Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-30 / 52. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Junius 30.

FelMszaMs Sátoraljaújhelyben.

Vizárban a Kazinczy-utca.

— jun. 28.

A napok óta tartó, hirtelenül változó, esős időjárás, melynek szeszélyeiben Sátoraljaújhely és vidéke is bőven veszi ki részét, folyó hó 28-án délelőtt Sátoraljaújhely városra felhőszakadást hozott.

Napok óta van része a város közönségének hirtelenül keletkező záporesőben s viharban is, de a folyó hó 28-ikán kerekedett vihar méltán érdemel említést, mert arányaiban szinte rendkívüli méretű volt.

Tizenegy óra előtt sürü, fekete felhők tömörültek az égboltozaton s a láthatár minden részen ott terjengtek a halmazfelhők, a kumulu- sok s sajátságos, erős színeikkel jégeső bekövetkezését jelezték. Az ég teljesen elsötétedett, úgy hogy a hivatalokban, üzletekben lámpát kellett felgyújtani.

Az égbolt teljes elsötétedése után rettenetes, megfélemlítő égiháboru következett; cikkázó, vakító villámok hasították a levegőt s nyomukban a rögtön következő, házfalakat rázkód- tató dördülések azt jelezték, hogy az elemek iszonyú harca közvetlen a város területe felett folyik le. Azután erős jéggel vegyeB záporeső öntötte bő vizét az utcákra folytonos villámlás és dörgés között. Több, mint egy óra hosszat tartott az elemeknek a város feletti csatája, mely kiterjedt a közel vidékre és hegyekre is.

A hegyek felett még erősebb volt a vihar, tulajdonképen itt történt a felhőszakadás s azokon az utcákon, melyek a hegyek alsó részeiről vezetik le a vizet, igy a régi u. n. Hecskeközön, a Csalogány utcán utca- szélességü áradat ömlött be a városba s a kanálisok képtelenek voltak magukba fogadni a vizet, mely néhol teljesen elöntötte az utcákat. A hegyekről lefolyó áradat természetesen temérdek iszapot hozott s nagy köveket görgetett alá a városba.

A mély szakadékba folyó Zsó- lyomka patak, mely a Rákóczy utcán át van vezetve a Ronyvába, a hegyekről lefolyt vízzel megszaporodva rohanó árként zuhogott alá, köveket, gerendákat, szálfákat hozva magával, amelyek aztán összetorlódva akadályul szolgáltak az árnak, mely fokozott erővel igyekezett azokon keresztül törve útját biztosítani. így történt, hogy a hegyi patak Gireth Mihály Wekerle téri emeletes házának udvarán, melyen keresztül elvezetést nyer, kilépett csatornájából s az udvart egész szélességében betöltő ára- datt zuhogott ki a kapun keresztül a Kazinczy-utcára, melynek nagy részét elöntötte úgy, hogy a közeli házaknak- például a Bóth háznak kapuján is beömlött a viz.

A vizár természetesen a Gireth bútorkereskedő udvarán elszórt tárgyakat, bútordarabokat is magával ragadta erejével, mely hogy mily nagy volt: tanúságot tesz róla az, hogy márványlapokat sodort le magával a Rákóczi-utcára.

A Kazinczy utcának a Wekerle- térrel kapcsolatos részén igy egész árvizveszedelem volt s a viz által lehurcolt tárgyak összeszedése, az árnak elvezetése derekas munkát adott a kivonult tűzoltóságnak. Á vízzel természetesen sok sár, iszap rakódott le az utcára akadályul a közlekedésnek, melynek elhordása sok munkást foglalkoztatott.

A vizáradás nagy károkat okozott a Zsólyomkán is. Huszonöt-harminc méter távolságban szaggatta meg a partokat s a part szélén Rabis Andrásnak disznóólát, tyúkketrecét,melyben 40 csirke is volt, szinte elsodorta magával a gerendákat, óriási köveket görgető áradat. Ugyancsak kárt szenvedtek itt Dudás MÁV. gyári mázoló s Bartók zsólyomkai lakosok is.

Á Kisfaludy-utca 32. számú, Lei- kovios Jakab tulajdonát képező házban Groszmann Mór lakásába hatolt be a viz s elöntötte a szobákat úgy, hogy a kivonult tűzoltóságnak hosz- szas idő kellett a viz kiszivattyuzá- sára. A városi erdőkből körülbelől 200 öl kimért, vágott fát sodort le a felhőszakadás Bányácska község mellé s azokat az áradat útja vonalán torlaszolta össze.

Eltekintve a kártól, melyet az

ár pusztítása városszerte okozott, a viz más helyeken is behatolt a lakásokba, pincékbe is a város mellékutcáin. Bebizonyosodott ezen záporeső alkalmával is, hogy a hegyekről levezető utcák végén elhelyezett kanálisok elégtelenek a viz felfogására s úgy a Csalogány-utca, mint a Hecske köz végén nagyobb rendszerű, befo- gadásképesebb kanálisokról kellene gondoskodni.

A felhőszakadás, mely a déli órákban csendes esővel végződött, temérdek kárt tett a határ vetéseiben s szőlőinkben is, melyeknek szintén bőven jutott a jégesőből.

VÁRMEGYE ÉS VAROS

)( A hadtestparancsnokság köszöneté tisztviselőinknek. A cs. és kir. 6. hadtest parancsnoksága, valamint Dókus Gyula alispán a folyó évi márc. havában tényleges szolgálatra behívott tartalékosok s póttartalékosok gyors bevonulása érdekében kifejtett közreműködésükért elismerő köszönetét mondott a közreműködő városi tisztviselőknek. Az elismerő köszönetét mondó okirat, melyet Pataky Miklós városi főjegyző, katonaügyi előadó s a közreműködő tisztviselők is megkaptak, kiemeli a behivójegyek szabályszerű kézbesítését s a gyors bevonulás érdekében kifejtett pontos közreműködését tisztviselőinknek, kik mind külön-külön kapták meg a köszönetét mondó átiratot.

)( Városi rendkívüli közgyűlés. Sátoraljaújhely r. tan. város képviselőtestülete ma, folyó évi junius hó 30 án délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. Belügyminiszter leirata Katona és Stein vállalkozók keresete kiutalásáról. 2. Vallás- és köz- okt. miniszteri leirat az 5% iskolai pótadó átengedése tárgyában. 3. Törvényhatósági bizottsági határozat Román János hivatal szolga nyugdíj visszautalásáról. 4. U. a. közpénzeknek az Orsz. Közp. Takarékpénztárnál leendő elhelyezéséről. 5. Nyíregyháza város átirata huszárlaktanya építéséről. 6. Helyettes polgármester felmentési kérvénye. 7. Tanácsi és vegyes bizottsági javaslat a piacbódék áthelyezése és költségekről. 8. Javaslat az adóügyosztály rendezése tárgyában. 9. Csatornázási és pénzügyi bizottsági javaslat vizi jogok megszerzéséről, esetleg szerződések elfogadása. 10. Polgármester jelentése s e tárgyban Grünberger Ábrahám beadványa a zsólyomkai kőbánya bérletről. 11. Tanácsi jelentés a honvéd- laktanya! vízbevezetés tulkiadásairól. 12. U. a. javaslata a honvédlaktanyának tüzohó eszközökkeli felszereléséről. 13. Árvaszóki ülnök előterjesztése távbeszélőjének áthelyezése tárgyában. 14. Pénzügyi bizottsági javaslat a r. t. városok polgármesterei orsz. egyletébe való lépéséről. A ma délután lefolyt ülés lefolyásáról legközelebbi számunk hoz részletes tudósítást.

)( Segódjegyző választás. A mál- czai körjegyzőségben folyó hó 22 én megtartott választás alkalmával segédjegyzővé egyhangúlag Widder Samu oki. jegyző választatott meg.

HÍREK.

— Téter, Pál. Tegnap volt a két apostol-fejedelem emlékünnepe. A rk. egyháznál ünnepnap ez, mert a Jézus által hirdetett keresztény tan elterjesztésében ez a két nagy lélek működött legbuzgóbban s világrészeket bejárva, legnagyobb eredménynyel. A közéletben is nevezetes nap Péter Pál, mert kereszteket kell a mezőkön találnia. Ez idén — a mi vidékünkön nem talált. A tulnedves, hűvös időjárás jó nehány nappal elodázta az aratást, pedig a búza- és rozsvetésekben a nedves időjárás folytán fellépett rozsda még igen nagy károkat tehet a kasza és sarló meg- csendüléseig.

— Egyházi hírek. A kassai püspök Mayer Géza sátoraljaújhelyi káplánt Erdőhorvátiba plébános helyettessé nevezte ki, Egry Dániel gál- szécsi s Meczejko Gyula gönci káplánokat pedig kölcsönösen áthelyezte.

— Áthelyezés a honvédségnél. Putnoky István honvédszázados Sátoraljaújhelyből Miskolczra helyeztetett át.

— Esküvő. Szakáll Gyula a sátoraljaújhelyi róm. kath. elemi iskola tanítója folyó hó 29-én esküdött örök hűséget Malártsik József helybeli iparos és birtokos leányának Arankának.

— Istentisztelet Kálvin születésének négyszázadik évfordulóján. Julius hó 10-ikén négyszáz évvel ezelőtt született a református egyház megalapítója Kálvin János. A négyszázadik születési évfordulót hálaadó istentisztelettel ülik az összes ref. egyházak, köztük a sátoraljaújhelyi is. A négyszázados nevezetes születési évforduló kegyeletes s hálás megünneplésére s emlékezetére julius hó 11-ikén hálaadó istentisztelet lesz a ref. templomban.

— Kataszteri próbaosztályozás Sátoraljaújhelyben. A földadó-kataszter kiigazítása tárgyában alkotott 1909- évi Y. t.-cikkhez 19.900 szám alatt kiadott utasítás szellemében Szilágyi Dezső vármegyei kataszteri előadó, Tost László, Tucker Dezső, Szendeffy Dezső és Csepely Aladár kataszteri becslőbiztosokkal, a kataszteri próbaosztályozás színhelyéül Sátoraljaújhely város határát szemelte ki s kérésére Sátoraljaújhely város polgármestere Kiss Ödön szívességéből, mint a város vendégei működésűket folyó hó 25-én kezdették meg s folyó hó 26-án fejezték be. A városi tanács képviseletében Gecsei Jenő osztályvezető, a birtokosság részéről pedig Szedlák János képviselő- testületi tag volt jelen a munkálatoknál. A bizottság működése első napján bejárta a különböző művelési ágakra a város határában felállított mintatereket, második nap pedig a változási jegyzékbe felvett részletek megvizsgálására került a sor. Ezen próbahelyszinelés után a kataszteri tisztviselők a polgármester szívességét megköszönve Kassára tértek visz- sza s a megyei előadó állal készített munkaterv alapján tényleges működésűket julius hó 12-ikón a szerencsi járás területén kezdik meg.

— A kath. népszövetség terjedése. Az alig két év előtt alakult kath. népszövetség, — melynek Sátoraljaújhelyben is több száz főnyi erős szervezete vau, — most adta ki félévi jelentését. A szövetség jelenleg 200 ezernél több tagot számlál hazánkban s csak a legutóbbi félév alatt is 60.000 taggal szaporodott. — Egy milliót meghaladó füzetet, 225 ezer drb. röpiratot s 16.600 agitációs nyomtatványt osztott ki. A vidéken 120 helyen 139 ügyvéd ad ingyen jogi tanácsot a tagoknak. (Sátoraljaújhelyben dr. Ambrózy Ágoston, Ho- dosi Kiss Ernő és dr. Behyna Dezső.)

— Érettségi táncmulatság. Folyó hó 26-ikán, szombaton az érettségit tett ifjúság uj perspektívában mutatkozott be az érdeklődőknek. Táncmulatságot tartott a „Színházi-kertben s dacára a nyárba szakadt csúnya esős őszi időnek, — és a mulatság igen jól sikerült. Nem csoda. Az érettségi vizsga még ma is pedagógiai mammuth. A szegény diák nyolc évig előtte folyton rángondol, mert valóságos inkvizióval kapcsolják össze. Az állam kormánybiztosokkal látja el, arait pedig árvizeknél és országos ínségeknél háromszor is meggondol. És ha ezt a nagy processziós rémet legyűri egy csapat fiú és köztük van egy nagyon bájos leány pajtás is, csak érthető, hogy fokozott gyönyörűséggel fogy örülni a fiatalságnak, az ébredő erőnek és sikerre

lődött s tulérzékeny agyrendszer csekélyebb ellentállási képességének tulajdonították a zseniális fiúcska korai pusztulását.

Még különösebb az elmondottaknál a németországi Heinecker Krisztián nevű kisfiú esete, ki 1721-ben született Lübeckben. Jómódú polgárok voltak szülei, A rendes fejlődésü csecsemő 10 hónapos korában már folyékonyan beszélt anyanyelvén s folyton kérdéseket intézett dajkájához. Szülei e természetfölötti jelenség láttára tanítót fogadtak mellé s a gyermek 2 hó alatt, tehát egy éves korára nemcsak, hogy megtanult olvasni, de már Mózes öt könyvét kívülről tudta, 14 hónapos korában pedig felmonta az újszövetségi szent- irást is. Másfél éves korában már világtörténelmi, földrajzi s anatómiai ismereteivel ejtett bámulatba országos hirü tudósokat, kikkel 3 éves korában IV. Frigyes dán király udvarában nyilvános vitatkozásba bocsátkozott. Dajkája emlőit azonban még akkor sem hagyta el s midőn világhírű tudósokkal egyháztörténeti, dogmatikai és államjogi kérdésekről vitázott, közbe-közbe a dada emlőit kereste fel. Négy éves korában megbetegedett a világnak e talán valóban legnagyobb csodája s a láz pár nap alatt kioltotta magasztos célokra hivatott életét. Halálos ágya mellé

azt a csontvázat állíttatta, melyről anatómiát* tanult s az őt környező tudósoknak a lélek halhatatlanságát magyarázta. Utolsó szavai ezek voltak : „Uram Jézus Krisztus, vedd magadhoz lelkemet“. Ez igékkel tért meg a halhatatlanságba Istennek e bámulatos tökéletességű teremtménye, kire bizonyára kedvezőbb volt a korai elmúlás, mintha lángelméje megmarad férfi korára, — amikor bizonyosan átalakította volna az egész társadalmi rendszert. A csodagyermek tanítója naplót vezetett zseniális növendékének cselekedeteiről s e naplót ma is olvashatják az érdeklődők Lübeck város levéltárában.

A Jézus természetfölöttiségét tagadókkal szemben ez a példa kétségtelen cáfolat; mert az istenember szintén 12 éves korában már kora legnagyobb bölcseivel vitázott s a gyermek legyőzte a hatalmasokat, a mint később mint tanító átalakította a világ erkölcsi képét.

Nincs tehát a természet csodák nélkül, de ezek közt is a legfönsé- gesebbek azok, melyekben emberek szerepelnek. Véges értelmünk még nem adhat e tekintetben teljes magyarázatot, de hinni kényszerit, hogy van még olyan tér, melyen mint ismeretlenek bolyongunk s minden tudásunkat lerontja a megadást paran- soló hit ereje.