Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-06 / 80. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Október 6. 80 (4888 ) Harminchetedik évfolyam. Hegjelen hetenhint kétszer szordán 6s szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyllttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT OVULA, MAJTÉNTX GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre ifi kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill. Petit betfiknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A politikai színtérről.- okt. 6. Minden okvetetlenkedés és időelőtti jósolgatás dacára is az következett be a politikai életben, melyet mi már előzőleg, a törvényes rend s az államérdek szempontjából kikerüllietlennek vallottunk. A koalícióból alakult kormány erkölcsi elkötelezésben áll vállalt programmjának egyik legfőbb pontját, a választói törvény megalkotását illetőleg úgy a nemzettel, mint a királylyal szemben. Ezt az elkötelezést tekintve a király nem is dönthetett másként, mint egyelőre döntött. A Wekerle kormány lemondását nem fogadja el addig, mig a koalíció a paktum utolsó pontját, a választói reform létesítését meg nem valósítja. A király tehát a paktum teljes végrehajtását követeli a kormánytól, ami nemcsak természetes, de törvényes álláspont is. Időszerűtlenek és helytelenek voltak tehát ama kombinációk, melyek nemzet és király közt ellentétet akartak akár látni, akár felidézni, midőn homo regiusok kiküldését, a kormányzásnak a függetlenségi párt által leendő rögtönös átvételét s más olyan dolgokat sürgettek, amelyekben sem a kibontakozás, sem a jövő rendje biztos alapot nem talál. A magyar szent korona mai viselőjének alkotmányos érzése közismert és világszerte becsült. Nem lehetett fel sem tételezni, hogy egyes frakciók kedvéért a király olyan kísérletezésekbe bocsátkozzék s a nemzetet olyan megpróbáltatásoknak tegye ki, melyek a legzavarosabb állapotokat hozhatták volna létre. Kétoldalú szerződéssel állunk szemben. A szerződés betartása feltétlenül kötelező úgy a nemzetre, illetve ennek képviseletében a kormányra, mint a királyra nézve. Szószegő nem lehet egyik sem s nincs is arra szükség, hogy a békés munka és a legégetőbb függő kérdés megoldása előtt a nemzet tojás-táncot járjon, közbevetett intézkedéseket tegyen olyan parlament, melynek sem bankügyre, sem egyéb elő- ráncigált kérdések megoldására a nemzettől felhatalmazása nincs. A képviselőház üléseinek el nem napolása nem helyén való és nem indokolt, mert időt kellett volna engedni a kormány tagjainak arra, hogy akár egyes- séget kössenek, akár a jövendőbeli magatartást illetőleg prog- rammot állapítsanak meg. A kormány felmentése, bármiként alakuljon is a helyzet, előrelátható, hogy nem fog megtörténni mindaddig, mig a parlament a választói törvény dolgában nem dönt. Vagy megalkotja a reá kötelező erővel nehezedő uj törvényt s annak alapján a nemzet Ítélete alá bocsátja a függő kérdéseket, vagy teljesen elveti a javaslatot s olyan módusz viven- dit talál, melybe a király is belenyugodva, a további munkarend meg lesz állapítható. A végrendelmény tehát az: hogy vagy megmarad a koalíciós kormány s Ígéretéhez és elkö- telezéséhez mérten végrehajtja a paktum utolsó pontját, a választói törvényt megalkotja, vagy lehetetlenné teszi ezt neki a parlament s akkor levette vál- lairól a felelősség súlyát. Azt azonban, hogy a kormány most cseréltessék ki s a helyére jövők arra hivatkozhassanak, hogy őket az erkölcsi obligó nem érinti: tiltja az alkotmányos érzület, törvényes rend és maga a politikai becsület; Ami az egyes nyugtalan elemek magatartását illeti, az nem egyéb törtetésnél, politikai próbálkozásnál ; Magyarországot a mai sivár viszonyok mellett még zavarosabb helyzetbe juttatni valóságos bűn lenne, mert sajnosán tapasztaljuk, hogy a folyton válságos helyzet már eddig is rengeteg károkat okozott köz- gazdasági életünkben s e károkat sem ígéretekkel, sem biztató jelszavakkal nem lehet helyrehozni. Kár volt felidézni is ezt a válságos helyzetet, kár volt idő előtt olyan ideáknak csinálni propagandát, melyek megvalósíthatók ugyan, de csak rendes, nyugodt parlamentáris élet s egy újonnan egybegyülő népképviselet munkája alapján. Nagyon válságos idők elé került Magyarország. Nagyon nyugodt, mély belátásu államférfiu legyen, aki e nehéz napokban a fórumra áll s szavát hallatja. A Dayka-szobor avatása. — okt. 5. A nemzeti kultur-tevékenység hathatós kifejtésében s az erre fordított munka eredményeinek felmutatásában a fővárosok mindig elsőbbséget nyernek a perifériák városai felett, mert természetnél fogva nagyobb e helyeken a tér, a mód s a közönség, mely sikerre vezesse a megindított kulturakciót. És ezek a kedvező körülmények, különösen a mi kultur s irodalmi életünkben, újabb időben felszívó, centralizáló erővel hatottak a vidék ez irányú törekvéseire s megfosztották azokat a nagyobb jelentőségtől. Újabban azonban azon örvendetes jelenség tapasztalható, hogy az irodalmi s művészeti törekvések diadalra jutnak s általános méltánylást váltanak ki a provinciákban is s hatékonyan segítik elő a központ munkáját, hol a kultur mozgalmak szálai összefutnak. Különösen ott szívlelendő meg e munkásság, hol nemzetiségi vidékek vannak s a magyarság erős várat bir irodalmi-, közművelődési egyesületeiben s egyúttal erős eszközt arra is, hogy minél tágabb körben érvényesítse a magyarság szup- remaciáját. Áz északkeleti határszéli megyék cultur-egyesületei, köztük Zemplén vármegyéé is, érezvén feladatuk fontosságát — a magyarság s a közművelődés érdekében fontos hivatást teljesítenek s különösen az irodalmi egyesületek lázas tevékenysége az, mely e tekintetben figyelemre méltó. Olyan nemes és szép eredményeket mutató munka ez, mely felhívta már magára a kormány figyelmét is, mely teljes méltánylással és elismeréssel kiséri e működést. Nagyfontosságu tény ez és hogy tovább is igy lesz, bizonyítja az ungvári ünnepségen részt vett György Endre, a magyar tudományos akadémia képviselőjének ama kijelentése, bogy a határszéli kulturegylotek működésére fel fogja hívni a kormány figyelmét, mint egy fontos missziót teljesítő közösségre, mely eredménynyel végzi a közművelődés érdekében inditott harcait itt, a széleken. És valóban: a zemplénvármegyei Kazinczy-kör, az eperjesi Széchényikor, a kassai Kazinczy-kör, az ungvári Gyöngyösi-kör stb. mind egy- egy sziklavárai a határszélen a műveltség, irodalom terjesztésének s a magyarság hegemóniájának, tekintve a nem szünetelő munkát, melyet végeznek. A legutóbb rendezett nagyszabású ünnepség után, melyet Kazinczy Ferenc születése 150 k évfordulójára a zemplénvái negyei Kazinczy-kör rendezett, most a kassai Kazinczy-kör hirdet, például Kazinczy-üouepet okt. hó 24-ikére, mig folyó hó 3-ikán az ungvári Gyöngyösi-Kör és Ungvár város nem s pártfogása mellett zajlott le Dayka Gábor szobrának leleplezése Ungváron. Mind olyan tények, melyek ékosen beszélnek az egyesületek nemes törekvéseiről, tetterejéről. E szép jövővel biztató jelenségek megrögzítése után a külső-kép nyújtotta benyomásainkról kell beszámolnunk. * Áz ungvári Dayka szobor felállítását tulajdonképen a kormány 1500 koronás adománya segítette elő. A többi összeg Ung vármegye és Ungvár város hazafias közönsége adományaiból gyűlt össze. Különösen nagy részt válalt a kegyeletes mozgalomból az ungvári gymnázium Dayka- önképzőköre, mely 1870-ben alakult. Ha idők múltán is, de a munka eredményt hozott s Ung vár város közönsége folyó hó 3-án odajutott, hogy a város s a Gyöngyösi-kör pártolása s támogatásával, azok részvétele mellett leleplezhette Dayka emlék szobrát. A leleplezési ünnepség méreteiben nagy és minden részletében impozáns volt. Megjelentek s képviselve voltak az országgyűlés, az Akadémia, a Kisfaludy és Petőfi társaságok, a szomszédos megyék kulturegyesületbi, a klérus, a katonaság. Zemplén vármegye közönségének irodalmi körét a Kazinczy-kört Éhlert Gyula s dr. Kontz Endre képviselték s ők vitték el a szoborra a Kazinczy-kör díszes babér és tölgy koszorúját is a vármegye színeit viselő szallaggal. A koszorút a szoborra Ebiért Gyula, lapunk felelős szerkesztője, a Kazinczy-kör választmányi tagja tette le. Mindenki, aki jelenvolt az ünnepségen, azt az ünnepélyt rendező Ungvár város közönsége előzékenységgel, figyelemmel fogadta s most, ünnep után mindenkiben az a meggyőződés él, hogy Ungvár város közönsége a leleplezési ünnepélyt a leggondosabb tapintattal s körültekintéssel rendezte és méltón a kegyelethez, melylyel nagy halottja iránt viseltetik. Dayka Gábornak, a fiatal korban, 28. életévében elhalt lyrikusnak, ki első jelentékeny költői tehetsége volt a Kazinczy körében munkálkodóknak s kinek busongó, bánatos hangú költeményei méltán jogosítottak nagy jövőre, melynek a korai halál akadályozta eljövetelét: mellszoborban örökítette meg emlékét az utókor. Ott áll ez a főgimnázium előtt, melynek tanára volt, sajnos 1 csak rövid pár hónapig, aztán örök nyughelye lett az ungvári kálváriái temető. A szobor márványból készült s Szamo- volszky Ödön ungvári szobrász művész talentumát dicséri. A szobor leleplezési ünnepségről röviden alantabb számolunk be- * Ragyogó őszi napsugár aranyozta be az ünnepi díszbe öltözött várost. Tíz óra felé nagy tömegekben özönlött a meghívottak serege és a nép a kis Ung hídja előtt felállított diadalkapun kérészül a főgimnázium felé. Egymásután megérkeztek a szoborhoz a diszmagyarba és feketébe öltözött notabilitások. A megjelentek között ott láttuk '• Firczák Gyula v. b. 1.1. megyés püspököt, Yisontai Somá udv. tanácsos és Bernáth Zoltán orsz. képviselőket, gróf Sztáray Gábor és Nehrebeczky György főispánt, Lő- rinczy Jenő alispánt, György Endre v. b. t. t. volt minisztert nejével és leányával, Négyessy Lászlót a középiskolai tanáregyesület elnökét, Szent- pál Istvánt, Lehoczky Tivadart Mis- kolcz város , polgármesterét, Kontz Endre drt., Éhlert Gyulát, Szamo- volszky Ödönt, a szobor megalkotóját a nejével és hozzátartozóit. Jelen volt továbbá testületileg az álfám, megye és város hivatalnoki kara, á helyőrség sok tagja, az egyesületék küldöttségei, szóval a megye és város csaknem minden kiválóbb alakja. Az ünnepély a Himnusz elének- lésével vette kezdetét, melynek elhangzása után Romanecz Mihály főgimnáziumi igazgató lépett a szószékre és magas röptű ünnepi beszédet mondott, melyben Dayka Gábor korát, a költő jelentőségét és költészetének sajátságait emelte ki. A beszéd végén lehullott a szoborról á lepel. Miután az ünnepi szónok átadta a szobrot a városnak, Ország Jakab dr. h. polgármester talpraesett beszéd kíséretében átvette azt és a város háláját, köszönetét tolmácsolta. Ez • után még Takács László főgimn. VIII. oszt. tanuló, a Dayka-kör ifj. elnöke elszavalta Fülöp Árpádnak »Dayka Lapunk műi mámn ® oldal,
