Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-17 / 22. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Március Í7. 22. (4830.) Harminchetedik évfolyam. e»u i „k, .-2J&SX&!,mwsc.-'.yuw^L-..— _____________■ Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nfilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —» Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési di]: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Nemzeti ünnepünk. — máre. 17. Széles e hazában hagyományos kegyelettel ünnepelték meg március 15-ikét, mint nemzeti ujjáébredésüuk nagy napjának 61-ik évfordulóját. Az ünneplésből hiven kivette részét Sátoraljaújhely város hazafias közönsége is, mely a nagy idők nagy emlékezetének felújításában egyértelmű buzgósággal áldozott azon az oltáron, melyet a kegyelet emelt a dicső elődök nagy müvének. Március 15-ét megelőző nap vasárnap lévén, igen helyesen e napon tartattak meg az egyházi és polgári ünnepségek, mint a közönségre nézve is alkalmas időben. Magán az ünnepnapon, 15-én már az iskolák s egyesületek ünnepei folytak le, amelyekről alább részletes tudósítást adunk mind amaz ünnepélyekkel együtt, melyekről vidéki tudósítóink eddig hirt adtak. A vármegye szivében bár szü- kebb keretekben mozgott az ünneplés, de családias jellegű volt, amely a nagy eszmék igazi kultusza iránt érzékkel bírókat ösz- szehozta s a szebbnél szebb szónoklatok csak buzdításul szolgálhattak mindenkinek a jövőben való szoros együttartásra, amely első nemzeti érdek. Részletes tudósításaink a helyi és vármegyebeli ünnepélyek lefolyásáról a következők : Sátoraljaújhely ünnepe. Az Istentiszteletek. Sátoraljaújhelyben márc. 15-iké- nek megünneplése a f. hó 14 én tartott istentiszteletekkel kezdődött minden vallásfelekezet templomában. A gkath. templomban d. e. fél 9, a római katholikusban 9, a reformátusban 10 s az izr. templomban 11 órakor voltak az ünnepi istentiszteletek, melyeken mindenhol nagy számú közönség vett részt. Megjelent a templomokban a vármegyei tisztviselői kar is Dókus Gyula alispánnal ólén, valamint a városi tisztviselők s a legtöbb állami hivatal vezető tisztviselői. A városi színházban. Az istentiszteletek bevégeztével az ünneplő közönség a városi színházba gyűlt össze, hol a március tizenötödikének megünneplésére rendezett ünnepség folyt le. Az ünnepség kezdete fél tizenkét órára volt kitűzve, de ez időt jóval megelőzőleg már telt volt a színház ünneplő közönséggel, mely megtöltötte a nézőteret, páholyokat, karzatot egyaránt. A hazafias márciusi ünnepség műsorának első száma Dókus Gyula alispán hatásos, lelkes megnyitója volt, melyben felkérte dr. Búza Barna orszgy. képviselőt a nap jelentőségének emlókbeszédóben való méltatására. Dr. Búza Barna lelkesítő, fen- költ szavakban emlékezett meg márc. tizenötödikének jelentőségéről, az elért vívmányokról, a múlt sikereiről s a jövő várható eredményeiről. Minden szavát meleg hazaszeretet, lelke- sültség hatotta át, mely a jelenvolt nagyszámú és díszes ünneplő közönségre szemmel látható hatással volt. A nagy arányú méltatás mindvégig lekötötte a közönség érdeklődését s figyelmét s midőn Búza Barna befejezte szavait, hatalmas éljenzés zúgott fel a teremben. Farkas Andor olvasta fel azután költői szárnyalásu, lelkes hangú márciusi ódáját a közönségnek, melynek költői szépsége a szerző előadásában felette érvényesült. — Az ünnepséget Kincsessy Péter, a Függetlenségi Kör elnökének zárószavai rekesztet- tók be. Az emelkedett hangulatú ünnepélyről egy óra feló távozott a közönség, magával víve a sikerült ünnepségen szerzett szivnemesitő benyomásait. Ünnepség a gyártelepen. Folyó hó 14-én még egy márciusi ünnepség zajlott a magyar államvasutak sátoraljaújhelyi gyártelepén, melyet a sátoraljaújhelyi gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör rendezett délután 5 órakor. A gyártelepen rendezett kegyele- tes ünnepségen nagyon szép számú közönség gyűlt egybe a kör tagjai s az érdeklődő közönség köréből. Az ünnepség műsorát Salzberger Samu MÁV. mérnök hatásos ünnepi beszéde, Matuszka Lajos s Szász István sza- vallatai, a gyártelepi zene- és énekkar magyaros müsorszámai s mozgófénykép töltötték ki. A Rákóczi temetését vetítő mozgófénykép különösen nagy hatást ért el. A közvacsora. Az ünnepségek sorát este 8 órakor a vármegyeház nagytermében sikerült közvacsora zárta be, melyen miutegy 250 résztvevő jelent meg társadalmunk minden osztályát, minden társadalmi rétegét képviselten. A társasvacsorán szép számban voltak képviselve az állami hivatalok tisztviselői, a megyei s városi tisztviselők. Az LU alakú asztalfőn Dókus Gyula alispán ült, jobbján Matolai Etele nyug. alispánnal, balján Tbu- ránszky László vármegyei főjegyzővel. Körülöttük foglaltak helyet Búza Barna, Kiss Ödön, dr. Szirmay István, Eiserth István, Keresztessy Lajos, Képes Gyula, kozmái Kun Frigyes, Hönsch Dezső, Török Géza, Olchváry Dezső, Kincsessy Péter, Somogyi Bertalan, dr. Reichard Salamon, Beregszászy István, dr. Ko- valiczky Elek, Eisenmann Oszkár, Moldoványi Géza, Székely Imre, dr. Koncz Endre, Zettin Ignác, Demjén Elek, Kádár Gyula, Farkas Andor, Kérészy Gyula, Gyulai Károly, dr. Szepessy Arnold, dr. Kellner Soma, Rimay Lehel, Vadászy Antal, Chanálh Miklós, Gnädig Lipót, Mizsák József, Kiss Ernő, dr. Goldberger Izidor, Mester István, dr. Ambrózy Ágoston, Behyna Miklós, Vágó Gyula, Widder Gyula, dr. Tóth Alajos, dr. Adriányi Béla, Schön Sándor stb. s ezenkívül kétszáz főből álló ünneplő közönség. A nagy termet teljesen betöltő díszes közönség impozáns látványt nyújtott s felette az Ősi karzaton ott trónolt városunk lelkes, hazafias hölgyközönsége. A lakoma során, melyet özvegy Kovacsics Ignácné legnagyobb megelégedésre, kifogástalanul szervírozott, több felköszöntő hangzott el. — Az első nagy éljenzéssel fogadott felköszöntőt Dókus Gyula alispán mondotta a magyar szivek szeretetónek első tárgyára a hazára. Matolai Etele szólalt fel azután, éltetve Kossuth Ferencet, Batthyányi Tivadar grófot, Justh Gyulát s Holló Lajost, mint az önálló bank híveit. Dr. Szirmay István s Somogyi Bertalan hatást keltett tósztjai után Búza Barna reflektál szép beszédben Matolai Etele beszédére s biztosítja őt arról, hogy a függetlenségi többség kitart az önálló bank mellett s vagy azzal a paizs- zsal, vagy azon tér vissza. — Megnyugtatja Matolait azzal a reménynyel, hogy két év múlva már igaz magyar bankókban fogja megkapni jól kiérdemelt alispáni nyugdiját. Kiss Ernő mondott azután még hatásos, nagy éljenzéssel fogadott fölköszöntőt Dókus Gyulára, mint Matolai Etele alispáni székének s törhetlen hazafi* ságának örökösére. A közvacsora lelkes, hazafias hangulatban folyt le s tizenegy óra felé járt az idő, mikor a társaság javarésze oszladozni kezdett. Iskolai ünnepélyek. A sátoraljaújhelyi tanintézetek ifjúsága eltérően a hivatalos ünnepségektől az évfordulón, 15-én áldozott a nagy nap emlékezetének. Dicsérettel emeljük ki, hogy nincs városunkban tanintézet, melyben a márciusi napok jelentőségét ne méltatták volna. Az ifjúság szellemi nevelésének vezetői minden tekintetben gondoskodtak róla, hogy az évforduló napján az ifjúság lélekemelő megemlékezések keretében adózhasson hazafias kegyeletének s lelkes megemlékezésének. Az iskolai ünnepségek között első helyen kell kiemelnünk a hazafias piarista rend vezetése alatt álló főgimnáziumi ifjúság magas nívójú ünnepségét, hol rendkívül díszes és nagy számú közönség jelent meg. De ezenkívül méltókép ünnepelt minden tanintézetünk az évfordulón. A sátoraljaújhelyi rom. kath. fő- gyimnázium a szabadság ünnepének emlékére az intézet tornacsarnokában tartott ünnepélyt folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor. Az ünnepség műsorából kiemeljük Kantba Géza VIII. o. t. ünnepi beszédét, Thuránszky László Vili. o., Buday István IV. o. t. s Kulics Kálmán II. o. t. szavalatait, Reviczky Ábrahám VII. o. t. cimbalomszólóját s az ének- és zenekar kiválóan sikerült müsorszámait. Az ünnepélyt, melynek rendezése a főgymnázium tanárainak nagy érdeméül tudható be, délelőtt fél 10 órakor istentisztelet előzte meg. A március 15-iki nagy nap évfordulóján a helybeli orth. ízt. elemi népiskola ünnepén Gárdos Mór mondott lelkesítő ünnepi beszédet. Á 11 pontból álló hazafias műsor befejeztével Alexander Vilmos iskolaszék elnök záróbeszédében figyelmeztette a tanulókat, hogy a magyar haza iránti szeretetet és ragaszkodást nem csak a hála követeli meg, hogy a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ hármas nagy eszméjének megfelelően a magyar nemzet megszüntette a különbséget a haza zsidó és nem zsidó polgárai között, hanem egyenesen egyházi kötelesség a hazaszeretet. A színházi díszelőadás. Folyó hó 15 én díszelőadás keretében rótta le a városi színház kegyelete adóját a március 15. hatvan- egyedik évfordulóján. A díszelőadás műsorára a Csókkirály volt ugyan kitűzve, de megelőzte a darabot a Magyar dal cimü hazafias, hatásos melodráma, melyet Magas Béla, az özv. Polgár Bóláné színtársulatának szimpatikus drámai hőse szavalt el általános hatást kiváltva. A melodráma szép dal zenerészletei, ügyesen rendezett csoportozatai általános tetszéssel találkoztak. A lelkesítő, hazafias melodráma elszavalása után a társulat a „Csókkirály“-t adta. A vidék ünnepe. Homonnán az állami felsőkereskedelmi s állami polgári fiúiskola növendékei rendeztek együttesen igen szép ünnepélyt, az intézet tanári karának vezetésével s Homonna egész intelligenciájának részvétele mellett. Az ünnepély 15-én d. e. 10 órakor kezdődött s hazafias szavalatok és énekszámok, majd nagyszabású emlékbeszéd töltötte ki a programmot. A mádi állami elemi népiskolában lelkesen ünnepelték márc. 15-ét. Kiss Károly igazgató-tanitó megnyitó beszéde után az ifjúság a Hymnust énekelte. Az ünnepély legkimagaslóbb pontját Zipszer Nándor IV. o. tanuló alkalmi beszéde képezte. A Szózat el éneklése után Pálóczy József ref, lelkész szép szavakban köszönte meg a közönség nevében a tantestületnek a szerzett élvezetet. Ezzel az ünnepély véget ért. Este a mádi Társaskör benkettet rendezett, melyen szebb- nél-szebb tósztok hangzottak el. Gálszécs hazafias közönsége igazi lelkesedés közepette ünnepelte meg március idusát. A város már kora reggel lobogó díszt öltött. A nagy nap emlékéhez méltó módon ünnepelt a Kaszinó, ahol 50 teritékü bankett volt, dr. Molnár Béla a kaszinó elnöke, Ihnatkó Emil gk. esperes és Péter Mihály ref. lelkész tartalmas beszédeket tartottak. Az állami elemi iskolában hazafias szavallatok és éneklésekkel méltatták a nagy ünnep jelentőségét ; az izr. elemi iskolában pedig Hollós Sámuel ig. tanító szépen átgondolt szabad előadásban ismertette a hazafiság magasztos voltát. Dr. Scbvarcz iskolaszéki elnök pedig ügyes záróbeszéd keretében buzdította a növendékeket az igaz hazafiságra. Mind a két iskolai ünnepségen részt vett Gálszécs szine- java. Varannón a márc, 15-iki ünnep iskolai ünnepélylyel kezdődött a óvoda nagytermében az igazgató megnyitó és a gond. elnök záróbeszédével, szavalat és énekkel. 10—11 óráig a rk. templomban istentisztelet volt Mikó Vilmos s. Jelkész beszédével. 11—12 óráig az óvoda nagytermében az egy. prot. egyház tartott istentiszteletet Lőrinc merészpataki lelkész igen szépen sikerült szónoklatával. Este a Korona vendéglő nagytermében bankett volt Füzesséry ünnepi szónoklatával és dr. Csőke hazafias, magas szárnyalásu gyönyörű beszédével. I* Lapnnlk mai mérni» 4 oMmh
