Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-06 / 80. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Október 6. szobra előtt“ című szép ünnepi ódáját, mire kezdetét vette a szobor megkoszorúzása. A képviselőház koszorúját Vi- sontai Soma dr. orsz. képviselő tette le. Az Akadémia nevében György Endre helyezett koszorút a szoborra gyönyörű beszéd kíséretében, mely emlékbeszédnek is bevált. A Kisfaludy társaság koszorúját Négyessy László tette le szintén hosszabb beszéd kíséretében. Koszorút helyezett a szoborra rövid beszéd mellett: a Petőfi társaság: Erődy Béla udvari tanácsos tankerületi kir. főigazgató. A Magyar Történeti Társulat: Lehoczky Tivadar. Miskolcz város törvényhatósága : Szentpál István. Ungmegye törvényhatósága : Lőrinczy Jenő. Be- regvármegyei közművelődési egyesület és beregmegyei irodalmi és mü- pártoló társaság: Nagy Ernő. A zem- plénvármegyei Kazinczy-kör: Éhlert Gyula. A mármarosszigeti Szilágyi István kör: Szamolányi Gyula. Az ungmegyei közművelődési egyesület és a Gyöngyössy társaság: Hidasi Sándor és ezen kívül nagyon sok egyesület s az ungvári lapok szerkesztőségei. A leleplezés után Ungvár város társadalma és a vendégek déli egy órakor diszebédre gyülekeztek a Korona szálló nagytermében. Az asztalfőn Firczák Gyula püspök foglalt helyet. A harmadik fogásnál felemelkedett Firczák Gyula és magas szár- nyalásu beszéd kíséretében emelt poharat a királyra. A felköszöntőt állva hallgatta végig a közönség. Majd Lőrinczy Jenő Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, Romanecz Mihály Firczák Gyulát és Sztáray Gábort, Komjáthy Gábor Visontai Soma orsz. képviselőt, Hidasi Sándor tanfelügyelő Szamo- volszky Ödön szobrászt éltette. Ezenkívül több felköszöntő hangzott el. Az emlékünnepségből az ungvári műkedvelő társaság is kivette részét. Az ünnepi nap befejezéseként előadta Tóth Kálmán a „Király házasodik“ cimü vigjátékát. A színház zsúfolásig megtelt fényes közönséggel. Színes virágos kert képét mutatta a színház. A díszelőadás után egy szép ünnepség kedves emlékeivel oszlott szét a közönség. Lengyel-testvéreink Sátoraljaújhelyben. — okt, 6. Sátoraljaújhely rend. tan. város, Zemplén vármegye székvárosa folyó hó B-ikén délután a vasúti nagyállomás pályaudvarán meleg, rokonszenves ünneplésben és fogadtatásban részesítette azon lengyel társaságot, mely az aradi gyászünnepségre utazott le a lengyel társadalom előkelőségeivel városunkon át. Ennek a fogadtatásnak ha nem is voltak külső fényességei, annál több volt a belső értéke, mert nyil- vánulásra lelt benne az a meleg szeretet és rokonszenv, melylyel a két nemzet egymás iránt viseltetik, noha nem fűzi őket egybe a származás, vagy a nyelv közössége. Mindamellett meglátszott, hogy testvéreinket fogadtuk, talán egyedüli jóbarátainkat a kontinens nemzetei közül. A magyar és lengyel nemzet vérségi köteléknél is erősebb, évszázadokkal ezelőtt létesült s mindig acélozódó láncszemekkel van összefűzve. Közös ellenségek ellen harcoltunk mindig, közös csapások szorítottak le a porba, elfojtva szabadság kívánó sziveinknek titkos sóhajait s a két nemzet példátlan szabadságvágya, hazafisága megrendithetlen együttérzést teremtett sziveinkben. A magyar és lengyel fejedelmi családok gyakran kötnek egymással rokonsági köteléket, I. Ulászló, a Jagellók ülnek a magyar trónon, mig Báthori István Erdély fejedelme dísze lesz a lengyel trónnak. Szabadságharcainkat figyelemmel, érdeklődéssel kíséri a lengyel nemzet, földjén helyet ad, támogatja a magyar szabadság önkényüzte bujdosóit. Örökre szép példáját nyújtotta testvéries érzésének a 48-as szabadságharcban is a lengyel nemzet. Kiváló harcosok jönnek át a harc hírére az idegenből s felajánlják Kossuthnak szolgálataikat. Egy Bem apó, egy Dembinszki, egy Woroniecky halhatatlan alakjai a magyar történelemnek. De mindezen kívül a magyar nép teljes szabadságának kivívása érdekében folytatott harcban ők a mi intő tanulságaink, hogy ne en gedjük lassanként lebilincseltetni lei- keink szabadság-vágyát s ne torzsal- kodjunk egymással, mert a pártokra oszlott nemzeten könnyen erőt vesz az önkényuralma sakkor „megdőlés rabigába görbéd.“ Jelét adta aradi kegyelet-utjával is a lengyel nemzet velünk való meleg együttérzésének. Eljöttek ide hozzánk, hogy egy szabad nép nagy, ünnepének legyenek részeseivé s megacélozzák sziveiket az áldozati tűz lángjainál, mit egy szabad nép gyújt vértanúi oltárán, kiknek halálával ocsmány bosszúját akarta kitölteni az önkény. Hogyne fogadta volna tehát szívesen a magyarság lengyel testvéreit hazánkban ? 1 — A Turul Szövetség gondoskodott róla, hogy az előkelő lengyel társaságot útjában szeretet fogadja és kisérje, hogy ne érezzék magukat idegenül a szabad hazán átutazó lengyelek, az elveszített önállóság visszatértét váró álmok meleg rokonszenvre érdemes álmodói 1 Sátoraljaújhely város polgármesterét is Miklóssi Ferdinánd Leó a „Turul Szövetség“ elnöke értesítette a lengyelek átutazásáról. A város a hir vétele után azonnal elhatározta, hogy az átutazó testvéreket ünnepies, hivatalos fogadtatásban fogja részesíteni. Mikor erről a „Turul Szövetség“ utján a lembergi „Magyar-Lengyel- Club“ értesült: Stamirovski Tadeusz Ligeza, mint a club elnöke meleghangú köszönőlevelet intézett a város polgármesteréhez. Az ünnepies fogadtatáson való részvétel iránt Kiss Ödön h. polgár- mester s Pataky Miklós városi főjegyző felhívást bocsátottak ki a város közönségéhez, mely csak az érkezés napján jelenhetett meg, mivel az átutazó lengyeleket hozó vonatnak ideérkezési ideje csak e napon lett közismertté. Á lendületes hangú felhívás szövege a következő: Kérelem a város közönségéhez I Az Aradon folyó évi október 6-án tartandó országos gyászünnepen a velünk érző lengyel nemzet fiai és leányai is résztvesznek. — Minden magyar lelkében öröm sugárzik a hir hallatára és kötelességévé teszi minden magyarnak, hogy a föld kerekségén eme egyedüli barátainkat szeretettel s lelkesedéssel fogadjuk magunk közzé. Az országos gyászünnepre jövő lengyel küldöttség körülbelől 150 tagból álland s a lengyel társadalom előkelősége vesz benne részt. Vonatjuk Lembergből október 5-én reggel 7 órakor indul s a helybeli pályaudvarra délután 4 óra 17 perckor érkezik. Midőn ezt az örvendetes körülményt a város közönségével tudatni szerencsénk van, egyidejűleg tisztelettel felkérjük a közönséget az iránt, hogy szeretve tisztelt testvéreink ünnepélyes fogadtatásában részt venni szíveskedjék. Sátoraljaújhely, 1909. évi október hó 2-án. Kiss Ödön h. polgármester. Pataky Miklós főjegyző. Az ünnepies fogadtatás folyó hó 5-ikón délután 4 óra 17 perckor volt a nagyállomáson a lengyel társaságot hozó vonat beérkezése után. A lengyel-társaság átutazásának hire a kibocsátott felhívások folytán általánosan köztudomású lévén: a nagyállomáson ez alkalommal mintegy 2500 főre tehető közönség gyűlt össze a fogadtatásra, köztük a főgimnázium ifjúsága tanáraik vezetése mellett. Az állomásra berobogó vonatot az ünneplő közönség a lengyel hymnuszszal fogadta, melyet a gyártelepi zenekar játszott el. A vonat egyik kocsiját foglalta le magának a lengyel társaság, mely mintegy 50 tagból állott, nők és férfiakból, legnagyobb részük a pompás ragyogó lengyel nemzeti díszben, melynek gazdag szinpompája általános hatást keltett. A vonatról a peronra szálló lengyeleket a számában hatalmas közönség éljen-kiáltásokkal üdvözölte. Az éljenzés elhangzása után Matolai Etele nyug. alispán lépett elő disz- magyarban s francia nyelven üdvözölte a lengyel testvéreket. Kifejtette beszédében, hogy a két elnyomott nemzet testvéries együttérzésben élt mindenkor s most örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy őket a magyar földön üdvözölje abból az alkalomból, hogy az aradi ünnepségre való leutazásukkal újra tanúságát adják testvéri vonzalmuk erősségének. Az üdvözlő beszédre, egy lengyel s egy francia nyelven történt válasz után Stamirowski Tadeusz, válaszolt a lengyelek nevében magyarul, ki a lembergi Magyar-Lengyel Klub elnöke s mint ilyen nemes agilitással teszi mind erősebbé a testvér nemzetek közötti lelki kapcsolatot. Gyönyörű orgánuma van s beszédét, melyben e testvéries összetartás fenntartását továbbra is kérte „Éljen a magyar szabadság, éljen a magyar-lengyel testvériség, éljen Magyarországi“ szavakkal fejezte be. Stamirovski szép beszédét a közönség tapsorkánnal fogadta s azután az illusztris lengyel társaság vissza- szállt külön kocsijába. Közben a dalárda sikerült énekeket adott elő s a Rákóci induló hangjai mellett, melynek első akkordjaira összeverődtek a lengyel társaság tagjainak kezei a heves tapsra, elindult a vonat útjára. A közönség lelkes éljenzéssel búcsúztatta el a lengyel testvéreket, kik fáradságot nem kiméivé, engedtek nemes érzelmeiknek s az aradi tizenhárom vértanú halála évfordulóján elhozták a szabadság mártírjainak oltárára kegyeletük virágait. A fogadtatási ünnepséget, mely sokkal impozánsabb és fényesebb lehetett volna, ha az átutazásról nem a legutolsó időben jön értesítés, Kiss Ödön h. polgármester távol lévén, Pataky Miklós főjegyző rendezte. Vizmüépitésünk költségkimutatása. — okt. 4. Sátoraljaújhely rend. tan. város pénzügyi bizottsága folyó hó 2-ikán megtartott ülésében egy, a városra és közönségére nézve fontos, nagy horderejű ügyet tárgyalt. A városi vízvezeték költségkimutatása volt ez, melyet Kérészy Gyula városi mérnök, ki egész munkásságát, teljes ambícióját s tehetségét áldozta a nagy mü építésének szolgálatára, nyújtott be a pénzügyi bizottsághoz, hogy annak felülbirá- lata s javaslata után a képviselőtestület elé kerülhessen a nagy méreteivel imponáló számadás. Ezzel a költségkimutatással utóbbi időben sokat foglalkoztak egyes helyeken s a képviselőtestületi ülések egyikén is hallatszott felszólalás, mely horribilis tulkiadásról beszélt. A nagy gonddal készített számadások azonban másról beszélnek. Nem tartjuk érdektelennek, hogy e fontos költségkimutatást közismertté tegyük aár csak azért, hogy minden közügycink iránt érdeklődő hiteles kimutatásban és adatokban lássa kimutatva, hogy mibe került Sátoraljaújhely városnak örök időkre szóló, hatalmas alkotása — a vízvezeték. A vizmü nagyarányú építkezési munkálatai 1904. évben vették kezdetüket s a létesítésre kiadott összeg az 1904—1909. években összesen 745,692 kor. 24 fillérben lett megállapítva. Ezen összegből levonva a térit- ményekre kifizetett (100,347 kor. 66 fill.), ideiglenes kiadásokra (8984 kor. 86 fill.), előmunkálatokra (12,725 kor. 23 fill), az építésvezetőségre (24,846 kor. 86 fill.), a hatósági költségekre (3529 kor. 75 fill.), a kölcsön utáni költségekre (84,898 kor. 04 fill.), a földmunkára (1608 kor. 23 fill.) és az 1907 és 1908. évi üzemre (20,748 kor. 64 fill ) eső, a tételek^után jegyzett számadatok nagyságával jelzett összegeket, melyek összesen 290,417 kor. 27 fillért tesznek ki, maradt: 455,274 korona és 97 fillér. A számok mutatják, hogy a vizmü építésére, hangsúlyozzuk : az építésre magára ez a 455,274 korona és 97 fillér maradt. Túlkiadásnak tehát csak az minősíthető, amibe az építés ez összegen felül került. A költség- kimutatás szerint ez az összeg figyelembe alig vehető oly nagy építkezésnél, mint aminő a vízvezeték létesítése volt. — A túllépés ugyanis 44,738 kor. 29 fillér, de ha ez ösz- szegből levonjuk a városi raktárban készletként levő vörösfenyőfa és csőkészletet, mely 7873 kor. 36 fillért tesz ki értékben, a túlkiadás 36,864 kor. 93 fillérre csökken. Nagyon érdekesek különben azok a számadatok, melyek részletezik a főbb munkák elvégzésére fordított összegeket. Eszerint a magas építkezési s telekrendezési munkálatok 119,518 kor. 11 fillér, a gépészeti berendezés és szívócsövek 54,880 kor. 32 fill., a kútfúrások 19,866 kor. 26 fill., az öntött vascsövek 165,454 kor. 49 fill, az acélcsövek 5232 kor. 57 fill., a csővezeték fektetés 98,652 kor. 62 fill., a csőhálózat felszerelési tárgyak 28,886 kor. 39 fill, s végül a műhely felszerelés 2119 kor. 77 fillért tevő összeget emésztettek fel. Ezen vállalati munkák szerződés szerint teljes összegben tehát 449,872 kor. 15 fillérbe kerültök, a már fent kimutatott túlkiadát is beleértve. A túlkiadás szükséges voltát a számadásokat benyújtó Kérészy Gyula városi mérnök természetesen, terjedelmes indokolással kiséri. Az indokolás szerint a tulkiadások a vizmü külső behatásoknak kitett és legfontosabb részének előrelátó, kellő védelme, a működés zavartalan biztosítása érdekében eszközölt tervmódosításokból és pótépitkezésekből származnak. E tervmódosítások s pótépitkezések természetesen a közegészségügyi mérnöki osztály javaslatai folytán vagy azzal egyetértőleg a vízvezetéki bizottság hozzájárulásával eszközöltettek. Az előirányzaton kívüli teljesítmények (benzoidgáz világítás, napszámos lakás berendezése, 3-ik gépalap burkolat, 100 drb. vadgesztenye csemete, szerszám kiegészítés, szökő- kutépités, mentőszekrény beszerzése, gépházi butorvótel stb.) összesen 4621 kor. 72 fillérbe kerültek. Ez fő vázlataiban szón költség- kimutatás, mely e vagy mü költségeiről hűen, pontosan beszámol. Es ha szembe állítjuk e költségeket a létesített vizmü köztudomású előnyösségével, a zavartalan, tiszta vízszolgáltatással s a végzett munka kiváló RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily színre, női ruhaszövetet guvliroz ~tt jutányos áron. :", :1
