Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-04 / 71. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 4. Segély-akció a Jíegyaljáért. — szept. 8. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya az ezidei elszomorító szőlőtermések előrelátható káros következményeinek hatása alatt a „Zemplén“ augusztus 21-iki számában tette közzé a segély-akcióra vonatkozó indítványát és annak megbeszélése végett folyó hó 6-ikára tűzött nagygyűlésre hívta össze az érdekelteket. Mint szerény birtokos örömmel olvastam a hirt, mivel azonban más irányú halaszthatlan teendőm megakadályoz e fontos és a Hegyalja egész jövendőjére kiható gyűlésen való részvételben, a hozandó határozat szempontjából szükségesnek vélt nézetemet e lap hasábjain közzétenni s az elmondandókat ez utón az érdekeltség figyelmébe ajánlani kötelességemnek tartom. A szőlészeti és borászati szakosztály indítványa módosításra szorul. Eredeti alakjában el nem fogadható. Az indítvány azon kívánsága, hogy az agrárkölcsönök a tokaji borvidék szőlőiről teljesen töröltessenek, nemcsak azért kivihetetlen, mivel ez az államtól sok millió korona áldozatot igénye], aminek teljesítésére semmi kilátásunk se lehet, hanem méltánytalan előnyt biztositana azokkal szemben, kik a szőlőtelepítés miatt nem agrár, hanem magánkölcsönökkel vannak terhelve. Az agrárkölcsön kifejezetten telepítési célt szolgált. Ha tehát indokolt, hogy ezeket a telepítési kölcsönöket még fennálló részükben az állam vállalja magára, éppen oly indokolt volna, hogy az összes hegyaljai szőlők telepítési költségeinek még arányba hozható részét azon szőlőbirtokosoknak, kik e kiadásokat nem agrárkölcsönből fedezték, az állam megtérítse. Azt hiszem, hogy erre maga a legtiszteletreméltóbb intencióktól vezetett szőlészeti és borászati szakosztály sem gondolt. Nem helyeselhetem az indítvány azon részét sem, mely az agrárköl- csönöknek 25 évi kamatmentes törlesztési részletekben való beosztását óhajtja elérni. Köztudomású tény, hogy az agrárkölcsönök annuitási részleteit középtermés mellett is bőven fedezheti a szőlő hozama. Az agrárkölcsönök tetszetős látszat dacára igen terhes kölcsönök. Helytelen volna tehát ennek társadalmi zavarok folytán Rámer emléke lassan elmosódott s az ötvenes években kezdődő lexikális irodalom már azért említi fel az akkorra dúsgazdaggá lett Prehselt a gyufa feltalálójaként. Mi azonban tartozunk kiváló földink emlékezetének és az igazságnak azzal, hogy Rámer nevét tiszteletben tartsuk, reá büszkék legyünk és a kiderített igazságok alapján a gyufa feltalálásának dicsőségét ne engedjük át másnak. Minden nemzet saját fiai valamelyikének nevéhez fűzi a feltalálás dicsőségét. Ezek a különféle nációhoz tartozó „feltalálók“ azonban nem voltak egyebek, mint a közhasznú találmánynak saját hazájukban való első értékesítői. Még az elfogult kritikusok némelyike is magyar embert, Irinyi Antal nevűt említ a gyufa feltalálójaként ; de mivel Irinyi is csak a múlt század ötvenes éveiben foglalkozott már gyufagyártással, a bécsi levéltár hiteles adatai erre a feltevésre is egyenesen rácáfolnak. Bárha sikerülne nagynevű földink Sátoraljaújhelyi szülőházát megtudni, megérdemelné az ő emlékezete, hogy egy szerény márványtábla jelölje meg a magyar zsenialitás és szorgalom e kimagasló alakjának születési helyét. y. béklyóit még hosszabb időre a birtokosságra láncolni, holott a cél, ezen kölcsönöktől mielőbb szabadulni, másként is elérhető. A segély-akciónak legfőbb feladata, lehetővé tenni a Hegyalja fenntartását. Evégből az idei — fedezetlenül maradt — terheket aránylago- san hosszabb időre kell felosztani, másrészről pedig nyújtani kell az eszközöket, hogy az arra szoruló birtokosok szőlőiket a jövő évben művelteim legyenek képesek. A segély-akciónak tehát e kereteken belül kell találni oly megoldási módot, melynek teljesítését joggal s a kincstár nagyobb megterhelése nélkül követelhetjük. Ilyen megoldási módnak tartom követelni a kormánytól, hogy az agrárkölcsönök idei annuitását kamat nélkül és 10 év alatt visszafizetendő kölcsön alakjában előlegezze; adjon továbbá minden arra szoruló és azért folyamodó birtokosnak katasztrális holdanként s a munkálatok arányában folyósítandó 300 korona kamatmeutes művelési-költség kölcsönt, mely szintúgy 10 év alatt lenne visszafizetendő, végül engedtessenek el a szőlők után 1909. évre kirótt összes adók. E terv megvalósítása előnyös volna a reászoruló birtokosságra éppen úgy, mint a segélyező kincstárra. Á birtokos évi terhe 10 éven át és holdanként legfeljebb 40—50 koronával emelkednék, mit már középtermés mellett is nagyobb megerőltetés nélkül viselhet, de előnyös volna a kincstárra is azért, mert évi 10 éven át tartólag alig átlagos 25—30,000 korona kamatveszteséggel lehetne egy egész vidék lakosságának exisz- tenciáját megmentő segítségére. Az ezen formában kontemplált segély-akcióhoz ugyanis az alábbi reális számítás mellett legfeljebb 1.400,000 koronára van szükség, mely összegek évente 10%-al csökkentve, 10 év alatt alig 300,000 korona kamatvesztessé- get jelentene összesen az államkincstárra. Mivel hiteles adataim szerint az egész Hegyalját terhelő agrárköl- kölcsönök 1 évi annuitása 223,631 korona, kellene e cimcn 223,631 kor. Betelepített szőlő van Hegyalján 7133 kát. hold. Figyelemmel azonban arra, hogy a Hegyalja egy része nincs any- nyira sújtva, hogy az idei szüret a jövő évi munkáltatási költségeket se fedezné s igy ezek segélyre igényt nem tarthatnának, valamint figyelemmel arra, hogy sok gazdag, sőt dúsgazdag nagybirtokos van, kik segélyre amúgy sem szorulnak, bőségesen sem vehetjük a segélyre szorulók számát a terület fele részének birtokosainál többre. Á művelési költség előleg-köl- csönt tehát 3700 holdra véve, szükség volna e cimon 1.100,000 korona, vagyis összesen körülbelől 1.400,000 kor. — 1.400,000 koronának 372% kamata évente nem haladja meg a 48,000 koronát, mely azonban évente 10%-os csökkenéssel a kamatvesztes- ség összegét 48,000 korona teljes ösz- szegről legfeljebb 300,000 koronára csökkentené. Amennyiben tehát ily segélyezési mód éretnék el, az államsegély ösz- szege legfeljebb 300,000 kor. volna s az is csak kamatvasztesség és 10 év alatt előálló, miért is teljes biztossággal elérhető, másrészről holdankónti 40- 50 korona terhet jelentene s igy a birtokosság által könnyen elviselhető. Á kölcsönök akár jelzálogilag volnának biztosíthatók a kincstár javára az agrárkölcsönöknek biztosított elsőbbséggel, akár pedig közadók módjára behajtható tehernek volnának törvényhozásilag nyilváníthatók. Az esetlegesen létező egyéb jelzálogos hitelezők sem tehetnének ily rangsor elsőbbség biztosítása ellen elfogadható kifogást, mert a rangsorban szenvedett veszteségért bő kárpótlást nyernének az állag fenntartásában. Dr. Orosz Dezső, ügyvéd, szőlőbirtokos. Ötvenezer kivándorló. — Zemplén vármegye öt évi népvesztesége. — — szept. 3. Az amerikai kivándorlást ez ideig tudvalevőleg az 1903. évi VI t.-e. szabályozta, mely 1904. év augusztus hó elsejével lépett életbe. Ez a törvény folyó hó 1-én, az 1909. évi II. t.-c. életbeléptetésével hatályát vesztette. Öt évig s egy hónapig élt a régi törvény s ez öt év és egy hónap alatt Magyarországnak annyi népvesztesége volt, annyi dolgos, munkabíró kéz hagyta el hütelenül a hazát, ahol a költő szerint a magyarnak lIuí s meghalni kell, hogy a statisztikai számadatok nagysága szinte ijesztő mérvben megdöbbentő. Különösen az 1905. évi statisztikai adatok mutatnak nagy számokat, valamint az 1906. évben történt visszaesés után az 1907. évi kimutatás számadatai. Az 1908. évi s a kivándorlás csökkenésének reményét keltő kimutatással szemben pedig a folyó 1909. évben ott állunk - bárha a többi évek kivándorlását véve tekintetbe, a kivándorlók számának csökkenése észlelhető is — hogy az 1908. évi adatokhoz mérten rohamos emelkedésről s a kivándorlók számának szaporodásáról lehet újból beszólni. Azon vármegyék között, melyeket leginkább sújtott és sújt állandóan lakosainak kétes jövő felé vándorlása : a legelső sorban a mi megyénk : Zemplén vármegye áll. Any- nyira első helyen, hogy az innen kivándorlók számadatai nagy hatással vannak az országos kivándorlási statisztika számainak emelkedésére vagy csökkenésére s azokat annyira lényegesen befolyásolják, hogy adataikkal már magukba véve is kedvezővé vagy kedvezőtlenné teszik a mérleget. És épen azért nem tartjuk érdektelennek, hogy most, mikor az uj kivándorlási törvény életbe lépett, rámutassunk arra a nagyarányú munkáskéz veszteségre, mely Zemplén vármegyét a kivándorlás miatt az utóbbi öt évben, az uj törvény életbeléptéig érte. Ez a visszapillantás nagyon szomorú, vigasztalan képet rajzol élénkbe annál inkább, mert módunk van Zemplén vármegye útlevél nyilvántartási hivatalából, mely elejétől végig gonddal s pontosan vezette könyveit, nemcsak az utlevélkérők számát megállapítani, de az azokat kisérő család tagok számát is, mely lényegesen emeli nagyságát a hazájához, szülőföldjéhez hütelen ember csoportnak. Az 1904. év augusztusától december végéig kivándoroltak száma ez adatok szerint 4448 volt 1110 uti- társsal. 5558 kivándorlót jelent ez öt hónap alatt. Az 1905. évben — ezen óv az, melyben vármegyénk a legtöbb munkáskéz veszteséget szenvedte — 10151 kivándorló 2397 uti- társsal vitorlázott az uj világba. Az 1906. év már kedvezőbb, mert csak 8358 kivándorlót számlál 2071 u'i- társsal. 1907. évben újra emelkedik a szám, mert ez évben 8850 kivándorló 2313 utitársával hagyta el a hazai földet, illetve Zemplén földjét. A múlt 1908. év adatai a legkedvezőbbek. Az egész év folyamán csak 3707-re tehető a kivándorlók száma, melyből utitársakra 892 esik. Azonban azt az ez évben hangoztatott reményt, hogy az újkori nép vándorlási mozgalom csökkenőben van s lassanként teljesen normális lesz: megcáfolják az ez évi adatok, melyek már eddig is 4824 kivándorlót tüntetnek fel 1200 utitárssal. Nem áltathatjuk tehát magunkat vérmes reményekkel a közel jövőben, a kivándorlás — úgy látszik — állandó csapás marad s ilyennek látta a törvényhozás is, mikor újból szükségesnek látta a törvény-reformot. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy azon öt és fél év alatt, melyet a régi kivándorlási törvény kezd meg s az uj határol, azaz 1904. év augusztus havától folyó óv szeptember hó elsejéig ötvenezerre tehető a zemplénvármegyei kivándorlók száma. 39.446 ember vándorolt ki ez idő alatt 9983 utitárssal. Még magasabb e szám, ha hozzávesszük, hogy sokan vannak, kik ügynökök utján, tiltott utakon, mint a bűnösök szöktek ki az állítólag tejjel-mézzel folyó magyar Kánaánból. Valóban óhajtott és kívánatos lenne, ha az a határ, melyet az uj törvény életbelépte von a kivándorlás szomorú adatokkal telt történelmébe, szerencsés elválasztó határvonal lenne a szomorú múlt és a szebb jövendő között, melyben ideláncolná szülötteit a honi rög szeretető. Épen lapunk mai száma közöl a hírek között egy egyszerű, igénytelen tudósítást egy megtörtén, halni ide visszajött kivándorlóról. A történet bizonyítja a honvágy, a haza- s rögszeretet erejét, mely vele született a magyarral. De ha a hazai föld az egyetlen, mely jó arra, hogy nyugodtan aludjuk benne az örökre tartó álmot, kell hogy méltó legyen arra is, hogy mint hőseink a vért, az utódok is kivétel nélkül reá csurgassák a munka kisajtolta verejtéket, melynek van és lesz annyi ereje, hogy annyi próba s megpróbáltatás után áldottá, hízóvá s gazdaggá tegye ezt a földet, melynek Magyarország a neve. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( A közigazgatási bizottság ülése. Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 13-án d. e. 9 órakor tartja meg szeptember havi rendes ülését Sátoraljaújhelyben a vármegyeház nagytermében Meczner Gyula főispán elnöklésével. )( Igazoló választmányi ülés. A vármegyei igazoló választmány ülése közbejött akadályok miatt nem szeptember 3-ikán, mint hirdetve lett, de szeptember hó 13-ikán délután 3 óra • kor fog megtartatni. )( Képviselőtestületi ülés. Sátoraljaújhely r. tan. város képviselőtestülete f. évi szeptember hó 7-ón délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést s az e közgyűlésről felveendő jegyző= Hz iskolai idényre= tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendők, harisnyák sfb. legelőnyösebben beszerezhetők: SZEMES LIPOT FÉRFIDIVAT ÜZLETÉBEN Sátoraljaújhely, /átér, a megyeházával szemben. . Nagy választék HZZ legújabb divatu férfi kalapok, fehérnemüek, nyakkendők, stb. úri-divat különlegességekben. Legfinomabb férfi czipők.
