Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-10 / 55. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 10. szerint nem, vagy csak fogyatékosán tehet szert. Nagy jelentőségű a nemzeti szem­pontnak kiterjedt és mélyreható ér­vényesítése az uj tantervben. — A leendő családanya ismerje meg azt a kapcsolatot, mely nemzetéhez fűzi, érezze a maga életét a nemzeti élet egy részének, melynek múltjához ke­gyelet, törekvéseihez hű odaadás, jö- vőjéhez rendületlen hit köti. Nem kevósbbé fontos az uj tan­tervben a tanítás anyagának a nö­vendékek értelmi fejlettségéhez mért megválogatása, melyre a tanulók zsenge életkora miatt különös figyel­met kell fordítani. — Az anyag egy­másra vonatkozásának szempontja oly aránylag rövid tartalmú iskolában, mint a polgári leányiskola, tökélete­sen nem érvényesülhet ugyan, mind­azonáltal a tanterv e részben is igyek­szik az idevonatkozó didaktikai kö­vetelményeknek a lehetőség szerint eleget tenni. így a magyar nyelvi, a történeti tanításban, a természet- tudományi tárgyak sorrendjében s általában az egész tanítási anyag el­rendezésében és beosztásában. Mindez könnyítést jelent a tanulókra nézve és csökkenti megterhelésüket. Éhez járul a női kézimunkák otthoni ké­szítésének tilalma, a testgyakorlás heti óraszámának felemelése, anya­gának kiszemelésében haladottabb felfogás érvényesülése, a játéknak és kirándulásoknak, télen a korcsolyá­zásnak és ahol lehet, az úszásnak követelése. A miniszter rendeletét a követ­kező meleghangú szavak kíséretében küldte meg a sátoraljaújhelyi állami polgári leányiskola igazgatójának: „Polgári leányiskoláink már eddig- elé is kiváló érdemeket szereztek a közművelődés terén tantestületeik hazafias és buzgó közreműködésével. Ezért bizton remélem, hogy a tan­testületek lelkes munkásságot fognak most is kifejteni az uj tanterv sikeres végrehajtása s az iskolák továbbfej­lesztése érdekében.* Végül hangsúlyozza a miniszter, hogy az erkölcsi szempont, minden iskolai tantervnek ez a természetes kelléke, ebben a leányiskolái tervezet­ben is mindenütt a legnagyobb figye­lem tárgya. — Az uj tanterv az 1908 —1909. tanévtől kezdve az állami, községi, társulati és magán polgári leányiskolákban átmeneti intézkedé­sekkel lép életbe. Az intézet pályafutásának kilen­cedik évét töltötte be a lefolyt tan­évvel. Városunkban s általán Zem­plén vármegyében, hogy mily nagy szükség volt ez intézet szervezésére, leveleket és utasításokat Íratott Ásza* lay hadi titkár által.8) Aug. 16-án reggeltől délig Ho- monna környékén vadászaton volt a fejedelem. Délben együtt ebédelt egész udvarával és a francia király nála tartózkodó követével, délután pedig — mint a naplóiró mondja — „sok­féle magános Írásokban occupálódott.“ Aug. 17-én a titkárok előadásai alap­ján levelek és rendeletek szétküldé­sével és tanácskozásokkal telt el az idő, este pedig Péter orosz cár kö­vete érkezett Varsóból. Aug. 18-án a fejedelem szokása szerint misét hall­gatott, azután az orosz cár követével foglalkozott s választ küldött a cár­nak. Másnap egész nap tanácskozás folyt a lublyói lengyel országgyűlésre küldendő követség dolgában. Aug. 20-án útnak indíttatott a követség, melynek vezetője gr. Bercsényi fő­generális, tagjai pedig br. Klobusiczky kamarai elnök, Berthóty tábornok és s) Beniczky naplója nem emlitl, de ezen a napon kelt Homonnán Rákóczi adomány­levele ócskay részére a aztropkói uradalom egyrészo felöl. (Az adománylevelet, mely Vö­rösváron a gr. Erdödyek levéltárában még meg van, Thaly közölte „Ocskay L. élete“ c. müvében 170 és 847. 1.) azt misem bizonyítja inkább, mint ama körülmény, miszerint dacára an­nak, hogy legutóbb már Nagymihály- ban és Sárospatakon is létesültek polgári leányiskolák, az újhelyinek növendék létszáma évről-évre emel­kedik s az ilynemű intézetek közt egyike a legnépesebbeknek. Az újon­nan alakult parallel intézetek hatása egyedül a magánvizsgázók látszámá- nál látszik meg, hol az előző évihez mérten nagy csökkenés tapasztalható, noha még mindég elég sok — 44 — ezeknek a magánvizsgázóknak száma. A nagy gonddal és figyelmesen összeállított igazgatói jelentés hü ké­pet ad a lefolyt tanévről. Nagy jóakarattal viseltetik a m. kir. kultuszminiszter ez intézet iránt, mert az elmúlt tanéven is 1431 ko­ronát utalványozott tanszertárának s tornacsarnokának felszerelésére. — Büszke is lehet ez iskola hatalmas méretű s most már kifogástalanul felszerelt torna helyiségére, mert ehez hasonlót felsőbb rendű intézeteknél is csak vajmi ritkán találhatni. Az intézetnek összesen 244 beirt tanulója volt, kik közül mint rendes növendék 181 tett nyilvános vizsgá­latot. A magántanulók száma 15-tel kevesebb mint az előző tanéven, a melynek indokáról már fentebb szó- lottunk. Még meg kell jegyeznünk, hogy a miniszter megengedte, misze­rint a tokaji leányok az ottani pol­gári fiúiskolában vizsgázhassanak. Nevelésügyi tekintetben örömmel olvassuk az igazgató ama szavait, hogy az értelem kiművelése mellett nagy gondját képezte a tanítótestület­nek a leányok erkölcsi nevelése, azok­nak az illedelmes viselkedésre, sze­rénységre s a felnőttek iránti tiszte­letre való oktatása. Csakis az ilyen komoly, igazi céltudatos munka az, mely az életben üdvös gyümölcsöket terem. Kiváló gond fordittatott a vallá­sos nevelésre is. Imával kezdik és végzik a tanítást, minden vasár- és ünnepnapon templomba mennek, na­gyobb ünnepeken az egyházi körme­neteken is résztvesznek a lányok s több alkalommal gyönyörködött a nagy közönség az intézeti leánykar által a plébánia templomi istentiszte­leteken előadott szép egyházi éne­kekben. Úgy a kath. mint a protes­táns vallásu növendékek szakférfiúk vezetése alatt részesülnek egyházi ének oktatásban. Dicséretes és való­ban a női lélek nemes képzésére irá­nyuló intézkedés. A közegészségi állapot általán jó volt, ragályos betegség nem lé­pett fel a növendékek közt. — A Ráday Pál, aki Andrássy Istvánt az akkor beteg tábornokot helyettesítette. Ez urak nagy kísérettel indultak út­nak s hogy a követség elég fényes legyen, az urak mellé egy titkár, egy asztalnok, három kamarás, hat étek­fogó s a nemesi kompániának kapi­tánya nyolc nemes testőrrel adatott. A fejedelem a követség távozása után vadászatra ment, azután pedig Dan- cigban időző feleségének küldöttjét (egy orvost) fogadta. Aug. 21-én dél­előtt utasításokat Íratott a fejedelem, majd misét hallgatott, délután pedig kíséretét, Homonnáról Terebes felé indulandó, az utazásra készítette elő. Másnap (aug. 22.) kísérete már korán elindult, Rákóczi azonban — mint Beniczky Írja — csak későbben el­búcsúzván móltóságos grófné Homon- nai Sigmondné asszonytól, Terebes felé elindult,“ ahova az nap délután 3 óra tájban érkezett meg. Tőketerebesen Rákóczi aug. 23-tól szept. 18-ig maradt. Ezen idő alatt is állandóan intézte az ország dolgait, közben pedig Aradon, Szécskereszturon és Szalánczon vadászgatott, szept. 18 án Garamon át indult útnak és szept. 20 án kíséretével együtt Sátor­szabadkézi rajz, női kézimunka és torna alól 42 leány nyert felmentést, ami elég nagy szám, e reál irányú nevelésre és tanításra hivatott isko­lánál. Tanulmányi kirándulást tettek a növendékek az ungvári áll. polg. iskolából ideérkezett 72 vendégleány­kával együttesen május hó 2-án Szép­halomra és Borsiba. Kívánatos, hogy a gyermeki lólekre oly maradandó hatással biró ily tanulmányi kirán­dulások mentői tágabb körben évente megismétlődjenek. Megünnepelte az intézet az aradi 13 vértanú napját, valamint a többi n mzeti ünnepeinket. „Az iskola felügyelete“ rovatban közölve van a vall. és közokt. mi­niszter s a polgári iskolák ügyoit in­téző miniszteri tanácsosok neve, a kir. tanfelügyelőség és a gondnokság névsora. A tantestület az igazgatón kívül 3 rendes és egy segédtanitónő- ből, 3 óraadóból s 5 hitoktatóból állott. A tanítási eredmény elég szép. A tanévet végzett 181 leány közül kitűnő rendű 25, jeles 35, jó 59, elég­séges 29. Egy tantárgyból 7, többől 23 bukott el, vizsgára 2 nem jelent­kezett. Nem találjuk a statisztikai táblázatban a szülők polgári állásá­nak felsorolását, amit előzőévekbeli közleményeinknek tulajdonítunk s a miért az igazgatót csak az elismerés szava illetheti mog. A szokásos értesítésekkel a jövő tanévi beiratásra vonatkozó közlemé­nyekkel zárul a gondosan egybeálli- tott évkönyv. y. VÁRMEGYE ÉS VAROS A III. oszt. kereseti adó kivetése. — jnl. 9. Az 1909—10. évre megállapí­tandó III. oszt. kereseti adók tárgya­lásai folyó hó 15-én kezdődnek meg vármegyénkben. Tárgyalások a kir. adóhivatalok székhelyein tartatnak, a következő beosztással: Sátoraljaújhelyi adóhivatali ke­rület. Tárgyalások a vidéki közsé­gekre nézve jul. 15 és 16. Bizottsági elnök : Képes Gyula, akadályoztatása folytán dr. Kossuth János h. elnök: tagok: Hericz Sándor, dr. Nyomárkay Ödön, Grünbaum Simon rendes, dr. Répy Tihamér, Bánóczy Kálmán, Schweiger Ignác, Gyarmathy Béla póttagok, előadó dr. Kiss Géza pénz­ügyi titkár. Sátoraljaújhely városra nézve a tárgyalások nyomban, a vi­dékiek befejezte után jul. 17-én és aljaujhelyet érintve (ahol az egész város kijött eléje) Sárospatakra köl­tözött. A fejedelem ránk maradt emlék­iratában erről a zempléni nagy útjá­ról nem emlékezik meg. Akkor, ami­dőn évtizedek múlva Rodostóban irta memoirját, bizonyára nem is emléke­zett már vissza a részletekre, ezért csak azt említi, hogy a lengyelországi események miatt az ország határszé­leihez közel tartózkodott. Beniczky fentebb idézett naplójának köszön­hetjük azt, hogy Rákóczi 1707. évi aug.—szeptemberi utazásainak rész­letes történetét ismerjük, miért is e mű Zemplén vármegye történetének egyik legfontosabb kútfője, amely tü­zetes bepillantást enged vetni a feje­delem viselt dolgaiba és életmódjába abban az időben, midőn leghosszabb időt töltött szülőmegyéje halárai kö­zött. Épp ezért csak csodálkozhatunk azon, hogy Beniczky becses adatait a vármegye mouografia-irói fel nem használták, sőt a Borovszky-fóle mo­nográfia Rákóczi 1707. évi zempléni táborozásáról meg sem emlékezik. Rákóczi másodízben 1709. évi dec. hóban járt Homonnán és vidő­19 én tartatnak meg, biz. elnök : dr. Kossuth János, előadó Földes Albert pénzügyi s. titkár. A nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok és egyle­tek adóját Tokody Viktor pénzügyi tanácsos, kir. pónzügyigazgató helyet­tes előadásában tárgyalja a bizottság julius 20-án. Szerencsen tárgyalások augusztus 2—5. Bizottsági elnök: dr. Kovács Gábor, tagok: dr. Vitányi Miklós h. elnök, Herman Sándor, Moskovics Ede, Lippóczy Norbert rendes, Füh­rer Sándor, Pap József, Kolos Tibor, Ohning Vilmos póttagok. Tokajban: jul. 21—23. Bizott­sági elnök : Székely Károly, tagok : dr. Krőczer László h. elnök, Helm Sámuel, Horváth János, Komáromi Károly rondos, Zinner Arnold, Czi- gányi Béla, Sebő Gyula, Kicsinko Antal póttagok, előadó Földes Albert pü. s. titkár. Királyhelmeczen : julius 23- 24. Bizottsági elnök: dr. Farkas Róbert, tagok: Szkicsák István h. elnök, Ru­bin Mihály, Hamrák János, dr. Tár- czy Pál rendes, Galambos János, Za- chár Ferenc, dr. Fuchs Emil, Pintér Ferenc póttagok, előadó dr. Kiss Géza pü. titkár. Gálszécsen : jul. 15—16. Bizott­sági elnök : dr. Novák István, tagok : Ihnátko Emil h. elnök, Grüustein Ig­nác, Fábry Béla, Koch Károly ren­des, Mandel Dezső, Hornyák István, Pafcsuga János, Sobeczki Győző pót­tagok, előadó Székely József pü. s. titkár. Nagymihályban: julius 30 — 31. Bizottsági elnök: Fröhlich Gyula, tagok: Widder Samu h. elnök, Bu- csinszki Lajos, Tolvay Imre, Bartus Boldizsár rendes, Barnai Andor, Ron- csinszky Ágost, Widder Andor, dr. Bucsinszki Mihály póttagok, előadó Székely József s. titkár. Varannón : jul. 19—20. Bizott­sági elnök : dr. Csőke József, tagok : Pereszlényi István h. elnök, Gaál Sándor, Ungváry Ede, Cséri Herman rendes, Klauser Emil, Dieszner Antal, dr. Werner Gyula, Ureczky Béla pót­tagok, előadó dr. Kiss Géza pénzügyi titkár. Homonnán: jul. 26—28. Bizott­sági elnök: Kelemen Kálmán, tagok: Lehóczky Endre h. olnök, Hossza Gyula, Suszter Alajos, Harmata An­dor rendes, Pápai Pál, dr. Mazur Gyula, Pálik Sándor, Friedman Izidor póttagok, előadó Székely József pü. s. titkár. Az adózók hirdetmény utján lesz­nek a tárgyalási határnapokról érte­sítve. Saját érdekükben áll, hogy ott kén s ezt pár szóval emlékirataiban is felemlíti. Beniczky naplójában szin­tén szól e tartózkodásról, de csak rö* viden. Rákóczi azt Írja, hogy a pes­tis elől menekülve, hadak nélkül, csu­pán legbensőbb környezete kíséreté­ben ide-oda bolyongott a felvidéken s miután Munkácsnál a Potoczky ki- ewi palatínus vezetése alatti lengyel és svéd sególyhadakat fogadta, a felső zempléni részekre indult, de útját nem részletezi. Udvari történetírója, Beniczky, azonban röviden felemlíti, hogy a fejedelem 1709. dec. 6-án Munkácsról gr. Károlyi tábornokával a zempléni részekre ment és ott, miután dec. 18-ig Hrabóczon tartóz­kodott, a karácsonyi ünnepekre Ho- monnára ment, hol dec. 19—26-ig időzött. Dec. 27-én Felsőkörtvólyesre utazott, ahol Potoczky és hadai ta­nyáztak, onnan Varannóra, innen pe­dig gr. Bercsényivel ismeretes téli hadjáratára az abaujmegyei tájakra vonult át. Rákóczi a még ezentúl alig más­fél évig tartó szabadságharc folya­mán nem fordult meg többé a felső­zempléni vidékeken. nagy választékban kaphatók Sátoraljaújhely, jötér, a megyeházai szemben. Tollkönnyü „Rekord Panama“ szalmakalap 5 korona. Színtartó „Zefir“ óe tnrlsta- lngrelc: 3*50 üsoronától feljetoTo Vízhatlan esőköpenyek leszállított árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom