Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-08 / 72. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Szeptember 7.

val tartoznak vármegyénk főispánja Meczner Gyulának, ki a szép eszme megpenditője, lelkes munkása volt s ki a közigazgatási bizottságban elsőként hozta fórumra a segélyakció ügyét.

A segélyakció módjairól tanácskozott nagy gyűlés lefolyásáról egyebekben a következő tudósitást adjuk :

A tokaji borvidék bortermelőinek nagy gyűlése folyó hó 6 ikán reggel 8 órakor vette kezdetét a vármegyeház nagytermében. A Zemplénvárme- gyei Gazdasági Egyesület szőlészeti s borászati szakosztálya által összehívott eme nagy gyűlésen Tokaj-Hegy- alja bortermelői nagy és szép számban jöttek össze tanácskozni a módok felett, melyek lehetővé tehetnék, hogy a szőlők elpusztulása által súlyos anyagi válság elé állított bortermelők a kár és veszteség sulyját minél kevésbbé érezzék.

A gyűlést gróf Andrássy Sándor a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg, ki megnyitójában szép szavakban fejezte ki elismerését a vármegye főispánja, Meczner Gyula iránt, ki már a köz- igazgatási bizottságban első megpenditője és megindítója volt a tokaj- hegyaljai bortermelők érdekében tervezett segély mozgalomnak. Kifejtette, hogy az ő érdeme, hogy a segélyakció ügyét a közigazgatási bizottság oly melegen karolta fel és az ö általa megpendített eszme vonzotta erre a nagy gyűlésre is Tokaj-Hegy- alja bortermelőit, hogy a szőlészeti és borászati szakosztály által felka rolt és kiterjesztett segélyakció módozatait megbeszéljék.

Az ülés tárgyait a szőlészeti s borászati szakosztály ülésén már megállapított programm-tervezet képezte s ezt tette a nagy gyűlés újabb megbeszélés, beható vita tárgyává. Az ülés első pontját a pénzügyminiszterhez intézendő ama kérvény tárgyalása képezte, melyben a miniszter a tokaji borvidék szőlőiről az agrárköl- csön teljes törlésére, vagy legalább 25 évi kamatmentes törlesztési részletekbe való beosztására kéretnék fel. Ez irányban dr. Búza Barna terjesztette elő a pénzügyminiszterhez intézendő felirat szövegét.

A kérdéshez Bernáth Béla szólott hozzá, tudomására adva ama jó hirt a nagy gyűlésnek, hogy a pénzügyminisztériumban már is a legnagyobb jóakarattal és ilyen irányban foglalkoznak a felsegitéssel. — Thu- rénszky László szerint a pénzügy- miniszter a felsegités módjaként a folyó évre megadandó fizetési halasztást helyezett kilátásba, de ez szerinte a birtokosokon nem lendít sokat.

Meczner Gyula főispán szólalt fel azután komoly megfontolással s az ügy érdekében mellőzendőnek tartja a túlzott követeléseket, melyek esetleg az egész akció sikerét veszélyeztetik. Legfontosabbnak tartja elérni azt, hogy a csapás sújtotta bortermelők az agrár hátralékok fejében ne fosztassanak meg mindenüktől s adassák mód exisztenciájuknak további fenntartására. Ezt keresztülvinni rendkívül fontosnak tartja s kifejti, hogy ezt a kívánságot mint minimális jogos óhajt feltétlenül hangsúlyozni kell a felterjesztésben s mint nélkü- lözhetlen módust kell a segítés mikéntjére nézve megjelölni.

A nagy gyűlés a főispán által indítványozott eme pótlással fogadta el a Búza Barna felterjesztését, melyet küldöttség ad át a pénzügyminiszternek. A küldöttség vezetőjéül s szónokául Meczner Gyula főispán gr. Andrássy Sándort indítványozta felkérni, aki azonban kijelentette, hogy a megbízatást csak az esetben vállalja, ha a pénzügyminiszter a küldöttséget még e hó közepe előtt fogadni fogja, mert azután akadályozva lesz. — Ez esetben Meczner Gyula főispánt ajánlja felkérendőnek a küldő.tség vezetésére.

A nagy gyűlés dr. Molnár Bélát kérte fel azután, hogy a pénzügyminisztertől szerezzen értesülést a

határidőre vonatkozólag, mikor a küldöttséget a miniszter fogadni fogja. A fogadás ideje előreláthatólag szept. 15 — 20-ikára tehető.

Az ülés második tárgyát a pénzügyminiszterhez az iránt intézendő kérelem taglalása képezte, mely szerint az arra szoruló tokaj—hegyaljai szőlő • birtokosoknak a jövő évi szőlőmunkák költségeit tiz óv alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsön formájában a pénzügyi kormány előlegezze.

Ez irányban is Búza Barna terjesztette elő a megszerkesztett kérelmet, mit a nagy gyűlés szintén magáévá tett.

A tokaji borvidék bortermelőinek felsegitésére vonatkozólag Búza Barna — a gyűlés tárgysora harmadik pontjában — egy állami segítséggel létesítendő borközraktár ügyében is terjesztett be indítványt. Az indítvány szerint a borközraktár létesítése is hatalmas eszköze lenne a bortermelők felsegitésének, mert az elraktározandó bor előleg-adás mellett raktá- roztatván be, lehetővé tenné, hogy a termelőnek potom áron nem kellene eladni termését.

A felvetett tervhez Dessewfíy Tamás, majd Meczner Gyula főispán szólották s miután egyelőre a borközraktár létesítését nélkülözhetőnek tekintik, másrészt, hogy a közigazgatási bizottság és a szakosztály által indított akció egybehangzó, egyöntetű lehessen, mi előnyünkre válik az esetleges döntésnél, a nagy gyűlés az indítványt levette a napirendről.

A nagy gyűlés az elnök s a főispán éltetésével ért véget.

VARMEGYE ÉS VAROS

)( A város rendkívüli közgyűlése.

Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete ma, folyó hó 7-én délután rendkívüli közgyűlést tart, melyen számos közérdekű ügy kerül megvitatás s határozathozatal elé. — Az ülés lefolyásáról lapunk legközelebbi számában adunk részletes tudósitást.

)( Házadókataszter, — adóbehajtás. A házadó kataszter törzsiveinek az 1909. évi október hó 31-ig feltétlenül készen s az összesítéseknek is elkészülve kell lenniük. A községi és körjegyzők rengeteg munkahalmaza- tuk mellett valóban erejüket túlhaladó fáradozással iparkodnak e súlyos munkálatot mielőbb befejezni. Legközelebb, — mint hogy a törzsivezés már igen sok jegyzőségben elkészült - a kir, pénzügyigazgatóság tisztviselői közül többen kiutaznak a vidékre, hogy a munkálatokat átvizsgálják s az esetleges hiányokat pótolják. Á kiutazó tisztviselők egyben az adóbefizetéseket is szorgalmazzák a községekben; tehát akinek módjában áll, jó lesz ha iparkodik az államkincstárral szemben mielőbb megejteni számadását, adóhátraléka kiegyenlítése utján.

HÍREK

Bankrablási dal.

— szept, 6.

Nagy bajba jött az uri-ember:

Pénz kellett volna erre, arra,

A kártya sem ment s a szezon jött, Nem volt miből fürdőre, flancra. Gondolkozott egy éjen átal,

Hogy mint kell kibúvóra lelni,

Aztán nejéhez igy szólt reggel: „Megyek a bankból pénzt kivenni!“

Bement egy boltba, váltót vett ott S megkezdődött a szégyen útja,

Ő nosalaszszal, jól csinálta, Megszokta már. Régóta tudja.

Négy megtagadta, brrr... 1 de kettő, Kész volt kiránt’ni őt a bajból S tiz órára már pufifadt zsebbel,

Mint dzsentlmen jött ki a bankból.

Nagy bajba jött a sors kivertje: Pénz kellett volna arra, erre,

Egy kis ruhára, patikára,

Egy kicsiny jó meleg levesre.

Avagy talán csak pálinkára? Mindegy! Tett lett a gondolatból, Kikelt az ágyból s éji órán,

Úgy ment kivenni pénzt a bankból.

Bement a házba, fúrót szerzett,

Kis fűrészt, hitvány kalapácsot, Vésőt, miegymást, amit sebten Céljához méltót megtalált ott.

S ajtókon át bement a bankba,

A vasszörnyek reámeredtek,

Az Arnheim szekrény kikiáltott: „Nézz ránk s szerszámaidra gyermek 1“

S elébe ment a vasajtóknak,

Melyek hatalma megalázta S melyekkel szemben tehetetlen S erőtlen volt a kalapácsa .. . Egyszerre neszt hall ... ajtót nyitnak, Megriad szörnyű gondolattól,

Jönnek . . . elfognak, meggyaláznak S rohant a bűnös ki a bankból. ..

... De hogy a bankrablásról irt vers, A vigabb tón’t se nélkülözze: Kimondom nyíltan, szép emlékkel, Gondolnánk sokan a bűnösre:

Ha a terve valóra válik S a rabló a sok pénz helyette A feltört kassza tartalmából,

A váltócskákat vágja zsebre.

th.

Felhívás

a Tokaj-Hegyalja t. szőlősgazdáihoz !

Á „Tokaj-Hegyalja“ szőlősgazdáinak folyó hó 6-ikán tartott népes értekezletén elhatároztatott, hogy a válságba jutott szőlősgazdák meg- mentési módozatait tárgyazó memorandumot egy nagy küldöttség fogja

f. hó közepe táján a miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter uraknak átnyújtani. Tekintettel az idő rövidségére s azon valószínűségre, hogy a kormány tagjai már folyó hó 14—18-ika közötti időben fogadhatják a küldöttséget: felkérjük a t. szőlősgazda közönséget, hogy a küldöttségben minél nagyobb számmal részt venni, részvételüket és a kedvezményes utazásra szóló igényeiket legkésőbb folyó hó 10 ikéig a Gazdasági Egyesület titkári hivatalának bejelenteni sziveskedjenek, mert későbbi jelentkezések esetén a külöu- vonatra szóló kedvezményes utazásra jogosító igazolványok beszerzése és szétküldése fizikai lehetetlenséget képezne.

A küldöttség mikori fogadásáról — ha azt a miniszterelnök ur megállapította — és a különvonat indulásáról az érdekelteket haladéktalanul kiértesitendjük.

A Zemplénvármegyei Oazd.

Egyesület elnöksége.

— Veni Sancte. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnáziumban az 1909/10. tanévet megnyitó ünnepélyes Veni Sancte szeptember hó 5 én d. e. fél 9 órakor tartatott meg a kegyesrendiek templomában. A templomban a róm. kath. és gör. kath. vallásu növendékeken kívül a szülők közül is igen sokan jelentek meg, Isten segítségét kérve a reményteljes ifjúság e tanévi munkálkodásához. A Veni Sanctet Füredy János kegyesrendi áldozópap, főgimnáziumi tanár intonálta, az ifjúsági énekkar pedig szép harmóniával adta elő a szöveget.

— A jeruzsálemi főrabbi Sátoraljaújhelyben. Ami a római pápa a kath. egyházban, az a jeruzsálemi főrabbi a zsidóságnál. A pontifex maximus. A jeruzsálemi főrabbi Ho- rovitz J., ki Zemplén vármegye Nagy- mihály községében született, tegnap rokonai látogatása végett Sátoraljaújhelybe jött s pár napig itt időzik. A főpap mint alsókubini rabbi kezdte lelkészi pályáját, majd amsterdami főrabbi lett, mig nagy tudománya révén a jeruzsálemi főrabbi széket nyerte el. Az illusztris vendég folyékonyan beszél magyarul s szülő hazájára szeretettel emlékezik ma is.

— Tisztviselők a kolozsvári kongresszuson. A Kolozsvárott folyó hó 25-én megkezdődő orsz. tisztviselői kongresszuson a Sátoraljaújhelyben működő állami tisztviselők közül számosán vesznek részt. Á kir. pénzügyigazgatóság hivatalos képviselőjeként dr. Kvirsfeld László pü. titkár, a pénzügyi számvevőség képviselőiként Nyomárkay Kázmér számtanácsos főnökhelyettes és Novak Gyula számellenőr; a megyebeli összes kir. adóhivatalok képviseletében pedig Moldoványi Géza sátoraljaújhelyi adótárnok küldettek ki. Á kongresszus legfontosabb tárgyát a tisztviselők szolgálati pragmatikájának szorgalmazása fogja képezni.

— Betörés a „Megyei Általános Bank“-ba. Folyó hó 5-én, vasárnapra virradóra reggel 5 óra tájban Zsíros János, a „Megyei Általános Bank" szolgája bement a banképületbe, hogy a termekben tisztitgasson s rendezgessen. A bank előszobájának faajtaja előtt egy embert vett észre, aki a faajtónál foglalatoskodott azzal, hogy azt felfeszitse. A betörő a Zsíros János közeledtére munkáját abbahagyva menekülni igyekezett s mikor Zsíros János eléje állt, hogy menekülését megakadályozza, baltát emelt reá. A betörő azután kifutott az utcára s gyors iramban csakhamar eltűnt az őt üldöző Zsíros János elől, ki az esetről jelentést tett a rendőrségen. A rendőrségnek a kapott személy- leírási adatok s információk alapján sikerült megállapítani, hogy a betörő Hajdú József 36 éves, napszámos lehetett, ki a tett elkövetése után a város területéről elszökött s valószínűleg a közel hegyeken rejtőzött el. A rendőrség intézkedett, hogy a betörési kísérleten rajtacsipett napszámos minél előbb az igazságszolgáltatás kezébe kerüljön. A betörési eset hire folyó hó 5-ikén reggel nagy izgalmat keltett a városban, mert mindenki azt hitte, hogy komolyabb jellegű dologról van szó. Az utólagos szemlélődés után azonban kiderült hogy a betörési kísérletet elkövető egyén vagy részeg, vagy őrült volt, amit a bank előszobájának ajtaján levő fúrt lyukak bizonyítanak. Mintegy tizenkét lyuk van ugyanis az ajtóba fúrva, hogy mi célra, azt igazán nem lehet tudni. A betörő tehát nem jutott a bankba csak az előszobába. A vasajíókkal elzárt bankba való bejutásra még reménye sem lehetett. Majdnem azt gondolhatná az ember, hogy a betörő egy kis komédiát játszott le. Mindazonáltal a rendőrség keresi a legújabb újhelyi szenzáció hősét,a bankbetörőt, ki betört a bankba, jóllehet át se lépte annak küszöbét.

— Elhunyt ápolónő. Az „Erzsébet“ közkórháznak halottja van. Németh Erzsébet az elmeosztály női főápolónője 7-én reggel 4 órakor tüdővészben meghalt. Temetése 8-ikán délután lesz. Egyszerű, igénytelen, beteges kinézésű, igen jó lelkű, hivatásos, tehetséges ápolónő volt. Bete-