Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-04 / 71. szám

Sátoraljaujliely, 1909. Szeptember 4. 71. (4879.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLEKT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetttkkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Kibontakozás előtt. — szept. 4. Csöndes nyár után, — mert hiszen a politika hullámai telje­sen elültek a vakációzás alatt, — közeledik a tevékenység kor­szaka. Szeptember 28-án egybeül a magyar képviselőház, hogy a még elintézésre váró ama törvényja­vaslatok felett tanácskozzék, me­lyeket programrajához s a kor­mány elkötelezéséhez híven le kell tárgyalnia, mielőtt elmond­hatná, hogy megalakultakor val­lott irányzatához hü maradt s Ígéreteit beváltotta. Nagy változások és jelentős politikai események állanak kü­szöbön. Érthető tehát, hogy most már, a parlament megnyitásához közeledő időben minden oldalon megindultak a kombinációk, ta­lálgatások, tervelések sőt előze­tes kritikái is, noha az utóbbiak ma még egyáltalán nem bírnak létjogosultsággal. A különféle la­pok különböző és természetesen pártállásuknak megfelelő szem­pontból hozzák közleményeiket, tudva, hogy az ország is feszült érdeklődéssel várja a jövőt s a fejlemények eléggé izgató han­gulatot vetnek előtérbe. Egyik lap szerint jön Lukács mint homo regius, a másik szerint fúzió, a harmadik szerint uj választás, a negyedik szerint békés és ered­Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Rámer István. — A „Zemplén“ eredeti tárcája. — Zemplén vármegye méltán büszke lehet arra, hogy oly sok kiváló em­bert vallhat szülöttének, hogy e te­kintetben alig versenyezhet vele más törvényhatóság. Vezető politikusok, világhírre ju­tott, nemzetek sorsát intéző államfér­fiak ; kiváló tudósok, irók, művészek egész gárdája látta meg a napfényt Zemplén vármegye területén. De a szellem kimagasló alakjai mellett nagy számmal vannak képviselve a reál munka kiválóságai is, kik közül szin­tén sokan szereztek zseniálitásukkal és szorgalmukkal dicsőséget a ma­gyar névnek széles e világon. A reálmunka kiválóságai közzé tartozik Rámer István, Sátoraljaúj­hely város szülötte, kinek ma már sem rokonságát, sem keresztszülőinek leszármazóit, sőt szülőházának pontos megjelölését sem sikerült kikutatnom, hacsak névcsere, vagy az idők folya­mán beállott esetleges névváltozás nem fordult volna elő, ami könnyen lehetséges s amely esetben szolgála­ményes megegyezésre van kilá­tás. Vannak, akik egyedül a fú­zióban hisznek, vannak akik sze­rint Wekerle, Andrássy, Kossuth és Apponyi már teljesen meg­egyeztek s megállapították a kö­vetendő irányelveket; vannak a kik egyedül az uj választásoktól reményük a végleges kibontako­zást. Ezek azonban mind nem egyebek találgatásoknál, mert a vezető politikusoknak semmi tit­kolni valójuk nincs, de épp el- leukezőleg, azt akarják, hogy minden közös megegyezéssel, a nagy nyilvánosság színe előtt, a különböző felfogások és vélemé­nyek meghallgatása mellett men­jen végbe. És egyedül ez az eljárás le­het célravezető ; mert amint igaz, hogy több szem többet lát, úgy igaz az is, hogy egy nemzet vi­tális érdekeit érintő cselekmé­nyek csakis a nagy nyilvánosság bevonásával, a közitélet meg­hallgatása után hajthatók végre, ha azok tervezői valóban a nem­zet javára törekszenek. A jelen esetben pedig ennek ellenkezőjét ló lelkiismerettel nem lehetne ál­lítani. Van egy olyan pont a mai kényes politikai viszonyok közt, ahol minden pártárnyalat, minden különböző felfogás találkozik. Ez a pont semmi egyéb, mint a nemzet túlnyomó többségének óhaja aziránt, hogy a még közel tot tenne úgy városunknak, mint a tudományos kutaíásoknak az: aki e tekintetben bővebb nyomokra vezetne. De hát ki volt Rámer István ? Egy kiváló tehetségű, korának szel­lemi nívójához mérten kitünőleg kép­zett, rendkívüli szorgalmú s anyagi­lag is kedvező viszonyok között élt iparos, ki a sátoraljaújhelyi római kath. plébánia 1788. évi anyakönyve 84-ik lapján látható bejegyzés szerint Sátoraljaújhelyben 1788. december 25-én született, Rámer József és Ros- kovits Borbála rk. vallásu szülőktől. Keresztelte Csutkay József itteni káp­lán, keresztszülői voltak Stájmaszter Ádám és Zboray Dorottya, — utóbbi ág. ev. vallásu. Sem a szülők polgári foglalkozása, sem egyéb nyomrave­zető adatok, utca, házszám nincsenek az anyakönyvben feljegyezve, mely kaligrafikus szép Írással, latin nyel­ven van vezetve. Rámer István Sátoraljaújhelyben nyert magasabb iskolai kiképeztetést s a vegyészi és technikai pályára ké­szülve, ismereteinek bővítése céljából Bécsbe távozott, hol azután állandóan meg is telepedvén, a Schaumburger- Giundon egy kastélyszerü épületet vásárolt, melyet vegyi termékek és iparcikkek gyártására rendezett be. Készítményei nagy kelendőségnek ör­jövőbeu elintézésre váró s a mai kormány és parlament teher- számláján könyvelt függő kérdé­sek lehetőleg a legbölcsebb mér­séklettel, igaz és önzetlen haza- szeretettől áthatott irányítással s főleg a jövőbe való okos, bölcs és nagyon messzetekintő gondos előrelátással akként oldassanak meg: hogy foltozásra, pótintéz­kedésekre ne kerüljön sor. In­tézzék az arra hivatottak nem­zetünk sorsát akként, hogy akár fúzió, akár uj választás, akár bármi egyéb következzék is be: az ország nekik szemrehányást ne tehessen. Mert egy nemzet érdekei ellen véteni rettenetes bűn, melyet még az ükonokák- ban is megtorol a történelem igazságos itélőszéke, — de egy nemzet javára munkálkodni meg viszont olyan cselekedet: mely örök hálára kötelezi ugyanazt a megvesztegethetlen judikaturát, amelynek kijelentései évszáza­dokra sőt ezredekre szólanak. Elfogultság nélkül szemlélve a helyzetet, nem tagadhatjuk meg bizalmunkat ama vezetőpolitiku- sok iránt, kik a legutóbbi pár év alatt igaz hazafias érzéssel, Önzetlen buzgósággal, a dolgok teljes és alapos ismeretében nagy- értékű államférfim bölcseséggel vezették közügyeinket, ük isme­rik a helyzetet legjobban; ők tudják, hogy az adott viszonyok közt mennyire lehet terjeszked­vendtek s a cég kiváló hírnévben állott és messze külföldi államokba is exportált. Ez már magában bizo­nyíték a Rámer kiváló talentuma mel­lett, mert az akkori közlekedési vi­szonyokat tekintve, gyártmányai fel­tétlenül nagyon értékesek és abban az időben speciálitások lehettek. Gyár­telepén kívül üzlethelyisége is volt a belvárosban, melynek helye azonban teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Ugyanitt lakott családja is, melynek intelligenciájáról tanúságot tesznek ama följegyzések, melyek sze­rint Grillparzer és Saphier akkori ki­váló művészek Rámer intim barátai közzé tartoztak s házában élénk tár­sadalmi élet fejlődött ki, melyben a közélet és szellemi világ kiválóságai vettek részt. Rámer István volt a gyufa fel­találója. A bécsi országos levéltárban megtalálták a gyufagyártására vonat­kozó szabadalom-levelet s miuthogy ez 1832-ben kelt, — tehát előbb mint minden más ily irányba vonatkozó hivatalos irat, — e kiváló földinket kell e nagy horderejű s közéletünk­ben rendkívül fontos háztartási cikk igazi feltalálójának tekintenünk. Ezt különben maga az elég kain és egy- átalán nem magyarbarát osztrák kri­tika is kényszerült már a hiteles ok­nünk, mit vihetünk keresztül, mily utakon közeledhetünk az alkotmányosság és törvényesség keretein belül önállóságunk tel­jes kivívásához, mellőzve a nem­zetnek minden súlyosabb politi­kai megrázkódtatását. Vezető politikusaink minden esetre olyan tervekkel állanak majd nemzet és parlament elé, melyeket az államférfiul belátás parancsol, melyek az ország ja­vát, a közmegnyugvást fogják célozni. Ne mondjunk Ítéletet, se ne bocsátkozzunk találgatásokba mindaddig, mig a leghivatottabb vezéremberek terveit nem ismer­jük. Nem tennénk hasznos szol­gálatot vele a közérdeknek. — Annyi bizonyos, hogy nem hang­zatos jelszavakra és nagy stilü kiszólásokra, de vállvetett, együt­tes, becsületes és hazafias mun­kára van szükségünk. Egymás megértésével a béke jegyében kedvező eredményre juthatunk, mig marakodással és szertehu- zással ismét a múltak eredmé­nyes munkáját semmisíthetjük meg, de azonkívül jövőnket is alááshatjuk. — szept. 4. Polgármesterek orsz. értekez­lete. Folyó hó 9-én nyílik meg Kas­sán a polgármesterek X. orsz. érte­kezlete, melyet a következő napon a Tátrába teendő kirándulás követ. Az értekezleten hazánk törvényhatósági jogú s rendezett tanácsú városai csak­nem kivétel nélkül képviselve lesznek. mányok alapján beismerni, mert Si­monét Vilmos nagytudományu osz­trák technikus a bécsi lapokban hely­reigazító közleményt tett közzé ama hírekkel szemben, mintha a gyufát Prehsel találta volna föl, noha az összes lexikonok is Prehselt említik a gyufa feltalálójaként. Az igazság ezzel szemben az: hogy Rámernek 1846-ban bekövetkezett halála után Prehsel, ki Rámer háziszolgája volt s ennek szakácsnőjét vette feleségűi, szintén gyufagyárat rendezett be s Rámer zseniális találmányát a saját cégére alatt kezdte értékesíteni s hozta forgalomba. A bécsi levéltár adatai azonban rácáfoltak a lexikonok és hírlapok közleményeire, mert ki­derült, hogy Prehsel urat szabadalom bitorlás miatt a bécsi Landes-Gericht érzékenyen s többszörösen megbír­ságolta. Rámer, — kit különben a bécsi okmányok Römer néven szerepeltet­nek, mert a magyarosabb hangzású név helyett az osztrák fülnek kényel­mesebb volt a Römer szó — véletlen baleset folytán halt meg 1846-ban. Gyártelepén egy állványról esett le s agyrázkódás azonnali halálát okozta. Sirfeliratát Saphier, a világhirü hu­morista készítette. A beállott azonidőbeli politikai s NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márci usi, Korona éa Casinó »őrt. fgSSr Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezölaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálazéos, Királyhelmeoz, Perbenyik és Bzerenosen .............. állandóan friss és zamatos sört szállítanak. ■■■■' T ti nn ti Ír múl ivAmn O

Next

/
Oldalképek
Tartalom