Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-18 / 75. szám
Sátoraljaujhely, 1909. Szeptember Í8. 75. (4883 ) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. —i— Kéziratokat nem adunk vissza. Njilttérhen minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona.-— Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. 9 kormány a Hegyaljáért! Hegyaljánk érdekében. A hegyaljai küldöttség Wekerlénél. — szept. 18. Annak a nagy horderejű akciónak, mely a súlyos csapások által erős próbára tett hegyaljai szölőbirtokosság felsegélyezését tűzte célul: ma jutottunk el legfontosabb részéhez. A Hegyalja küldöttsége tegnap megjelent dr. Wekerle Sándor előtt s kifejezésre juttatta az itteni szőlőbir- tokosság óhajait. A vármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya, — mint arról előzetesen már említést tettünk, — kérte a miniszterelnök-pénzügyminisztert, hogy a Hegyalja küldöttségének fogadására határnapot tűzzön ki. E kérelem folytán Bárczy István dr. miniszteri titkár táviratilag értesítette a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztályát, miszerint dr. Wekerle Sándor folyó hó 17-én d. u. 4 órakor fogadja a küldöttséget. A küldöttség ez értesítés alapján Meczner Gyula főispán vezetésével folyó hó 16-án Budapestre utazott. Tagjai: Thu- ránszky László vármegyei főjegyző, a Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztályának elnöke, a hegyaljai három képviselő: Bernáth Béla, Nagy Barna és dr. Búza Barna, továbbá Görgey Gyula tállyai, Konstantin Géza és Dessewffy Tamás tolcsvai szőlőbirtokosok s dr. Koncz Endre főispáni titkár. A küldöttséget dr. Wekerle Sándor a jelzett időben fogadta s Meczner Gyula főispán szavaira röviden felelve átvette a segélyakció tárgyában a szőlészeti szakosztály megbízásából Thuránszky László által készített memorandumot, mely az állapotok bü megrajzolása mellett a segélyezés módozataira is kiterjeszkedik. Hogy ez a rendkívül fontos kérdés teljes világításban álljon olvasóink s vármegyénk érdekelt közönsége előtt, a memorandumot szószerint, teljes szövegében itt közöljük : Miniszterelnök mint pénzügyminiszter ur! A tokaj—hegyaljai szőlőbirtokosok nyomasztó helyzetének orvoslása szempontjából vármegyénknek úgy a Gazdasági Egyesülete, valamint részben ennek előterjesztésére, részben pedig a saját kebelében történt felszólalások folytán törvényhatósági bizottsága, már az 1900-as évek elejétől, — amely évekre tehető a Tokaj—Hegyalja általános rekonstrució- jának befejezése — évről-évre mindent elkövet, hogy a szőlőbirtokos- ságoak mostani tarthatatlan helyzetén segítsen; azt, ha nem is azon viszonyok közzé juttassa, hogy befektetett tőkéjének, véres-verejtékes fáradozásának némi-nemü hasznát is láthassa, de legalább fizetőképessé tegye, a végveszedelemtől megmentse. így a többszöri feliratok után már az 1904. évben kidolgozta a Gazdasági Eeryesület a tokaj—hegyaljai borok védelméről szóló szabály- rendelet tervezetét, amely az 1905. óv folyamán a törvényhatóság részéről szabályrendeleti erőre emeltetvén, jóváhagyás végett felterjesztetetl. — Bekövetkezett azonban idővel nemzeti ellentállásunk szüksége s mig az alkotmányos rend ismét helyre nem állott, Tokaj-Hegyaljánk bajai sem voltak orvosolhatók. A helyzet ez alatt is folyton súlyosbodott s ennek nyomása alatt intézte vármegyénk th. bizottsága az alkotmányos rend helyreálltával 1906. évi december hó 18-án tartott közgyűléséből 812/20145. sz, alatt hozott /* alatt ide mellékelt elhatározásából kifolyólag Nagyméltóságotokhoz ama feliratát, amelyben a Tokaj-Hegyalja szőlőbirtokosságá- nak bajait felsorolva, addig is még a kért intézkedések nyomán a bor értékesítési viszonyok javulása bevárható lesz, a mostoha évjáratok, az értékesítés lehetetlensége és úgy az ujjátelepitett oltványszőlők, mint különösen a direkt termő honi telepítések legújabban fellépett nagymérvű pusztulása miatt zavarba jutott agrár- kölcsönnel terhelt termelők érdekében felkérni Nagyméltóságtokat, hogy mindazon adósok esedékessé vált 2 évi annuitásai, akik fedezetet nyújtani képesek, a késedelmi 5 százaléknál nem magasabb kamatok viselésének kötelezettségével lejártnak ne tekintessenek, vagyis más szóval a törlesztés az adós kívánságára 2 évvel elhalasztassék. A vármegye thatósága jól megértette egyik dédelgetett gyermekének a Tokaj Hegyaljának hozzá intézett jaj szavát, jól megértette azt, hogy a tokaj—hegyaljai szőlőbirto- kosság boldogulásának egyik, majdnem leküzdhetetlen akadálya a súlyos agrárkölcsön, amelynek immáron elviselhetetlenné vált terhei önsúlyként nehezednek a birtokosság vál- laira és a többi bajok orvoslása mellett, ennek könnyítését is kérelmezte Nagyméltóságtoknál aként, hogy az újból elpusztult európai direkt termő telepítéseknél a kölcsön vagy egészen töröltessék, vagy 10 évi teljesen kamatmentes moratorium adassák, az összes agrárkölcsönök pedig 25 évi amortizációnális agrárkölcsönökké alakíttassanak át. Azóta is idestova már 3 év telt el, három terhes, válságos esztendő és a helyzet az agrárkölcsönök miatt folyton súlyosbodik, folyton több és több szőlőbirtok kerül árverésre, ahol vevő hiányában legtöbb esetben az államkincstár lép a szőlő birtokába. Rákövetkezett a Felső-Hegyalja szőlőbirtokosságára rendkívül szomorú 1907. évi esztendő, amidőn a sátoraljaújhelyi szőlőhegyek egy nagy részén, továbbá Csörgő, Kis- és Nagy- toronya, Szőlőske, Szerdahely és a többi szőlőhegyeken a tavaszi fagyás, vándor-köd, többszöri jégverés és különösen a nyár végével oly erővel fellépett peronospora, hogy védekezni sem lehetett ellene s több más betegségek annyira tönkre tették szőlőinket, hogy szüretkor ezeken a hegyeken kivétel nélkül senkinek sem volt 1, mond egy gönci hordó bora kát. holdanként. Ekkor t. i. ama nyár folyamán ismételve felirtunk a nagym. földm. miniszterhez, hogy e csapást megvizsgáltatni és Nagyméltóságodnál az agrárkölcsönökre vonatkozó fentebbi kérelem teljesítését kieszközölni kegyeskedjék. Rámutattunk e feliratunkban arra is, hogy a felsorolt elemi csapások és különféle betegségek szőlőinket annyira megviselték, miszerint a szőlőtőkék előreláthatólag nem lesznek képesek vesszőiket beérlelni s jól beérett termő vesszők hiányában 1908. év folyamán sem lehet valamirevaló termésre kilátásunk. A földm. miniszter őnagyinél- tósága kiküldötteivel e bajainkat megvizsgáltatván, azokat megállapította. Ugyanezen bajainkat soroltuk elő és kérelmünket terjesztettük Nagyméltóságod kegyes színe elé személyesen ugyanazon t. i. az 1907. év őszén, amidőn a Tokaj-Hegyalja 500—600 tagból álló nagy küldöttség főispánunk vezetésével Nagyméltóságotok előtt az országháza kupola termében megjelent, hogy Nagyméltóságtokat bajaink orvoslására felkérje. És az agrárkölcsön enyhítését célzó kérelmünk Nagyméltóságodnál kegyes színre talált. Nagyméltóságod e kérelmünket nemcsak hogy meghallgatta, de sőt kijelenteni móltóztatott, hogy e tekintetbeni bajainkon a legközelebbi jövőben már segíteni fog. Elkövetkezett az 1908. évi esztendő és abbeli sejtelmünk, hogy az 1907. évi csapások súlya alatt sínylődő tőkéink termő vesszőket nevelni nem lesznek képesek s termésünk ebben az évben sem lesz, szomorú valóvá vált. Az 1908. év még a késő unokák előtt is mindenütt úgy fog szerepelni, mint egyike a legbővebb bortermő esztendőknek, csak épen a Tokaj— Hegyalja fentebb említett felsőbb községeinek határaiban nem, mert e vidéken a már leirt bajhoz négy-ötszöri jégverés is hozzájárult úgy, hogy a szüreti eredmény az öt gönci hordót el nem érte. Vagyis ha ennek hordónkint 58—60 korona akkori átlagos árát vesszük alapul, az egy kát. hold szőlő hozama 5X60=300 korona, melyből levonva a 16 koronás hordó árát vagyis 5X16=80 koronát, marad 220 korona. Ugyanezen eset állott elő a folyó évben is, azzal a különbséggel, hogy most az átlagos termést kát. holdanként 2 gönci hordónál nem lehet magasabbra venni, sőt vannak egyes határok, ahol a szó legszorosabb értelmében annyi termés sincsen, hogy szedőt legyen érdemes kiküldeni a szőlőbe szüretkor, úgy hogy e helyeken szőlőpásztorokat sem tartanak, mert nincs mit megőrizni. Tisztelettel kérdjük már most, mit fedezzen ebből a szőlősgazda? Agrárkölcsön egy évi annuitásának esedékessé vált késedelmi kamatait-e, mert ebből az összegből legfeljebb ez fedezhető, avagy elvégeztesse-e őszi szőlőmunkáját, hogy szőlőjét legalább tél alá biztosítsa és tavaszszal a szőlő rendes évi munkáltatására újabb adósságokkal terhelje meg magát, abban a reménységben, hogy hátha a Mindenható Teremtő ebben az esztendőben már mi rajtunk is megkönyörül és a viszonyok a rendkívül üdvös bortörvény életbeléptével megjavulnak. Sajnos: a reménység nem vált valóra, a reánk virradt 1909. évi folyó év még mostohább az előbbieknél, csakhogy ez nem csupán egy kisebb vidéket sújt, de sújtja az egész Tokaj—Hegyaljánkat. A minő mértékben lépett fel a peronospora az 1907-iki gyászos esztendőben a Tokaj-Hegyalja legfelsőbb községeiben, olyan mérvben támadta meg és pusztította el ez idén a leg- fokozottabb védekezés dacára majdnem kivétel nélkül az egész Tokaj- Hegyalja összes községeinek szőlőtermését, egy második végpusztulással fenyegetve az óriási erőfeszítéssel életre keltett virulásnak indult, de azóta is folytonos válságokkal küzdő Tokaj- Hegyaljánkat, országunk e drága gyöngyét, nemzeti kincsét. Yégpusztulással fényegeti, mert az ez idei katasztrofális esztendő, mikor úgy szólván az egész termés megsemmisült, nem csupán az összes agrár kölcsönnel biró szőlőbirtokosokat fogja tönkre tenni, de előreláthatólag tönkre teszi az összes agrár kölcsönnel terhelt szőlőket is, mivel szőlőre ma itt vevőt találni egyáltalán nem lehet s nem az, hogy a szőlőt terhelő agrárkölcsön egyenér- téke fejében hajlandó lenne valaki egy agrárkölcsönös szőlőt átvenni, de még ráfizetéssel sem keli a szőlő senkinek s igy egy tömeges árverés, a minek pedig, ha e bajokon gyorsan nem lesz segítve, múlhatatlanul be kell következni, a legpusztítóbb hatású lenne. Pusztító az államra, mert elpusztul az adóalap e nagy nemzeti vagyon; pusztító az agrárkölcsönös szőlőbirtokosokra, a kiknek az esedékessé vált annuitások fejében az 1906. évi V. t.-c. rendelkezése értelmében nemcsak lekötött szőlőjét, de egyéb vagyonát is elveszik. Az államkincstárt pedig a legsúlyosabb helyzetbe hozza, mert az árverésen vevő hiányában az összes szőlők a kincstár kezén maradnak, melynek szinte lehetetlen lesz azokat kezeltetni s a mint eddig a birtokosok tették, a mig saját anyagi megrontásukkal bírták, ez után a kincstár fog minden éven reá fizetni. Á szigorú eljárás tehát tönkre teszi a birtokost, tönkre teszi a birtokot, a kincstárnak pedig semmit sem használ, de árt. Nem segít a = i)z iskolai idényre= tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendők, harisnyák sfb. FÉRFIDIVAT ÜZLETÉBEN legelőnyösebben beszerezhetők: Sátoraljaújhely, lőtér, a megyeházával szemben. SZENES UFÓT =Z Nagy választék legújabb divatu férfi kalapok, fehérnemüek, nyakkendők, stb. úri divat különlegességekben. Legfinomabb férfi czipők. Lapnak műt «zárna 8 oldnl.
