Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-10 / 55. szám
Julius 10. ZEMPLÉN. 3. oldal. jelen legyenek s tényleges jövedelmüket okmányokkal is tudják bizonyítani. )( Városi közgyűlés Kiss Ödön h. polgármester Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületét folyó hó 12-ikéro, hétfőn délután 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A tanácskozás tárgya a polgári fiúiskola ügye lesz. )( Jegyzőválasztás. Erdőbényón az eddigi segódjegyzői állás beszüntetése mellett önálló adóügyi jegyzői állás szerveztetett, melyre a község képviselőtestülete folyó hó 3-án egyhangúlag Tóth Ádám oki. jegyzőt választotta meg. )( Vadászati jog bérbeadása. Az Erdőbénye község határában gyakorolható vadászati jog folyó évi aug. hó 1-től számítandó hat évre julius 15-ikén fog nyilvános árverésen bér- beadatni az erdőbényei községháznál. HÍREK. Eldurvult gyermekszívek.- jul. 10. Azon a helyen, ahol Sátoraljaújhely város bünkrónikájának szálai összefutnak s ahol annyi tragödia játszódik le a rendőri nyomozat folyamán : a rendőrségi hivatal egyik komor, szűk szobájában, elszomorító, megdöbbentő jelenetnek voltam tanúja tegnap. Az életből láttam egy szívfacsaróén szomorú, megdöbbentő képet, mely annak a kietlen rendőr hivatalnoki szobának szomorú interieur-ében úgy hatott, mint Caraveggio egy pár megható bibliai tárgyú festménye. Az anya állott ottaa gyermekével, ki ifjú, tizenegy éves szivében halálvágyai, kénesoldatot csinált magának, komoly, erős elhatározással, hogy itlhagyja az életet, amelyet még nem is ismerhetett meg. És ép az utolsó percben vezette az anyai szív egy isteni sugallata gyermekéhez az anyát, hogy kiragadja fia kezéből a méregpoharat, melynek tartalmát az az undortól lassan, de eltökéléssel inni kezdte. A rendőr-hivatalnok komoly arccal hallgatta a panaszt s azután kijelentette, hogy az alig tizenegy éves fiút a javító intézetbe internálják. Az anya — szegény, özvegy munkás asszony — tudomásul vette a kijelentést s azután fiával, egy rendőr kíséretében elhagyták a rendőrhivatalnoki szobát, átengedve helyüket az utánok következőknek, uj tragödiák uj szereplőinek. Szomorú dolgokat tudtam meg azután a fiatal, életunt Kohut Jánosról s özvegy anyjáról. A fiatal, tizenegy éves fiú rabja a bűnnek, már három Ízben követett el betöréses lopást s most is, hogy egyik újabb bűne kiderül, a büntetéstől való félelem vezette az erős elhatározásra, hogy itthagyja az életet s végét veti a rossz múltban fogant jövendőnek, mely neki a rendőri zárkák magányán, a kemény szivü rendőrök durva gzaván, az emberek üldözésén kívül nem Ígért mást a jelenben. Hajlama volt a bűnre, az iskola, a helyes nevelés hiányát, az eldurvult lelkű, magokra hagyott gyermekek társaságában szerzett lélekrontást nem tudta pótolni az anya gondoskodása, szeretete. A gyermek elfajzott, mint a növény, melynek a tövét gonddal öntözi kertésze, mégis elhal, mert lenn, a gyökereken, melyeken keresztül éltető táplálékot szívhatna, őrlő munkáját folytatja, űzi a féreg. A mai társadalmi élet jelenségei között mélyen elszomorító, vigasztalan képet ad a Kohut János esete, története. És annál szomorúbb e kép, mert ezek a gyermeklélek elfajzások napról-napra gyakoriabbak lesznek, egyre nő a kivételesnek tartott riasztó esetek száma s mig régi törvényeink egyáltalán feleslegesnek tartották a fiatalkorú bűnösök számára külön törvény alkotását, ma már a beköszöntött szükség e téren is tevékenységre serkenteni a társadalmat. Mindez azt jelenti, hogy idők során mélyen esett a határvonal színe, mely elválasztotta a gyermek csínyt az igazi bűntől s napjainkban a szin már leszállóit a minimumra. Éretlen, fejletlen gyermekek kerülnek a bűn szövevényes hálójába s a társadalom e fiatal kivertjei szomorú tanulságai annak, hogy a társadalom soká késett a gyermekvédelmi akcióval, melyet legszélesebb körben kell kiterjeszteni. Vannak javító intézeteink, igazán hivatásuk, feladatuk magaslatán állók. Lehet, hogy ilyen intézet megfogja becsültetni a kis Kohut Jánossal is az élet igazi értékét és becsét a jól végzett munka utáni édes pihenés értékének megismertetésével s lehet még szerény, hasznos tagja az embertársaságnak. De a lélek-mentés munkáját nem ezekben az intézetekben kell kezdeni. A társadalomnak őrszemekre van szüksége, kik betekintsenek a legeldugottabb családi otthonokba s ha szükségét látják: mentsék ki onnan, váltsák meg a társadalomnak a züllésnek indult fiatalkorú gyermekeket. A munkát a megóváson kell kezdeni, mert a javítás munkája sokkal nehezebb s kisebb eredménynyel kecsegtet. Emelkedjék a gyermekmenhelyek száma s akkor mindinkább mentesek lesznek a javító intézetek a Kohut Jánosoktól, akik nem annyira önbü- nök, vétkes hajlandóságok folytán kerülnek oda, de a családi otthonra nehezedő kíméletlen, kegyetlen sors durvítja el lelkeiket s teszi kevésbbé ellenállóvá, a maga képéhez hasonlóvá. A durva, kegyetlen sors, mely bűnös dacra ingerli a gyermeki szivet is, a nélkülözés, mely fittyet hányva a tulajdon fogalmának, megszüntetést eseng, kiáltoz, a nyomor, mely devalválja az erkölcsi ellenállás nagyságát: a „ma“ társadalmában bőven kezdi szedni a maga áldozatait a gyermeksorból is. Ezek az áldozatok szánalomra méltók, mert bűnök tulajdonképen a társadalomé s jobb híján nincs más mód, minthogy lehetetlenné tétessenek a társadalomra a javítás ideje alatt, mely — adja Ég — hogy hasznára legyen az ilyen elitélhetetlen, szánandó fiatal bűnösök mindegyikének. — Kinevezések. A király Illy- kovits István girálti járásbirósági al- birót a homonnai járásbírósághoz já- rásbiróvá kinevezte. — Am. kir. pénzügyminiszter Barién Miklós sátoraljaújhelyi számgyakornokot jelen állomáshelyén pénzügyi számtisztté nevezte ki. — A pénzügyminiszter Ujfalusy János gazdatiszt, szerencsi lakost a szombathelyi helyszinelési felügyelőséghez kataszteri biztossá nevezte ki. — Doktorrá avatás. Pécby Dezső Alán minorita áldozárt Rómában a Gregorián egyetemen a theologiai tudományok tudorává avatták. — Eiserth István kitüntetése címén közöltük multi lapszámunkban, hogy nevezett kir. főügyészhelyettest az Orsz. Patronage egyesület alelnő- kévé választotta. A humánus, nagy szervezettel bíró egyesület szeptember hó 11-én és 12 én tartja meg Budapesten évi rendes közgyűlését, melyen Eiserth István már átveszi és teljesíti őt megtisztelő funkcióját. — Áthelyezés. Lábos Béla a kassai ítélőtáblához beosztott kir. járás- biró, törvényszéki bírói minőségben a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez áthelyeztetett. — Iskola igazgató választás. Az izr. anyahitközség iskolaszéke utóbb tartott gyűlésén Szabó Jakab tanítót az iskolánál töltött 25 évi működése alatt kifejtett buzgalmának és a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül az iskola igazgatójává megválasztotta. Dr. Goldberger Izidor hitszónok rabbit, ki ez állást eddig betöltötte, iskola felügyelővé választották meg. — Nyugdíjazás. A m. kir. pénzügyminiszter Szalay Lőrinc m. kir. pénzügyi számtanácsost, a sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét 40 évet meghaladó szolgálata után évi 4400 koronával folyó évi julius hó végétől nyugdíjazta. — Tanügyi áthelyezés. Latzináné Groskovics Henriette nagymihályi áll. vvónő a szepesolaszi Óvodához lett áthelyezve. — Halálozás. Konja Sándorné sz. Nyomárkay Ilona, Konja Sándor nyug. altábornagy neje jun. hó 26-án Francensbadban hosszú szenvedés után meghalt. Az elhunytban Nyomárkay Aurél kácsándi földbirtokos leányát gyászolja. — A sátoraljaújhelyi rk. egyház pere. Említve volt lapunkban annak idején, hogy a kassai püspök keresetet nyújtott a sátoraljaújhelyi rkath. templom alatt levő bolthelyiségeknek, mint felülépitményi, de nem földtulajdonosoknak kibecsültetése iránt s kérte a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék, mint úrbéri bíróságnál a bolthelyiségeknek — biróilag megállapítandó kárpótlás ellenében — a rk. egyház tulajdonába leendő visszabo- csátását. A kir. törvényszék mögt hozta meg ez ügyben Ítéletét 11030/909. urb. sz. alatt, mely szerint hatáskörét leszállítva, a keresetet elutasította s azt rendes polgári per útjára tartozónak mondotta ki. Egyben elmarasztalta a sátoraljaújhelyi rk. egyházat Csuka Ödön részére 250 kor., az alperesek javára pedig 95 kor. perköltség megfizetésében. Alperesi ügyvédek részére saját feleikkel szemben 98 kor. perköltséget Ítélt meg a kir. törvényszék. — Az Ítélet terjedelmes indokolása szerint az alperesek által előterjesztett pergátló kifogásoknak az 1896. évi XXV. t.-c. határozmá- nyai szerint kellett helyt adni s felperes egyházat keresetével rendes polgári perre utasítani. Mert az ügy előzményei szerint hg. Bretzenheim Károly földtulajdonos 1821-ben 18 újhelyi polgárnak a szóban levő földterületen bolthelyisógek építésére engedélyt adott a föld tulajdonjogának kizárásával s tény, hogy alperesek a földnek nem, csak a felülépitmény- nek birtokosai, amelyért évi bért fizettek a ma tulajdonos egyháznak, tehát a kir. törvényszék nem mint úrbéri, de mint rendes polgári bíróság illetékes a kereset elbírálására. — A Kálvin ünnephez. A sátoraljaújhelyi ág. hitv. ev. egyház elöljárósága ez utón értesíti az egyház tagjait, hogy vasárnap, azaz julius 11-ikén, tekintettel a református egyház Kálvin-ünnepére, az evang. tem- plomálan istentisztelet nem lesz. Felkéri egyúttal az egyház tagjait, hogy fenti napon a ref. templomban tartartandó istentiszteleten megjelenni szíveskedjenek. — A kassai ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Gergely Mihály ügyvédet Tokaj székhelylyel az ügyvédek lajstromába felvette. — Szabálytalanságok a kér. mun- kásbiztositó pénztárnál. A kereskedelemügyi minisztérium kiküldötte, dr. Sigmond Emil miniszteri segédtitkár, egy miniszteri szakközeg kíséretében e napokban tartott vizsgálatot a sátoraljaújhelyi kerületi mun- kásbiztositó pénztárban. A vizsgálat során több, a pénzkezelésre vonatkozó szabálytalanságot fedezett fel. Hogy a szabálytalanságoknak a helytelen ügyvezetés, vagy a laza ellenőrzés volt-e oka, a megindult vizsgálat lesz hivatva kideríteni. A kér. pénztár ez alkalomból f. hó 11-ikének délutáni 2 órájára igazgatósági ülést hivott egybe, amely a fentiekből fo- lyólag elég viharosnak ígérkezik. Ez • zel az ügygyei egyébként még részletesebben is fogunk foglalkozni. — Zemplén vármegye ellenállásának története egy díszmunkában. „Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története“ cim alatt egy érdekes s hazafias történelmi díszmunka jelent meg annak idején, melyet most kivontak a könyvkereskedői forgalomból s igy egyedül a „Vármegye“ szerkesztőségében szerezhető meg (Budapest, Zrínyi u. 1.) E díszmunka nagy részletességgel foglalkozik Zemplén vármegye ellenállásának történetével is s azt nagyérdekü képekkel is tarkítja. Többek között arról is közöl képet, mikor őrgróf Pallavicini Alfréd elfoglalta a sátoraljaújhelyi megyeházat. A nagyrészben zempléni érdekű díszmunkára felhívjuk közönségünk figyelmét. — Katonai gyakorlatok Zemplénvármegyében. A folyó évben a VI. hadtest s a hozzá beosztott III. honvédkerület őszi zárógyakorlatai Zemplén vármegyében Varannó és vidékén, e kedvező terepviszonynyal biró helyeken fog lefolyni. A gyakorlatokon 44 gyalogzászlóalj, 3 tábori ágyu- ezred s 6 lovasosztály fog résztvenni. — Hol a „Kereskedők Egyesülete?“ Egy éve elmúlt, hogy Sátoraljaújhelyben „Kereskedők Egyesülete“ címen szövetség alakult, a helyi kereskedők érdekvédelme s a kereskedelmi forgalom emelésére irányuló programmal. Elnököt, alelnököt s egész tisztikart is választottak, de mindeddig sem ezek tevékenységéről, sem általán az egyesület működéséről semmit sem hallottunk. Hová lett az egyesület? hová lettek választott tisztviselői. — Országos vásár Sátoraljaújhelyben. Az úgynevezett Sarlósvásár folyó hó 5 és 6. napjain tartatott meg városunkban. A második nap már csak a népesebb hetivásárok képét nyújtotta, az első azonban eléggé mozgalmas volt, mert főleg az állatfelhajtásban mutatkozott nagy élénkség. Az úgynevezett belsővásár, mely az iparcikkekre vonatkozik, teljesen pangott, ami az általános szegénységnek s az aratás előtti pénztelenségnek bizonyítéka. Iparosaink bizony kevés bevétellel tértek haza a nyári Az összes raktáron lévő nyári áruk, u. m. Batisztok, Bretonok, Zefirek, mosó és gyapjú Grenadinok, mosó és gyapjú Delinek, Foplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra.