Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-16 / 5. szám

Január 16 . ják a régi ügyvédjükéi s mint az éretlen és tapasztalatlan csirkék fut­nak az uj kotlós után. Mert az egy pyramidalis hős, egy világra szóló gentlemen, deli ifjú legény, aki még a família valame­lyik ága-boga részére házasság céljá­ból is kapható. Aztán meg berendez­kedik is, iroda, szobabútorok, függö­nyök, ruházat, fehérneműre is lesz szüksége, hát hajrá boltosok, kreizle- rek, kis és nagykereskedők rohanjá­tok meg az uj ügyvédet, próbálkoz­zatok! Hátha sikerül! És mindig sikerül. Minden fiatal kezdő ügyvédnek ilyképen kezd megindulni az ügyvédi irodája s 1—2 évig alig 1 Írja a munkát, haj, de ujubb és újabb üstökösök jelennek meg Ujhely égboltozatján s alig ve­szi észre, a kliens már őt is ott hagyta a kifizetetlen expensnótával együtt s az ügyvéd napról-napra jobban eladó­sodik s mikor arra kerül a sor, hogy gyermekeit neveltesse, alig van már keresete. Nézzen körül az ifjú vállalkozó gárda, hogy 1—2 ügyvéden kívül meggazdagodott-e Ujhely ben még ügy­véd? Van-e egyáltalában vagyona az újhelyi ügyvédek legnagyobb részé­nek ? Keserves kereset, nyakig adós­ság, az ingatlanok terhelve, a ban­kok váltóikkal ellátva, ez a rendszer, akinek pedig van egy csekély va­gyona, az vagy nem itt, vagy nem az ügyvédségből szerezte azt. A „Pesti Napló“ egy múlt heti számában kétségbeesve irt erről a témáról s kimutatja, hogy Budapes­ten 500 emberre esik egy ügyvéd, ami sehol a világon nem létezik. — Ujhelynek 18 000 lakosa van s mai napig 46 bejegyzett ügyvédje. Ujhely tehát még Budapestet is túlszárnyalta, mert minden 391 lakosra esik 1 ügy­véd. És se szeri, se száma azoknak az embereknek, akik itt Ujhelyben zugirászattal foglalkoznak s ügyvédi teendőket végeznek, vagy mint ügy­védi ügynökök állanak állandó ösz- szeköttetésben egyes ismert ügyvé­dekkel. Arról nem is beszélek, hogy a rokonság, az atyafiság, a fiatal lu ment egyenesen az égig emeli, hát ebben lehet szülői és rokoni szeretet, elfogultság, vagy akár néha egy kis valóság is. De már az ellen kell, hogy min­den tisztességes ember felemelje til­takozó szavát, ami legújabban Uj- helyen történik. Kell, hogy az ügy­védi kamara hivatalból beleavatkoz­zék s mi ügyvédek vessük le az ál­szemérmet s tűzzel vassal pusztítsuk a szemérmetlen s szégyennélküli konkurrenciát, amely már nem is konkurrencia, de az öregebb ügyvé­dek szájából a betevő falat kirablása. 18 éve folytatok ügyvédi gyakor­latot, de még kartársamat sohasem jelentettem fel, igyekeztem eltagadni, elsimítani egyesek hibáit, mert nem akartam aláásni segíteni annak a karnak a tekintélyét, mely mindig védbástyája volt az alkotmánynak, a jognak, az igazságnak. De amidőn lá­tom, hogy ezt egyáltalán meg nem becsülik, a tisztességet kinevetik, a szemérmetlenséget okosságnak, élel­mességnek nevezik s épen azokat portálja legjobban a nagy publikum, akik legjobban tudnak kiabálni s minden boltban kunyorálni s a nagy­ságos asszonynak kezeket csókolni s naponta utcáról-utcára házalni, ak­kor az idősebb ügyvédeknek véde­kezni kell, tartoznak ezzel elsősorban a kar becsületének s másodsorban önmaguknak és gyermekeiknek. Csak két példával illusztrálom a helyzetet. X. egy öreg őszszakálu ur, kivel talán életemben sohasem be­széltem, egyik legrégibb, leghübb s leghálásabb kliensemre vetette ki hálóját. Lehet, hogy a többire is, de erről az egyről biztos tudomásom van s arra tanúim vannak. Fia helybeli ügyvéd, kit eddig kifogástalan jó fiú­nak ismertem. Az apa hónapok óta időnként elmegy kliensemhez, hol szappan, hol riskása áru vásárlásá­ZEMPLEN. nak ürügye alatt s folyton nógatja, hogy hagyja már ott ügyvédjét, an­nak már van elég dolga, annak már nincs rá szüksége s a legnagyobb rábeszéléssel s erőszakossággal igyek­szik rábírni, hogy menjeD ügyeivel a fiához, mert — már t. i. az öreg avval indokolja, — hogy a törvényszéki el­nök, királyi ügyész, az összes bírák pártolják az ő fiát s páratlan nagy tehetségnek tartják. Ez a ritka hálás kliens több Íz­ben a legnagyobb indignációval uta­sította el az apát, de az csak nem tágított. A hét egy napján aztán az illető öreg ur ismét bement az illető kereskedőhöz s a legnagyobb erősza­kossággal faggatta tovább kliense­met s barátomat s midőn ez határo­zóban kijelentette, hogy becsületbeli kötelessége régi ügyvédjénél megma­radni, mert semmi oka nincs a bi­zalmatlanságra, akkor nevezett a leg­nagyobb lármával mondotta, hogy „minden tisztességes kereskedő Új- helybe már megígérte nekem, hogv fiamhoz megy, csak önnel nem bírok semmire sem menni, ez nem eljárás öntől“ s olyan csetepatét csinált, hogy Ügyfelem hozzám menekült irodámba, hogy a túlbuzgó apa kifakadásaitól meneküljön. Hát az ilyen fiatal ambiciózus ügyvéd intse le és magyarázza meg az apjának, hogy az ügyvédi tisztes­séggel meg nem egyezik részére ál­landóan klienseket fogdosni és öre­gebb kartársait rutul megkárosítani. Egy más eset a sok közül: Egy biró vidéken volt vadászaton, annak elpanaszolta egy magyar polgár em­ber, hogy egy ügye volt a helybeli büntető bíróságnál s egy barátjától kérdezte, van-e Ujhelyben ismerős ügyvédje, kire ügyét rábízhatja. Az illető csekélységemet ajánlotta s le­velet adott át neki részemre s pártfo­gásomba ajánlotta őt. Bejött Ujhelybe s véletlenül eltévesztette lakásomat, más ügyvédhez ment be, átadta leve­lemet, az illető ügyvéd levelemet át­vette, azt mondotta, hogy ő a eimzett, elfogadta az ügyet, a levelet össze­tépte s mikor az ügyfél a tárgyalásra idézést kapott, bejött tényleg az iro­dámba s nem akarta elhinni, hogy én én vagyok s csak nagy nehezen bírtam segédeimmel igazolni személy- azonosságomat s úgy derült ki, hogy más ügyvéd bitorolta nevemet s vette át a hozzám irt levelet s természetesen az ügyet is. Naivul kérdezte az illető biró urat, hát ez is lehetséges, sza­bad ilyet tenni az ügyvéd uraknak ? Most azt kérdem én is, — aki legalább azt hiszem tisztességben kezdek megőszülni ezen a pályán, — ifjú kartársaimtól, hogy szabad e ilyen­nek megtörténni ? Küldjön ki az ügyvédi kamaia ide Ujhelybe vizsgáló biztost, kér dezze ki az újhelyi ügyvédeket, tár­ják fel panaszaikat s vessünk véget a tisztességtelen versenynek, mielőtt nekünk öregebb ügyvédeknek kive­szik szájunkból az utolsó falatot. — Alig lesz öregebb ügyvéd, ki több hasonló s még külömb tapasztalato­kat ne gyűjtött volna ezen a téren 1 Az újhelyi ügyvédgyülés néhány év előtt kiküldött egy bizottságot, melynek feladata volt javaslatot ki­dolgozni, hogy itt Sátoraljaújhelyben Zemplén vármegye részére külön ügyvédi kamara alakittassék. Üljön össze az a bizottság. Csináljuk meg itt az ügyvédi kamarát s irtsuk saját kebelünkből az érdemeden és méltat­lan elemeket. Éz az újhelyi és zem­pléni ügyvédség legsürgősebb s leg­fontosabb feladata 1 És állítsuk aztán helyre a kar becsületét. . Dr. Székelj Albert. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Az anyakönyvi felügyelet hely­színi gyakorlása. A belügyminiszter értesítette Zemplén vármegye alis­pánját, hogy az állami anyakönyvek felett a belügyminisztert megillető legfőbb felügyeleti jognak helyszíni gyakorlásával Zemplén vármegyében az 1909 és 1910. években Pokoly Lajos belügyminiszteri fogalmazót bizta meg. )( Felfüggesztett községi biró. Gortvay Aladár, a szerencsi járás főszolgabi.rája Forgách Sándor sajó- hidvégi községi bírót több rendbeli szabálytalanság miatt állásától fel­függesztette s ellene vizsgálatot in­dított. )( A közig. biz. kebeléből alakult bizottságok. Zemplén vármegye közig, bizottsága kebeléből alakítandó bi­zottságok névszerinti szavazás utján a közig, bizottság folyó hó 11-iki ülé­sén lettek megválasztva. Az elrendelt szavazás eredményéhez képest a bi­zottságok következőkép alakultak meg : Fegyelmi választmány: Gróf Mailáth József, dr. Molnár Béla. r. tagok ; gróf Széchényi Ernő póttag. Az állami közegek közül Eiszenmann Oszkár, Beregszászy István, r. tagok, Hönsch Dezső póttag. Erdőügyi al­bizottság : br. Sennyey Miklós elnök, Matolai Etele alelnök, dr. Molnár Béla póttag. Vármegyei pót- és útadó ügyekben felszólamló küldöttség: Matolai Etele, br. Sennyey Miklós, Széchenyi Ernő gróf, Fejes István. Gyámügyi felebbviteli küldöttség: Fejes István, Nemthy József r. ta­gok, Matolai Etele póttag, főispáni kinevezés folytán br. Sennyey Miklós, gr. Széchényi Ernő r. tagok, Nagy Barna póttag. Erdei kihágási bizott­ság: Fejes István, Széchényi Ernő gr., Matolai Etele, Mailáth József gr. r. tagok, Bárczy Balázs, Menyhárd Lajos, Malonyay Ferenc, Philipp Ká­roly szakértők. Mezögazd. munkások s munkaadók közti vitásügyeket el­bíráló albizottság: gróf Andrássy Sándor, gróf Széchényi Ernő, Nem­thy József, Nagy Barna r. tagok, Lehoczky Éndre, gr. Mailáth József, dr Molnár Béla, br. Sennyey Miklós póttagok. Fogházfelügyelői bizott­ság ; Dókus Gyula, Matolai Etele r. tagok, Fejes István, Széchényi Ernő gróf póttagok. Tanügyi nyugdíjalap­ra ügyelő választmány: Széchényi Ernő gr., Matolai Etele. Kórházvizs­gáló küldöttség: Nagy Barna, Fejes István (sátoraljaújhelyi kórházra), Le hoczky Endre, Vladár Emil (nagy- mihályi s homonnai közkórházakra), Nagy Barna, dr. Molnár Béla (sáros­pataki közkórházakra), br. Sennyey Miklós, gr. Széchényi Ernő (király- helmeci Mailáth kórház). Közegész­ségügyi bizottság (kiegészítésül): Hönsch Dezső, Szokolay Énil, Kin- csessy Péter, Widder Gyula. Törvhat. központi ipartanácsba : Éhlert Gyula, Behyna Miklós r. tagok, Gyarmathy Béla, Zombori János póttagok. )( Pályázat segédjegyzöi állások­ra. Az 1000 koronával javadalmazott laborcfői s viravai segédjegyzői állá­sokra a mezőlaborci járás főszolga­bírójához folyó hó 24, illetve 27-ikéig adandók be a pályázati kérelmek. )( Vadászati jogok bérbeadása. Homonnarokito, Izbugyarokito, Gör- bény és Tótalmád községek vadászati joga f. hó 28-án, Koskócz, Jáuosvá- gása és Dadafalva községeké folyó hó 29- én, Laborcmező községé folyó hó 30- án fog az illető községek bírói házánál bérbe adatni. A tárgyaló város. — A Zemplén tudósítójától. — — jan 15. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 15 én dél­után 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorán harminc tárgy szerepelt. Az ülés tárgysora iránt a képvi­selőtestületi tagok részéről kevésbbé élénk érdeklődés nyilvánult meg, bár az ülés tárgysorán több közérdekű ügy szerepeit. Nagyobb vita csupán a „Korona“ vendéglő és kávéház bérbeadási ügyénél volt, hol a pénz­ügyi bizottság javaslata emeltetett határozattá. 8, o'dal Az ülésen jelenvoltak dr. Búza Barna, Bessenyei István, Szőlősy Arthur, Isépy István, Hönsch Dezső, Ambrózy Nándor, Halász József, dr. Ambrózy Ágoston, dr. Róth József, dr. Lichtenstein Jenő, Ligeti Ignác, Néraetjiy Bertalan, Kádár Gyula, Horváth József, Kótits László, Hor­váth Gyula, Tóth András, Ármágyi János, Kulics János, Lipsitz Berpát, Gáthy Géza, Szedlák János, Majoros Gyula, Widder Gyula, Zinner Hen­rik képviselőtestületi tagok s a ta­nács .hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pa- taky Miklós, Farkas Andor, Schmidt Lajos, dr. Reichard Salamon, Ké- részy Gyula, Rakmányi Jenő. Az ülés lefolyásáról szóló részle­tes tudósításunk a következő : Pro Kalábrla. Kiss Ödön h. polgármester dél­után 3 órakor megnyitván az ülést Simsa Ödön közig, gyakornok fel­olvasta a h. polgármester szépen megokolt indítványát a kalábriai föld­rengés sújtotta szerencsétlenek fel­segélyezésére nézve. t . . Az inditványnyal s az azzal kap­csolatban hozott határozattal lapunk más helyén foglalkozunk. Vegyee ügyek. Komendovics Ágoston részére ki­állított átírási engedély tárgyalására február hó lá*ére uj közgyűlést hív­nak össze. A város kataszteri térképe már elkészült. A kataszteri térkép sokba került s igy a képviselőtestület elha­tározta, hogy a térképről másolatokat díjtalanul magánosoknak nem adhat, de a mérnöki hivatal fogja azokat kérésre elkészíteni a következő dijak­ért: 10 kát. holdért 3, 25 k. holdéit 4, 50 k. holdért 5 s 100 k. holdért 7 korona árban. mt A katb. iskola kérvényt adott be a viz dijak elengedése iránt oly irány­ban, hogy 25 százalék engedményben részesittessék. Ezt az engedményt a képviselőtestület nemcsak a róm. kath iskolának, de az összes kultúr­intézményeknek megadta. Á Bajza utcai lakosok kérelmé­nek, hogy a villanylámpák szapori- rittassanak : eleget tett a közgyűlés. A Bajza utcában a lámpák számát egygyel emelték, mig a Drugeth ut­cában négy lámpát helyeznek el. A Ronyvakertben szintén négy lámpát fognak elhelyezni. Fortunyák Mihálynó behajthatlan kövezési tartozását törölték. A Gócs Antalnéval kiállított szerződést jóvá­hagyták. — Führer Károlynak bér- hátralékát elengedték. — A Thököly utca kövezési ügyét a pénzügyi bi­zottsághoz utalták véleményadás cél­jából. A Korona ügye. A „Korona“ vendéglő és szálloda bérbeadásának ügyénél egy kis pa­rázs vita támadt. Á pénzügyi bizott­ság ugyanis azt javasolta, hogy a Korona kávéház és vendéglő úgy adassák újból három évre bérbe, hogy a bérösszegek 400 koronával emeltessenek. Ha a felemelt bérösz- szeg nem fizettetnék meg, a helyi­ségeket ne adják bérbe, de azok hi­vatalos helyiségeknek használtassa­nak. A kérdéshez Halász József, Hor­váth József, Némethy Bertalan, dr. Lichtenstein Jenő, Hericz , Sándor s többen szólották hozzá s az a vé­lemény rögződött meg a vita során, hogy az étterem nélkül a színházat bálok, táncmulatságok céljára nem vennék ki, mi tetemes veszteséget jelentene : a helyiségeket három évre újból bérbeadják a pénzügyi bizottság javaslata alapján. A helyiség hivatalos célokra kü­lönben sem lenne felhasználható. A helyi Ipar pártolása. Á szemétgyűjtő targoncák be­szerzése ügyének tárgyalásánál a képviselőtestület kimondotta, hogy egyenlő árajánlatok beérkezésénél a

Next

/
Oldalképek
Tartalom