Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-28 / 34. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Április 28. tások, melyeket irodalmi tevékeny­sége váltott ki. A magyar társadalom nemsokára azon jelentős évforduló előtt áll, mely­ben kötelességszerü kegyelet és hála­adóját újból leróvhatja irodalmunk e kimagasló alakja, Kazinczy Ferenc iránt, kit százötven évvel ezelőtt kül­dött az isteni gondviselés a magyar rögekre nagy hivatása teljesítésére. A széphalmi remete születése százötvenedik évfordulójának megün­neplése elsősorban Zemplén várme­gye közönségének szent kötelessége, hiszen itt élt, itt alkotott, a haló po­rában is itten maradt nagy férfiú az egész nemzet javára, dicsőségére. A kegyeletes megemlékezési ünnepet Zemplén vármegyében természetesen a szent öreg nevét viselő irodalmi egyesületünk a „Kazinczy-kör“ ren­dezi, mely már folyó hó 25-én meg­tartott választmányi ülésén foglalko­zott a nagy évforduló megünneplésé­nek részleteivel. A „Kazinczy-kör“ dicséretes igye­kezettel, első sorban áll be, maga mellett Zemplén vármegye közönsé­gével, az évfordulót ünneplők közzé s a tervek már is sejtetik, hogy az ünneplés arányaiban is méltó lösz úgy a megemlékezőkhöz, mint hozzá, akiről emlékezünk. A választmány folyó hó 25-ikén tartott ülésén hozott határozata sze­rint a K&zinczy-kör Kazinczy Ferenc születése százötvenedik évfordulóját május elején a sátoraljaújhelyi fő- gymnázium tornatermében tartandó díszközgyűlés keretében fogja meg­ünnepelni. A Kazinczy-kör erre az ünnep­ségre meghivja,az Akadémiát, a Kis­faludy, Petőfi társaságot, az „Ott­hon“-!, Nyíregyházáról a Bessenyei, Kassáról a Kazinczy, Ungvárról a Gyöngyösi, Eperjesről a Széchényi- köröket, Miskolczról a Borsod-mis- kolczi közművelődési egyesületet. A díszközgyűlésen a megnyitó beszédet Négyessy László akadémiai tag fogja mondani. Azután felolva­sásra fognak kerülni a Kazinczy-kör pályázatára beérkezendő pályamun­kák, akiknek szerzői; Meczner Gyula köri elnök, s a „Kazinczy-kör“ által adott dijakkal jutalmaztatnak. A záró­pont a jutalmak kiosztása lesz. Délután egy órakor a „Vadász- kürt“ éttermében bankett lesz, melyen hölgyek is részt vehetnek, fél három­kor pedig kivonulás van tervbe véve kocsikon Kazinczy Ferenc sírjához és mauzóleumához, hol a sírra a Ka­zinczy-kör leteszi koszorúját. Ezekben foglalkozott a választ­mányi ülés a Kazinczy emlékünnep tervezetével, s mint a programm mu­tatja az ünnepség impozáns lesz és méltó kifejezésre lel benne Zemplén vármegye közönségének a szent férfi iránt érzett kegyelete. A választmányi ülésen dr. Hor­ny ay Béla, aki a gyengélkedő Mecz­ner Gyula helyett elnökölt is, felol­vasta a hazafias hangú, szépen szer­kesztett meghívót, melyet az ünnep­ségre a meghívottaknak szétküldenek. Bejelentette azután, hogy a Sviird- ström hangverseny a kör pénztárát 300 koronával terhelte meg, s hogy a kör által hirdetett pályázatra Sá­rospatakról egy Kazinczy életével foglalkozó óda érkezett. A választmányi ülés, melynek főtárgya a Kazinczy születése évfor­dulója megünneplési módozatainak megbeszélése volt, ezután befejezést nyert. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma a május 1-én tartandó munkásünnep miatt pénteken, folyó hó 30-án fog megjelenni. — Buzaszentelés. A legszebb ta­vaszi időben, több ezer főnyi ájtatos hivő részvételével vonult ki folyó hó 25-én a sátoraljaújhelyi róm. kath. plébánia templomból a város keleti oldalán, a kisállomás mellett elterülő búzaföldekre Bessenyei István apát- plebános vezetésével a körmenet, hogy a gondviselés áldását kérje ter­ményeinkre. A körmeneten az összes papság, a főgimnázium ifjúsága s valamennyi kath. tanintézet növen­dékei részt vettek. Körmenet után ünnepélyes hálaadó istentisztelet volt, mely a déli órákban ért véget. — Jubileum. Viszloczky Antal csemernyei gör. kath. lelkész most ünnepelte áldozárságának 40 éves jubileumát. — A közszeretetben álló lelkipásztort igen sokan üdvözölték a nevezetes évforduló alkalmából, plé­bániájának hívei pedig értékes ezüst kereszttel ajándékozták meg. — Anyakönyvvezetöi kinevezések Sátoraljaújhely városnál. A m. kir. belügyminiszter Sátoraljaújhely rend. tan. város anyakönyvvezetőjévé Kiss Ödön h. polgármestert nevezte ki, mig Németh Pál anyakönyvvezető helyettes jelenlegi tisztele diját évi 1000 korona pótlékkal emelte. — Elhunyt urnö. Özv. Lehóezky Miklósné szül. Rátkay Katalin úrnő temetése folyó hó 26-án volt Bánócon. A közszeretetben állott igazi magyar úrnő temetése nemcsak Bánóc köz­ség, de az egész vidék lakosságának impozáns részvétele mellett folyt le április 26-án, mely alkalommal Sá­toraljaújhelyből is többen jelentek meg. Eljöttek a nemesszivü matróna végtisztességére Dókus Gyula alis­pán, Keresztessy Lajos ny. kir. Ítélő­táblái biró, Heidinger István jószág- igazgató, Füzesséry Tamás ny. fő­szolgabíró s számosán még az újhelyi és vidéki intelligencia köréből. A te­metési szertartást a gyászháznál tör­tént beszentelés előzte meg, melyet Kristóf Lajos vásárhelyi plébános végzett segédlelkésze és Magyar Já­nos málcai lelkész asszisztenciájával. A gyászszertartás után Kristóf Lajos plébános mély hatást keltő szép be­szédet mondott az elhunyt úrnő ér­demeit méltatva s azután elindult a hosszú menet a családi sírbolthoz, ahol örök nyugalomra helyezték. — A „Kazinczy-kör“ estélye. A „Kazinczy-kör“ holnap, folyó hó 29-én tartja meg estélyét, melynek különös érdekességet ad dr. Czakó Elemér felolvasása, mely elé általános érdek­lődéssel néz a közönség. Az estélyen fellép Rosenberg Erzsiké is szavalat- müsorszámmal. Ez estélyen lesz meg­ejtve a Neogrády kép kisorsolása. — Eljegyzés. Oroszy Géza kúriai biró és neje Pintér Berta fia: ifjú dr. Oroszy Géza folyó hó 24 én je­gyet váltott Koritsánszky János és neje Adler Rózsa leányával Rózsi- kával Budapesten. — A kassai ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy dr. Révész Bódog sátoraljaújhelyi ügyvédet, önkéntes lemondása folytán a kamara ügyvédi lajstromából törölte és hogy ügyvédi iratait dr. Gáspár Sándor sátoralja­újhelyi ügyvédnek adta át. — Érdekes per. Dr. Fischer Col- brie Ágost kassai püspök, mint a sá­toraljaújhelyi róm. kath. egyházi ja­vak legfőbb felügyelője, peres kere­setet nyújtott be a sátoraljaújhelyi kir. törvényszékhez azon 18 egyén birtokon kívül helyezése tárgyában, kik a helybeli róm. kath. templom alatti terrasz oldalába épített bolt­helyiségekkel bírnak. A püspök kéri keresetében a forgalmi értéknek meg­felelő becslés bírói foganatosítását s ez alapon az egyház hajlandó a bolt­tulajdonosokat kártalanítani. A per nyertesség szempontjából kétség nem foroghat fenn a rk. egyházra nézve, mert a keresethez becsatolt eredeti okiratok az egyház örökös főtulajdon ­jogát nyilvánvalóvá teszik s az ott időközben építkezett bolt és lakóház tulajdonosokkal már csak a későbbi idők folyamán köttettek az ideiglenes használatra vonatkozó szerződések. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság folyó évi május 19-ikére tűzte ki a püspök kereseté­nek tárgyalását, melyre az összes érdekelteket is megidézte. — Elhunyt körjegyző. A várme­gyei községi- és körjegyzői kar egyik kiváló szorgalmas tagja, Müller Re­zső méhesfalvai körjegyző folyó hó 22 én elhunyt. A hivatal vezetésére helyettest rendelt ki a szinnai járás főszolgabirája. — A sátoraljaújhelyi izr. jótó kony nöegylet közgyűlése folyó hó 25-én folyt le. Kozma Ármin az egy­let titkára megnyitja a gyűlést, fel­olvassa a számvizsgáló bizottság és pénztárnok jelentését, akiknek a köz­gyűlés a felmentvényt megadta. Te­kintettel az elnöknő törődött korára, javaslatba hozza, hogy a közgyűlés vezetésével az egylet tiszteletbeli tagja Widder Gyula bizassék meg, aki engedve a közóhajnak a vezetést átveszi. A titkári beszámoló többi része vázolja a lefolyt, munkássággal és jótékonysággal teli esztendőt és az egylet vagyonát illetőleg szám­adatokkal szolgál. Majd felolvassa özv. Teich Zsigmondné lemondó le­velét, aki a 26 év óta viselt tisztsé­get a közgyűlés rendelkezésére bo­csátja. A közgyűlést vezető Widder Gyula indítványára egyhangú lelke­sedéssel kimondják, hogy a lemon­dott elnöknő érdemeit jegyzőkönyv­ben megörökítik, örökös tiszteletbeli elnöknőnek választják és a 25 éves jubileumára alapított szegényház fa­lában márványtáblán hirdetik azt a sok fáradságot, amelyet az egylet vi­rágzására fordított. A megüresedett tisztségre a közbizalom az egylet ed­digi nagyrabecsült alelnöknőjét Zin- ner Henriknét, mig as alelnöknői tisztségre dr. Rosenthal Sándornét emelte és nevezetteknek a közgyű­lésre küldöttség által való meghívá­sát rendeli el. A megválasztottakat éljenriadal és tapssal fogadták. Dr. Rosenthal Sándornét virágcsokorral és este hat órakor szerenáddal tisz­telte meg a pártja. Rosenthal Sán- dorné ez alkalomból az egylet pénz­tárába száz koronát jutatott a sze­gények között leendő kiosztás végett. — A rendőr kardja. Folyó hó 27 én Hochvart György károly falvai lakos bejött a hetivásárra. Közben Weisz Markusz bérkocsitulajdonos azt a panaszt tette ellene a rendőr­ségen, hogy ő Hochvartnak 5 korona előleget adott szénára, de a szénát ma sem kapta meg. A rendőrségről Szoták András rendőr lett kiküldve Hochvart kinyomozására és előállítá­sára. Szoták András reá is talált a keresettre egy Ápponyi utcai korcsma előtt s felszólította, hogy kövesse őt a rendőrségre. Hochvart azonban ellen­kezett s támadólag lépett fel a rendőr ellen, mire ez kardjával védekezett. Védekezése közben Hochvart balke­zén sérült meg. A megsérült egyén sebét a rendőrségi őrszobában Stern Ármin dr. városi alorvos kötötte be. A heveskedő Hochvartot a rendőrség kihallgatás után szabadon bocsátotta. Megindult a nyomozat oly irányban is, hogy jogosultan használta-e a rendőr a kardot. — Egy elmaradt pánik. Sátor­aljaújhely város színházlátogató kö­zönsége, mely folyó hó 25-én megje­lent a „Cassanova“ előadásán, szép példáját adta higgadtságának, önfe- gyelmczettségéuek. Telt ház nézte az előadást, mikor valamivel tiz óra előtt tűz keletkezett Zinner Henrik Ber­csényi-utca 4. szám alatti házában, tehát a színházzal szomszédos utcá­ban. Tekintettel arra, hogy a közel tüzbir vigyázatlanul való tudtára adása a színház közönségének a veszélyes pánikkal fenyegetett, s minden perc­ben akadhatott egy óvatatlan egyén, ki a telt színházban a „Tűz van“-t elkiáltsa: Friss Heiman tűzoltó pa­rancsnok úgy intézkedett, hogy a riadalom, életveszélyes tolongás s minden baleset elkerülése végett a tűzoltóság maga adja tudtára a tüz- hirt a színház közönségének. Intéz­kedése nagyon helyesnek bizonyult s a célt elérte, mert a nagy közönség a legkisebb tolongás, rendzavarás nél­kül pár perc alatt távozott a szín­házból. Dicséret illeti meg ezért a közönséget is, mely a maga részéről olyan nemes, nyugodt magatartást tanúsított. Friss Heiman parancsnok a tüzhir vétele után a felvonásközben a függönyt leeresztette, majd megje­lent az orchasterben s figyelmeztette a közönséget, hogy a szomszédos ut­cában tűz lévén, az, akinek tetszik, nyugodtan, legkisebb rendzavarás nél­kül hagyja el a színházat, egyébként az előadást folytatni fogják. S a füg­göny fel is emelkedett. A parancs­nok váratlan megjelenése ha megle­petést is keltett, annál nyugodtabbá tette a közönséget erélyes, határozott kijelentése. Lassan, legnagyobb rend­ben távoztak a színházból. Kétségte­len, hogy az elmaradt pánikért nagy érdem s dicséret illeti a közönséget is magatartásáért. — Jólesően vettük észre a kivonulásnál, hogy az ajtók már teljesen fel voltak tárva, s már a tartalőkrendőrség is az ajtóknál ál­lott, hogy a kivonulás nyugodt lefolyá­sát ellenőrizze. Csupán a karzat közön­sége viselkedett nyugtalanul, mert már valahonnan megsejtette a tűz nirót, de a tűzoltó parancsnok erélyes felszólítására szintén rendben távo­zott. Egy végzetszerü pánik maradt el folyó hó 25-én a helyes, előrelátó intézkedések következtében s ha a jövőben a színház közelében tűz üt ki: hasonló intézkedést kérünk. Mert akadtak most is fejükvesztett egyé­nek, kik „tűz van“ kiáltással akartak berohanni a színházba, s kiket az ajtóknál már résen állott rendőrség erőszakkal fülelt le s hallgattatott e). A tűz Zinner Henrik telkéről az Ale­xander Manó s Róth József-féle há­zaknak a kigyult házzal összefüggő részeire is kiterjedt, de a tűzoltóság három sugárt szerelve oly sikerrel lokalizálta a tüzet, hogy a már égő tetők nagy részét is megmentették. A tűznél dicséretes gyorsasággal je­lent meg a honvédkészültség is. — Sok a hamisított tej. Nagyon kívánatos volna ismét egy olyan ala­pos razzia az újhelyi piacon, mint amilyet tavaly végzett dr. Donáth állami vegyész. Már megint igen sok vizet eladnak a tejárus asszonyok, az aludtej pedig csodálatosképen mind tejfel képében jő a mi piacunkra. — Bizony korbács kellene ide minden­nap 1 — Vállalkozók figyelmébe. A to­kaji sóellenőri lakás, a hozzátartozó melléképületek és kerítések helyre­állítása céljából 1909. május hó 3-án d. e. 10 órakor a sátoraljaújhelyi pénzügyigazgatóság hivatalos helyi­ségében (I. emelet, I. sz. szoba) zárt ajánlati egységáras versenytárgyalás fog tartatni. — Szerencs nagyközség képviselőtestülete a község belterüle­tén gőz és kádfürdő, valamint uszoda építése céljából 1909. évi április 29. napján d. u. 3 órakor a községháza nagytermében zárt ajánlati egység­áras versenytárgyalást tart. — A kassai cs. és kir. VI. hadtest hadbiz­tossága részéről pályázat hirdettetik a tűzifának és szénnek 1909. és 1910. évre való biztosítása érdekében. Az ajánlatok 1909. május 5 éig a fent- nevezett hadbiztossághoz nyújtan­dók be — Hja, a szerelem .. . Pahulik Róza 29 éves, ref. vallásu cselédleány ki Bollman Jakab Széchőnyi-téri pék­üzletében volt alkalmazva, újból be­bizonyította, hogy a szerelem nem­csak az ember szivét rabolja el, de néha az eszét is. Folyó hó 27-én dél­után fél két órakor afeletti bánatá­ban, hogy kedvesével Klein Gábor péksegéddel összeveszett: elővett egy rozsdás kést s azt mellébe szúrta. A kétségbeesett szerelmesen a kés sú­lyos sebet ejtett s kiáltozására a ház­beliek értesítették a rendőrséget. Az öngyilkossági kísérlet színhelyén dr. Stern Ármin városi alorvos s Ka­szárda Gyula rendőrőrmester jelen­tek meg, kik a szerencsétlen terem­tést vérbe-fagyva találták. Az első orvosi segély nyújtás után a leányt felszállitották az Erzsébet közkór-

Next

/
Oldalképek
Tartalom