Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-18 / 75. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 18. birtokoson az sem, ha a csapásos esztendőre való tekintettel megkapja a törvényben is biztosított egy évi halasztást. Sőt ez csak súlyosbítja a helyzetét, mert jövőre majd egyszerre két részletet fog kelleni megfizetnie s azonfelül a késedelmi kamatokat, a mit pedig még jó termés esetén is teljesen lehetetlen a mai értékesítési viszonyok mellett megfizetnie. Az ilyen halasztás által tehát csak még jobban BÜlyed bele a romlásba úgy, hogy aztán teljes lehetetlen kiver­gődnie belőle. Itt Kegyelmes urunk egyszerű halasztás olyan orvosság, mely rosszabb a betegségnél. Csak radikális kúrával, állandó jellegű ren­dezéssel lehet a bajon segíteni. Ez indította Zemplén várm. közig, bizottságát arra, hogy most a fenye­gető katasztrófa előtt, eddigi felira­tainkban kifejezett kérelmeinket meg­ismételve Nagyméltóságod újabb ke­gyes figyelmét felkérje és kérje fel- terjesztésében sürgős segítségképpen, miszerint a tokaji borvidék szőlőiről az agrárkölcsönöket s azok eddigi hátrálékait vagy a szőlő dézsma-vált- ság hátrálékok módjára teljesen tö­rölni, vagy ha ez megengedhető nem lenne, legalább az egész tartozást az eddigi esedékessé vált hátrálókos annuitások hozzáadásával 25 évi ka­mat nélküli törlesztési részletekbe beosztani s addig, a mig ez törvény­hozási utón megtörténhetik, az összes végrehajtásokat úgy a múltra, mint a jövőre nézve a legsürgősebben felfüg­geszteni és egyben a meglévő bor­termésekre reá vezetett foglalásokat feloldatni méltóztassék, hogy azok a birtokosok által eladhatók és a befolyt összegek a szőlők további fenntartására fordíthatók legyenek. Felette sürgős Nagyméltóságodnak ez intézkedése, mert a végrehajtás fenyeget. Ehhez a kérelemhez mi, a tokaji borvidék bortermelői f. évi szept. hó 6-án Sátoraljaújhelyben tartott érte­kezletünkön egyórtelmüleg hozzájá­rultunk s ennek teljesítéséért ezennel mink is esedezünk Nagyméltőságod előtt azon tiszteletteljes kérelmünk hozzáadásával, hogy a 25 év a jövő 1910. év dec. hó 15-vel, vagy az 1911. évi jan. hó 1-vel kezdődjék, mivel, a mint már fentebb bővon ki­fejtettük, az ez idei szőlőtermésből annyi jövedelemre sem lehet kilátá­sunk, hogy abból az őszi szőlő mun­káltatást fedezhessük. Miért is a jövő évi munkáltatás fedezhetése céljából nyújtandó 10 évi kamat mentes Ín­séges kölcsönnel leendő segélyezteté- sünkért egy külön kérvényben bátor­kodtunk Nagy méltóságodhoz folya­modni. Kérnünk kell egyben Nagymél­tóságodat, hogy a november hó 1-re megállapított fizetési határidőnek tör­vényhozási utón leendő megváltozta­tása iránt is intézkedni méltóztassék, mert a Tokaj-Hegyalján november 1-én még javában folynak a szüretek és ez idei eladások alig szoktak tör­ténni. Nemcsak több száz most már a pusztulás szóién álló jó magyar bortermelőt mentene meg Nagyméltó­ságod, a kik a kormány biztatására annak idején minden vagyonukat szőlő telepítésbe fektették s most már csak a koldus bot maradt meg számukra, de a kincstár sem veszí­tene tulajdonképpen, mert ha az agrárkölcsön ügy reudezése hiányá­ban bortermelőink most csakugyan katasztrófára jutnának, a mai viszo­nyok között szőlőik elárvereztetésé- ből úgy szólván semmi sem jutna az agrárkölcsön követelésre, vagy pedig e követelés fejében az államkincstár­nak kellene azokat tulajdonába venni. A küldöttséget dr. Wekerle Sándor miniszterelnök s Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter együttesen fogadták s e foga­dáson a részünkről elhangzott kijelentések során a memoran­dumban foglalt kérelmekre olyan nyilatkozatok hangzottak el, me­lyek a legnagyobb fokban vi­gasztalók s reménytigérők. A küldöttség utjának ered­ményéről és sikereiről, valamint a hegyaljai borvidék bortermelői érdekben elhangzott nagyfontos- ságu kormánykijelentésekről a következő távirati tudósításban adunk beszámolót. Badapest, szept. 18. A tokaji borvidék bortermelői­nek memorandumát hozó küldött­ségnek tagjai: Meczner Gyula főis­pán, Thuránszky László, Görgey Gyula, Constantin Géza, Bernáth Béla, Molnár Béla, Kosinszky Viktor, Dessewffy Tamás, Kontz Endre, Búza Barna s Nagy Barna voltak. Wekerle Sándor miniszterel­nök sDarányi Ignác földmivelésügyi miniszter együttesen Mezőssy Bé­la államtitkár jelenlétében, báró Korányi földmiv. osztálytanácsos, Lónyay Ferenc miniszteri tanácsos szakreferensek bevonásával a mi­niszterelnöki palotában folyó hó 17-ikén délután négy órakor fogad­ták a küldöttséget. A miniszterek a legmelegebb ér­deklődéssel s jóakarattal tárgyal­ták az ügyet s a legnagyobb me­legséggel nyilatkoztak a Tokaj- Hegyalja helyzetének javítása iránt, elismerve annak nemcsak köz- gazdasági, de különösen társadalmi és nemzeti jelentőségét, mely szük­ségessé teszi, hogy a Tokaj-Hegy- aljának más borvidékektől teljesen elütő viszonyainak tekintetbe véte­lével : a hegyaljai szőlőbirtokosok megmentésére az állam külön álló intézkedéssel megmentésére sies­sen. A segélyezés módjainak minden oldalról lett beható tárgyalása után kilátásba lett helyezve, hogy fel­hatalmazási törvényben nyerjen a kormány felhatalmazást arra, hogy az agrárkölcsönölc lejárt hátrálékai és még hátralévő tőke- maradványai egy összegben tőké­sítve 1911-től kezdődő 25 év alatt egyenlő részletekben és kamat nélkül fizettessenek vissza mind­azon birtokosokra nézve, akiknek főfenntartási alapjuk szőlőjük és művelése, mely nélkül, habár más vagyonnal bírnának is, anyagi exisz- tenciájuk veszélyeztetve volna, mely­nek megállapítása miniszteri jóvá­hagyás fenntartásával a vármegye közigazgatási bizottságára bízatnék. A végrehajtások beszüntettetnek s fölfüggesztetnek s az ugyanilyen helyzetben levő birtokosokra nézve a fizetési idő mindenkoron az óv április elsejére fixiroztatnék. Végre a hasonló tekintet alá eső szőlő- birtokosok 4%-aI visszafizetendő- leg holdanként 300 korona állami kölcsönnel fognak segélyeztetni, melynek megállapítása szinte a közigazgatási bizottságra bizatik. Ezután a küldöttség jelenlétében Wekerle, Darányi megadták az utasítást a szakreferenseknek a szükséges javaslatok előkészítésére. A küldöttséget vezető Meczner Gyula főispán az egész Hegyaljá­nak hálás köszönetét tolmácsolta a minisztereknek ez alkalommal is tanúsított jóindulatukért. A küldött­ség 6 órakor azzal búcsúzott, hogy a küzdő Hegyaljára jobb napok fognak virradni. A küldöttség 4 órától 6 óráig időzött a miniszterelnöki palotá­ban, ahol alapos tanácskozást folytat­tak a Hegyalja súlyos viszonyairól. Meczner Gyula főispán és Thu­ránszky, valamint a küldöttség minden egyes tagja hozzászólt a kérdéshez. A távirati utón kapott tudó­sításból, melyet fent teljes terje­delmében hoztunk, világosan ki­tetszik, hogy a remény, melyet a tokaji borvidék bortermelői fűztek a kormány jóindulatához, megvalósult s a kormány a leg­nagyobb jóakarattal viseltetik a kérdés iránt s a segélyezés akciójától nem zárkózik el. Eredményekről, nagy ered­ményekről számolhatunk tehát be. Segélyakciójuk sikert ért el és nem vállott hiábavalóvá. És mert máris eljutottunk bizonyos eredményekhez, kell hogy hálá­val emlékezzünk meg azokról, kik a segélymozgalmat megindí­tották, kezdeményezték. Mindenki tudja, hogy az ér­dem javarésze Meczner Gyula főispánt illeti. Ő pendítette meg a közig, bizottságban a borter­melők segélyezési ügyét, ott emelkedett az határozattá s ab­ból a határozatból mint gubóból terjeszkedett ki azután széles szárnyakkal az általános akció. A sikerek és eredmények kü­lönben igazolni fogják a mun­kára fordított fáradság hasznát s a szép célért törekvő harcosok­nak ércnél maradandóbb emléket állít az elismerés s hála s ott fog élni a letagadhatatlan ered­mény Hegyaljánk felvirágoztatá­sában, a nyert uj erőben, me lyet a kormány támogatása ad a tokaji borvidék csapássujtott bortermelőinek. A nagy horderejű kérdéssel különben még más al­kalommal is fogunk foglalkozni. fi bodrogközi ünnep küszöbén. Az ünnepség főpróbája. — A Zemplén tudósítójától. — — szept, 18. A Bodrogközi Jótékony Nőegy­let és nagyérdomü elnöke Mailáth József grófnő által rendezendő jóté- konycélu ünnepség nagyarányai folyó hó 17-én bontakoztak ki a maguk teljességében azok előtt, akik az ün­nepség főpróbáját végig nézhették. A főpróbát a rendezőség délután fél 5 órakor tartotta meg a külön e célra nagy költséggel és fáradsággal plainirozott felvonulási utón, melyen a diszmenet fel fog haladni. A felvonulási ut csodálatosan szép, valóban elragadó, kaleidoszkop- szerü képet mutatott. Ott vannak fel­állítva a hatalmus tribünök, melyek­ről a közönség a diszmenet felvonu­lását végig fogja nézni. Igazi tündéri látvány lesz. Maga az opera jelmez­tára szállítja a résztvevők jelmezeit, akik már impozáns számukkal is fe- ledhetlenül mozgalmassá és élénkké teszik majd a menőt hatását. A diszmenet beosztásáról már részletes tudósítást adtunk. Közöltük, hogy csoportvezetők lesznek, akik a csoportokat vezetni fogják. Tizenkét csoport lesz s valamennyinek számára hatalmas méretű s művészi diszü ko­csi áll rendelkezésére. Igen szép a kocsik között a gyermekvédelmi cso­port kocsija, fehér függönyös menye- zetü és oldalfalú s művészi angyal­kákkal van díszítve, a halászati cso­port kocsija csolnakkal s benne kalászosán helyezkednek el a csoport tagjai. A méhészeti csoport kocsiját hatalmas bivalyok vonják s különösen elragadó hatású lesz a virágkocsi, mely a bandérium után közvetlen fog haladni. A felvonulás hatása oly szép és lebilincselő képet nyújt, hogy általá­nos meggyőződés szakértők részéről is az, hogyha menet a legrafiniáltabb fővárosi közönség igényeit is képes kielégíteni, mozgalmasságával, Ízléses kosztüméivel s élénkségével, ötletes­ségével, művészi stylusával. A rendezőség buzgalmas odaadó fáradozása valóban büszke sikernek tekintheti a diszmenet összeállítását, s ez a nagy attrakció 40 fillér belépő dij mellett bárki által megtekinthető. De ilyen szép a műsor valamennyi száma. A toll gyenge, hogy kifejezze azt az általános impressziót, amit az a lólekre gyakorol. Rokonszenves, meleg pártolással hívjuk fel tehát a tizenkettedik órában: az ünnepség küszöbén közönségünk figyelmét és érdeklődését a perbe- nyiki ünnepség megtekintésére, mert ilyen látványt látni ritkán adódik alkalom s Perbenyik holnap délután igazán olyan ragyogóan fenséges s lélekomelő ünnepély színhelye lesz, milyet a jótékonycélra keveset ren­deztek még ennyi szeretettel, fárad­sággal és buzgalommal. * A Bodrogközi Jótékony Nőegylet kérte fel lapunkat még a következők közzétételére: A Bodrogközi Jótékony Nőegy­let 1909. évi szeptember hó 19-ón tartandó ünnepélyének rendezősége szives figyelmébe ajánlja a t. érdek­lődő közönségnek, hogy a meteoro­lógiai megfigyeléseken alapuló idő­jóslások, melyeknek állításai az ed­digi tapasztalatok szerint valóknak bizonyultak, folyó hó 16-át, az az csütörtököt kritikus napnak jelezték, ha netalán e kritikus napot követő (délut) pénteken, esetleg még szom­baton is kedvezőtlen időjárás lenne ; kéri a rendezőség a t. közönséget, hogy az időjárás ama szeszélye ne akadályozza az ünnepélyen való meg­jelenésében, mivel folyó hó 19 én, az az vasárnapon a meteorologia a legkedvezőbb időjárást helyezi kilá­tásba. Az ünnepély belépési diját a ren­dezőség újból közzéteszi. Egésznapi jegy, mely az egésznapi programm megtekintésére jogosít, vacsorával együtt, személyenkint I. oszt. 12 kor., II. oszt. 7 kor. — Két tagból álló család részére személyenkint I. oszt. 11 kor., II. oszt. 6 kor., — Három, NAGYMIHÁLYI SÚR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. j^ajT Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezölaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszóos, Klrályhelmeoz, Perbenyik éa Szerenosen —1 állandóan friss óa zamatos sört szállítanak. ——

Next

/
Oldalképek
Tartalom