18 póttag választandó. Minden szavazó egy lapon, de a rendes tagok s póttagok külön meg­jelölésével szavaz abban a kerületben, melyhez tartozik s 11 rendes s 6 pót­tag nevét, összesen 17 nevet irhát szavazólapjára. A választások folyó hó 22-ikén reggel 9 órától délután 4 óráig tar­tatnak s azokhoz választási elnökül a vármegyei törvényhatósági bizott­ság Constantin Géza biz. tagot küldte ki, ki egyúttal a II választó kerület­ben lesz a választás vezetője s gon­doskodni fog az I. és III. vál. kerü­let választás vezetőinek s a jegyzők­nek kijelöléséről. Minden községi választó abban a kerületben fog szavazni, amelyik ke­rületbe a végérvényesitéssel ellátott választói névjegyzékben fel van véve. Ez a névjegyzék a város irattárában a hivatalos órák alatt tekinthető meg. A kilépő tagok mind újra vá­laszthatók s megválaszthatok mind­azok, kik 24 évesek múltak, nagy­korúak. az 1886. XXII. t.-c. 37. §- ában foglalt kifogás alá nem ősnek, bírnak az 1874. XXXIII. t.-c. 3, 6, 7 és 9 pontjaiban foglalt minősítéssel s Írni és olvasni tudnak. Körülbelől ezek azok a tudniva­lók, melyekre a községi választóknak figyelemmel kell lenniök s ezeket fogja falragaszok utján közzétenni az alispán is. — Kinevezés. Meczner Gyula főispán dr. Gönczi Dezső szikszói orvost a sátoraljaújhelyi „Erzsébet“ közkórházhoz segédorvossá kinevezte. )( Vármegyei rendkívüli közgyű­lés. Zemplén vármegye törvényható­sági bizottsága folyó évi november hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A rend­kívüli közgyűlés tárgyai: 1. A pénz­ügyminiszter leirata a vármegyei és városi földadó bizottságok megválasz­tása tárgyában. 2. A vármegyei leg­több adót fizető bizottsági tagok 1910, évre kiigazított névjegyzékének be­mutatása és ezzel kapcsolatosan a választott bizottsági tagok választása iránti intézkedés. 3. A belügyminisz­ter leirata özv. Grünfeld Vilmosné kegydija tárgyában. 4. A községi-, kör- és segédjegyzők nyugdíjazásáról, valamint ezek özvegyei és árvái el­látásáról szóló szabályrendelet. 5. A málcai és abarai körjegyzőségek egye­sítése. 6. Sárospatak nagyközség in­gatlan vételi ügye. 7. zv. Mándy Istvánná özvegyi ellátás iránti kér­vénye. 8. A minyevágási kör 1908. évi számadása. 9. A bodrogszerda- helyi kör 1908. évi számadása. 10. Tiszaluc község 1909. évi pótköltség­vetése. 11. Nagymihály nagyközség 1909. évi pótköltségvetéso. E tár­gyakhoz Meczner Gyula főispán ki­bocsátott elnöki pótkörlevele szerint csatlakozik azután még : Greiner Ja­kab fakereskedő cég erdőhorváti er­dei iparvasut építési ügye is. HÍREK. Napszámosok s katonák harca. A „Cserepes“ korcsmái vérengzés. Kórházban az áldozatok­— nov. 8. Folyó hó 7-ikén este hét órakor rémes vérengzés színhelye volt a Szé- chényi-téri Schönstein féle „Cserepes“ korcsma, hol katonaszurony s nap­számosdorong vették át uralmukat a közcsend, közbiztonság nagyobb di­csőségére. Szinte páratlan bünkrónikáinkban az a nagyarányú vérengzés, mely folyó hó 7-ikén este megtörtént s példaadó, szigorú büntetés kívánatos, hogy az ilyen váratlan izgalmat keltő esetek mind ritkábbá váljanak s ne zavarják a város közönségének sze­mélyi biztonságát, a közcsendet, köz­békét s köznyugalmat. Iszonyatos, kegyetlen és véres harc folyt le a kétes emberek e bün- tanyáján, melynek áldozatai vannak úgy a honvédkatonák, mint a nap­számosok részéről s kik ezt a harcot úgy folytatták le a környékbeli lako­sok rémületére s a közcsend meghá- boritásával, mintha nem is emberek­ről, de veszett állatokról lenne szó. Az ilyen garázdálkodásoknak a legszigorul b példa nyújtásával kell véget vetni, szigorú rendőri ellenőr­zés alá kell venni a kétes exiszten- ciák gyülő-helyeit: a korcsmákat s gyakori razziával kell féken tartani azt a lelketlen bandát, melynek min­den tagja börtönök virága. Utóbbi időben többször előfor­dult, hogy nyílt utcán katonák vere­kedtek össze napszámosokkal s csa vargókkal. És talán az ebből eredt ellenségeskedésnek s a bosszuérzet- nek kifolyása a legutóbbi vérengzés is, hol a két tábor már csapatostul vonult fel a köznyugalom meghábo- ritására. Szigorú példát kell statuálni ennek a verekedési láznak megszün­tetésére a közönség s a rend biztosí­tása érdekében, mert az ilyen elfaju­lás állandósul s sokszor végzetes kö­vetkezményekkel jár. A vérengzés estéjén a „Cserepes" korcsma belső szobájában, az u. n. protekciós szobában, mint mindig, az a díszes társaság tanyázott, melynek tagjai egy pohár pálinkáért képesek eladni a lelkűk üdvösségét is. Egy féktelen, vad. rabbiatus, lelketlen banda, korcsmák virágai, a tisztesség számüzöttjei, kik napszámosoknak mondják magukat, de tulajdonképen bűnös előéletű, közismert csavargók. Radvánszki Pál, Gajdos Mihály, Hajducskó Imre, Mondik István, Csar- nega András, Tóth Miklós, Siska Jó­zsef, Danes Ferenc, Toronyi János s Macsala Jáuos napszámosokból állott a társaság, mely együtt volt folyó hó 7-ikén a „Cserepes“ ivójában s közü­lök már többnek volt összekoccanása honvédkatonákkal. Mig ők az ivóban tivornyáztak, egy pár honvéd-katona csoportosult a korcsma előtt, akikről a társaság azt vette hírül bosugás révén, hogy azok rájok leselkednek s ha kimen­nek : megverik őket. Ahelyett, hogy gondoskodtak volna a rendőrség ér­tesítéséről, mely ezt a vitát kevesebb vérrel intézte volna el, intézkedve a katonák csoportosulásának eloszlatá­sáról, Radvánszki Pál s Toronyi Já­uos kisompolyogtak az ivóból s ha­talmas sátor-karókat csempésztek be a piacról a szobába. A társaság fel lévén fegyverezve, Radvánszkinak megnőtt a bátorsága s mivel revolvere is volt, négy lövést tett a nyilt utcán álló honvéd-katonák 20—20 főből álló csapatára. Véletlen szerencse, hogy a négy lövés sem a katonákban, sem a járókelőkben nem tett kárt. Erre a katonák berohantak az ivóba, mire a bent levő társaság leütve a lámpát, a bejövöket hatal­mas dorongcsapásokkal fogadta. El lehet képzelni micsoda vé­rengzés keletkezett azután a setét ivóban. A társaság bemenekült a korcsmárosnó lakásához tartozó gyer­mek és hálószobába s aki féltette testi épségét, az ágyak alá bujt: igy pél­dául a hős Radvánszki is, ki a vé­rengzés előidézője volt. A verekedők az ivóban, szobák­ban az ajtókat betörték, összetördel­tek verekedés közben mindent. Köz­ben persze működött a szurony és dorong, mig Spenik János, Rontó István s Tóth György rendőrök végét nem vetették a vérengzésnek. A du­lakodás résztvevőinek nagyobb része megszökött. A főcinkost Radvánszkit szüleinek Árpád utcai lakásán, Danes Ferencet pedig a város területén fogta el a rendőrség. A verekedés sebesültjeinek az első orvosi segélyt dr. Stern Ármin városi orvos nyújtotta. A honvédek közül Kacsurák Antal, Acs Lajos s Veher Sándor honvédek szenvedtek sérüléseket, melyek közül Kacsurák Antalé rendkívül súlyos természetű. A napszámosok közül Macsala Já­nos, Hajducskó Imre sérültek meg fejükön. A harc katonai áldozatai a laktanyán, a napszámosok az Erzsé­bet közkórházban részesülnek orvosi segélyben. Úgy a helybeli zászlóalj­parancsnokság, mint a rendőrség szi­gorú vizsgálatot indított. Kacsuráuak a sebe oly súlyos, hogy a közkór­házba kellett átvinni. Már is meg lett állapítva, hogy a Bánszki Mihály honvédtói elvett oldalfegyverrel Radvánszki sebesi- tette meg életveszélyesen Kacsurák Antal honvédet a mellén ejtett szú­rással. Megtalálta nála a rendőrség az oldalfegyvert s revolvert is, mely­ből négy golyó hibázott. Egyébként Radvánszkinak is van könyebb sérü­lése. A tettesek s tanuk most folyó kihallgatása után a rendőrség átteszi az iratokat az ügyészséghez a letar­tóztatottakkal együtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom