Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-10 / 55. szám

Julius 10. ZEMPLÉN. 3. oldal. jelen legyenek s tényleges jövedel­müket okmányokkal is tudják bizo­nyítani. )( Városi közgyűlés Kiss Ödön h. polgármester Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületét folyó hó 12-ikéro, hétfőn délután 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A tanácskozás tárgya a pol­gári fiúiskola ügye lesz. )( Jegyzőválasztás. Erdőbényón az eddigi segódjegyzői állás beszün­tetése mellett önálló adóügyi jegyzői állás szerveztetett, melyre a község képviselőtestülete folyó hó 3-án egy­hangúlag Tóth Ádám oki. jegyzőt választotta meg. )( Vadászati jog bérbeadása. Az Erdőbénye község határában gyako­rolható vadászati jog folyó évi aug. hó 1-től számítandó hat évre julius 15-ikén fog nyilvános árverésen bér- beadatni az erdőbényei községháznál. HÍREK. Eldurvult gyermekszívek.- jul. 10. Azon a helyen, ahol Sátoralja­újhely város bünkrónikájának szálai összefutnak s ahol annyi tragödia játszódik le a rendőri nyomozat fo­lyamán : a rendőrségi hivatal egyik komor, szűk szobájában, elszomorító, megdöbbentő jelenetnek voltam ta­núja tegnap. Az életből láttam egy szívfacsa­róén szomorú, megdöbbentő képet, mely annak a kietlen rendőr hivatal­noki szobának szomorú interieur-ében úgy hatott, mint Caraveggio egy pár megható bibliai tárgyú festménye. Az anya állott ottaa gyermeké­vel, ki ifjú, tizenegy éves szivében halálvágyai, kénesoldatot csinált ma­gának, komoly, erős elhatározással, hogy itlhagyja az életet, amelyet még nem is ismerhetett meg. És ép az utolsó percben vezette az anyai szív egy isteni sugallata gyermekéhez az anyát, hogy kiragadja fia kezéből a méregpoharat, melynek tartalmát az az undortól lassan, de eltökéléssel inni kezdte. A rendőr-hivatalnok komoly arc­cal hallgatta a panaszt s azután ki­jelentette, hogy az alig tizenegy éves fiút a javító intézetbe internálják. Az anya — szegény, özvegy munkás asszony — tudomásul vette a kije­lentést s azután fiával, egy rendőr kíséretében elhagyták a rendőrhiva­talnoki szobát, átengedve helyüket az utánok következőknek, uj tragödiák uj szereplőinek. Szomorú dolgokat tudtam meg azután a fiatal, életunt Kohut János­ról s özvegy anyjáról. A fiatal, tizen­egy éves fiú rabja a bűnnek, már három Ízben követett el betöréses lo­pást s most is, hogy egyik újabb bűne kiderül, a büntetéstől való féle­lem vezette az erős elhatározásra, hogy itthagyja az életet s végét veti a rossz múltban fogant jövendőnek, mely neki a rendőri zárkák magá­nyán, a kemény szivü rendőrök durva gzaván, az emberek üldözésén kívül nem Ígért mást a jelenben. Hajlama volt a bűnre, az iskola, a helyes ne­velés hiányát, az eldurvult lelkű, ma­gokra hagyott gyermekek társaságában szerzett lélekrontást nem tudta pótolni az anya gondoskodása, szeretete. A gyermek elfajzott, mint a növény, melynek a tövét gonddal öntözi kertésze, mégis elhal, mert lenn, a gyökereken, melyeken keresztül éltető táplálékot szívhatna, őrlő munkáját folytatja, űzi a féreg. A mai társadalmi élet jelenségei között mélyen elszomorító, vigaszta­lan képet ad a Kohut János esete, története. És annál szomorúbb e kép, mert ezek a gyermeklélek elfajzások napról-napra gyakoriabbak lesznek, egyre nő a kivételesnek tartott riasztó esetek száma s mig régi törvényeink egyáltalán feleslegesnek tartották a fiatalkorú bűnösök számára külön törvény alkotását, ma már a beköszön­tött szükség e téren is tevékenységre serkenteni a társadalmat. Mindez azt jelenti, hogy idők során mélyen esett a határvonal színe, mely elválasztotta a gyermek csínyt az igazi bűntől s napjainkban a szin már leszállóit a minimumra. Éretlen, fejletlen gyermekek kerülnek a bűn szövevényes hálójába s a társadalom e fiatal kivertjei szomorú tanulságai annak, hogy a társadalom soká ké­sett a gyermekvédelmi akcióval, me­lyet legszélesebb körben kell kiter­jeszteni. Vannak javító intézeteink, igazán hivatásuk, feladatuk magaslatán ál­lók. Lehet, hogy ilyen intézet meg­fogja becsültetni a kis Kohut János­sal is az élet igazi értékét és becsét a jól végzett munka utáni édes pihe­nés értékének megismertetésével s lehet még szerény, hasznos tagja az embertársaságnak. De a lélek-mentés munkáját nem ezekben az intézetek­ben kell kezdeni. A társadalomnak őrszemekre van szüksége, kik bete­kintsenek a legeldugottabb családi otthonokba s ha szükségét látják: mentsék ki onnan, váltsák meg a társadalomnak a züllésnek indult fiatalkorú gyermekeket. A munkát a megóváson kell kezdeni, mert a javí­tás munkája sokkal nehezebb s ki­sebb eredménynyel kecsegtet. Emelkedjék a gyermekmenhelyek száma s akkor mindinkább mentesek lesznek a javító intézetek a Kohut Jánosoktól, akik nem annyira önbü- nök, vétkes hajlandóságok folytán kerülnek oda, de a családi otthonra nehezedő kíméletlen, kegyetlen sors durvítja el lelkeiket s teszi kevésbbé ellenállóvá, a maga képéhez ha­sonlóvá. A durva, kegyetlen sors, mely bűnös dacra ingerli a gyermeki szi­vet is, a nélkülözés, mely fittyet hányva a tulajdon fogalmának, meg­szüntetést eseng, kiáltoz, a nyomor, mely devalválja az erkölcsi ellenállás nagyságát: a „ma“ társadalmában bő­ven kezdi szedni a maga áldozatait a gyermeksorból is. Ezek az áldoza­tok szánalomra méltók, mert bűnök tulajdonképen a társadalomé s jobb híján nincs más mód, minthogy le­hetetlenné tétessenek a társadalomra a javítás ideje alatt, mely — adja Ég — hogy hasznára legyen az ilyen elitélhetetlen, szánandó fiatal bűnö­sök mindegyikének. — Kinevezések. A király Illy- kovits István girálti járásbirósági al- birót a homonnai járásbírósághoz já- rásbiróvá kinevezte. — Am. kir. pénzügyminiszter Barién Miklós sá­toraljaújhelyi számgyakornokot jelen állomáshelyén pénzügyi számtisztté nevezte ki. — A pénzügyminiszter Ujfalusy János gazdatiszt, szerencsi lakost a szombathelyi helyszinelési felügyelőséghez kataszteri biztossá ne­vezte ki. — Doktorrá avatás. Pécby De­zső Alán minorita áldozárt Rómában a Gregorián egyetemen a theologiai tudományok tudorává avatták. — Eiserth István kitüntetése cí­mén közöltük multi lapszámunkban, hogy nevezett kir. főügyészhelyettest az Orsz. Patronage egyesület alelnő- kévé választotta. A humánus, nagy szervezettel bíró egyesület szeptember hó 11-én és 12 én tartja meg Buda­pesten évi rendes közgyűlését, melyen Eiserth István már átveszi és telje­síti őt megtisztelő funkcióját. — Áthelyezés. Lábos Béla a kas­sai ítélőtáblához beosztott kir. járás- biró, törvényszéki bírói minőségben a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez áthelyeztetett. — Iskola igazgató választás. Az izr. anyahitközség iskolaszéke utóbb tartott gyűlésén Szabó Jakab tanítót az iskolánál töltött 25 évi működése alatt kifejtett buzgalmának és a tan­ügy terén szerzett érdemeinek elis­meréséül az iskola igazgatójává meg­választotta. Dr. Goldberger Izidor hitszónok rabbit, ki ez állást eddig betöltötte, iskola felügyelővé válasz­tották meg. — Nyugdíjazás. A m. kir. pénz­ügyminiszter Szalay Lőrinc m. kir. pénzügyi számtanácsost, a sátoralja­újhelyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökét 40 évet meghaladó szolgálata után évi 4400 koronával folyó évi julius hó végétől nyugdíjazta. — Tanügyi áthelyezés. Latzináné Groskovics Henriette nagymihályi áll. vvónő a szepesolaszi Óvodához lett áthelyezve. — Halálozás. Konja Sándorné sz. Nyomárkay Ilona, Konja Sándor nyug. altábornagy neje jun. hó 26-án Francensbadban hosszú szenvedés után meghalt. Az elhunytban Nyo­márkay Aurél kácsándi földbirtokos leányát gyászolja. — A sátoraljaújhelyi rk. egyház pere. Említve volt lapunkban annak idején, hogy a kassai püspök kerese­tet nyújtott a sátoraljaújhelyi rkath. templom alatt levő bolthelyiségeknek, mint felülépitményi, de nem földtu­lajdonosoknak kibecsültetése iránt s kérte a sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék, mint úrbéri bíróságnál a bolt­helyiségeknek — biróilag megállapí­tandó kárpótlás ellenében — a rk. egyház tulajdonába leendő visszabo- csátását. A kir. törvényszék mögt hozta meg ez ügyben Ítéletét 11030/909. urb. sz. alatt, mely szerint hatáskörét leszállítva, a keresetet elutasította s azt rendes polgári per útjára tartozó­nak mondotta ki. Egyben elmarasz­talta a sátoraljaújhelyi rk. egyházat Csuka Ödön részére 250 kor., az al­peresek javára pedig 95 kor. perkölt­ség megfizetésében. Alperesi ügyvé­dek részére saját feleikkel szemben 98 kor. perköltséget Ítélt meg a kir. törvényszék. — Az Ítélet terjedelmes indokolása szerint az alperesek által előterjesztett pergátló kifogásoknak az 1896. évi XXV. t.-c. határozmá- nyai szerint kellett helyt adni s fel­peres egyházat keresetével rendes pol­gári perre utasítani. Mert az ügy előz­ményei szerint hg. Bretzenheim Ká­roly földtulajdonos 1821-ben 18 új­helyi polgárnak a szóban levő föld­területen bolthelyisógek építésére en­gedélyt adott a föld tulajdonjogának kizárásával s tény, hogy alperesek a földnek nem, csak a felülépitmény- nek birtokosai, amelyért évi bért fizet­tek a ma tulajdonos egyháznak, te­hát a kir. törvényszék nem mint úr­béri, de mint rendes polgári bíróság illetékes a kereset elbírálására. — A Kálvin ünnephez. A sátor­aljaújhelyi ág. hitv. ev. egyház elöl­járósága ez utón értesíti az egyház tagjait, hogy vasárnap, azaz julius 11-ikén, tekintettel a református egy­ház Kálvin-ünnepére, az evang. tem- plomálan istentisztelet nem lesz. Fel­kéri egyúttal az egyház tagjait, hogy fenti napon a ref. templomban tar­tartandó istentiszteleten megjelenni szíveskedjenek. — A kassai ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy dr. Gergely Mihály ügyvédet Tokaj székhelylyel az ügy­védek lajstromába felvette. — Szabálytalanságok a kér. mun- kásbiztositó pénztárnál. A kereske­delemügyi minisztérium kiküldötte, dr. Sigmond Emil miniszteri segéd­titkár, egy miniszteri szakközeg kísé­retében e napokban tartott vizsgála­tot a sátoraljaújhelyi kerületi mun- kásbiztositó pénztárban. A vizsgálat során több, a pénzkezelésre vonat­kozó szabálytalanságot fedezett fel. Hogy a szabálytalanságoknak a hely­telen ügyvezetés, vagy a laza ellen­őrzés volt-e oka, a megindult vizsgá­lat lesz hivatva kideríteni. A kér. pénztár ez alkalomból f. hó 11-ikének délutáni 2 órájára igazgatósági ülést hivott egybe, amely a fentiekből fo- lyólag elég viharosnak ígérkezik. Ez • zel az ügygyei egyébként még rész­letesebben is fogunk foglalkozni. — Zemplén vármegye ellenállá­sának története egy díszmunkában. „Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története“ cim alatt egy érdekes s hazafias történelmi díszmunka jelent meg annak idején, melyet most ki­vontak a könyvkereskedői forgalom­ból s igy egyedül a „Vármegye“ szer­kesztőségében szerezhető meg (Buda­pest, Zrínyi u. 1.) E díszmunka nagy részletességgel foglalkozik Zemplén vármegye ellenállásának történetével is s azt nagyérdekü képekkel is tar­kítja. Többek között arról is közöl képet, mikor őrgróf Pallavicini Al­fréd elfoglalta a sátoraljaújhelyi me­gyeházat. A nagyrészben zempléni érdekű díszmunkára felhívjuk közön­ségünk figyelmét. — Katonai gyakorlatok Zemplén­vármegyében. A folyó évben a VI. hadtest s a hozzá beosztott III. hon­védkerület őszi zárógyakorlatai Zem­plén vármegyében Varannó és vidé­kén, e kedvező terepviszonynyal biró helyeken fog lefolyni. A gyakorlato­kon 44 gyalogzászlóalj, 3 tábori ágyu- ezred s 6 lovasosztály fog résztvenni. — Hol a „Kereskedők Egyesü­lete?“ Egy éve elmúlt, hogy Sátor­aljaújhelyben „Kereskedők Egyesü­lete“ címen szövetség alakult, a helyi kereskedők érdekvédelme s a keres­kedelmi forgalom emelésére irányuló programmal. Elnököt, alelnököt s egész tisztikart is választottak, de mindeddig sem ezek tevékenységéről, sem általán az egyesület működésé­ről semmit sem hallottunk. Hová lett az egyesület? hová lettek választott tisztviselői. — Országos vásár Sátoraljaúj­helyben. Az úgynevezett Sarlósvásár folyó hó 5 és 6. napjain tartatott meg városunkban. A második nap már csak a népesebb hetivásárok képét nyújtotta, az első azonban eléggé mozgalmas volt, mert főleg az állat­felhajtásban mutatkozott nagy élénk­ség. Az úgynevezett belsővásár, mely az iparcikkekre vonatkozik, teljesen pangott, ami az általános szegény­ségnek s az aratás előtti pénztelen­ségnek bizonyítéka. Iparosaink bizony kevés bevétellel tértek haza a nyári Az összes raktáron lévő nyári áruk, u. m. Batisztok, Bre­tonok, Zefirek, mosó és gyapjú Grenadinok, mosó és gyapjú Delinek, Foplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mélyen leszállított árakban kerülnek eladásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom